Keleti Ujság, 1942. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1942-01-25 / 20. szám

ETmiEm sagitt 1942. J4 \ U .4 n 25 ß csúhly ázást a korcsolyázásig Hetven esztendős a Kolozsvári Korcsolyázó Egylet, amely gazdag versennyel ünnepli a nevezetes évfordulót Kolozsvár, január 24. Öreg Kolozsvár, egyik legrégibb egyesülete ünnepli „születés­napját“: — Hetven éves a Kolozsvári Korcsolyázó Egylet! A KKE kék-piros zászlója bet ven eszten­dő óta adja hírül a k rcsoiynspart szerelme­seinek: jég van! A KKE jégzászlói nélkül. Kolozsvár téli area el sem képzeüliető és e> ae elemekben gazdag egyesület valóban egé­szen összeforrott a kincses vám*al és közön sógéveJ. Hogy iniilyon nagy szó vólí hetven ess/lfn- dővel ezelőtt korcsolyázó egyletnek alakítás«, arra legjellemzőbb, hogy akkor Bwdajx-sten is vsak egy-kőt évvel azelőtt alakult meg a korcsolyázó egylet, a magyar vidéki városok - ban meg éppen jóval később. Budapesten kí­vül a kolozsvári volt a legelső ar égés./ or­szágban. „Hogy a esáJdyáxás megkedveltessék.. 4870. egyik téli napján a Magyar Bolgár «mű lapban K. Papp Miklós f&zerkeaistő személyesen jelenti be a nagy eseményt: „Kolozsvár illusztris köriin.-égébol társasá­got töboioztonk, hogy a csáklyázáe mcgktxi- voltesáék“. Csáki vázát- nem más. mint a koresolyáiás jó népi kifejezése. A toborzásra jelentkeztek is körülbelül buszán, akik nőm átalotiak és nem restelltek zsineggel vasat köíözni a lá­bukra és bukdácsolni „az“ jégen. Ez a jég bi­zony akkor még csak jcgecske voh és ott te­rült el a mai sétatéri tó helyén levő, a mai­nál sokkal kisebb tavacska helyén, A lelke* esákíyáaók egymás között kalapban gyűjtöt­ték üesae a jég fenntartásának költségeit. Egyre többen kedvelték meg a csáklyázást, amelyből két év múltán már korcsolyázás lett: 1872-ben már annyi tag jelentkezett, hogy megalakították az egyesületet. A belügymi­niszter jóváhagyta az alapszabályokat és Ko­lozsvár közönségének társadalmi eseménye volt, mikor megválasztották az eiső elnököt, Gyarmathy Miklóst, aki tizenkét évig töltötte be ezt a tisztet Koiiozsvár sok ionért neve következett utána az elnöki székben: dr. Je- ney Viktor (1884—87), Girs-Ht János 1887— 90), dr. óváiy Kelemen (1890—1901), dr. lukács Adolf (1902—1903), dr. Fahinyi ltu- dolf (1904—1920), Brutsy László (1920—21), Balla György (1923—1933), dr Somodi István (1933—). Egészen a század első évtizedéig a KKE a társadalmi korcsolyázást űzte. Hölgy választ­mánya országoshirn koresolyabákokat, j^ün­nepélyeket rendezett. A jégen tovasiklottaik a párok és bizony nem egy házassággal végző­dő forró szerelem kezdődött, a „hideg“ KKE jégpályán. Dr. Somodi I&tván és dr. Somodi András nevéhez fűződik, hogy az egyesület életébe diadalmasan bevonult a sportszerű korcsolyázás. Szinte néhány év alatt a Ver­senyzők egész sorát termelte ki a KKE. Olyan versenyzőket, akik országos viszony­latban is szerepet játszottak. A két Somodi- fivér, maguk is versenyeztek és a dijak qjész sorát vitték el. A világháború előtti években az ország va­lamennyi hires koresolyaversenyzője megfor­dult az KKE vendégeként Kolozsvárt. Bizo­nyosán sokan vannak még, akik emlékeznek Kronberger Lili és Méray Horváth Opika, akkori magyar vil ágbajnoknők diadalmas kolozsvári szereplésére. Gyorskorcsolyázóiban — miután akkor még műjégpálya nem volt Budapesten — a kolozsváriak nemcsak lé­pést tartottak, de nem egyszzer félti! is mnilták a budápes-Heket. Amikor a KKE jelentette egy egész ország jégsportját A világháború után a KKE a romokból épített. Gárdát toborzott és