Keleti Ujság, 1942. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1942-01-23 / 18. szám

Jj Í9 43. J MM V /itt 23 Omagăn kezdje mindenki Az elmúlt napokban több olyan rendelet látott napvilágot, amely a mindennapi élet szempontjából legfontosabb élelmiszerek fo­gyasztását szabályozta. Bevezették az egész ország területén a kenyérjegyeket, meg­szabták azt, hogy mi legyen az ujj rendje a hústalan napoknak, szabályozták, hogy a vendéglátó üzemekben kiszolgáltatott éte­lek minősége és mennyisége milyen legyen és elrendelték a Itenyér és ssirváltójegyek használatát. Esek az intézkedések magukon viselik a legmessgebmenő gondosság és takarékosság jegyeit. Az angolszász hatalmak mesterke­dései miatt elhúzódó háborús helyzet termé­szetszerűleg megköveteli, hogy az ország közellátása terén a legcéltudatosabb készlet- gazdálkodó* érvényesüljön. Mind a köznek, mind az egyesnek könyörtelen szigorúság­gal ken ügyelnie arra, hogy a meglevő élelmfszerkésslcteket csak eredeti 'rendelte­tésüknek megfelelően használják fel és oly gazdaságosan, hogy azokból semmi kárba he vesszen. Rend, a takarékosság, az ész­szerű gazdálkodás rendje nélkül ezt a célt nem lehetne elérni s ezért az ország lakos­sága megnyugvással fogadja a közellátási minisztérium újabb intézkedéseit is. A cél, mindnyájunk célja csak az lehet, hogy Ma­gyarország közellátását biztosítsuk, már csak azért is, mert a magyar közellátás színvonala még mindig kedvező s annak rendjében, ha szőkébben is, mint a béke­években, de még mindig kielégítően sike­rült a lakosság elsőrendű élelmiszerekkel vgló ellátása. Ezen a ponton kapcsolódik be a magyar hasa minden polgára a háborúban álló nemzet legelemibb kötelességteljeSUésébe. A háborút nemcsak a fegyveres arcvonaloii kell végigküzdeni, hanem idehaza is. Amíg liaHvédtestvereink vérüket áldozzák a szebb és jobb magyar jövendőért, nekünk az or­szág határain betűi igényeinket kell oda­dobnunk az áldosathosatal serpenyőjébe. 2’akarOkoskodnunk kell minden vonalon. Nuniósak azért, mert rendsietek Írják elő. hanem elsősorban azért, mert mindnyájunk jól felfogott érdeke követeli meg, hogy egy grammal se fogyasszunk többet semmiből, mint amennyire szükségünk van, !a talcaré- kosság és a fegyelmezettség döntő fontossá­ga tényezővé vált a akkor érvényesül töké- lelesen, ha minden érdekelt a köz legmaga­sabb szempontjait veszi figyelembe.. A ké­tkedőknek és iparosoknak becsületes szán ’ékkai, az üzérkedést gond, .Irt, légtökélete­itob meg magadásával keli szolgálnioh a közt, beszerzett készleteiket a törvényes rendelkezések és az észszeriiség értelmében szabad csak a fogyasztók rendelkezésére jocsájtaniak. A fogyasztóközönségnek ha- .afias kötelességteljesitrse pedig abban áll, hogy senki item lépi ét a megállapított ke­reteket és mindenki megelégszik annyival, amennyi mindnyájunkat kivétel nélkül meg­illet c hazában. A maga adagját mindenki megkapja. Nincs ok sem idegeskedésre, sem bort’.látásra. Csak nyugalommal, fegyelme­zett magatartással és a jövőbe vetett bi­zalommal hálálhatjuk meg a1 sorsnak azt a nagy ajándékát, hogy a háború pusztításai ■ítésszé elkerülték a drága magyar földet. Mert a fegyelmezetleneket, a köz érdeket ellen vétőket olyan szigorú bibi tetősek vár­ják, amelyeket egy pillanatnyi kis előnyért :nsm érdemes és nem is szabad megkockáz­tatni. Ha iparos vagy kereskedő vét a köz- «Hátas nagy nemzeti érdekei ellen, lépéséi ipari ngedélyt elvesztésével fogja megfizet­ni. Az áruüzérek és úrurejtegetük is sokkal szigorúbb büntetésekben részesülnek, mint •lúig. A büntetés és megtorlás azonban i: mk a legvégső őszhöz. Nem is kerül sor ■>iak alkalmazására, fut mindenki teljesíti .iielességét a haza belső arcvonalán türe­lemmel, fegyelmezettséggel és a tények fő zan mérlegelésével, A belső arcvonni háborújának megvívá­sában azonban mindenkinek Önmagán kell kezdenie a kötelessé gtel je,vitOst. A fegyel­met, az önzetlenséget, az adott körülmények ben való bizalomteljes megnyugvást és a takarékosságot mindenkinek magának kell elkezdenie és csak a hü kötéteéséatelieSUés betöltése után vizsgálhatja meg kiki, hogy vájjon embertársai mennyiben alkalmaz­kodnak a mai helyzet törvényszerűségeihez. Egészséges önfegyelemmel, becsületesség­gel és egy kis józansággal minden magyar példás katonája lehet ennek a nagy küzde­lemnek, mert ebben sorsunk és jövendőnk forog kockán. Am azt, aki nem tud, vagy nem akar ebben a küzdőimben az ülők ko­molyságához méltó fegyelmet tanúsítani, sújtsa a törvény vasketc a legteljesebb kí­méletlenséggel. Mert az ilyenek a belső arc­vonal ejtőernyősei, akik gyakran a kött ess- telet és a közmegbecsülés köpenyege alatt követik el a mindnyájunk létét veszélyezte­tő üzelmeiket. Esek számára irgalomnak ram lehet helye. HurJ<dközvalitések során elsőbbség illeti meg a katonai szolgálatot telesített személyeket BUDAPEST, ja«. 22. A Budapesti Köz­löny csütörtöki száma közli az iparügyi mi­niszter rendeletét a katonai szolgálatot tel­jesített személyeknek a hatósági munkaköz­vetítés során biztosított elsőbbsége tárgyá­ban. A rendelet szerint a m. klr. munkaközve­títő hivatalnak, az illető hatósági munka­közvetítőknek elsősorban azoknak a munkát (alkalmazást) keresőknek a munkához (al­kalmazáshoz) jutţatâsâr.'i kell törekedniük, akik katonai szolgálatot teljesítettek. A ka­tonai szolgálatot teljesített személyek egy­más közötti, elsőbbségére nézve az ICÍI8—TV. t. e. S. ü-fihan foglalt rendelkezések az irány adók. A tn. klr. áll. munkaközvetítő hivatal, illetőleg a hatósági munkaközvetítőit a ka­tonai szolgálatot teljesített munkaltereső személyeket külön kötelesek nyilvántartani. 4 főmélióságuKormányzódé téli segéh/akciójára befizetés a 99.000 Minden postahivatalnál SJ&ayyiM C»cí€^*ap^f1 rendelkezésre ál!« A magyar könyvkiadóvá Halatok készségesen támogatják az EMIiE népkönyvtárakcióját Rövidesen megalakul Válaszúton, Ko!ózson, Gyoiuban és Kaloio sieges» is az EMKE he’yi t g->zaia Kolozsvár, január 22. Az Erdélyi Magyar jj Közművelődési Egyesületben tovább folyik a § szervezés munkája. A mozgalom mér eddig is komoly eredményeket mutat fel. A néhány hónappal ezelőtt megindított szervezési mun­ka megkezdése óta eddig már több mi'd? ezer uj tag jelentkezett, akik évenként legalább 4 pengővel járulnak hozzá nz EMKE célkitűzé­seinek megvalósításához. A szervezési mozgalonunal páiiiusvdíUíS&n megkezdődött az EMKE vidék- fiókjainak és könyvtárainak felállítása is. Az egyesületnek nz e'ső vi.V'ighálwrut megelőző évikben Erdély különböző részein számos iu':••könyvtára volt. Ezek azonban a háború platt, majd a meg­szállás idején jórészt mepstaimisűitek, úgy­hogy az EMKE vezetőségé-, ok most uj könyv­tárak felállításáról kell gondoskodnia. A könyvtárak felállítása termvsaeteseu igen sok­ba. kerül, éppen ezért az. EMKE vezető­sége körlevélben kérte n magyar könyvkiadó vállalatokat, hogy kiadványaikból juttassanak az EMKE könyvtárai részére ««, A felkérés­nek meg is volt a kívánt eredménye, mert Magyarország legismertebb könyv kiadó válla­latai máris bejelentették, hogy készséggel jut­tatnak kiadványaikból az EMKE könyvtárak, mk, A könyvtár felállításához hozzájárult még a Nemzeţpolitikai Szolgálat, valamint a Népművelési Társaság is. Mindkét intézmény hatalmas anyagot bocsátóit az EMKE rendel­kezésére. Az EMKE vezetősége ngy tervezi, hogy ebben az évben 40—50 falu»; népkönyv­tárat álilit fel. Mindegyik könyvtár egyelőre 80—100 kötet- könyvei kap. Természetesen csak olyan könyvok kerülnek az olvasó elé, amelyek a nép erkölcsi é» vallási nevetését szolgálják. Az EMKE yézeiősé-ge egyébkén.* rövidesen tovább folytatja megkezdett propaganda-ak­cióját. Az első propaganda-napot Válaszúton, majd Kolozsmi tartották meg, legközelebb Gyaluba és Kn’otasregre látogatnak el az EMKF, vezetői. A propaganda-nap keretébe» megaíak-'ják az EMKE helyi szervezetéi, -ugyanakkor kérj]7 sor a dalárdák fcHUitdsá. ra is. A HíYatésszervefcet küldöttsége Varga József iparügyi minisifer előtt Budapest, január 22, A .Hivatá.-azerve,ze 1 lijitagii küld’itt^Ve január 10-én Meggyen. pán'iior országos elnök vezetésével frlkercstu Varga József ipsröryi minisztert és át- nyttjtotla neki a Hivatás szervezetnek az ipari és kpreskeélelmi kamarák fcWMtá fáról szóló javaslatát, amely országos viszonylatban az ekő szakszerűen kidolgoaott ilyirányu javas­lat és amelyet a Hivató,lezerveaet rövidesen 100.000 ipari munkás aláírásával! át is nyuj' Bárdossy Lfodí minisztereinőknek. Meggyest Sándor országos elnök tájékoz­tatta az iparügyi miniszter* >orról. hegy a Ijivát óiisz erre rét- kamarai javaslatának ösfae- átfUánfbdto fé-derítek «.? ars tág kiváló seo- c á'polHikufaf. a tt(nutftstrrveett hívatásos /■'fkárai, továbbá o főváros és az ország kü­lönböző vifvositiiiak és inori gócpontjainak munkdsbhrdts ’őri, ftíutáh a soproni országos hiVáiá-szenTZcli titkári ért-kezeién öntötték véVoges formába. Elmondotta, rt magyar munkásság meynyug. i4ssfíl értesült orról, hogy n kormányzat is lomolyan fbgMkorik az érdekképviseletl ka­marai rendszer megválás!lósámk gondolatá­ról és a hivatáaszeívesöti munkástábor szeret­né. ha javas wáva* hozzájárulhatna ennek a - tóndóknak tökéletes és szakszerű megvalósí­tásához. Tudjá. hogy a jelenlegi sok vonatko­zásban ilhir.iórikus munkáíérdekvédelem he­lyett az intéanényes érdekvédelmi rendszer megvalósítására van sürgős szükség, amelyért évtizedek óta küzd. — A magyar munkásság —- mondotta •— a legnagyobb önfegyeVumnel viseli a háborús időknek minden terhét és nélkülözését, de hinni akarja, hegy az uj Európában olyan szociális Magyarorsíág fog sziiVtei, amely- ‘bon irftwleíi magyar dolgozó uj szociális rend zer által Intézményesen látja biztosítva ér­dekvédőimét. Varga J'-.-’ef iparügyi miulsz'eí a követ­kezőkben válasza’*; —- Home~-k a «‘•••.Hiány, de magaW is fog­lalkozom 3 magyar Gafrhiairai kérdés megva^gf- tásánaJí ügyével. A háborús események azon­ban, sajnos, oly nehéz terheket rónak a nem­zetre és annyi megfeszítő próba elé állítják egész iiírspjtkilmunksi, liogy a kérdés megva­lósítására nem kerülhető! t gór czideig, annál is inkább, mert a kormány tudatában van alt­nak, hogy az ilyen kérdést csak kétféléiképpen teliét megvalósítani: tökéletesen, avagy se­hogy. Mindannyian tudatában vagyunk an­nak, hogy az uj Magyarország szociális meg, ujhodást kell jelentsen és a munkásságnak in­tézményes érdekvédelmet kel) biztosítson. Ezért örömmel veszem a Hivatásszervezet ter­vezetét, nmolyet személyesen 13 áttanulmá­nyozok és hiszem, hogy a kö3ös munkával biztosilani tudjuk ennek a kérdésnek minél tökéletesebb megoldását. Milyen bíróságok illetékesek az Inatlanok' elveszéséből sz^m*7ő kpHa’anit^si ögvekbsn ? Budapest, jan. 22. A Budapesti Köz’öny legközelebb' száma közli a kormány a 450— ? 1042. M. E. sz. rendeletét, amely a vissza? * csatolt keleti és erdélyi országrészeken fekvő ■ ingatlan elvesztéséből eredő kdrtalanild.fi ügyekben az ingatlan fekvése szerinti bíró* ság kizárólagos illetékességét állapítja meg. Ha az ingatlanok több bíróság területén van­nak, az eljárást az ingatlan fekvése szerín4 il'efékes bármely bíróság előtt meg tehet in* ditani A folyamatban ’evő ügyeket a bíró­ság, ha a bizonyítási 0] iórást még nem fe­jezték be, vagy az ügy érdemében határoza­tot még nem hoztak ht «áfáiból az illetékes bírósághoz teszi át. (MTI.) Sxél« ey eresrlcir I<já**yS i»rf «rty Is «*§»▼,'sseieS? 1*9 e> «1 á § u mv a Székelykeresztur, január 22. Áz Erdély) Párt székelykeroszturj tagozatának az intéző bizottsága 19.-én a városháza tanácstermében ülést tartott. A gyűlést 15 tag írásbeli kéré­sére hívták össze. Az ülést Nagy Lajos re­formátus esperes nyitotta meg s ismertette azt a mozgalmat, amelynek érteimében Szé­kelykeresztur is igényt tart a képviselői mandátumra. A közeljövőben történő behívá­sokra való tekintettől ajánlotta, hogy Gyar- mathy Dezső dr.-nak, az ottani tagozati el­nöknek behívása mellett foglaljon állást sz intézőbizottság. Az indítvány eiha«gzá-a után Gyarmathy elhagyta az ülésíermet s Jakab János ügyvezető aloinök vezetése mel­lett o,z intézőbizottság egyhangúan magáévá tette Nagy esperes indítványát s 0’határoz­ták. hogy Nagy esperes vezetése mellett az iintézőbizottsági gyűlés jegyzőkönyvét át fog­ják nyujtánj Sebest (Ákos Udvarhely várme­gyei főispánnak és vitéz Biró I-tván felső­házi tagnak, hogy a.zt illetékes helyre jut­tassák. A küldött-ég tagjai: Költő Ignác rómait katolikus plébános, Ütő Lajos unitá­rius esperes, Dénes János iparos és Nagy László földműves Személyében jelölték ki. Tifos a ItaE^rssdVés ís 6 Too A Budapesti Közlöny rendeletet közöl, amely a vendéglátó, cnkrü»z, vagy sütőüze­mekben — tekintet nélkül a termék Usitar- tafniílra — megtiltja a tejes kenyér, kalács, kuglóf, briosféleségek, pogácsafajták, továb­bá az úgynevezett túrós és rábaközi pere- eek. vagy ezekkel azonos összetételű tész­tákból más alakban és töltelékkel készült sütemények elöállitását és forgalomba hoza­talát. Tilos a mézeslieiiyér készítése és áru­sítása Is. A közelié fcásügyi miniszter a kor látozásokat enylilti az idők folyamán, de szükség esetén további korlátozásokat is el­rendelhet. A rendelet, kihirdetése napján életbelépett Nyugtalanít«1» Portugália gBzdasssrí helyzete Lisszabon, Január 22. (Ştefani.) Pőríu- gftlln gazdrságl helyzetét hivatalos- és Uj* ságiró körökben nyugtalanítónak mondják. A lapok felszólítják « lakosságot, hogy ah 'holmozkodjék a korlátozásokhoz. A magán- háztartások és közintézmények fűtésének csökkentést javasolják, mert kevés a szón A husnemüek áfa négyszeresére emelke­dőit. (MTI) — Éjszakai rablótámadás egy korcsma előtt. Vakmerő rablótámadás történt szer­dán éjszaka, az egyik Széchenyi-tér! korcs­ma előtt. Két ismeretlen fiatalember megtá­madta és leütötte Szfirka József gyniul la- i kost, majd elrabolt tőle 300 pengőt. Srfirks í feljelentést tett a rendőrségen tárnadói el- i léö. A nyomozás folyik-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents