Keleti Ujság, 1942. január (25. évfolyam, 1-25. szám)
1942-01-31 / 25. szám
. V -*,« • W s* 4 / ÖÜDA?£j'r PARLAHEN’?. extern Bm&mbiMÉ Wá& I «mmdr 3£ & '\n M*I TFI IBS HETI RlDIO-MlJSOft M ta fillér ELGFECETftSI ARAK? 1 HORA 2.70, NEGYED fiVRE *, FEL JSVRE IS, EGES* «VRE SZ PENG«. — FOST AT AKAR«*- FSNTTARI CSEKKS7AMLA SEAMA 73148, HUSZONÖTÖDIK ÉVFOLYAM. 2& SZÁM. SIABIA A LAPKIAD® KÉSZTKKITÂB8ASAQ FELELŐS SZERKESZTŐ: N Yí EÖ JÓZSEF SZERKESZTÖSSG, KIADÓHIVATAL SS NYOMDA: KOLOZSVÁR, BRASSAI-U. 7. TELEFON: 15-08. — POSTAITOK: 71. SZ» KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA ff A NÉMET HADERŐ ÉS SZÖVETSÉGESEI KIVÍVJÁK IGAZ ÜGYÜK GYŐZELMÉT AZ ELLENSÉGGEL SZEMBEN !“ • — *** o * » «i o I i Hitler Teaser pénVebi «*«fjY ^esszédében  japán tengeri haderő áttört Jáva védelmi vonalán — Ésiakafrikában Bengáiin 'túl nyomulnak előre a némeNolasx csapatok Sertíi,, jzzL. 30. (MTI.) A DNB jelenti: A nemzeti szoeialiUmns uralomrajutásának évfordulóján rendezett ünnepi gyűlést Göb- bels dr. birodalmi miniszter nyitotta meg, ■— A győzelem számunkra hit kérdése volt, tsz Ön személyébe vetett hit kérdése —— mondotta •— Ma ast égőst német aép — élén * véderővel — harcban áll, hogy megvédje forradalmunk vívmányait, a birodalom és a nemzet életterének biztonságát. Ami akkor « hit' kérdése volt: a győzelem, az ma bizony“ sággd lett A V«at»r beszél Ezután Hitler vezér mondotta el nagy beszédét. Előszó? is Visszapillantást vetett a írmltra, hogy újból létünk, fejlődésünk és győzelmünk okaival“ foglalkozzék. — Gyakran halljtik. ma — folytatta beszédét — azt a megjegyzést, hogy ez a háború tulajdonképpen a második világháború. Ugyanazokról a célokról van szó, ugyanazok az erők, amelyek az első világháborút megindították, felelősek a mai háborúért és ezek az erők és hatalmak ugyanazokra a célokra törekszenek, mint amelyek akkor küzdelmük szándékainak legmélyén rejlettek. Nemcsak at okok ugyanazok, kanom slsőforbent ,i azoíc a személyek is. Churchill a legközönségesebb háborús uszító Churchill már 1914. előtt az akkori idők egyik legközönségesebb háborús uszitója volt, Roosevelt akkor WHson elnök „kis embere'1 volt. Ma a mai kapitalista férfiak már akkor is a mérleg serpenyőjébe vetették befolyásuk súlyát a háború érdekében, mig viszont senki sem vitathatja el, hogy mi teljesen ártotta» nők voltunk az akkori háborúban, Anglia Európa rassz szelleme — Ugyanazok a gazdasági erők idézték elő az első világháborút és felelősek most a második világháborúért is. Akkoriban Anglia volt a fő mozgatóerő ebben a küzdelemben, az az Anglia, amely 300 év alatt csak erő~ szakkal és véres háborúk láncolatával az egész földkerekség mintegy, negyed részét uralma alá hajtotta. E világhóditásnak, a népek elnyomásának biztosítása végett Anglia igyekezett Európában fenntartani az erők úgynevezett egyensúlyát, vagyis arra törektr dett, hogy egyetlen európai államnak az ereje se növekedhessék egy bizonyos mértéken túl, igy ne juthasson egyetlen egy sem vezető szerephez Európában. A szétforgácsolt Ear topa volt a céljuk, — E cél elérésére Anglia Európában az iegyik háborút vezette a másik után. Az angolok azt hitték, hogy Németországban is olyan tényezőt kell látniok, amely esetleg egyesítené tudná Európát. Megkezdődött tehát a küzdelem Kéhtetország ellen — nem a népek iránti szeretetből, hanem a legsajátabb őnző érdekekből, A háború mögött mindig ott all a, zsidóság *— Mögött» állt as aa őrök zsidóság, ■amely a népek minden vitáján, keresni és nyerészkedni tud. Ezért mindig a zsidóság volt a mozgatója annak, hogy nyugtalanná» got keltsen a népek között. —- Amnfcoa- 1914-ben első Ízben akarták V ú ágszövetséget összehozni az akkori Német Birodalom ellen, felhozlak arra néhány okot. Azt mondották: egyáltalában örökre véget kell vetni a háborúnak, tehát:- háborút a háború ellen. Csodálatos tett volna, he. Anglia a háborútól való irróaáe terén azzal mutatott volna, poklái a világnak, }iogy saját háborúinak eredményeit szabaddá tette volna és újból remdelkeaéere bocsátotta, volna a világnak. De a .háborút a háború ellen“ fogalma alatt valami mást értettek Angliában, nevezetesen: háborút f-KŐpft ellen,, 03 ellen a lehetőség ellen. ho«y as igazságtalanságot esen a> földön még egyszer jóvá lehessen tenni Hazug jelszavakkal ■— Két cél volt tehát: a hatalmat biztosítani annak, akié a hatalom és minden hatalmat elvenni attól, akinek nincs hatalma. Az a Jelszó tehát: „háborút háború ellen“ egészen hazug jelszó volt. — A tények bizonyítják, hogy abban a pillanatban, amikor a háború véget ért, egyáltalán nem tudták kiküszöbölni az nj háború előfeltételeit, de még az uj háború viseléséhez szükséges eszközöket sem. Nagyszerű gesztus lett volna, ha Németország lefegyverzése után Anglia, Amerika és Pranciaország is leszerelt volna. Oly sok- saor kitettük őket a weimari köztársaság1 idején, kértük, később követeltük, hogy tegyék meg már. De a háborúk tovább folytatódtak. Csak az egyetlen alulmaradt német nép számára látszott lehetetlennek, hogy történetét ebben a világban még egyszer javára megváltoztathassa, ■ Ax eszközök változatlanok — Akkoriban hasonló eszközökkel dolgoztak, mint ma. A módszereik szintén agyanazspk maradtak. ígéretek mindazoknak a kicsinyhitüeknefc, könnyenbivőtnek, vagy ostobáknak, akik ezeknek beugrottak, egyébként pétiig kísérlet- arra, hogy mások minél több vérével vcdelmeztesséfc saját érdekeiket. Mindig1 szem ©lőtt kell tartami, hogy a* angol világbirodalom S00 esztendő alatt sok háborújában alig 10 százalékát ontotta annak a vérnek, amennyire Német. mtMágnak. szüksége volt pusztán meztelen létének megvédelmezésére. — A második angol módaaattreá függ Öez- ss* a ssétfoaT»á«*ilódás rcődenere. A műit világháborúban, miután lehetetlen volt a német népet belső dinasztikus yâlsâgba sodomi, uj lehetőséget láttak a párt-ok kijátszásában. Sikerűit is akkor a német népet belülroí latgaan felőrölni. Marxista, liberalis é*s kamteJiste •erdekolhek r*alá*at«* forr*.dalmát szították, mögöttük pedig ott állt, mint gazdasági erő, ax örök zsidó, Akkor sikerült elbuktatniok Németországot — Ma már maguknak az angoloknak a kijelentéseiből tudjuk, hogy 1918. végén saját összeomlásuk előtt állottak. Az első világháborút nem vesztettük el ellenségünk érdemei következtében, hanem kizárólag saját hibánkból Ennek az összeomlásnak a .' -e^rfoónény« nem az lett ám, 'hogy Németországot a világdemokrácia karjaiba zárta. A következmény ellenkezőleg a leg- szömyübb politikai és katonai természetű összeomlás volt,, amelyet nép valaha megért. A német népen néháiny hónap alatt elképzelhetetlenül mély csüggedés vett erőt. Sebolsem látott reménysugarat. Egy kiéhezett nép, amelynek akkor sem adták visz. aza a lehetőséget, amikor aláírta a fegyver- szünetet és békét, amelynek akkor sem adtak élelmiszert, amikor már fegyvertelen volt, amelyet minduntalan megzsaroltak és amelyből egyre újabb zsarolásokkal uj meghódolásokat csikartak kf Visszapillantás a múlt küzdelmeire — Jöttek azután szervezett ellenfelek, mindenekelőtt vagy 46 párt. Alimkor annakidején a küzdelmet megkezdtük, nagyon is tudatában voltunk annak, hogy ez egy egész világ elleni küzdelem volt. — Milyen magatartást tanúsított akkor a külföld’ Sohasem tartottam fontosnak, hogyan vélekedik rólam a külföld? Ha az ellenségeim egyszer megdicsérnének, akkor a, német nép a pokobla kergethetne engem. A Eührer újból emlékeztetett arra. hogy akkoriban a külföld hogyan bánt a német demokráciával. Elmondottá, hogy 1930. szeptembere után, amikor a párt 107 mandátummal a birodalmi gyűlésbe bevonult, akkor növekedtek meg csak igazán a nehézségek. Emlékeztetett azokra a párttestvérekre, akik akkoriban oregyiikossag áldozatai lettek, arra a több, mint 40 ezer nemzeti szocialistára, akik ezekben az években megsebesültek, a különböző visszaélésekre, amelyeket a pártnak meg kellett érnie, mig aztán végre eljött a nap- amelynek emlékezetét ma ünnepelik. Részletesen ismertette a Führer azt az. örökséget, amelyet talált. Minden szétrombolva, a gazdasági élet megsemmisülve, sok millió mnnkanélkiili. ■— 1ín akkoribari mene/n — mondotta — é> miértünk. Churchill és „Kehér-házbeli cinkosai" A Führer ezután Ismertette az óriási belső épitő munkát. Ha ez a háború nem jött volna, akkor korunkról, rólunk, valamennyiünkről és rólam úgy beszélték volna, mint a béke müveinek alkotói ró . Ha azonban ez a háború nem jött volna, ki beszélt volna akkor Chwehiílről7 így azonban ngy fognak róla beszélni, mint megsemmisítőjéről egy ^ birodalomnak, amelyet o maga rombolt szót, A Führer úgy jellemezte Churchillt, mint aki ,,képtelen valamit alkotni, valamit végezni, valamely alkotó cselekedetet véghez vUtmi, aki csak rombolni kid.“ A „Eehér-házbeii cinkosait“ a Eührer szegény bemondóknak nevezte, okrősvi iveme bs. ék** bevtélm A Führer tréfának motndorta a Roosevelt hirdette világprogramot, amely állítólag szabadságot és munkája való jogot biztosit az embereknek. Roosevelt olyan dolgokat hirdet, amelyeket a nemzeti «socialista programból kölcsönzött. A Führer újból ismertette azt a külpolitikai programot, amelyet uralomrajat ása után megvalósítani igyekezett, aat a szándékát, hogy szoros vmaonyt teremt három országgal: Angliával, Olaszországgal és Japánnal. Angliával mindem kísérlet meghiúsult és Churchill makacsul ismételte, hogy háborút akar. „Ez a háború nem úgy ér majd véget, ahogy a zsidók elképzelik!“ ■— A zsidókról nem akarok ezzel kapcsolatban beszélni. Azok mindenképen a mi régi ellenfeleink és mi tişztâban vagyunk hogy a habom csajt azzal végződhetik, hogy vagy a germán népeket irtják ki, vagy a zsidóság tűnik el Európából. Szeptember 9-én a birodalmi gyűlésen, mar kijelentet» tem és óvakodom időelőtti. jóslásoktól, hogy ez a bábom nem úgy ér majd véget, ahogy azt a zsidók elképzelik. Nem az árja népeket fogják Európából kiirtani, hanem ez a bábom a zsidóság megsemmisítője lesz. .Az első eset lesz, hogy nem más népek vérérnek, hanem elsőikben kerül alkalmazásra az igazi ó-zsidó törvény: szemet- szemért, fogat fogért. És minél tovább terjed ez a közlelem és ezt hallja meg a zsidóság: annál inkább terjed majd az antiszemitizmus. Eljön majd az óra, amikor minden idők leggonoszabb világellensége legalább egy évezredre eljátszotta a szerepét, —> Annál jobban örültem — folytatta — hogy a másik állammal, Olaszországgal, megteremtettem aart a viszonyt, amelyre egykor törekedtünk. ~ÍÉs most eaátlakoaott hozzánk a harene - dik állam is, amellyel évek óta mindig jó- viszouvt akartam teremteni: Japán. Isy'a három nagy nincstelen egyesült és most szeretném látni: ki az erősebb ebben a harcban: sírok, akik semmit sem veszthetnek és mindem, nyerhetnek, avagy azok. akik mindent veszthetnek «* semmit sem 'nyerhetnek. És, ha egy vezető angol érsek az Istenhez imádkozik, hogy büntetésül küldje a holser vizmust N émetorwzágra és Európára, akkor csak azt mondhatom: Németországra *eir jön bolsevizmm. de, hogy nem jön-e Angliára. az már kérdés. „Bízza ram a Gondviselés ennek & harcnak a terhét“ —- Ha már ezt a harÜbt a Gondviselők kifürkészhetetlen akaratából meg kell vívnunk, — mondotta a továbbiak során Hitter — akkor én csak arra kérhetem a Gondviselést, hogy bízza rám ennék a 1harcnak ffl terhét Viselni akarom azt és »em, riadok vissza serer miféle lehetőségtől. Viselni akarok -minder, felelősséget úgy, amint eddig is viseltem. — Tudom, hogy ez a nép bizik bennem. <4e meg lehet győződve a német nép még egy*®: 1918, amíg én élek, nem következik be Eglhr sem fogom ezt a zászlót letenni.
