Keleti Ujság, 1942. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1942-01-25 / 20. szám

JUTjEíET! TIf&JYG Pincébe dobták Kolozsvár levéltárát a megszállók Beszélgetés Kolozsvár most kinevezett főlevéltárosával — Meg­kezdődlek a levéltár rendbehozására a „mentési munkálatok“. „Kolozsvár levéltári anyaga egyike a legszebbeknek* — mondja a főlevéltáros Kolozsvár, január 24. fnczSáy-Jofcsman Ödön dr., Kolozsvár főispánja a múlt év de­cember 11-én Kolozsvár város főlevéltárosá- Va nevezte fei Gouth Kálmán bölcsészdoktort, aki tíz nap muka állását el is foglalta. Még magán a városházán Is alig tudnak arról, bogy a főtiszt viselők száma eggyel emelke­dett, mert Gouth Kálmán dr., az uj fő'cvél- íáros egyelőre külön helyiség nélkül, egy ko­sos szobában dolgozik, előkészíti a városi le­véltár ujrafelállítását és modem alapokra való helyezését, amiben u város vezetősége a leg­teljesebb mértékben segítségére van. Sajnos, ismét azt mondhatjuk, hogy a romokból kell építeni, mert a megszállók e téren is romboló munkát fejtettek ki, pusztították a levéltárt, wert gyűlölt magyar értéket láttak benne, Gouth Kálmán dr. huszonkilenc éves, meg­nyerő külsejű, rendkívüli szerény fiatalember. Kérdéseimre elmondja, hogy a budapesti Pázmány Péter tudományegyetemen végzett, letette a bölcsészeti' doktorátust, majd tanár lett az aszódi evangélikus gimnáziumban. Ta­nárkodásának nyári szünidőiben pihenés he­lyett az Országos Levéltárban gyakorolt. A euftkismeretet ‘elsajátítva pályázta meg a ko­lozsvári főlevéltámoki állást, bár Kolozsvá­ron cs Erdélyből—- még sohasem volt. — De annál jobban ismerem — mondta mosolyogva — Erdély történetét. Főleg a leg­újabb kort'értem ezalatt, a mai kutatások eredményéi alapján,' Ismerem a nemzetiségi kérdésekre vonatkozó kutatások anyagát is. Erdély iörténehhé't válójában Kelemen, Lajos professzor ismert —- mondj á nagy tisztelettel'.* * Felkérem az uj főlevéUárost, hogy mondja eil terveit s valahogy hozza közelebb a laikus közönséget — a levéltárhoz, annak fontossá­gához és gyakorlati jelentőségéhez. Gouth Kálmán dr. a kérdésekre az alábbiak­ban válaszolt: Mi a levéltár? «- Mindenekelőtt — kezdte nyilatkozatát — legyen szabad néhány "szót magáról a levéttár- rój mondanom. A nagyközönség jórésze rend­szerint a mágá'egyéni kapcsolatain keresztül'' alkotja meg véleményét a levéltárról s annak «áljairól. Azok, akik nem igen kerülnek veié kapcsolatba; sokszor, értetlenül, csodálkozva kérdezik: ugyan mi értelme van e megfakult, gyakorlati érlékükét már reges-régen elvesz­tett iratok őrzésének f Mások régi, családi, esetleg nemesség! iratok lelőhelyének tekintik, s lm, a zsidótörvény következtében elrendelt igazolások miatt még szükségességét is haj­landók elismerni. A közigazgatás emberéi pe­dig rendszerint gyakorlati, jogi szempontból értékelik a levéltárat. Szükség van a régi iratok őrzéséire — mondják'— azért, hogy a folyó ügyék .esetleges „előifataít“ csatolni le­hessen. Azokat a régi iratokat pedig, melyek ilyen szempontból nem jöhetnek számításba, el kell raktározni valahol, ha már ezt a felet­tes hatóságok felrendelték. — Kétségtelen, a természetes utón létre­jött levéltárak — igy elsősorban a közigaz­gatásiak 'felállítását valamikor ilyen gya­korlati jogi megfontolások tették szükségessé. Ma »rétiben ©&n a’ fokon már messze túlju­tottunk. Valóban \ a levéltár segíti a közigaz­gatás munkáját' a szükséges régi 'iratok csa- tolásotiát,' felvilágosítást