Keleti Ujság, 1942. január (25. évfolyam, 1-25. szám)
1942-01-04 / 3. szám
19 4 2. J A M U A n 4 TISZA IRTA . Si. SZAPPAttYOS «ABKIELI V Augusztusi ájult meleg feksai meg- a vidé. két, Mintha még a?, öreg udvarház, is megbújna a hüs vadgesztenye tömbök alá. Mély citând mindenfelé. A szénás kertben, a gazdasági udvarau mutatkozik egy kis élet. A ház kedves, hűséges kutyái oda vonultak. Az okosabbra Ledőlt. Tudták jól, semmi sem keL íemesabb az ebédutáni, jól megérdemelt pihenőnél. Kínálkozik a szotaakoaiak-nyujt.ot- te árnyék Mise. Plútó .mélyein kortyig. A becsületes ko- nmudomafr ilyenkor kell kialudnia magát, éjszaka kötelessége éberségre parancsolja. Bodri, a vén kopó, ■—félig már vak s a lábai i-s rosszak — éppen fáradt:. titokban a közeli erdőbe ment, a fiatal, tapasztalatlan nyulafeat még meg tudja í'oeni. Nincs is jobb pecsenye ennél! Az örök vidám Lénát még a nagy meleg Vem tart ja vissza a hair- eurrozástól. Nem átallja, nagy kopúkutya Tétére, a fiatalsággal játékba ereszkedni, pedig többszörös anya. Maxinak, a kecses toxina/k, és Morzsának a karikalába. lios-szu- fülü dóriinak ő a legjátékasabb pajtása. — A te feleségednek *m fog soha benőni * fejelágya, — mordul oda szomszédjához fél álomba Plútó. — Egy ötévé» kutyának már több ásásé lehetne. A végén másból is áll az élet, mint csupán játékból! De, ha valaki nem tudja, mi a kötelessége, nincs mihez kezdeni . .' — Hát ... Lened egy kicsit gyerekes, nem tagadom . . — restelkedik Bodri, — de ezt el kell neki nézni, meat, nagyon derék, jó asszony. — Tudom, tudym, — morog foga között Plútó. — És hűséges, ugye? Misi urfi, a kis gazdám, már mióta várja, hogy fajkopó. kut kapjon. Kell az utánpótlás, komán, mert te már megetted a kenyered javát. Vén vagy, a fogaidból is mindennap veszítesz egyet. Nem láttad magad a patak tükrében? Őszülsz koma! De a fajkopók csak nem akarnak a világra jönni. Pedig ti mindketten tisztavérüek vagytok. A kis kutyák szép fekete színébe meg mindig beleékteknkedik egy-egy fehér folt . . — Cs-ác nem Maxira gyanakszol ? — kacag föl Bodri jóízűen. — Amért jóbarátságban vannak, játszadoznak együtt, nem kell mindjárt rosszra gondolni. — Játszik . . . játszik . . . szeretem az ilyen barátságot! — elégedetlenkedik Plútó. — Csak higyjél neki, te buta férj! Plútó igazán nagyon goromba, szókimondó fráter. Folytatta volna még az elégedetlenkedést, ha a figyelmét nem vonja magára valami. Illetve valaki. A gazdasági udvarra egyszerre mintha a mp is fényesebben sütne, izzóbb a nyár, dalosabb a rigó: belép az udvarra Tisza. Kétéves kuvasz, hófehér bundáját büszkén mutogatja, hegyes füle égnek áll, lombos farkát ütemesen lóbálja. Győzedelmes fiatalságán, k tudatában királyi gőggel halad. Nemes fajta. Lenni irigykedve nézi az első fiatalságában pompázó kuvaszt. Tudja jól, hogy ennek hóditó bája mellett ő eltörpül. Ma meg különös oka van a bosszúságnál Tisza felől szokatlan, illatot hoz a szellő. A tisza fiatal szive megszólalt. Először! — Vájjon ki lesz a kiválasztott? — töpreng magában. — Bodri? ez már öreg, különben is az én párom. Plútó, a cinikus? az meg házasságéi lenes. Vagy Maxi? no, azt próbálja meg, ha kedves az élete! A görbe- lábú Morzsa szóba sem jöhet. Lám, már körül is vették ... Ni, hogyan ugrándozik a „szende“ Tisza! Vigyázat, csaik vigyázat! Hogyan is mondják aiz emberek? ,,Lassú viz . . Pedig nincs oka Lencinek a féltékenykedési®. A fiatal, játékos kuvasz el-eljátszogat ugyan ezekkel a megszokott jóbarátokkal, szerelmes szive azonban másra vár . . . Valakire , . . ! akit még sohasem látott, aki szerelemmel és jóságosán közeledik feléje. Messziről jön. .Egy más tanyáról. Arról a nagy hegyről ereszkedik le, amelynek a teteje mintha az égbolttal ölelkeznék. Mély a szerelem, mint a kút és örök, mint a sir . . . Vágyakozva néz a hegy felé . . . Onnan kell jönnie . . . ' . . . Mi ez . . . ? A hegy tetején, a