Keleti Ujság, 1942. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1942-01-28 / 22. szám

HjsmjzvmIZs&jxg.

19 4 2. JASIIAU 23

Ahm az emberi lélek rejtelmeit hut at fák...

Honvédek „szurkolnak" a gépkocsivezetőket sorozó pszichotechnikusok kezei alatt

Kolozsvár, január 27. A Majális utca tetején, a hó fehér bársonyába burkolt nesztelen környezetben áll az egyetemi Lélektani Intézet. Ahol az emberi test betegségeit kutatják és gyógyítják: klinikákon és kórházakban csendre, békés nyugalomra van szükség. Kétszeresen kívánatos azonban a csend és nyugalom ott, ahol az emberi lélek betegségeit vizsgálják és az orvoslásra utat mutatnak. A Majális utca 39. szám alatti ház a lelkek klinikája, ahol a korszerű tudomány segédeszközeinek latbavet ésével alapos vizsga'at alá veszik n huszadik század emberének le]ki képét és a különféle lelki járványok kórokozóit, hogy ennek alapján eredményes irányításokat adhassanak a bajok gyógyítására.

Néhány beszédes hazai adat

Arra, hogy a fizikai előretörés és a teek- , inkái diadal évszázadában milyen kimondhatatlan fontosságú a lelki betegségek tudományos vizsgálata és orvoslása, döbbenetes módon világit rá a következő néhány hazai

adat:

Mag uarországon, 1890-től—1936-ig a fertőző betegségek száma negyedére csökkent, mig ugyanezen idő alatt négyszeresére emelkedett az elmebetegek száma. Az ,,Első Magyar Egészséghét“ kiállításán olvastuk, hogy Magyarországon, fertőző betegségekben, éven ként 5.500 ember hal meg, mig ideg és elme- betegségek következtében 16,000. A Budapest székesfőváros iskolaorvosi intézménye által kiadott jelentés szerint százezer megvizsgált gyermek közül 550 tuberkulótikus volt, ezzel szemben az ideges gyermekek száma 5.600-ra rúgott. Ezek mind olyan idegbeteg gyermekek, akiknél a legnagyobb pedagógiai erőfeszítés is csődöt mondott és akiket idegszakorvosi vizsgálatra kellett küldeni.

Nem kevésbbé megdöbbentőek azok az adatok sem, amelyek a fiatalkorú bűnözők számának rohamos emelkedését mutatják.

Magyarországon 1924—29-ig 15.335,1929— 34-ig 17.743, 1934—39-ig pedig 24.657 fia- í talkorn egyén került biróság elé.

Nincs rossz gyermek, csak rosszul neveli, vaoy beteg gyermek..."

A kolozsvári Lélektani Intézet tudós igazgatóját, Várkonyi Hildebrand dr. egyetemi tanárt kérjük meg, hogy tájékoztasson az intézetben folyó munkáról.

Mindenekelőtt azt szeretnénk megtudni, milyen gyermekeket vizsgálnak meg az intézetben és hogyan megy végbe a lélektani vizsgálat?

— Intézetünkben azok a gyermekek kerülnek vizsgálat alá, — válaszolja a kiváló pro. fesszor •— akiket az iskolák, illetőleg tanítók, tanárok, iskolaorvosok, vagy a szociális gondozónők küldenek hozzánk, de van sok olyan eset is, hogy a szülő maga hozza el gyermekét megvizsgáltatni.

— Milyen tünetek mutatkoznak ezeknél az ideges, beteglelkü fiatalkorúaknál?

— A lelkileg beteg gyermeknél leginkább az úgynevezett szociális neurózis tüneteit leket észlelni. Nem képes például lieilleszkcd- r.i a közösségije, antiszociális magatartást tanúsát társaival szemben. Téves lenne azonban azt állítani, hogy az ilyen magatartási gyermek egyszerűen rossz. Rossz gyermek ugyanis egyáltalán nem létezik, Csakis rósz- szid nevelt, lelkileg ápolatlan, elhanyagolt, vagy beteg gyermekről lehet sző! Ezek a lelki defektussal rendelkező gyermekek rendszerint örökül: a betegségre való hajlamot s ezért nehéz őket gyógyítani. A gyógyu'ás csak akkor következhetik be, ha a tanító és a nfvelő idejekorán hozzálát a helyes gyógykezeléshez. A munka eredménye azonban nemcsak a nevelőn, tanítón, vagy orvoson múlik, hanem leginkább az otthoni környezeten és életmódon. Nagyon sokszor a környezete gátolja meg a gyermekei abban, hogy a lelki gyógyulás bekövetkezzék.

— Az iskolai tanerők és a szülők vájjon magukévá tesz'k-e azt a tudományos megáll aoodást, hogy „rossz gyermeki' nincsen?, -— kérdezzük némi kétkedéssel, — mert suj- nos a mi gyermekkorunkban még nem v«d+ak ilyen .hiszékeny“ pedagógusok és szülők!

— Sok tapasztalat után jut el a pedagógus ehhez a m«rá'lápitá?hoz, — válaszolja elgondolkodva Várkonyi Hi'debrand dr. — Fiatal tanár koromban magam is t"hh tévedést követtem el e tekintetben. Különösen

egy esetet nem tudok soha elfelejteni. Aa egyik kis diákomnak állandóan tintafoltos volt a dolgozati füzete. Nagyon sokat dorgáltam érte. de minden fenyítés hasztalannak bizonyult. Végre is megsokaltam a dolgot és óra után bent tartottam a gyereket, hogy előttem Írja meg a dolgozatot. Mellé ültem és úgy figyeltem az írását. Írás közben állandóan megrándult a keze. Akkor döbbentem rá, hogy a kisfiú enyhébbfoku vitustáncban szenved. Ezért hullatta tele a dolgozatát, tin- tafoltokkal. Szóval beigazolódott, hogy a gyermek sem rossz, sem rendetlen nem volt, hanem egyszerűen beteg. Sajnos számtalan hasonló eset van, amikor a tapasztalatlan, vagy felületes rveve’ő illetőleg szülő kizárólag rossz gyermeket lát a beteg, vagv kezdettől , fogva félrenevelt, vagy beteges lelki beállítású pverm^kben.

— 'Hogyan történik a lelkibeteg fiatalkorúak vizsgálata?

—• Elsősorban kikérdezzük n fiatalkora leányt, vagy fiút otthoni életkörülményeik felől, aztán az iskolai életről, vany munka, helyükről. Nn.<rv figyelemmel keil meghallgatni elbeszél éviiknek legapróbb részleteit is, mert abból igen sok mindenre lehet következtetni. Van azonban olyan eset. amikor a lelki diagnózis megáldani fásánál nagyobb szeremet játszanak az elhallgatott, mint a kimondott. dolgok. Ha a iWfOkoru égvén é'e* fén°k fontos mozzanatairól lial'gat, ha szándékosan kerüli a választást az erre irányuló kérdésekre, akkor egészen b:*onyos. hogy ott van a balnak a gyökere. Ha például egy serdü'ő. vagy érettkoru leány, vagy ifin é'e térő' beszélve, egyszerűen kíhagvia az érzelmi életére vonatkozó dolgokat, ha a szerelmi ügyeit mély ha'igatásba burkolja, az mindig gyanús tnu°t Akkor rendszerint ott kell keresni a defektust és az orvoslást ennek megfelelően Imii megindítani. Az eredmény,’ — amint már mondottam — nemcsak a le'ki (iieo-nő'/is helyes megállapításától és a megfelelő gyógykezel őstől függ, hanem nagyrészt a f’Va'koru környezetétől, a szil'éktől, nevelőktől. munkaadóktól, akik a legtöbbet érint- kez;nok vele ps i«y szánté korlátlan befolyást gyakorolnak lelki életének kialakulására.

 magyar faji alaptu’aţdonsagokat veszi alapul az inte'ligencia* vizsgálat

Egy éve halott Csáky István grof, Magyarország felejthető len érdemű külügyminisztere

Budapest, Jam. 27. (MTI.) Csáky István gróf, Magyarország múlhatatlan érdemű külügyminisztere halálának egyéves fordulója alkalmából Bárdossy László miniszter- elnök és külügyminiszter, valamint a külügyminisztérium képviselői koszorút helyeztek el Csáky István gróf sírjára. A kegye- ietes aktuson megjelent Bárdossy László mi cisztercinek és külügyminiszter, Bárezlházl ttárczy István miniszterelnökségi államtitkár, tihyezy Jenő rendkívüli követ meghatalmazott miniszter, a külügyminiszter állandó helyettese, valamint a külügyminisztérium valamennyi osztályának vezetője.

Bárdossy László miniszterelnök Ghyczy Jenő rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter társaságában pontosan fél 10 órakor érkezett Csáky István gróf sírjához a Şerepesl-ut melletti temetőbe.

A külügyminisztérium osztályainak vezetői felsorakoztak Csáky István sirjával szemben. A külügyminisztérium két egyenruhás altisztje a sírra tette Bárdossy László miniszterelnök és külügyminiszter és a külügyminisztérium. tisztviselőinek koszorúját. Bárdossy László miniszterelnök s a megjelent előkelőségek levett kalappal, néma tiszteletadással adóztak Csáky István gróf emlékének. A nagy államférfi sírjának megkoszorúzása után Bárdossy László miniszterelnök és a megjelent előkelőségek gépkocsiba szálltak, és a koronázó Mátyás templomhoz hajtattak, ahol resztvettek az elhunyt miniszter lelklüdvért mondott misén.

Műegyetemet Marosvásárhelynek!

Gyűléseken, lapokban egyre nagyol hangerővel, mind komolyabb követelésként hangzik el az utóbbi •időben ez a moi Az izmosodó város, amely most nő ki gyermekcipőiből s amely állandóan érzi minden Aetnyilvánulásában e cipők szorítását, bátor étvággyal fogott hozzá az élet maga-köré void tpsoportodlásáhaz, A legörvendete- stb'b jelenség ez, amit csak el lehet könyvel- ni egy város életében.. Amint Kolozsvár ölven, Suda Ss Peat száz évvel azelőtt s a többiek is néhány évtizede, Marosvásárhely most áll ki a fejlődés porondjára s a huszonkét éves mesterséges elfojtottság után elemi erővel terjeszkedik munkájában, forgalmában és követeli a nagyobb életteret. Mint a nemzetek között a fiatal, izmos csoportok, olyan a városok között a Bolyaink fészke.

Műegyetemért, ügyvédi és bírói vizsgáztató bizottság hallatja hangját. Komoly érvekkel támasztja alá a Invánságokat. Földrajzi és néprajzi elhelyezettség, székelyföldi központi fekvése, ipara teszi hivatottá az említett kívánságok hangoztatására. Mindezt felsorakoz- iatják az igénylés itangadói. Nem kétséges, hogy Kolozsvár után Erdély legnagyobb kul- iűrközpontjóvá keli ezt a várost kifejleszteni. Nem azérí, mert ezt Marosvásárhely ipara és eddigi fejlettsége indokolja, hanem az első világháború előtt indokolatlanul, felelőtlenül elhanyagolt székelység érdekében. Legjobb tudósaink, művészeink, feltalálóink, kereskedőink. sprarosaink kerültek ki évszázadok fonémán a székely hegyek közül. Ennek a nép- ‘tek -mindössze néhány lelkes vidéki kollégiuma, egy-két kis könyvtára, gimnáziuma és sok-sok reménysége volt. Végvár" ez s a végvárukat meg kell erősíteni. A szellemi harc fegyvere a tudás, a Székelyföld szellem- fejlesztésére tehát szükség van.

Kérdés azonban, hogy a fejlesztés „mü- egyetemes ideje" elérkezett-e? Nem túlságosan korai-e a tetőt építeni, amikor még az alapnak is csak nyers kövei vannak? Nyíltan kimondjuk: Marosvásárhelyt először várossá kell tenni. Épületekkel, berendezésekkel, közüzemekkel — és szellemében is. Egy -rodatmi társaság, néhány kiváló koponya. ■gyeJevő festőiskola, zénelconzervatőríum még nem jelenti a helység olyanfokit városiassdgát a szó nemesebb értelmében, ami indokolttá tenné a tető felépítését.

IdinăeneiceHtţ. a közüzemek teljesítőképességét kellene megjavítani, így — mint egy legulSbbi sajnálatos eset kapcsán bebizonyosodott— a vízművekét is. A vitlamosmü nem tudja elegendu árammal ellátni a várost. Nincs színház céljaira alkalmas helyiség. A többi hiányok szintén azért olyan szembetűnők es kellemetlenek, mert Marosvásárhely, igenis, fejlődik. Területében, lakóinak számában, igényeiben egyformán.

Érdekes tehát meggondolni: nem volna-e helyesebb előbb utolérni a kor egészségügyi, közbiztonsági és szellemi követelményeit, amelyek elemi erővel jelentkeznek s csak azután követelni a nagy áldozatokat igénylő —> műegyetemei?

DÁVID IVAN

JÓ ÁRU ÉS JÓ HIRDETÉS ALAPJA A JÓ ÜZLETMENETNEK

A Lélektani Intézet kiváló adjunktusa, Bálint Zoltán dr.. a ,1személyiségkép"-nek és ennek keretén belül az intelligencia és a képesség kísérleti utón történő megvizsgálásába nyújtott betekintést. A kísérleti termekben a legkülönfélébb eszközök, szöveges és rajzos próbatételek, kérdőívek alkalmazásával veszik „vallatóra“ a vizsgálat alá kerülő egyént, firtelmesség. emlékezet, talpraesettség, áttekintő képesség, kézügyesség, lélekjelenlét, önuralom és hasonló „lappangó" értékeket, vagy azoknak hiányát mutatja meg a pszichotechnikai vizsgálat eredményeAz adjunktus felvilágosit, hogy az intelll- gencai vizsgálatnál a képességnek már nem a régebbi módszerekben mutatkozó rangsorát veszik alapul, mert az idegen szellem viaszatükrözósc volt, (Így pld. a kombina- tiv, spekuláns képesség, ami tipikusan zsid* faji adottság), hanem o -magyar lelkiségből indulnak ki s ahhoz igazítják a próbákat. Ezt az állásfoglalást régi tapasztalatok érlelték meg, de helyességének igazolása a» a nnpról-napra ismétlődő sok vizsgálat, *

amelyeket magyar gyermekekkel és felnőttekkel végeznek. Nagyon fontos, hogy a magyar gyermekek lelki adottságairól pontos képet nyerhessünk, mert mai iskolaproblémáink egyik legfontosabbikát, a kiválasztás! csakis a helyes személyiség-vizsgálat eredménye alapján tudjuk megvalósítani. Csakk igy jelölhetjük meg a pályaválasztási tanácsadásnál azt az iskolatípust, vagy pályakört. amelyben a felnőtté érő gyermek a legjobban kifejlesztheti, hasznosíthatja szellemi és fizikai adottságait a társadalom és a nemzet javára.

„Kísérleti emberkék“ a mesebirodalomban

A Lélektani Intézet nevelési és pályaválasztási tanácsadójának egyik (és egyben legkedvesebb) része a megfigyelő és a játszószoba. A mindkétnembell apró „kísérleti emberkéket“ ezerféle csábítással édesgeti magához ez a kis szoba, játékokkal megrakott szekrényével, falra festett színes mesebirodalmával, nagy táblájával, amelyre kényük-kedvük szerint rajzolhatnak színes •Iránjaikkal a Pistik, Mancik, Csöppikék.

Lehet itt vasutat építeni, repülőgépet szerkeszteni összeilleszthető alkatrészekből, babát öltöztetni és majmot dédelgetni. Közben a játékba mélyült buzgalomban észre sem veszi Pistike, Ivogy a vele „játszó“ adjunktus bácsi, vagy néni tekintete a kővetkező magyar évtizedek kiváló technikusát, mérnökét kutatja talán benne. Megfigyelés közben azonban arra is jut idejük, hogy fontos észrevételeket rögzítsenek agyukban a gyermekek magatartásáról, mert amit itt csinálnak, ahogy itt a játékszobában viselkednek, az mind spontán, az mind mesterkéltség nélküli megnyilvánulása a lelki, jellembeli adottságoknak. A gyermekek jól tudják, hogy a játékszobában szabad a vásár és így egy-kettő kibújik a szög a zsákból. Hogy példát is említsünk: az asszoeta- lisan viselkedő, a közösségbe beilleszkedni nem tudó gyermek gyorsan leleplezi a többi egészséges gyermektől eltérő, beteges lelki hajlamait. Bizony itt nem megy mindig simán a dolog. Néha már a „bemutatkozásnál" felhangzik a bömbölés orkánja. Ilyenkor aztán ott a tarkanadrágos „Muki", csavar rajta néhányat az adjunktus bácsi és úgy hányja a bukfencet, hogy a nekikeseredett zokogás egyszerre könnyes kacagás- zuhataggá változik.

Hogyan tréfálták meg a testőr-jelölt góbékat?

Megtudjuk az adjunktus űrtől, hogy időnként honvédeket is vizsgálat alá vesznek annak megállapítása céljából, hogy hányán alkalmasak köziilölc gépkocsivezetőknek f Az ilyen vizsgálatoknál külön szerkezetekkel teszik próbára a lialló-látó-tájéko- zódási képességet, nemkülönben az idegeket, mert a jó gépkocsivezetőnél mindezek nélkülözhetetlen előfeltételek.

Ugyancsak a Lélektani Intézetben vizsgálták meg pszíchotehnikal módszerrel azokat a huszonegy esztendős székely legényeket, akiket jövőbeli hivatásuk igen megtisztelő, kivételes helyre állít, mert Magyar- ország Kormányzójának testőrei lesznek. Bálint adjunktus mosolyogva meséli el, hogy' miként „tréfálták meg" a testőrjelölt- gőbékat. Azaz, hogy a tréfa csak úgy tűnt, mintha tréfa lenne, mert még a fele sem volt az! Nagyon is komolyan ment a dolog. A jóképű, daliás termetű és értelmes székely fiuk beültek a padokba és elmélyült figyelemmel dolgoztak a kapott feladatokon. Az adjunktus egy óvatlan pillanatban előhúzta zsebéből riasztó revolverét és vaktában elsütötte. Akkorái dörrent, hogy még az ablaktáblák is beleremegtek. Persze, a mit sem sejtő legények csaknem mind ősz- sserezzentek a váratlan dörrenéstől. Felada- ■ tukat azonban sietve tovább kellett folytat- niok. Nemsokára másodszor is eldörrent a riasztó, de akkor măr csak egy-két gyen- gébbszivü legény mozdult s azoknak a megriadását is sokkal enyhébbnek mutatta a leleményesen kieszelt tárgyilagos önjelző próba.

— De olyan legények is voltak azok, —

mondja az adjunktus, — akiknek még az ágyúzásra sem fog megrebbent a szemük!

GAAL OLGA

ő*ven száraikkal kevesebb inomlbztet szolgának ki e u a l<o!oz viti curás?!''? fosodnak

Kolozsvár, jan. 27. A közellátási miniszternek a liszt-, kenyér- és tésztafélék arányos elosztásáról szóló reudelete úgy intézkedik, hogy a cukrásziparosok csak olyan süteményeket állíthatnak elő, amelyek csak 50 szá zaléknál kevesebb lisztet tartalmaznak. Ezeknek a készítményeknek kiszolgálását váltójegy nélkül engedélyezi a rendelet.

A közellátási miniszter rendeleté alapján, valamint a cukrászipart készítmények előállítására vonatkozó és rövidesen kiadásra kerülő rendelet alapján a város közélelmezési hivatala keddtől kezdve ötven százalékkal kevesebb finomlisztet utal ki a cukrásziparosoknak, mint eddig.

Az intézkedésről a közélelmezési hivatal értesítette az érdekelt iparosokat.

S#ovj«l i«*'s*seTs. f«IeIV iléM © elf

a stopai SaacBMrósáfi

SZÓFIA, január 27. (MTI.) A Stefani- ircda jelenti:

A szófiai hadbíróság most Ítélkezett 11 kommunista ügyében, akik a Szovjet javára kémkedtek. A fő vádlottat életfogytiglani, feleségét és 6 másik vádlottat pedig 16 évi fegybázra Ítélte a bíróság.

MEJEIST A Mert azt « Ispol «z

HIRDESSEN # ORSZAG EGESZ * KELETI f VEVpKCTSKO- UJSAttBAN H ZONSbÜE olwtm