ad., családi és szár­mazási ügyekben, stb. Igazi célja és rendel­tetése azonban messze túlmegy ezeken a se­gédhivatal! feladatokon. A levéltári anyag elsősorban már nem közigazgatási akta, ha­nem a múlt -történelem egy darabja: lassan keni kiválik tehát a közigazgatás ügyköréből és kulturális síkra tolódik át. Bizonyára en­nek feSsm prése • vezct í e a kormányzatot, akkor, amikor a biíflapfesti Országos Levéltárat a belü^m’riisátérrmri hatásköréből a kultusz­minisztérium kötelékébe utalta s a törvény- hatósifgök levél.árnöki állásait is tudomá­nyos^pályáknak minősítette. Hogyan kell a levéltárat értékelni? —..A gyakorlati hasznosságom felül léhát elsősorban szellemi szempontok Irányadók a levéltár értékelésében. S mint ahogyan a lel­ki, széliénél élet -— vallás, történelem, iro­dalom* művészet stb. -— területein nem lehet a ,,hasznot“ pengőkkel mérni, nem lehet e levéltár .esőiében sem. Tény azonban, hogy közösségek ésf emberek minő-égét elsősorban ezek.-a ;lelki, lés szel’iemi .értékek- határozzák meg. Megszerzésükre,- ismertté tété'ükre pe­dig történelmi vonatkozásban elsősorban a le­véltárink*. a levéltári munka (rendezés, gondo­zás),, adják meg a lehető ég<t. A levéltárok létezésé és állapota tehát egyszersmind hii f&krdL szinte azt mondhatnák: fém jelzői az illető közösség Telki és séeCtewi állapotáé ttok is. Milyé» * kolozsvári levéltár mai állapota? . A románok — folytatta Gonţh dr- rir. rögtön a.megszállás első évedben szétosztották, a levéltár, anyagát: a régebbi, körülbelül a 18. század-közepéig terjedő részt beszállítót? fák az állami levéltárba s most a Idvőn olás­kor magukkal vitték, az, anyag többi [részét pedig a. pincében helyezték el. Huszonkét éve immár ott penészedik, s megy tönkre.' egyre nagyobb mértékben az anyag. Sajnos, a vá­ros magyar .vezetőségére a visszatérés óta olyan súlyos., feladatokat róttak az egész ©let újjászervezésének munkálatai, — tetézve a rendkívüli idők; rendkívüli követelményeivel — hogy a levéltár ügyét minden jószándéka el­lenére sena sikerült eddig megoldania. Az a rendkívüli, szinte meglepő megértés és törő­dés azonban, .melyet Keledy Tibor dr., pol­gármester, Vásárhelyi László , polgármester-: helyettes, Folyovieh János főjegyző urak ré­széről már eddig is sokszor tapasztaltam a levéltár ügyét, illetően, biztos, záloga annak; hogy a levéltár hamarosan „tető alá kerül“. Hogyan kell rendbeli ózni a levéltárat? 8 akkor teljes* erőtel megkezdődhetnek a %,mentési munkálatok“; a megnedvesedett, itt-olt már rothadásnak is indult anyag ki­szárítása és a rátelepedett penészgombáktól való megszabadítása. Helyre kell állítani á megzavart levéltári rendet. Végül pedig fet kell dolgozni az egész anyagot levéltári szem­pontok szerint úgy, hogy minden darabja hi­vatalos és. tudományos célokra egyaránt azon­nal rendelkezésre álljon, Mik a feladatok a tudományos szempontból? —r- Ez az Utóbbi szempont. — lévén éppen Kolozsvárról szó —- különösen fontos. Helyi szempontoktól eltekintve nemzetünk életében is talán Kolozsvár játszotta — Buda és Pest kivételével ét legnagyobb szerepet túrósaink között. límfOffa îs 'egyîtce a legszebbeknek ilyen vonatkozásban. Ez a mulit azonban kötelez is: a mai városnak ,,elődeivel“ is törődnie kell. Azt mondhatná ugyan valaki: erre már nincs szükség, hiszen Jakab Elek megírta a, város történetét.'Egy kis túlzással azonban azt keli válaszolnunk: Kézaí Simon mester’ is megírta valamikor »..magyar történetet, s mégis:,azóta hányszor kellett pjljőí (ás újból megoldani ettv a ţllKSişţgiftypf Jakab', nek.iuigy fş, rnarada-ndp .érdérnél vannak Ko- lozfyqr történetével, fţapcsplăipan, a maga korában munkája.» kor sanyónalán iş állott;-, az .á^ta. élteit több, mint fáhriizád alajţ azon. ban nan iş' forradalom, bmien^,.^9;ţŢa.daimak zajlottak lé a történettudományban, Megyál-f .az ,»gész ,|öriér.ets?*aid^let, s a. népség- települést-, társsadídoro-, gazdaságtörténet stb. • egfşzgţi uj szempontokat .és, módszereket ho- jzoift- JtétTfebbon a, poiitikai>eseméuyek alkot­ták még » holytürléneti munkák,gerincét‘W, a .történeti élet más területeinek „tényeit“ legtöbbször csak-úgy --köntösként adták elő. Ma pedig azt . kérdezzük elsősorban pl, egy város történeti anyagától :• miért éppen mai • bélijén alakult, ki a várost Kik, mikor, -hogyan települtek meg bennük?- Milyen- szellemi, és- anyagi körülmények között élt a polgárság az egyes korszakokban t Milyen volt az eset­leg oda. betelepedett nemzetiségek és magyar-, ság viszonya? Társadalmi rétegei hogyan ala­kultak kiy változtak idők folyamán és-máért-? Hogyan fejlődtek a város igazgatásának ezer-- ;Vei napjainkig? Milyen politikai; irodalmi, művészeti, stb. értékek sarjadtak a Város éle­téből? És, igy tovább.* * - r rit.Ma már világosan látható: a jövő'Ttragy' magyar történelmi összefog! alása j elem tői ré­szeiben ilye® helytörténeti kutatásokon nyug­szik, majd* • Kolozsvár múltjának eredményei tehát még sokkal kevésbbé hiányozhatnak be­lőle, mint--eddig. Sopron - városa e tekintetben nagyon szép, követésre méltó példát mutat. Reméljük,-hamarosan követhetjük te: fe My- scg. kérdésének gyors és jó megoldásával hoz­záfog liatunka pusztuló anyög megmentéséhez és-.reNdefcésóhfez, később íredig, békésebb idők beáJHávdt' da -égésé, anydg birtokában meg­kezdhetjük a modem szempontok szerint való feldolgozást.' ■>- ' '' •' Már,.ez a nyilatkozat, is, a.the'yben-' Koíózs-5' vár félévéit árosa bemutatkozik; igazolja, hogy [Gouth Kálmán ,dr. nemcsak felkészültséggé', ,hancm,,»lkQtn.i r,karóssal, lelkesedéssel vette át a vâţos _p-in.cébe száműzött levéltárát. Reanél- |ük, bngy.n,em,so^ár» munkájának ered > «avei-.' TŐI is beszám (/hatunk. <T. S.) Nem vagyunk, Rabeláls, a bó táplálkozás hazájában. Jól éltünk ezelőtt, szükséget szenvedünk ma, remélhetőleg jól fogunk él­ni a jövőben. Mikor a világ sebei kezdene7: begyógyulni, a grándtlölcséreket munkás kezek lassan-lassan betöltik', leégett ház­tetők uj fedőt kapnak, a tankok által leti­port szöllöüttétvények katonás'rendbe sora­koznak: elsimulnak a gödrök a földön és az arcokon, a magtárak pedig megtelnek. Böj- tös napokat bőséges , napok követnek. A konyha, civilizációnk állandó szemtanúja, amely a múltban ki tudta elégíteni az ',illat, az iz, a vágyakozó szemek, a gyomor mil­liárd éhes sejtjének, még talán a- fantáziá­nak a kívánságait is, ha majd a jól vég­zett munka úján több időnk és több /tehet­ségünk lesé veik foglalkozni, a képzeletnek, a kritikai szellemnek, a kissé durva, de leg­erősebb emberi szenvedélynek, az evésnek, ismét szolgálatába állhat. . Nem, vagyok keserű, ábrázatu, gyomorsa­vas vagy gyomorsav nélküli, gyomorsülye- déses vagy rossz emésztésű en\bex, aki fin­torokat vág ..p. szajcácsmüvéspet remekei előtt; nem vagyok főzelékekre és gyürnöl- csőkre fanyalodott, vegetáriánus, kinek fel­forgatja gyomrát a pirosra kisült pulyka­comb vagy .raffindít mártásokkal