az uj viszonyok között nemcsak bogy megállotta a helyét, de ' voltak hosszú óvek, amikor Románia egész korcsolyasportját a kisebbségi KKE jelen­tette. Maaouschek L. Ottó dr. pompás gyorskorcsolyázó gárdát nevelt. Előbb a Mai-fai nkiewitz fivérek, majd a Pap fivérek, Papp László és társaik olyan színvonalat ér­tek el, hogy 1937-ben még a több olimpikon­nal felvonuló cseh válogatottal is megverték Kolozsvárt. Románia gyorskorcsolyázó válo­gatottját, három izbea is a KKE adta, a inoTosvásárhelyi szintén magyar Gállal ki­egészítve. Gáli két bajnokságán kívül, vala­mennyi román gyorskorcsolyázó bajnokságot a KKE versenyzői nyertek. Egész Romániá­ban máshol gyorskorcsolyázó pálya nem is volt, igy valamennyi bajnokságot Kolozsvárt rendezték a busz év alatt. A műkorcsolyázók között közel egy évtize­dig a KKE versenyzői vitték el a legtöbb pálmát. 1930. és 1935. között Románia férfi bajnokságát hat Ízben nyerték a KKE fu­tói: ötször Horoaz Béla és egyszer Beke La­jos. A párosban a M. Bojáky Anna—Beke pár szintén többször nyerték Románia baj­nokságát, hogy a .számos kerületi bajnokság­ról ne is beszeljünk. Bizonyos, hogy sikerük egyben — magyar siker Is volt A KKE hoíMai éveken át egyben a romait korcsolyaszövetség vezetését is jelentette, mert a szövetség székhelye itt Kolozsvárt volt, mert csak itt voltak hozzáértő sportem­bereik. A magyar sport érdekeit tehát dere­kasan képviselte a KKE: annak ellenére, hagy kisebbségi sorsban volt országos vi- aaonylariuvn is a legjobb versenyzőket ne­velte. Tiz évvej «Belőtt... Tiz évvel ezelőtt, a hatvan éves KKE j-u- bihíuaai ünnepe az akkori kisebbségi magyar­ság komoly eseménye' volt. FeleiHietetleniil szép versenyek tették emlékezetessé az év­fordulót. Ma az orosz harctéren sebesült vitéz főhadnagy már a? akkor Hi éves Pß- taky Dénes, aki óriási hatás! keltett ördöt'- gő* forgásaiVBíl. A Galló—DiÜtingw pár és a saódüietew iramban futó bécsi Dietz Helga • imitaWányait tapsolta hőkasem a liatafcnas köaiioség. A gyors voi*«enyvkefc is megjeleu- tek íi budapesti futók'. Ma: méltó jubileum az, or*/ii« jégcsillagai val! ■Mr. isimét budapesti vondégek iiregicleaó* avatja igazi ünneppé a KKF. hetven éves jubileumát. De mennyire máj és örörníeiljc- «-hl. körfilsnények között, mint akkor! A haza tát erdélyi korcsoiyite-port legöregebb ■ haivosái köszönti az ifjú magyar jégöettee­Fej­*3 derékfijas, iaes#sá€tí emetygéi, tisztataiao teie! gyakran csak az emétetés zavaroknak következménye Mit yţSKSî i 0] Gyorsíró- és Gópiróiskolo nyílik metr február elején Kolozsváron, Mát "ás király-tér 27. sz. aia*t Vezetője: Jávor Gáza ny. miniszteri titkár. Tantáigyiilc \ magyar és idegennyelvü gyorsírás, gépírás, helyesírás. kereskedelmi alapismereték, szépírás. Uj. közvetlen módszerü tanítás, gyakorlati kiképzés. Gyorsított tan­folyamok érettségizettek és fő'skolésok részére. Beiratkozás — az iskola megnyitásáig — hétköznapokon este 5—8 óra között Mátyás király-tér 27. st. (emelet) alatt. dók. olyan parádés felvondiósban. amilyen Budapesten is ritkán — legfennebb a inagyi.i bajnokságon — gyűl egybe. Valamennyi ma­gyar jégbajnok megjelenik Kolozsvárt a KKE mai. vasárnapi versenyein! A férfi műkorcsolyázóiban: A Szenior főt fi miiversenyben: Kállay Kristóf BKE Magyarország bajnoka, Király Ede BKE, Dr. Binder Sándor BKE, Csepe- la Gyula Győri KE. A Szenior női miiversenyben: Boton d Györgyi BKE Magyarország bajnoknője, Kékessy Andrea BKE, Saáry Éva BKE, Saáry Marika BKE. A szenior páros mü­verse-rryben: Sze.krónyesi Piroska—Szekré­nyesv Attila BKE Magyarország bajnokpár­ja, Síölassy Nadine—Kertész Ferenci .BKE, Dr. Manouscbeknó—Beke L. KKE. A Junior férfi müvcrsenirbe'ii: 17nnkó Gá­za KKE, Hollay Béla KKE, Galló Károly Miskotezi MOVE —KISOK. A junior nőn müeersenybm: Body Marika BKE. Czeek Kamilla BKE. Kékcssy Jolán BKE, Kresz Lili BKE, Pajzs Magda BKE, Kovács Bo- riska KKE. Békéssy Éva KKE, Weltmann Kató KKE. A gyorskorcsolyázó versenyek­ben: Bereknyei Imre KISOK. Pajor Kornél KISOK, Kilián János BKE, Saáry Miklós BKE. Kiss Árpád BKE, Hargittay Ferenci BKE, Papp Béla KKE. Papp László KKE, Hagy Feroncz KKE. Ambrus László KKE, Ladányi Gedeon MAC. Hidvéghy László MAC, Ladányi-F nő MAC. Szobosziai MAC Szederkényi MAC A jégkorongmérkőzésekén n BKE. Ma- a gyarorszóg bajnoke-sapátn szerepel szombat « szombat este 7 órakor és Vasárnap deli 12 | órakor jâtsaîk a KKE ."saputitval a Magyar 5 utcai jégpályán. vasárnap reggel 9 órakor a •Magyar utcai. W« jégpályán a eükoresolyá- zók bkolngvnkorlataiva,. ugyanakkor a séta- téri pályán a gyorskorcsolyázásra, délután 6 órakor pedig a Magyar utcai, jégpályán a szabadon választott korcsolyázásra kerül sor. Szinte mondani is felesleges: ilyen nagy­szabású jégesomény nem volt még Kolozs­várt. A KKE két szokástól eltérő ténnyel ünnepli „születésnapját“: a beígért verseny­zők valamennyien már Kolozsvárra is érkez­tek és annak ellenére, hogy koresotvaver- =enyt hirdet — nincs olvadás... Pompás verseny, pompás jég és bizonyo­san nagv közönség: ez az aggastyán kom. de fiatal lendülettel sporttevékenykedő KKE legszebb jubilemi ajándéka! Tomcsany* Vilmor, Kárpátalja kormányzói biztosa, kiáltványt inté­zett az országrész nénéhez Ungodr. január 23. (MTI) Tomcsámri Vil­mos Pál, Kárpátalja kormányzói biztosa ma­gyar és ruszinnyeJvü kiáltványt Intézett Kár­pátalja népébe*. A Kormányzó TTr dfffméltósága — hang­áik a kiáltvány — legmagasabb elhatározás- saí Kárpátalja területére kormányzói biz/- tossá, nevezett ki.' Most, hogy tisztemet át­vettem, szereietteljes szívvel köszöntőm Kár­pátalja népét és kérem, fogad.tavuk ugyan- oitran bizalommal és szeretettel, hogy mun­Módostfotfólc a benz'n* motalko- r©nfl«’et®» es A Budapesti Közlöny vasárnap: száma közE az iporügyi miniszter randeletét a ben­zin & benzinszeszkeverók, mota’ko, gépolaj forga!ombahozatalára vonatkocó rendelkezés módosítása tárgyában. loegen szánára vet: 'e sorozatosan előleqel egy kolozsvári szélhámos Kolozsvár, január 24. Furfangos szélhá­mos után nyomoz a kolozsvári rendőrség. Az utóbbi Időben többen Is feljelentést tet­tek a kolozsvári rendőrségen ismeretlen férfi ellen, aki kisebb-nagyobb előleget vett fel szénára. Az a módszere, hogy kiszemelt áldozatát elviszi egy külvárosi kertbe, ahol megmutatja neki az eladó szénát. Olyan kárnál eskiimhöz köven sikerrel végezhessem Kárpátalja népének a Magyar Haza kereté­ben váló boldogulásáért és felvirágoztatásá­ért. Hivatalom átvételekor — fejevá be ki­áltványát a kormányzói biztos — arra ké­rem a Mindenható Istent, tegye nekem le­hetővé azt, hogy működésem sikerrel járjon és minden munkámmal Kárpátalja szeretett népének és ezzel az egész magyar nemzetnek jólétét szolgálhassam. jutányos árat mond, hogy a vevő gondolko­dás nélkül belemegy az üzletbe. Később aztán, amikor el akarja szállítani a szénát. kiderül, hogy az eladónak, aki természete­sen előleget vett fel, semmi köze sem volt a szénához, vagyis „nincs rendben a szé­nája“: • Hou-r János, Király-utca 18. szám alatti lakóshoz beállított egy magát Hajdú Bélá­nak nevező férfi és felajánlotta a Tököly- ut 38. szám alatti gyümölcsöskertben lévő két boglya szénáját eladásra. Kimentek a kertbe s ott Hanz megvizsgálta .a szénát. Jő minőségűnek találta és 175 pengőért megvette as állítólagos Hajdútól. Sót 100 pengő előleget Is adott. Később aztán, ami­kor el akarta szállíttatni a szénát, kiderült hogy az valóban Hajdú Béla tulajdona csakhogy ae eladó nem volt azonos a tulaj- donomál, akt senkinek sem adott megbízást a széna eladására. Hans feljelentést tett a rendőrségen, ahol erélyes nyomozási indí­tottak a nötórius szélhámos ellen. A finn Lotta-szervfc-iiei tábornok asszonya meglátogatta Pécs varasát Pécs, január 24. Pécs város szombaton zászlődiszt öltött abból az alkalomból, hogy falai között üdvözölte Luukv.inen asszonyt, a, finn Lotta-szervezet tábornokát. Az ünne­pélyesen feldíszített pályaudvaron a levente- diszszázad az érkező tábornokasszonyt s Magyar Himnusszal fogadta. Luukonnen asszonyt NilcoUts Mihály. Pécs város fő­ispánja és Esstergár Lajos polgármester üdvözölték. Az üdvözlés után a váróterem­ben a pécsi leányiskola növendékei harsány finn üdvözléssel fogadták­Jwrits Gizella, a MANSz elnöknöje né­hány meleg szó kíséretében virágcsokrot nyújtott át. A pályaudvar környékén /ölso­rakozott tömeg a tábornokasszonyt, vala­min I Finnországot és Magyarországot élje­nezte. Fanni Luukonnen délelőtt megtekintette Pécs nevezetességeit, többek között az or- szágoshirü szociális intézményeket. A fő­ispánnál és polgármesternél tett tisztelgő látogatások után délben Nikólits Mihály fő­ispán az ttdülö-szállőban ebédet adott a vendég tiszteletére. A főispán filmnyelvi pohárköszöntőjében hangoztatta, hogy mi­lyen- nagy öröm Pécsnek, hogy a finn test­vérnép kiváló képvirrfótét ebben a régi ma- oyar városban fídvögSIKett. Szarajevóban eltemették a csetnikekkel vívott harcokban elesett német katonákat Zágráb, január 24. fBud. Tud.) Szaraje­vóban, a katonai temetőben most temették el azt a négy német katonát, akik hősi hé­jáit haltak csetnikbandák megsemmisítésé­re, ezen a vidéken folytatott harcokban. A koporsókat 30 koszorú borította és a vég tisztességen a város egész lakossága részi - vett. MEGJELENT A GAZDASÁGI MUNKA ÜGYI JOGSZABÁLYOK GYŰJTEMÉNYE Bánffy Dániel báró földművelésügyi mi­niszter előszavával Pemeczky Béla dr. mi­niszteri osztálytanácsos, egyetemi m. tanár és Kovács Ernő dr. m. kir. gazdasági munka­ügyi s. felügyelő szerkesztésében most jelent meg a Gazdasági munkaügyi jogszabályok gyűjteménye. A gyűjtemény magában foglal­ja 1867-től napjainkig a gazdasági munka­jogra és társadalompolitikára vonatkozó hatá­lyos törvényeket és rendeleteket. Az előszó hangsúlyozza: a törvények és rendeletek végrehajtásának jó előfeltétele az, hogy a jogszabályokról nennesak a hatóságok és a hivatalok nyerjenek tudomás*, hanem azx érdekelteknek minél nagyobb köre is. Ezt n eélt szolgálja ez a gyűjtemény, amelyben megtaláljuk a gazdatisztek, a gazdasági mun kasok és napszámosok, erdőmunkások, do­hánykertészek, gazdasági cselédek, stb. szol­gálati jogviszonyaira vonatkozó szabá’yokat; a munkabéreik megállapítására vonatkozó rendelkezéseket; a munkaügyi felügyelet szabályait; a katonai szolgálatra bevonuló gazdasági munkavállalók jogviszonyainak is­mertetését ; a munkaügyi felügyelet.«-, a munkaközvetítésre vonatkozó rendelkezéseket stb. A nagy anyagban való eligazodást meg­könnyíti a részletes tárgy- és jogszabálymu­tató. Megrendelhető a Gazdasági Munkaügy: Jogszabályok kiadóhivatalában, Budapest VT Podmanieaky-u. 37. II ő

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents