Keleti Ujság, 1942. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1942-01-17 / 13. szám

19 4 2. J Jl N It M n 17 Mbíetx iírsM& Angliai kiköfőket támadtak a német repülők A német véderő főparancsnoksága jelenti: A január 16-ra virradó éjjel "harci repülőink .-i«p«Vi keleti partjainak kikötőberendezéseit támadták s az egyik nagyobb kikötőberende­zésen több telitalálatot értek el. Észak-Afrikákan az ellenség a soltumi tér­ség. német én olasz támaszpontjait továbbra is lövette szárazföldi és tengeri harci erőivel. Cirenaite nyugati részében nem történt lénye ges harci cseilekmény. Német harci- és zvt.hr.- nóbombázó repülőgépek brit gépjármüoszlo- pokat (s repülőgépeket támadtak Cirenaiká­bam valamint a marsa-rr.atnűii sátortábor el­len intéztek támadást. Málta szigetének brit repülőterei és védel­mi berendezésed ellen a légitámadások éjjeli- nappal eredményesen folynak tovább. Német szárazföldi repülogéj t-k január lá-en a Föld­közi-tenger felett lelőttek két támadó brit bőm húzógépet. Brit bombázók a péntekre virradó éjjel Enden és több éezaknémet partvidéki helység eben intéztek támadásokat. A polgári lakos­ság halottaikat és sebesülteiket vesztett. Három támadó Inát bombázót lelőttünk. (MTI.) üléssra©* fécsiiáifefeífed&B Aiexrt«*«Iria ellen Bőina, január 16 (Ştefani.) Az olasz fö- hadiszáiás 5S3. számú közleménye: Szollum és Halfays szakaszán tovább folynak a harcok. Cirenalka nyugati részén kölcsönös tüzérségi tevékenység. Az olasz és német légierő csütörtökön több támadás során jelentékeny veszteségeket okozott az ellenségnek. Qéppuskatüzzel elpusztítottunk több páncélos gépkocsit és gépjármüvet és felgyújtottunk vagy megrongáltunk földön veszteglő repülőgépeket, lelőttünk továbbá 3 Hurricane repülőgépet. Tovább folyt Málta kikötőjének és repü­lőterének bombázása is. A tengely bemba- vető repülőgépet megtámadtak és elta­láltak kikötőben horgonyzó hajókat, továb­bá ágyús ütegeket és több helyt hatalmas arányú tűseket és pusztításokat okoztak. A Földközi-tenger középső és keleti részén végzett széleskörű hadműveletek során né­met repülőgépek bombázták Alexandria ki­kötőjének katonai célpontjait. (MTI) Agedabial halálmczők Berlin, január 16. (DNB) Jólérlesüit hely röl közllk: Az elmúlt napokban az agedabiai térség­ben ismét több brit csapatoszlop jutott ki­terjedt német aknamezőkre. Az embereket és jármüveket széttépték a megsemmisítő erejű robbanások. Az életbehmatadottakat a németek elfogták. (MIT) ­Ásnerika parija! előtt tevékenykednek a német tengeralattjárók Stockholm, januar 16. (DNB) Az Asso- » ja előtt megtorpedózott egy kanadai tar- clated Press jelenti Newyorkből: A new- I tülyhajót, amely még kilátszik a vízből. A porti kikötő parancsnoksága közölte, hoay I torpedózásnak két halálos áldozata van, 36 ellenséges tengeralattjáró Long-Island part- |, embert megmentettek. (MTI) Az USA követeli a áélameríkai nyersanyagokat Bio de Janeiro, január 16. (DNB) Sum­ner Welles az Egyesült Államok helyettes külügyminisztere a node janeiroi értekezlet megnyitó ülésén hosszabb propaganda beszé­det mondott a tengelyhatalmak ellen. Ugyanúgy mint. az utóbbi időben több más északamarikai államférfi, Welles is azt állította, Iwgy a háromhaitalmi egyezmény tagállamai a világ meghódítására töre&sze- neik. Annak a véleményének adott, kifejezést, hogy az amerikai államok függetlensége most, a veszély pillanatában Amerika. egy­ségétől függ. A tengelyhatalmak diplomá­ciai és konzuli képviselőit tengelyügynökök­nek bélyegezte és azzal vádolta meg őket, hogy elmérgesítik az amerikai államok egy­máshoz való viszonyát. Beszéde további során azt hangoztatta, hogy az Egyesült Államok kormánya sem felszólítás, som indítvány alakjában nem kívánta egy amerikai köztársaságtól sem, hogy ilyen, vágj- olyan magatartást tanú­sítsanak Japánnal szemben. Beszéde végén hangoztatta, hogy az Egye­sült Államokban fokozott mértékben Szük­sége van a latinamerikai államokban fellel­hető és a hábsrus célokra szóló nyersanya­gokra, majd a Hitlerizmus teljes megsemmi­sítését követelte. (MTI) Washington IA i* i a üi«*r lka f ftgowfli Berlin, jan. 16. Illetékes német helyről közlik: A riói értekezlet megnyitásával és S.uri­ner Wellesnek ez alkalommal tett kijelenté* eive! kapcsolatban a birodalmi főváros po­litikai köreiben megállapítják, hogy az Egye­sült Államok most már sehogyan sem takar­hatják el azt a szándékát, hogy a pánameri­kai államokat be akarja vonni a háborúba. Vgy látszik, hogy a háromhatalmi egyezmény tagállamainak váló hadüzenet a legnagyobb követelés, amelyet Sumner Welles a színfa­lak mögött szorgalmas, s hogy a délameri­kai államokat a tengely ér szövetségesei ré­széről fenyegető á.lli' ól ages veszéllyel pró* hálják befolyásolni Berlinijen ezzel kapcsolatban megállapít­ják. hogy, mint ahogyan ez Németország, Olaszország és Japán hivatalos nyilatkoza­taiból kétségtelenül megállapítható, a dél­amerikai államok sértetlenségét és függethn- ségét nem a háromhatalini egyezménybe tö­mörült államok, hanem kizárólag az Egyesiéi Államok elnökségének politikája részéről fe­nyegeti veszély. A vita folyamán ismételten előhúzott érv az ötödik hadosztályról tu ,_iV"i ra ostoba — hangsúlyozzák Berlinben — hogy nincs szük­ség részletes megcáfolására. (MTT.) Br» ztftía kulií^ymmisztere &se elnök Bern, jan. 16. (DNB.) Az angol hírközlő iroda .jelenti Rio de Janókéból, hogy a pán­amerikai értekezlet elnökévé Brazília kül­ügyminiszterét választották. Aranha brazíliai külügyminiszter, a rio de janeiroi értekezlet megválasztott elnöke az értekezlet megnyitása után köszönetét mon­dott megválasztásáért és többok között ki­emelte, hogy Amerika anyagi és erkölcsi erejét mind Amerika miad az egész világ érdekében kifejezésre kei] juttatni. Ameri­kát váratlanul támadás érte — mondotta, • — éppen ezért kizárt dolog, hogy áz amerikai népek kfilön-külön válasszák meg eljárás­módjukat Rossetti chilei külügyminiszter a rio k janeiroi értekezlet megnyíló ülésén kijelen­tette, hogy mindnyájan készek arra. hogv ,, teljesítsék ünnepélyes kötelezettségeikÎ i‘ és a lehetőség határain belül majd együtt dolgozzanak Amerika területének és intézmé* «iveinek közös védplmére. Áz USA ötmilliós hadsereget akar felállítani I örötUor»7át«j®**sls *c«v«c«í «Fél* «*!*««*» «»7 pioIStSíc«* lépni Berlin, jan. 16. Illetékes német helyréi iözlik: Bizonyos angol lapoknak, közöttük Daily Teiiegraphnak a -örök kérdéssel kap- solatos állásfoglalása azokban a brit kísér­etekben található, amelyeknek célja az Edén moszkvai megbeszélései foiytán támadt két­égek és nyugtalanságok kiküszöbölése — je­lentik ki a Wilhelmstrassóu, Ennek a célnak ..i érdekében az angol sajió azt hangoztatja. hogy a teng -lyhatalmak fenyegetik a 'örök érdekeket. A török sajtónak, ilyen kísérletek­kel szemben tanúsított visszahatását Bér in­ben arra magyarázzák, hogy Törökországnak nincs szándékában az angol politika talajá­ra lépni. (MTI.) „Brit hazugságok Ankara számára“ cím­mel a Völkischer Beobachter foglalkozik a Törökországgal kísérletező angol mesterke­Genf, január 16. (OFI) A Neue Zürcher Zeitung Eden moszkvai látogatásának eredményeiről Írva, többek között a követ­kezőket állapítja meg: Tény, hogy as angol és szovjet álláspon­tot nem lehet összeegyeztetni a politika terén. A legélesebben mutatkozott ez a tény a háborús felelősség kérdésében. Szov­jet részről Molotov január 7-lki jegyzék® megállapítja, hogy Oroszország követeli a jelenleg folyó háború okozta pusztítások jó­vátételét szovjet földön. A szovjet jegyzék bosszúért kiált és értelméből kitűnik az, hogy a Szovjet kész lenne Németországot s.olgasáaba kényszeríteni, hogy megfizet­tesse a németekkel a Szovjetnek okozott károkat. A szovjet vezetőség kirobbanó gyűlöletében nem tesz különbséget nép és kormány között. Sző sincs nemzetközi dok­trínáról és a munkásosztály fölszabadításá­ról. A háborús felelősség kérdésében An­glia álláspontja viszont a megszállt euró­pai államok londoni gyülekezetén jutott ki­fejezésre. Ezen az értekezleten, amelyet Anglia védnöksége alatt január 14-én tar­tottak meg a menekült kormányok, meg­állapodtak abban, hogy a háborús felelős­ség kérdését bírósági döntésnek hajlandók alávetni. Molotov felhívása a bosszúra két­ségtelenül a szovjet patriotizmus felcsigd- zására irányul, hogy a Szovjet népei még nagyobb erőfeszítést tegyenek a háború ér­dekében. (MTT) Stockholm, január 16, (Ştefani.) Nemré­gen ismeretlen nemzetiségű repülőgépek bombát dobtak le egy délsvédországi vá­rosra. A. szakértők megállapították, hogy <t, bombák angol eredetűek. A svéd kormány semlegességének megsértése miatt haladék­talanul tiltakozó jegyzéket küldött az angol kormánynak. Minden tekintetben kielégítő a tengelyhatalmak és szövetsége* seik gazdasági egyensúlya Füstit «Ir« birodalmi gazdasági miniszter előadása az u| Furópa gazdasági kérdéseiről Berlin, január 16. (DNB.) Fűnk dr. gaz­dasági miniszter csütörtökön a gazdasági fő­iskolán előadást tartott ,'Az uj Európa gaz­dasági arculata“ cimmeL — Európa népei — mondotta — sorsdöntő fordulat előtt állanak. A jövő gazdasági ar­culatát két lényeges szempont jellemzi: a kö­zösségi mimica és a gazdasági szabadság. Az igazságos gazdasági szabadság a nyersanyag­nak ós az élelmiszeraliapok biztosításában rej­lik. Európa jelenleg olyan zárt gazdasági egység, amely minden polgári igényt ki tud elégíteni. Európa nyersanyagtermelő közös­ség és tartalékolni tudja a legfontosabb nyers anyagokat: a szenet, vasat és aluminiumot. Az élelmezés alapjai teljesen kielégitöek. Ami még hiányzik, azt a mostani háborúban, ke­leten biztosi tani tudjuk. Ha ezen felül a fe­kete földnek gazdag területét tervszerűen használjuk ki Európa élelmezésének szolgála­tában, akkor Európa minden esetre szilárd lesz minden válsággal és gazdasági zárlattal szemben. Európára az a feladat vár, hogy feltárja az eddig elhanyagolt területeket. Az iparosodás, amely a vámvédelem hatására megindult, kétségtelenül folytatódni fog az­zal a különbséggel, hogy minden állam azt az ipart építi fel, amely megfelel természetes elő­feltételeinek és nem azt, amelyre nincs szük­sége. Szólott a „nagy térségi“ kereskedelemről, amelyben az egyes államok közötti kereske­delmi forgalmat a devizaforrások teljes biz­tosítása í tatarozza meg. Ezután a fizetési forgalom és a vaiuiapoli- tika kérdéseire tért át» A gazdaságilag erős államok feladata, hogy a leszámolási egyen­leget kiegyenlítse és a devizaforgalomban mu­tatkozó csúcsegyenleget mindaddig áthidalja, »inig az e&ctlegcs beruházások tétek-i hozzá­vetőlegesen kiegyenlítődnek. Németország helyzete ezt tehetővé teszi. A valuta szilárd súlypontja a gazdasági együttműködés vona­lán nyug-: zik. Rámutatott arra, hogy a há­ború próbára teszi a termelést, de a másik oldalon a háborús szükséglet következtében emelkedik a termelés és vele a pénzmennyiség. Hangoztatta, hogy valamennyi államban meg lehet tartani a valuta szilárdságát és állandó­ságát. E, tekintetben a jelenleg folyó háború­ban csaknem valamennyi európai állam utá­nozta Németország példáját különböző si­kerrel. — Ha abban a helyzetben vagyunk. — folytatta, áttérve különböző feladatokra -— hogy óriási hadianyagot termelhetünk, töre­kednünk kell arra is, hogy békés időkben is óriási mennyiségű tartalékokat biztosítsunk azokból az anyagokból, amelyek az vábbvitelét és a polgári életszínvonal állandó­ságát jelentik. Az erre irányuló törekvést éppen a háborús idők határozzák meg, ame­lyek önmegtartóztatásra és takarékosságra intőnek. Ezt a feladatot nemcsak Németor­szág, hanem valamennyi európai állam ma­gáévá kell legye. Szólott ezután, ae európai gazdasági közös­ség két nagy feladatáról: az európai élet- és gazdasági tér biztosításáról. Részletesen fog­lalkozott az ellenséges hírverés egyes állítá­saival, amelyekkel szembeállította azokat a kétségtelenül ellenőrizhető adatokat, amelyek­ből kitűnik, hogy a tengelyhatalmak s a vele szövetséges államok gazdasági egyensúlya mind a termelés, mind a fogyasztás szempont­jából szilárd és minden tekintetben kielégítő, A háborús korlátozások ezekben az államok­ban sokkal enyhébbek, mint bármelyik ellen­séges államban. Rámutatott arra, hogy az eu­rópai gondolattól távol álló bizonyos idegen eleinek széles rétegei nagy előszeretettel tesz­nek összehasonlítást az Egyesült Államok ter­meled lehetőségei és az európai államok tel­jesítőképessége között. — Roosevelt —- mondotta — azt hiszi, hogy könnyen félrevezetheti azt a nemzetet, amelynek valósággal vallása az amerikai ter­melő erő fti tótien fölényébe vetett hite és igyekszik elérni azt, hogy a könnyenhivök az Egyesült-Államoknak ezt a termelő fölényét raJóságos miihoszként terjesszék az egész vi­lágon. Jól tudjuk, hogy Churchill Dünchir- chen óta csak ebből a mithoszból él. Ezután egyes amerikai véleményekből & nyilatkozatokból idézett & megvilágította azokat a nehézségeket, amelyek az Egyesült- ÁHamukban már a háború első hónapjában megmutatkoztak. Kétségtelen, — mondotta — hogy a háborús idők a gazdasági élet alaku­lásával és fokozódó korlátozásokkal járnak» amelyek a polgári életszínvonalat aMszálHt- ják. A háborúnak ezektől a következményei­től az EgyesüIt-jÁllaimok sem szabadulhat. Rooseveltneh nemrégen hő óhajtása volt, hogy az aluminium-, gumi- és cinktermelés, amely­re az Egyesült-Államoknak oly nagy szüksé­ge volt, kicsússzék az angolok kezéből, Roo­sevelt óhajtása most, beteljesedett. A japáu fegyverek birtokukba vették ezeknek a fontos nyersanyagoknak forrásait és a japán győ­zelmekkel a brit monopóliumot végzetes csa­pás érte. Végül a birodalmi gazdasági miniszter ez ui Európában uralkodó gazdasági felfogás gondolatait ismertette és hangoztatta a szó ciáMs kötelesség feltétlen teljesítésének szük­ségét, < MTI.) élet to­Mint a , Jakoimársymag Termesztő Egyesülés n a termelési szerződéseket leütünk a magyar-német megállapodásban részletesen felsorolt tak&r- mánymaevakra, u. m. vöröshere, lucerna, íelmrhere, b!borhere, balta­cím, tavaszi bükköny stb. Szerződők gyűjtésére elsősorban az EMGÉ gazdaköreit és körzeti bizományosainkat kérjük fel. - További felvilá­gosításokká! szívesen szolgálunk. ErtSéljfí Gazdák t aiértékeiitfi !zö¥etkei*te Kolozsvár, Majális-utca 10. Í r act ötmillióra, a munka hadsereget pedig '15 millió főre kell felemelni. Utóbbi «álból a ’.iők beállítására is szükség lesz. Washington, .ián. 16. (Búd. Tud.1) tjill r.ţtrm a termelési hivatal helyettes igazgató­it egy beszédben kijelentette, hegy a harisé’ déselckel Is megállapítja, hogy an ango’olc I továbbra is azon vannak, hogy a törököknek „német bevonulás vessélyé“~t bemagyarázzák i és ezáltal eltereljék' a figyelmet a tulajdon. | I képeni veszélyről. Erre egy régi trükköt Ihass nálnak, azt, hogy a törökországi angoKka az ország elhagyására szólították fél

Next

/
Thumbnails
Contents