elkészített, húsételek szemlélete. Nem, ezerszer nem. Apáink az recézéssel nem csak éhségüket % csillapították, ..de midennapl élvezetet is ke­restek benne. Jő étéi eltilt erős pálinkát, jó élei után tiszta tört ittak. A nép, amikor tehette, jól élt. fia mégis- es a sok derék erő. a sok férfias ivó, hála Istennek még nem halt ki ez a fájta, nem volt gyomrának állatias szolgája; rossz tér- ütések idején, baljóslatú csillagzatok alatt, megebígédf. t vékony karéig kenyérre fteit még vékonyabb szalonnával. Igaz, hogy a kényér fehér volt, a szalonna pedig piros: nem tette'‘feketévé :és szárazzá a zúgolódás, u külső ■ és belső ellenséges propaganda un­dorító lármája-. .■■■.-• ... ............... r . ' i , -j.' * ' ' '' fíletük nyugodt, volt. Egyszerűségében emberi. Nem lehet azonos.Iazokkal az állatokkal, . —^ mert annak kell nevezzem Őket — még pedig ember külsejű, rendesen jól öitöisött álldíokkal, picik ma, túlfűtött szobákban, esztelen divathóbortjaikat na­ponként és új rúfi.adarabokkal kielégítve, csak azért élnek, hogy sokat és jól egyenek. IgazC tórkősók ~ők, JJnalomb.61 reggeltől ké­ső éjszakáig zabáinak. Születésüknél fogva tompult agyunk. Nem érdekli őket semmi a világon, nem olyasnak, nem. Pépezik, magukat. Könyvtá- rakat vásárolnak, gőgösek ritka könyveik­kel, amelyeknek még a lapjai sincsenek fel­vágva. Festményeket Har ácsolnak össze. Bfűbirálatukat a képkereskedő nem éppen étfoguiailon véleményé helyettesíti. A kép­kereskedőtől gépiesen betanult szöveget dl- csvkvöen hadarják el vendégeik előtt. Szá- . inukra az élet legnagyobb értékel a múló pillanat élvezete,, az óilatias ösztönök szol­gál ásó. ’ Yihqyqk jöttek, politikai viharok. Az em­ber-állatok, festményeik fit gondosan ögsze- csoniaggíúl' (a^fes.hfi^pyefc jpéngpen kife- jpzhétff éjtéfcpk)fS IţutyţijiiQrfliJcat hájraiiagy- íáfe. ajcátypjlpor,. akárligf, lehet,, vá­sărglniîy.ffijpsâgulşqt ma zero, kényeztfithe; tik. Yiss^vonjifnaJk. tehát epni és Anni. Mohón enni és inni. Dolgoznakoh nem, nem,; termelő rnuifficj,. Szaladnak a, táplálék Ufáij.. Nem piínt az anya^-ajci, péfcypkA: - a vgjkereßhpdcg.elöfif órákig qll sorba. jNem., ők kalózmódra vadásznak a fekete piacon. Asszonyaik a bőség idején akarattal kop­laltak,, hogy alakjuk divatos " karcsúságát megőrizzék ^vagti éppön megszerezzék. Ma ^Mzénkozüaki TJ»ert; fogylak egy kilót. A fér- frhk - mfnttenlreg'&Gl tg^gmérik; pocakjuk ke- riDei^i. ÄporSMnöit. portjuk fiţi vadnéZcJ. •_ -a SÖnkáí'aSiiszot, Ztórváltásákt, a vajvfi- dáczaf, a tojdsi&idobWitl:- Egy kiló kávé: száz pengő; egy kiló tea; háromszáz pen­gő. Száz kilométerre f" Nem tesz semmit Elménnének érte á világ végére is.' Ami a pénzt illeti?. . . . Filozófiájuk szerint ez élelém “mííidéh petéét' '• 'grvegér.- shemtelen gőggel még azt is kijelentik, hogy „a pénz nem számit, szolgálatot teszünk a közös ségnek, forgalomba hozzuk a békében meg­szerzett pénzt’. Azt elhallgatják, hogy mi­Tv-..’:. -ÍZ ■­194 2. JANUA R 23 sérvkötő st apaálló egyoldalú P. 12. kétoldalú P. 24 KELETI X ■>. Budapest, Petőfi ~dndor-u. 17. Telel 1.8-013 bérien „S‘* árjagy vtU** képpen szerezték meg békében“ (a pl uta­kra,cia békéjében) a pénzt. * ■ A győztes németek zöme ae 1910—1922 korosztályból kerül ki. Az idősebb német katonák végigszenvedték a világháború nél­külözéseit. Az összeomlás után, 192^-ig, a szükség nem csökkent. Különösen a váro­sokban, valósággal éhínség pusztított. A nyomor enyhülését nem követte nagy ün­nep és vidám tétlenség. 