Keleti Ujság, 1942. január (25. évfolyam, 1-25. szám)
1942-01-17 / 13. szám
m « I 9 4 IU jr JS N V a U 17 László fflinísztetcínSÍc és Tctiíü gymíiiíszter- rei élén a kormány tagjai. Szombathelyi Ferenc a honvéd vezérkar főnöke, a ma. gyár közélet több más vezető egyénisége, von Jagow budapesti német követ, Japán budapesti követe, Ciano gróf kiséreténeík tagjai, a Budaípesten tartózkodó olasz újságírók, az olasz követség több vezető tisztviselője. Berlin, január 16. (MTI) Ciano gráf külügyminiszter budapesti látogatását, amely közvetlenül Ribbentrop birodalmi külügyminiszter látogatása ntán következett, Berlinben ngy üdvösük, mint újabb jelét annak a szoros egyetértésnek, amelyből a tengely két hatalma Magyarországgal együtt dolgozik Európa nj rendezésének ügyében A német sajtó hangoztatja, hogy Magyar- ország volt az első ország, amely az anti- komintern egyezményhez és a háromhatalmi egyezményhez csatlakozott.. A lapok budapesti jelentésben ismertetik Ciano gróf budapesti látogatása első napjának eseményét. Az Essener National Zeitung hosszabb cikkben foglalkozik a magyar—olasz viszonnyal és hangoztatja, hogy Magyarország a tengelyhatalmak oldalán indult, jövőle felé. Kétségtelen, — írja többi között a lap — hogy a tengely két külügyminiszterének látogatása újabb lépést jelent előre, az olasz élettérhez tartozó Balkán uijárendezése és megbeszélése, valamint a közös bolsevista ellenség leküzdése felé. Tiarca ez a lec/barháíáhb erőkkel szemben, amelyek Európát valaha is fenyegettél-:. Magyarország, ha rövid időre is, megismerte az istentagadó bolsevisták uralmát és most ott küzd a leezámosláaért folyó háború utol* só szakaszában. Magyarország, az európai művelődés előretolt őrszeme a bolsevista veszély keleti kapuja előtt, átlátta ennek a küzdelemnek fon* tosságát. Nemzeteink vállvetve harcolnak ás ebből a harcból győzelmesen kell kikerülnünk. A magyar csapatok ott vannak a szövetséges német és olasz csapatok oldalán Szovjet-Oroszország végtelen behavazott pusztaságain. Ezen a harctéren egész Európa jövőjét, sorsát döntik el. Semmiféle erő nem dilit meg minket és nem akadályoz meg semmiféle hatalom, oly erősek vagyunk és oly szilárd az az elhatározásunk, hogy kiharcoljuk jövőnket és elpusztítjuk azokat az erőket, amelyek romlásba• akarták dönteni Európát. Svójci lopok Ciano gróf feudespesíi !a»ogoíáséróÍ Genf, jar. 16, (MTI.) A svájci sajtó és svájci rádió közölte a Magyar Távirati .Iroda közleményét Ciano olasz külügyminiszter budapesti érkezéséről. A Neue Zürcher Zeitung budapesti levelezője ezzel kapcsolatban a következőket je lenti: A látogatás a Kormányró és a magifar kormány meghívására történik és a magyar államférfiak Rómában tett hivatalos látogatásainak hivatalos viszonzása. Budapesti mértékadó körök hangoztatják, hogy Ciano látogatása alkalmával nem uj kérdésekről «ín sző, hanem állandó eszmecsere folytatásáról, amely a közös politikai célokból adó. dik. A Basler Nachrichten római levelezője je* lenti, hogy Rómában határozottan tagadjál azokat a nézeteket, mintha az utazásnak bármiféle szenzációs jelentőséget lehelne tulaj donitani. Feltehető azonban, hogy Budapesten a folyó politikai és katonai kérdéseket, tovább a magyar—olasz gazdasági csere további kiépítését beszélik még. A Journal de Geneve „A. magyar politika 1942-ben“ címmel cikket közöl. A cikk szerint a magyar nép nem ringatja magát ábrándokba a háború időtartama tekintetében ós annak is teljes tudatában van, hogy a háború befejezése után ennek hatásai még sokáig, érezhetők lesznek. A Kormányzó és Bárdossy miniszterelnök vezetése alatt azonban a magyar nép, amely teljesen egységes némzeti célkitűzései tekintetében, bizakodóan és méltóan tekint a jövő elé. Különös jelenffőségn Ciano gróf budapesti látogatása — írja « Popoto d* Ram» Róma, jan. 16. (MTI.) A pénteki olan sajtó érdeklődésének középpontjában a Bárdossy László miniszterelnök és külügyminiszter által á Ciano gróf tiszteletére adott vacsorán elhangzott pohárköszöntők állnak. A Popoio di Roma munkatársa Budapestről ezeket Írja: Ciano gróf külügyminiszter mostam látogatása megfelel a két ország közti őszinte kapcsolatoknak, mindamellett rendkívüli jelentősége van két .okból: telei'- tettel arra, hogy Európa ma végső harcát vívja az Éurópa-ellenes botsevista-plutokrara erőkkel, másodszor tekintettel arra, hogy ez « látogatás újabb ünnepélyes megerősítése az olasz—magyar barátságnak, amely évszá' -------- ■ ■ ■ ......................i in zados együttműködésén és húsz esztendős közős politikán alapszik, A harc, amelyet Németország, Olaszország és Magyarovszlg együttesen folytat, nem különleges érdekekért dúl, hanem hatalmas küzdelem, amelyhez a háromhatalmi egyezményhez résztvevő más népek is csatlakoztak és amelynek legfőbb célja, hogy leverje és saját otthonában megsemmisítse az Európára leselkedő vörös bolsevizmust és megszervezze az uj világ rendjét. Magyarország ott var. ebben az irtózatos küzdelemben, ott van. ahol éz ifjú európai erők szembeszálinak a plutokrata zsidósággal és a bolsevizmus elaggott világával. A szabadság és a függetlenség A* atvţyololi; ffelrobbattft*V9áilc Szingapúrnak a szárazföldre vezető töltését Sápén hajlandó tárgyalni Csunkirtggal, ha az őszintén akarja az együttmüWodést. Garmischban tanácskoztak a német és olasz tengerészet vezetői A* USA Délamerilra »iw«*rss»r»^’£«c*€»il Icovefel* Az angol*/ászoknak minden — Európának rabszolgaság I, ooseveit elnök szeret prófétai megnyilatkozásokban tetszelegni. Kilenc pontba foglalt üzenetet intézett a kongresszushoz és ebben a riboru ntán megvalósítandó nagy „világbol- dogitó“ tervezetét közölte. Mintegy uj világtörvényhozó áfiitotta össze ezekben a pontokban aa. emberek jogait. Mindent belegyurt ebbe az úgynevezett szabadság programiba, amit a demokrata államok polgárainak sze- me-szája csak kívánhat. Nem feledkezett meg — mint amerikai szempontból a legfontosabbról — a sznbad vállalkozás, tehát a rabló nyereségszerzés jogáról sem s azután szabalon és amerikai szájíz szerint átformálva- oL ismétli a szabadság, függet’ísnség, egyenlőség ■égi jelszavait. Ott szerepel ezek között az «legundo élelmiszerre, ruházatra, kellő Ir.kás- va és dolgozó helyiségre, a nyugodt bizton- f ágra, a félelem nélküli öregkorra, a szabad mozgásra, a törvény előtti egyenlőségre, a ■üvelődésre, polgárosodásra és a személyi »létre, e, civilizáció élvezetére és ez értein t-s zremtő munkára való jog. Ezzel az üzenetével Roosevelt elnyerhiti a épmutatás világnagydiját. Tudott dolog, hí :y az angolszászok a magul: hatalmi önzésében cs irigységében Európát eladták a .bot-, evizrwunnak és az emberiség civilizációidnak ülő földjét odaígérték a legborzalmasabb irtidrság hordáinak. Ha ők győznének — s lOosevolt ezt a sok jót mind csak az ő győzelmük esetére Ígéri — akkor Európa, ugyanarra a' sorsra jutna, mint ami végigpuszti- totta a szerencsétlen Balti államokat és a világháború óta pusztasággá és nyomorúság földjévé változtatta egész Oroszországot. Ez az a civilizáció, emberi jóllét, szabadság, füg gellenség, szabid vállalkozási lehetőség, amelyeket Roosevelt és Churchill Európa, nemzeteinek és államainak szánt. Ezután a washingtoni törvényhozáshoz, küldött nagyhangú prófétai üzenet sem más, mint amerikai blöff, amely messze felülmúlja Wilson hírhedt pontjait is. Lehet azonban, hogy Roosevelti! ok az amerikai — mondhatjuk az angolszász szóhasználat értelmében — igaza van. Az angolszász gőg a maga elvakul faágában csak a maga államainak polgáréit tekinti er-bereknek és így csak ezek részére igényli & ígéri tankét a jogokat. Ez a gondolícozrU t A lesen megfelel annál: a politikának, amelyet Argila és kant óbb Roosevelt vezetése alatt az Egyesülj Államok folytatott és folytat. A kíméletlen kiz-'kmányolós, másoknak könyörtelenül ma- könként való fellia-ználása, egész, föklrú-Zek- nrk R londoni és washingtoni tőke gyihcöl- caöztetóee érdekében való leigázása és mások elől való elzárása, mindez arra mutat, hogy Jjondon és Washington urai, amikor emberi- jogokról beszélnek, ezt csak önmagukra értik s mások előtt legfeljebb csak akkor csillogtatják meg, ha ezzel önző céljaikat akarják elérni, így kell érteni Roosevelt üzenetét és az angolszászok szándékait. Az ango-lszás: bolsevista komplott Európa holtteste fölött akarja megerősíteni a maga világhatalmát, de ugyanolyan szolgaságot jelentene ennek a tervnek végrehajtása a többi földrészekre is. Az USA zsarolni akar Rio de Janeiroban Délamíer’ka nyakára most szeretné rátenni az igát a newyorki dollárzsarnokság Rio de Janeiróban. Sumner Welles, az j Egyesült Államok helyettes külügyminiszte- C re az értekezleten nagy propaganda ’neszé I det mondott a tengelyhatalmak ellen. Azzá R a régi váddal hozakodott újból elő, hogy a tengelyhatalmak, Japán és szövetségeseik világuralomra törekszenek s többek között megafcarják hódi tan- Dél -nerikát i-=. Úgy létszák, elfelejtette, hogy Brazília, Argen tina és Chi! külügyminiszterei teljes tüda tábor vannak a washingtoni törekvéseknek, annnk, hogy az Egyesült Államok tőkecsoportjai csak úgynevezett „civilizált gyarmatikat látnak bennük, jó alkalmat borzespe- knláeiók tápláló-ára és minél könnyebb nyereségek felhalmozására. Vf-lám erikának nem kell sem Európától, sem Japántól tartania. Annál több oka van azonban arra, hogy Washingtontól féljen, hiszen a newyorki tőzsde polipkarjai már régóta ndatapadnak Déiamerika testére és igyekeznek onnan kiszívni minden értéket. A legújabb jelentések =zmint az Egyesült Államok újból fekete listára tettek egész sereg délamerikai céget — svéd, svájci, poitugál es török cégek is bőven szerepelnek <m?n a listán — s ezek az intézkedések a legmélyebben belevágnak a délamerilcai államik gazdasági szabadságába és független mozgásába, eltekintve attól, hogy az angolszász blokád miatt roppant mennyiségű délameri- kai termés és nyersanyag pusztul el felhasználatlanul, hiszen ezeknek Európa volna a vásárlója, Érthető tehát, hogy Sumner WeUes Guinazu argentin külügyminiszter megbeszélése után az argentin küldöttség illetékes tagja a következő kijelentést tette: — Argentina szilárdam, állást foglal minden olyan javaslattal szemben, amely a ’len gelyhatalmakkdl váló diplomáciai kapcsolatok megszakítására irányul és nem hoz olyan intézkedést, amely „hadviselést megelőző helyzetbe“ hozhatná. Ez Délam-erika bátor híngja Washington* naí szemben. Göhhels: Győzelmünk bizonyossága tényekből adódik Az uj Európát építő hatalmak harcairól és győzelmi bizonyosságáról szólott Göhhels dr. mimet birodalmi miniszter Hamburgban az ősi Hanza-város politika1 és kulturális életének vezető féríiai eiö‘t. Hangoztatta^ hogy a győzelem bizonyossága reális tényekből adódik. A tengelyhatalmak és szövetsí* geseik támadása rendben-van. A mostani háború leszámolás, szükséges szakasza az emberiség történetének és olyan elintézések sorozatát foglalja magában, amelyek ha most nem fakadtak volna fel, néhány éven belül feltétlenül újabb háborús összeütközések csiráivá lettek volna. Annál a kérdésnél, hogy a háború mikor