dülő- utón lovasember tűnik föl. Mellette kisebb négylábú. Igen . . . Kutya. Rávetődik a nap sugara, mintha egyenesen az aranyié napból lépne ki. A meredek szerpentinen gyorsan jönnek le. Már a keresztnél vannak. Tisza le sem tudja venni a szemét róluk. Semmi kétség, ide tartanak. A Tisza kis szive majd kiugrik a helyéből. Közömbösséget színlelve megy a fogadására. ... A vendégkutyának — szép, fehér- barnafoltos vizsla — rögtön föltűnik a Tisza bája. Csak éppen körülszimatol a® idegen udvaron és máris a fehér kuvasznál van. . — Boldog vagyok, hogy megismerhettelek, szíveskedik. — Olyan erősen vonzott a szivem. ide. Nem láttad, mennyire igyekeztem? ..Gyorsabban, gyorsabban", ugattam egyre gazdáimnak. — Jutott h$ eszembe a 1 legyet utáni.----1 n!lent Tisza, (de bundája alatt elpirulj. El voltam foglalva. Egy egér boászantott, azt kellett elintéznem. — Milyen szép vagy! Mi a neved? — Tisza. Szép magyar név. — Én Hektói- vagyok. Őseimet messzi Angliából telepítették ide. Testvéreim nagy szerepet játszanak régi hazámban. . No, de nem akarom, hogy henceeűnek tartsál . . . — Egész nyugodtan beszélhetsz! Én se vagytok akármi-féle fajta. Őseim a komondorral és a pulival még Ázsiából .Kittek be a magyarokkal. Mi vagyunk 8 legrégibb ita. , gyár kutyaíaj. — Milyen kellemes az uga tűsöd! tide, friss a hangod, amint a patak vizének csobogása. Csacsogj még! Hadd halljam a hangod muzsikáját Közben messzire elkalandoztak. Sétáltak, futkároztak a park fenyő utjai alatt. Meg- mámorosodtak. A bóditó virágillattól, a perzselő nyáltól, vagy egymás közelségétől . . ,9 Ki tudja . . .!-oei* * W — . . Vége az arany nyárnak, a. rozsdálló ősz is elillant és hófehér takarójával beköszöntött a tél. Tisza az istálló párás inelegében dajkálja két kicsinyét. Altató mesét regél nekik. Mindig ugyanazt': — Apátokról beszélek nektek. Róla. akit még nem ismerték, de aki majd egyszer egészen bizonyosan eljön ide, hogy megnyalo- gas.son benneteket. Istenem, milyen nagyszerű kutya a ti apátok! Bátor, délceg, gyöngéd, szerető! És soha, soha nem hagy el minket! Ő mondtad Messzi, ködös Angliából jött értem, egyedül csak éirtem! Csak miattam jött a világra! A kicsik álomba szenderedtek. Tisza meg tovább ábrándozik. . V . De, Istenem, nä er! Kedves, ismerős illatot hoz e> téli szél. Lódobogás! Ez ö! ő Budapesti, jan. 3. A rendszeres bekötőút építkezés négy évvel ezelőtt indult meg az 1938. évi XX. t.-c. alapján, amely erre a célra 30 millió pengő hitelt biztosított. Az állami hozzájárulás arányában vettek részt a törvényhatóságok is a bekötőút építés költségeinek fedezésében. Az említett 30 millió pengős hitelt az eredeti terv szerint 5 év alatt kellett volna fölhasználni, de főként az ország megnagyobbodására való tekintettel gyorsabb ütemben és szélesebb körben folytatták a bekötőút építkezéseket és eddig már majdnem teljes egészében felhasználták est az összeget. A kereskedelem- és közlekedésügyi kormány természetesen továbbra is folytaim kívánja a bekötőút építkezéseket, mert ezzel biztosiam lehet a kiépített úttal nem rendel, kezö községeknek a közúti hálózatba és igy a gazdasági életbe való bekapcsolódását.' Ebből a iáiból A hazai mozik érdekképviselete, az Országos Magyar Mozgóképipari Egyesület most tárgyalta közgyűlés keretében az elnökség rendkívül érdekes jelentését az egész filmes moziszafcma helyzetéről. A terjedelmes jelentés mindenekelőtt megállapítja, hogy az örvendetes területgyarapodások igen“jelenté- kényén emelték a magyarországi mozik számát, Osonkamagyarország területén kereken 500 mozi működött, mig a visszacsatolt területekkel 185 uj mozival gyarapodott az ország mozgófénykép színházainak száma. A szaporodás tehát mintegy 33 százaliék, ami jelentősen növeli a filmek jövedelmezőségét is. Igaz, hogy a jövedelem-emelkedés aránya sokkal kevesebb, mert sok olyan vidéki mozival gyarapodott a létszám, amelyek hitenként csak 2—3-szor játszanak, mégis megállapítható, hogy a miozilétssám szaporodása közeledik, hogy magához ölelje őket! Tissza föláll és kimegy az istálló nyitott ajtajába. Bizony, az anyaság egy kissé megviselte. Lefogyott, a .hó is veszedelmes ve- télvtársa az ö feliét- bundájának. ' I fekte nem vette észre. Gazdája bement a lakásba, ő meg a konyha felé tart. — Engem keres! állapítja meg Tisza boldogan,. Kis szive úgy ver. hogy szinte ballá ai lehet. Gyöngéden felkölti apró-ágait. — Keljetek gyorsan föl! Ki van itt . . . ? Bizony, hogy ő, az apátok! Itt van, hogy lásson berniünket. Most szépen felmegyünk a konyhába, képzelem, milyen türelmietlen! A szalicaszálakat letisztogatja a bundájukról s remegő lábakkal beállít velük a konyháid). És »zemtől-ezembe találja magát az imidrtt Hektóira!. Hektar a régi daliás. Előtte tál. Nagy darab osont okkal vendégeli meg Zsuzsa szakácsnő. — Most mindjárt é»zrevesz, «minket — súgja remegő hangon Tisza. — Meglátjátok, hogyan fog örülni! Az ételt is otthagyja. Kell is neki csont, ha mi jövünk. Akkor is nekem adta legkedvesebb falatjait. No ne féljetek tőle! Menjetek csak oda. bújjatok hozzá. Nincs annál boldogabb érzés . . . ! A kicsikék oda ügyetlenkedtek. Hektón fölkapja a fejét . . . Meglátja a kis kutyákat . . . Mérgesen morog . . . félti a koncát. Az egyik kiesi egészen a közelébe bátorodik. Két csöpp rubin a földre hull ... — Gyertek ide azonnal! — jajdul föl Tisza. Maga mellé veszi kicsinyeit és kábulta«, reszketve, megtörtén tántorog kifelé. Behúzódik aiz istálló mélyére. Senkit sem akár látni. Nyalogatja a kis kutya fájó sebét. ügy próbálja meggyógvitani. De ki gyógyítja meg az ő ezer sebből vérző szivét ...? — Ez a mi apánk, akiről annyit beszéltél? Nem akarom, hogy ez legyen a mi apánk! Ő jó, szép, kedves, ez meg utálatos, rossz, goromba. Kutya! Ezt nem szerepim . . . ! — Hallgass! Nem tudod, mit beszélsz! Ne vétkezz! Nem látod, hogy tréfál? Te csacsi, hiszem ezen. mulatni kell! Kacagjatok hát! Nézzétek én hogyan nevetek! Hogy még a könny is kicsordul a szememből ... ! És Tisza valóban igaizat mondott. Két szemében két nagy könnycsepp, két hatalmas brilliáns izzott ... 1942-ben újabb 5 millió pengőt biztosítóit a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter a törvényhatóságoknak bekötőút építésre szolgáló állami támogatás címén. Ezt az összeget, továbbá az említett külön 30 millió pengős beruházási hitelből még rendelkezésre álló összeget és az ennek arányában történő törvényhatósági hozzájárulást tekintetbe véve az elgondolások szerint ebben az esztendőben 460 kilométer további bekötőút építése válik lehetségessé, Ezzel kereken újabb 100 község juthat az idén bekötőúthoz. Ha ezt a programmot végrehajtják. 1942 vegére a kiépitett bekötőutak rossza 4215 kilométerre, a köznti hálózatba bekapcsolt községek, szánna pedig 1453-re emelkedik. A jelentős összegek felhasználása figyelemreméltó foglalkoztatást is biztosit a mező gazdasági lakosságnak. 20—25 százalék jövedelemnövekedést jelent a forgatott filmek részére. A magyar filmek jövedelmezőségében más szempontból is változások következtek be. Bizonyos oldalon az exportlehetőség megszűnt. így például az önálló Szlovákia fennállása óta egyetlen magyar filmtt sem engedett be. Megszűnt a jugoszláv export is, amely helyett a mintegy feleértékü horvátországi exportlehetőség maradt fenn. Jó piacnak bizonyult a magyar filruk számára Olaszország és Bulgária. cmilyek egy átlagosan jó magyar filmért 25.000 pengőt fizetnek. A magyar filmeket r ásóról ja már Görögország, Törökország. Svédország és van néhány kötés Norvégiával és Dániával is. Ezzel szemben megszűnt az amerikai magyar filmexport, amely fi'men- kimt mintegy 8000 pengőt jelentett. Mindezeket egybevetve megállapíthatjuk, hegy az FEJES SCHNEEWEISS HAIREGENERATOR visszaadja a haj eredeli színé*« Gyártja: Molnár Bertalan és Tsa Budapest, XIV., Nürnberg-u. 55. sz. I 1942-ben újabb száz községet kapcsolnak be a kÖ7utf hálózatba ErJelce« beszámoló a maqyar mozi-ipar lieíyielérő* A maqyar filmek uj expor.lehetőséaei A ayórtfisi koniunlcura és a strohmonn-'érdés JfdezBnttrsJíG Stf&unekc ácXáóiit aggódó anya mindent elkövet 'hágj' „uyatejjel -táplálja kisdedét. a tejkópződést fokozza, a szoptató anyák tejét dusabbá, szaporábbá teszi és bőséges vi~ temintarta Imával nemcsak az anya egészségét biztosítja, hanem a csecsemő fejlődését is elősegíti. A Csecsemő szervezetébe kerülő egyenletesen emelkedő sulygörbét és a ferto- zéses megbetegedésekkel szemben fokozott ellenállóképességet eredményeznek, Egy-két csésze Ovomaltine reggeli re-uzson - nára az anyának és gyermekének erőt egész séget ad. Napi használata, fillérekbe kerül országnövekedés ős az export mintegy 30 százalékkal növeli egy-egy nj magyar film jövedelmezőségét. Viszont emelkedtek a gyártási költségek is legalább hasonló arányban. Növekedett a mozik jövedelmezősége is, A háború kezdete óta mintegy 30—35 százalékos bevétel emelkedést értek el a mozik annak ellenére, hogy a helyárakat mindeddig nem emelhették. Jótékony Itatással volt a magyar filmek anyagi eredményeire a zsidótörvényekkel kapcsolatos és különösen a fővárosban érezhető gazdasági átállitódás Ennek következtében ugyanis a magasabb hely- áru prtanierrr.ozik korábban túlnyomórészt a jó kereseti viszonyok között élő zsidóságból, álló közönség kicserélődött és helyét a fo- gyásztóképességben megnövekedett erejű keresztény középosztály foglalta el. Az a keresztény középosztály, amely nemcsak, hogy nem kerüli el a magyar filmek előadásait egy nekik nem tetsző színész szereplő;««, miatt, hanem helyesen felfogott hazafias kötelességnek tartja, hogy a magyar filmek előadásait a külföldi filmeknél jóval nagyobb mértékben látogassa. Amng a háborút megelőző években készült 30 film közül csak öt ért el hasznot, 10 film jövedelme éppen a befektetéseket fedezte és a bemutatott filmek fele ráfizetést eredményezett, addig ma 30 film közül már alig 5-re fizet rá a vállalkozó, ellenben egyre szaporodik azoknak * magyar filmeknek a száma, amelyeknek gyártója tisztességes kereskedői haszonhoz is jut. Bőven foglalkozik az egyesületi beszámoló a sftrohnian-kérdéssel, amely a filmszakmában különösen elburjánzott és a közelmúltban ismerté vált eljárásokra adott okot A jelentés szerint a fümváUalatoknál azért működött még olyan sok zsidó, mert a vállalatok tévesen értelmezték a zsidó törvényt. Még az állam: filmgyárnál is két zsidó fő- tisztviselő működött irányitó beosztásban és csak az értelmiségi kormánybiztos beavatkozása utóm változott meg a helyzet. Amikor azután a vál kilátok a zisidó vezetőtiszt viselőket elbocsátották, ezek mindegyike megállapodást kötött egy-egy kereszténnyel, aki kiváltotta a filmgyártól, vagy 'fiimkölesönzői iparigazolványt és a zsidó szakember mint alkalmazott folytatta működését az uj vállalatnál. Az ilyen vállalatok legfőbb tőkéjét aZ illető szakember szaktudása jelentette. A közelmúlt időkben pontosan ennyi uj film* vá’la'at keletkezett, mint ahány jóképességü zsidó szakember veszítette el előző állását a filmszakmában. Foglalkozik a jelentés a filmkölesönzád dijak alakulásával. A ma fennálló helyzetet okvetlenül meg kell változtatni és a magyar filmeknél egyöntetű százalék arányában megállapított amétarendszer helyett a mozik teherbiróképességének arányában kell megállapítani a kölcsöndijakat. Megemlíti a jelentés, hogy a szakma súlyos áldozatot hozott, amidőn mintegy 200 amerikai filmet vont ki a forgalomból, de ezt a lépést- hazafias kötelességnek tartották. Örömmel regisztrálják, hegy a film Magyarországon egyetemi katedrát kapott, amennyiben a kultuszminiszter Kispéter Miklós esztétikust a Pázmány Péter Tudományegyetemen a filmesztétika magántanárává nere«*« ki,