1923 óta, a fegye­lem, mint minden téren, az étkező asztalon is éreztette hatását. A diadalmas hadsereg legfiatalabbjai is emlékeznek arra az évre, mikor Berlinben egy sandwich olyan ritka­ság volt, mint ma Párásban. Nem kövéren születtek a világra s addig a napig, míg Végig nem vonultak a megvert Franciaor­szág városain, mig végig meg nem rohan­tak a végtelen orosz síkságon, mig - Afrika homokpartjáit meg nem, szállot­ták. izmaikon egy gramm felesleges zísira-^- dékot nem tűrtek meg. A háború győzelmes befejezéséig kövérségnek helye nincs Né- ; metorszáoban; azután se sok. A legyőzőitek f Joseph Prudhomme, Pick- wicke. Churchill dublője, mind zsíros po­cakkal . tetszelegtek a demagógia emelvé­nyein. A sovány népeké a jövő. Ez ellen nincs fellebbezés: ezt a törvényt el kell fo­gadni. * ' Nem véletlen, hogy a versenyparipa csu­pa ideg és csupa tűz. A vadászkutya, a fürge nyúl viszontagságos életének kö­szönheti gyorsaságát. A szikár szántóvető esőben, hóban edzi ellenállóvá testét. Bs a katonai . . . fis a szent? . , . A ,f iatal Napóleonon nem volt háj, De a negyven éves Napóleont, Európa urát, a jólét tunyává teszi,, arca puffadt lesz, szer­vein a zsírpárnák kilincsszerüen megnyúl­nak és kiszélesednek. Hanyatlása végén, bizalmas körben bevallotta, hogy utján nem a becsvágy, hanem, az ellenfél gyűlölete ve­zette, Mikor bizalmasai uj akcióra sarkal­ták, lemondóan tekintélyes hasára ütött, reménytelen hangon kiáltott fel: „Ezzel a hassal?!“ A sovány Don Juan dlyafn, mint a fiatal Napoleon. Ilóditó. Jó kakas nem kövér — mondja á közmondáis, sem a boldog szerel­mes. Aki dolgozik, álmodik, alkot — so­vány marad vagy lesoványodik. A sovány Dante, a politika és a hit kettős lázában égett, a sovó ly anly, a sovány Curte, * sovány Bergson l íjoratóriumokban élte le életét. A Sovány Petőfi ... a sovány Arany ... Honfoglaló őseink között van egy ter­jedelmes, télienségben is izzadó lény ? Nem Caesar Goit ás, aki ki nem állhatta a kövér embereket f •# A sovány angol sporim - /t nem tartozik ebije a kategóriába, ő divatból és öncélúan sovány.. Az 1917-ig pezsgőben és vérben fürdő prose arie talerácm kövér vált, éppen úgy, mint a égi török basák, mint a Habs- » bur gok régi világa. Nem ártana, ha- ml is lelkiismereti vizsgálatot tartanánk ebből a szempontból. Mint a has, amely/ a torkos­ság ihidft pocakot ereszt, a társadalmi és politikái rénd rendetlensége te kitermelhet ’ lombtárbo/ ‘való könyvtárakat, festménye­ket,' fyiuéeümókai. A" parkok, a dhikerték, a paloták, a Holttökék', á selyem 'harisnyák, a címkórság, a születési előjog, mig szük­ség és nélkülözés van, mind olyan felesleges kövérségek, amelyeket a nemzetek nagy küzdelmében nem kívánhatunk. Most több a hit, a lelkesedés, a hősi szenvedély vér- soványsága. * Ellentmondásba keveredtem ? Bizony nem. Éljen a gazdagon megterített asztal a jól ■ végzett munlca-nap végén; éljen a jó bor az 'erőfeszítések után. Nagy alkotásokat véa- Jiézvitt és diadalmas gyözalmeket aratott őseink életritmusa. De el vész. aki gyomrá­nak áldozza magát. Egy nemzet, mely csak zsírt halmoz fel, önmaaát ítéli halálra. Most fizetjük a XlX-ik század nagy életvá­gyának árát, a. nagy bőség, a polgári egye- r r.'lenkedés mámoritó alkoholét és aranyát 'Az émber tiem tudja megemészteni, Állat­nak való munka, A ml feladatunk a férfias ) küzdelem. NAGY JÓZSEF

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents