Keleti Ujság, 1942. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1942-01-27 / 21. szám

19 42. J AN VA a 27 ( ’Az agedabiaf An tel at és Saneuta vidé­kén is tankcsata íolyik---------------------------------- » , Londonba érkezett jelentés szerint, »« aeedabfal An lelát és Sanerna közti vidéken nagyarányú tankcsata folyik. (MTI.) Gyatrán szerepeltek Cirenaikábau az amerikai harckocsik Róma, jaaiuár 2Á. (Stefans) Olasz és né­met kötelmiek Nyugat cirenaák áhan sok 28 tonnás harckocsit is elpusztítottak, vagy zsákmányoltak. Az angolszász hírverés a líbiai támadás megindításakor azt állította, hogy ezek a harckocsik a leghatásosabbak a« eddigi gyártások között. Ezek az uj ame­rikai harckocsik elég gyatrán szerepeltek a német—olasz harckocsikkal szemben. (MTI) A hadiállapot sutyosahh tehertétel Angliának, mint a tengelyhatalmaknak Milánó, január Üti. Az ofoee éa német jrétiziigyrcátiis/ieT előadásai újra bebizonyi" tották, hogy a két szövetségesnek meg kell nyernie a háborút, noha akkora segélyfor­rással és annyi arannyal nem rendelkeznek, mint ellensége — állapítja meg: a Slefanj iroda. Angliát- a háború igen megviselte. A hadiállapot számára nagyobb tehertételt jelent, mint a tengelyhatalmaknak. A kül­földi valutáiban 'rendelkezésére álló tartalé­kai teljesen kimerültek és nyersanvasforrá­sainak legnagyobb részét elvesztette. Ilyen kőiülinények között Anglia arm kényszerül, hogy Olaszországgal és Németországgal »zeniben csakis a munkának, mint a legfon­tosabb nemzeti és gazdasági értéknek lei- használásával versenyezzen. (MTI) Paraguay és Bolivia megszakította diplomáciai kapcsolatait a tengelyhatalmakkal Buenos-Ayrcs, Január 26. (DNB.) Asuncionból származó jelentés szerint a paraguayi külügyminisztérium hi­vatalosan közölte a tengelyhaiolmak­kal való diplomáciai kapcsolatok meg­szakítását. (MTI.) Buenos-Ayres, január 26. (DNB.) La Párból származó jelentés szerint a bo­líviai kormány jóváhagyta a tengely­hatalmakkal való kapcsolatok megsza­kítását, (MTI.) Rio de Janeiro, január 26. (OFI.) Vargas elnök a rio de janeirói értekez­leten résztvevő északamerikai újság­írók előtt a következő nyilatkozatot tette: «Brazília az északamerikai Egyesült államok iránt a legteljesebb együttér­zéssel viseltetik. Az értekezletnek a diplomáciai viszony megszakításáról elfogadott határozati javaslatot a kor­mány vizsgálat tárgyává fogja tenni,“ (MTI.) Argentina nein akar háborút Buenos Ayres, január 26.’ (Stefaiá) Cas­tillo helyettes köztársasági elnök a Notici, as Grafica eimü lapban közzétett cikkében megelégedéssel nyilatkozott a node janeirói értekezleten elfogadott határozati javaslat­ról és hozzátette, hogy Argentina már kéz detben határozottan kijelentette ée később is hangsúlyozta, hogy nem akar háborút- és nem kívánja megszakítani kapcsolatait a hármas egyezmény államaival, mindazon, által hajlandó ntcgw&itent az amerikai szárazföld egyetértését. (MTI) Egyetem Mozgóban kedden, szerdán és cs"törtö­kön 3, ö, 7 és negyed tízkor: IVyirő József világszerte ismeretes regénye filmen: Főszereplők: JÁVOR PÁL, BQRDY BELLA, TOMPA PUFI, MÁLY GERÖ BILICSÎ TIVADAR, — Jegyelővétel: 11 órától 1 óráig* Németország egyelőre nem foglal állást az ügyben Berlin, január 26. Illetékes német; helyen közük: Német -mértékadó körökben kijelen­tették, megvárják, amíg a riódejaneiról ér­tekezlet megbízottai aláírják a határozati javaslatot és csak akkor tekintik elérke­zettnek az időt arra. hogy áll ástfoglalj anak. Berliinbon rámutatnak arra, hogy amerikai részről nem erősítették meg egyes külföldi hírszolgálati irodának azt a jelentését, hogy bizonyos délamerikai államok és a tengely- hatalmak. között már megszaldtottnak te­kinthetők a diplomáciai kapcsolatok. (MTI) A vezérkari megbízottak ösjüzehifáiiát kéri Chite RIO DE JANEIRO, január 26. (Búd. Tud.) Hír szerint a chilei megbízott indítványt tett, melyben kéri valamennyi vezérkari megbízott összehívását. Ha az angol hírirodától jól értesü­lünk, a rio de janeirói megegyezést az angol és északamerikai táborban úgy könyvelik el, mint a Roosevelt által kezdeményezett és vérmes reményekre jogosító diplomáciai kampány kudar­cát. Angolszász körökben már nyíltan beszélnek arról, hogy „a rio de janeirói értekezlet egyes hibáit- a lehető leg- gyorsabban helyre kell hozni“. Mind­ebből kiviláglik az a szándék, hogy az angolszászok fokozott nyomást igyekez­nek gyakorolni azokra az államokra, amelyek öntudatos nemzeti magatartá­sukkal és a valóságon alapuló poliüká- jukkal meghiúsították az Egyesült Ál­lamoknak azt a követelését, hogy fel­tétel nélkül szakítsák meg kapcsolatai­kat mind diplomáciai, mind gazdasági téren a tengelyhatalmakkal és Japán­nal. Most, amidőn Dél-Afrikában is el­keseredetten folyik a szabadságért való küzdelem, egyes délrmerikai államok határozott magatartása különös jelen­tőségű. Ma már meg lehet állapítani, hogy délamerikai felelős vezetők, min­denekelőtt Argentina és Chile külügy­minisztere, gondolnak azokra a messze­menő következményekre, amelyeket or­szágaikban az angolszászok által köve­telt diplomáciai szakítás előidézhetnek. Másrészt Délamerjka egyes országai gondolnak azokra az ígéretekre is, amelyeket Washington terjesztett elő politikai nyomásának sikere érdekében. Ezzel kapcsolatosan Ausztrália esetére gondolnak. Bizonyos mértékben vitat­hatónak tűnik fel a brazil külügymi­niszternek az értekezleten játszott sze­repe. Még ha predesztináltnak is látszik személye, hajlama és az Egyesült Álla­mok politikai köreiben szerzett több­éves tapasztalata, az északamerikai kí­vánságok és az értekezlet tagjai közti közvetítése, mégis nem lehet átsiklani az országában felmerült kétségek felett. Ma Brazíliában sem fogadják szívesen az Egyesült Államok által megígért „protekciót“, mert akkor, amikor Észak- Amerika elvesztette keletázsiai terüle­teinek nagy részét, önkéntelenül is fel­vetődik az a kétely, vájjon Washing­tonnak ninesen-e szándékában protek­torátussá tenni Brazíliát, amely ugyan­csak bővelkedik azokban a nyersanya­gokban, amelyeket az Egyesült Álla­mok a Távolkeleten elveszített. (MTI.) Újabb német légisikerek Berlin, január 26. (DNB.) Német harcire­pülőgépek január 2*-én eredményesen foly­tatták a málta-szigeti erőd ellen irányuld támadásokat. Mint a Német Távirati Iroda illetékes helyen értesül, január 25-én dél­előtt a német harci repülőgépeket kisérő vadászok és brit repülőgépek közt a sziget felett légiharc volt. A német vadászok saját veszteség nélkül 8 brit repülőgépet lőttek le. Valószínű, hogy még négy ellenséges gé­pet Is elpusztítottak. (SITI.) Berlin, január 26. Mint a Német Távirati Iroda illetékes helyen értesült, a Szovjet ja­nuár 25-én összesen 23 repülőgépet vesztett. Ezek közül 18-at légiharcban lőttek le, hár­mat pedig a légvédelmi tüzérség lőtt le, a többit a földön semmisítették meg. Ugyan­ezen a napon csak egy német gép veszett el. (MTI.) Huszonhárom vonatot zúztak szél a német légibombák Berlin, január 26. (DNB.) Katonai rész­ről közük: Egy erősebb, német harcirepülö­g'ép-kütelék a keleti arevonral déli vészén tá­madási hajtott végre egy pályaudvar ellen. Amikor a bolsevisták a pályaudvaron .vesz­teglő szálütószerevényekbői észrevették < a, német repülőket, él akarták szállítani csa­pataikat. Repülőink azonban több hullám­ban rárepültek a célpontokra és 23 vonatot, amelyek csapatokkal voltak, tele, szétzúztak. Az erős repeszhatásu Irombák szétforgácsol­ták a kocsikat és sok kocsit felgyújtottak. Repülőink nehézbombákkal több találatot éltek el, ezen kívül egy mozdonyszinben és hét raktárcsarnokban is hatalmas pusztí­tást okoztak. (MTI.) Ismét elsüllyeszteltelc három hajót az amerikai partok ^lott Berlin, január ‘26. (DNB.) Északaine- rikai tengerészeti körök közlése szerint egy német buvirnaszád január 24-é»i a hajnali órákban az amerikai partok előtt elsüllyesztette az angolszász szol­gálatban álló „Waranger" ft.ihO tonnás tartályhajót. Az eddig elsüllyesztett három tartályba jóval együtt már tete­mes nagyságú hajótértől fosztották meg az ellenséget. Minden jel arra mu­tat, hogy a német buvárhajók hadmű­veletei fokozódó sikerrel járnak az amerikai és kanadai partok előtt. Alig négy nap alatt már a negyedik ellen­séges tartályhajót süllyesztették el. A megmenekült legénység esónakokba szállt és megérkezett az egyik amerikai kikötőbe.' (MTI.) Lisszabon, január ‘26. (Ştefani.) Az Egyesült Államok haditengerészeti mi­nisztériuma közölte, hogy egy ellensé­ges tengeralattjáró az Atlanti tenger amerikai partjának közelében elsül­lyesztett egy angolszász szolgálatban álló norvég teherhajót. .\z 1900 tonnás hajót szombaton torpedózták meg. Ez az ötödik elsüllyesztett hajó az Atlanti tenger amerikai partjánál január 14-ike óta. (MTI.) London, január 26. (OFL) Az augol rádió szerint az Egyesült Államok ke­leti partjának közelében elsüllyesztették a 920« tonnás Laranga amerikai gőzöst, A gőzös 43 főnyi legénységét megmen­tették. (MTI.) A Bengáli-Öbölben is elsüllyesztettek két brit kereskedelmi hajói Rangoon, január 26. t ItNR.I ÂZ angol híriroda szerint hivatalosan megerősí­tik, hogy a Bengáli-öbölben ellenséges cselekmények következtében elsüllyedt két brit kereskedelmi hajó. Á megme- nekülteket Burmában telték partra. (MTI.) Haditörvényszék ©lé állítják Kimmel tengernagyot és Short altábornagyot Waslangtani jelentés alapján közli 8 Dai­ly Telegraph, hogy Kimmel amerikai ten­gernagyot és Short, altábornagyot a Hawai szigetek védelmének kudarca miatt haditör­vényszék elé állítják. (MTI) Churchill ígéreteinek mindig az ellen­kezője következett be Berlin, jan. 26. A Nemet Távhali Iroda hosszabb közlemény élven szembeállítja Chur­chill Ígéreteit azzal, amit ezekből az Ígére­tekből megtartott. Ez a háborús stratéga 1914 szeptember 8-án azt üzente Antwerpen polgármesteré­nek: ,.minden rendben megy, nem kell ag­gódnia, mert meg fogjuk menteni a várost. Kft nappal később Antwerpen a németek kefére került. 1914 szeptember 21.-én a következőket mondotta: „fia a német hajóhad nem jön elő kikötőiből, kiásom, mint a, patkányt a ’ lyukából“. Másnap, szeptember 22-én as U. . 9 tengeralattjáró megtorpedózok hárma brit- I cirkálót. 1915 márciusában Galipólibm akarta él- 1 dönteni a világháborút s a Galjpoli-i kaland 34.000 halottjába került Nggijbritánnimak. Churehillt akkor, mint „a tehetetlenség első lordját“ emlegették. 1940 áprilisában elindította a norvégtai kalandot ezzel a jelszóval: „A norvég parto­kat meg fogjuk szállani, mert szükségesnek tartjuk.“ A rideg valóság itt is gyorsabb volt nála. Ezt a kalandot ah angol nép fi­zette. A nyugt! hadjárat idején, 1940 május 25- én az alsóházban így nyilatkozott: „Francia, ország és Nagybritánnia hadserege a, legutób­bi hollandiai és belgiumi visszaesés ellenére fe tartja a .Somme-vonalat .és a , Magimot- Vonalat. Győzni fogunk. „Tizennégy' nappal később nemcsak a Maghiot-vonatgt törtük át, hanem, egész Franciaországot férórekéng/sze- ritettBk és az angol szárazföldi ' hadsereg megkapta Dünkirchent. 1941 márciusában a belgrádi háborús uszí­tok államcsínyről szóló hirrel lepték meg az angol népet. A konzervatívpárt központi ta­nácsának ülésén Churchill igy lelkendezett: ,,Jó lárem vannak!“ Négy héttel később Ju­goszlávia katonailag el volt intézve. (MTI.) Befejeződött az Erdélyi Párt vezetőinek székelyföldi körútja Csíkszereda, január 26. Az Erdélyi Párt központi vezetőt székelyföldi kőrútjuk utol­só állomásaiként Csíkszeredát, majd Gyer- gyószentmiklóst keresték fel, ahol érintke­zést kerestek a párt helyt vezetöférfiaival, majd beszámolót mondtak a parlamenti cso­port eddigi munkájáról. A székelyföldi kör­úton résztvett Teleki Béla gróf országos elnök, Albrecht Dezső ügyvezetö-alelnök, László Dezső országgyűlési képviselő, Páll György dr. főtitkár és Padányi Gulyás Jenő, az Ismert közíró. Az Erdélyi Párt vezetői először Csíkszeredát keresték fel, ahol a helyi vezetőség ünnepélyes fogadtatásban részesítette őket. A helyi pártszervezet intézöbizottsági ülésén Kolumbán József dr. országos alelnök megnyitója után Teleki Béla gróf mondott nagyhatású beszédet. Elismeréssel szólott egyházainkról és iskoláinkról, amelyek erős bástyái voltak a megszállás éveiben az er­délyi magyarságnak. Hangoztatta: azokat az intézményeket, amelyek a megszállás éveiben kitünően beváltak, ezután is fenn kell tartani. Teleki Béla gróf nagy tetszéssel fogadott beszéde után Padányi-Gulyás Jenő tartott előadást, ennek során hangoztatta: a ma­gyar kérdések 'megoldásához uj magyar leír kiségre van szükség a Szegedről elindított gondolat munkaterve szerint. László Dezső képviselő a. magyarság hely­zetével és az Erdélyi Párt célkitűzéseivel foglalkozott. Kiemelte, hogy a magyarság munkájában a következő szempontoknak kell érvényesülnie: 1. Társadalmi szervezett­ség és a javak igazságos elosztása, S. As államalkotó nép felemelése és megerősítése. 3. A keresztény gondolat. Albrecht Dezső a Székelyföld gyakorlati kérdéseivel foglalkozott s adatokkal bizo­nyította, hogy a legutóbbi tiz év alatt har­mincezer székely vándorolt el lakóhelyéről. Az Erdélyi Párt képviselőinek beszédei után Csipák Lajos dr. kanonok terjesztette elő a székelység kívánságait. A Csíkszeredái beszámoló után az. Erdélyi Párt vezetői Gyergyószentmiklósra mentek, ahol rész’tvettek a gyergyól tagozat intéző- bizottsági ülésén. Gaál Alajs dr. elnöki megnyitója után Teleki Béla gróf, majd Pa­dányi-Gulyás Jenő tartott előadást. László Dezső beszédében megindokolta: miért van szükség az Erdélyi Pártra. Páll György dr. főtitkár végül hangoztatta, hogy az Erdélyt Párt legfontosabb feladata a lelki front tö­retlen megtartása és biztosítása. László Ig­nác római katolikus íöesperes, a gyergyő! tagozat elnöke zárta be az intézőbizottság! ülést. Hérr etorszóqi előadókörutra utazott Ge'ey József dr. kolozsvári egyetemi tanár Kolozsvár, január 26. Geley József dr. a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem tanára, az unitárius egyház fögondnoka. szombaton elutazott Németországba, • hogy eleget tegyen a berlini, müncheni és jénai egyetemek meghívásának és előadásokat tartson az említett egyetemeken. Az előadás tárgyát az egyetemek tűzték ki, cime: „Az egysejtű lények finomabb alkata“. . Geley professzor január 28-án és 29-én, illetőleg február 3-án tartja németországi előadásait. Ezt az alkalmat egyúttal felhasz­nálja arra is, hogy fontos talajtani vizsgála­tokat folytasson, egyben a német pedagógiai rendszer megismerése céljából meglátogassa a „Hitlerjugend‘ és a „Hitlernachwüehs“■ in­tézményeket. JÓ ÁRU ÉS JÓ HIRDETÉS ALAPJA A JÓ ÜZLETMENETNEK

Next

/
Thumbnails
Contents