ér véget, sokkal fontosabb az, hogy hogy cm fog véget érni. Ha el* Vesztenénk — mondotta Gőbbels dr. — min* den elveszne. Elveszne nemzeti életünk, egész létünk értelme, A győzelem neonban bizonyos és mindent megnyerünk. Népünk igazságos életterét, Európa nyersanyag- és élelmezési szabadságát s a népi élet kiteljesedésének lehetőségét, a nemzeteink számára. Eb* bői a szempontból kell megítélni azokat az áldozatokat, amelyeket a háborúban valamennyiünknek hoznunk kell. ' Végül méltatta beszédében a japán nép hősi harcát. Japán határozott fellépése következtében a tengelyhatalmak helyzete olymértékben erősödött, ahogyan azt nemrégen még a katonai és politikai szakértők is teljesen, valószínűtlennek találták volna. Japán nak a tengelyhatalmak oldalán való küzdelme az angolszász—bolsevista törekvések el* len újabb bizonyítéka ügyünk igazságánál. A „félelmes“ Szingapúr — tarthatatlan A, Maláj-félszigeten a katonai helyzet irányítása teljesen kicsúszott már az angol had' vezetőség kezéből, Írja a Daily Mail cimii angol lap s megjegyzi, — eljött az iejde annak, hogy az angol közvélemény őszinte szó* halljon a távolkeleti kérdésről. Az Anglia ban is ismeretes tények kevés kétséget hagynak aziránt, hogy beveketeilehnék hitt szingapúri erőd végzetes veszélyben van. Ha pe* dig Szingapúr elvesz, ez a legsúlyosabb következményeket jelenti a hare további sla kulásárft. Szingapúr eleste csak idő kérdése, — ja lentik Tokióból. Eltekintve japán csapitól: elsöprő erejű előretörésétől, magának a városnak és az erődnek helyzete egyébként is tarthatatlan. Mintegy kő" millió ember fog beszorulni a Maláj félsziget csúcsára — túlnyomó részük az angolokat gyűlölő bennszülött — s maga a szingapúri erőd s a körülötte fekvő városrészek 1 millió lakosával utánpótlás lehetősége nélkül fog szembenézni a japán légi és tengeri támadásokkal. Art a töltést, amely a szingapúri erődszigetet a szárazfölddel összeköti, az angolok már rész ben felrobbantották. A legnagyobb nehézséget azonban az okozza, hogy ezen a tölteäan át vezet az erőd ivóvízellátását biztosító vezeték. El tehet képzelni, hogy mi lesz a szingapúri pokolban, ha az angolokat mélységesén gyűlölő bennszülött tömeg a japán légi támadások hatása alatt összetörve, víb és' élelem nélkül fognak szoronganí. Szingapúr helyzete válóban menthetetlen. Az ausztráliai közvélemény nem 'U ffydz elég erős bírálatot gyakorolni Bondon fölött amiatt, hogy a távolkeleti angolszász védelem szempontjából döntő jelentőségű Szín gapur védelmét rosszul készítették elő. Szemére hányják, hogy o domíniumoknak akg van szerepük a brit háborús kormány dön léseiben, márpedig a balsikerek következményeit ők sinylik meg. Szingapúr eleste után Ausztrália és Ujzéland vádit csatatérré s a e hajóhad előtt szabad lesz az ut az Indiai Óceán felé. Japán közbelépése valóban keresztülhúzott minden angolszász számítást. léit, majd innen a Rákoskeresztúri temetőbe hajtatott, ahol a világháborúban elesett és a Budapesten eltemetett olasz hősök emlékezetét hirdető oszlopon helyezte el babérkoszorúját. A nagy hideg ellenére itt is nagy tömeg jelent meg Ciano üdvözlésére. Cxano gróf külügyminiszter pénteken délben ebédet adott az olasz követségen. Az ebéden hivatalossá: voltai: Búrdossy A vasárnapot a fővárosban töltik az olasz vendégek I Egy naoig fog ott tartózkodni. A vasárnapot Budapesten tölti és kíséretével együtt a késő esti órákban hagyja el a fővárost. Ciano gróf olasz külügyminiszter pénteken este kíséretével együtt Mezőhegyesre utazott, ahol a Kormányzó Ur őfőméltósága vadászaton vendégül látja.  tengely külügyminisztereinek budapesti látogatása uiabh lépést jelent a Balkan ujiarendezése felé
