Keleti Ujság, 1942. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1942-01-16 / 12. szám

194 2. JAKV an 16 Budapest metog szeretettel fogadta az olasz vendégeket Amikor Ciano gróf Bárdossy László miniszterelnök és külügyminiszterrel együtt az állomás épület kijáratánál meg- íclent, az egybegyült hatalmas tömeg rendkívül meleg ünneplésben részesítette az olasz vendéget. Ciano gróf ellépett a katonai diszszá- :ad és a tűzharcosok diszalakulatának •arcéle előtt, miközben a katonai zenekar az olatz Himnuszt és a Giovinezzat ját- -izotía. Amikor a zenekar a magyar Him­nuszt intonálta, az olasz külügyminiszter megállt és [eszes vigyázzban hallgatta végig. Ezt követőleg felhangzott a Rá* tóczi induló pattogó üteme és ezalatt Ciano gróf fogadta a budapesti olasz kolónia tagjainak tisztelgését, majd Bár­dossy László miniszterelnökkel és kül- iigytniriszicrreí együtt gépkocsiba ült *-s a Dunapalota szállóba hajtatott. Az út­vonalon. amelyen a gépkocsi elhaladt, a székesfőváros közönsége meleg lelkese­déssel üdvözölte a baráti nagyhatalom külügyminiszterét. A Dunapalota szálló­nál beláthatatlan tömeg gyűlt egybe és óriási lelkesedéssel, meleg ünnepléssel fogadták itt is Miközben az olasz külügyminiszter fel­ment lakosztályába, a tömeg szűnni nem akaró lelkesedéssel ünnepelte. Ciano gróf a többször megismétlődő szeretet- megnyilvéntilásnak engedve, többizben megjelent a szálló erkélyén és felemelt kánál fogadta a magyar főváros közön­ségének ünneplését. Rövid pihenő után gépkocsin a királyi várba haitatott és feliratkozott a Kormányzó Ur őfőméltó- ságáná1 és a FÖméltósága Asszonynál. Délelőtt tizenegy órakor volt az első tanácskozás Ciano gróf olasz külügyminiszter csütörtökön délelőtt 11 órakor látoga­tást tett Bárdossy László miniszterel­nök és külügyminiszternél a minisz­terelnökségi palotában, Oiqno külügy­miniszter és Bárdossy lAszló minisz­terelnök és külügyminiszter szívélyes megbeszélést folytattak. A Kormányzó Ur öfőméltósága csü­törtökön délután háromnegyed egy órakor kihallgatáson fogadta Ciano gróf olasz külügyminisztert s a kihall­gatás után őfőméltőságáék viilásreg- gelin látták vendégül. Délután fél kettő órakor Bárcziházi Éárczy István m. kir. titkos tanácsos, miniszterelnökségi államtitkár gróf Ciano olasz külügyminiszter kíséreté­nek tiszteletére ebédet adott a Duna­palota szállóban Együtt a bolsevista veszedelemmel szemben Hóma, január 15. (DNB) Ciano gróf olasz külügyminiszter Magyarország de­legátusa, mint római politikai körökben hangsúlyozzák, kifejezésre juttatja azt a hagyományos barátságot, amely sok esz­tendő óta összefűzi a két népet. A két nemzet közötti szoros együttműködés alapja az olasz—magyar kapcsolatoknak, amely most, a háborúban katonai szö­vetséggé bővült. Ez a katonai szövetség Olaszország és Magyarország között ma a közös ellenség ellen nyilvánul meg elsősorban a bolsevista világveszedelem ellen, amelyet Magyarország már a vi •ágháboru utáni időben, mint halálos fe­nyegetést hmert meg. (MTI) A Ştefani iroda diplomáciai munkatár­sa Ciano gróf külügyminiszter magyar- országi utazásáról azt irja, hogy Olasz­ország Magyarországban védőbástyát lát a bolserizmus ellen. A Duce főmun­katársának budapesti utazása különös jelentőségű, mert egybeesik azzal az idő­vel. amikor a Londonban megalakult ár­nyék-kormányok beleegyeztek abba, hogy Nagybriténnia eladja Európát a Szovjetnek. A magyarok — irja — jó ismerői az Alföldnek, mert legnagyobb részük Al­földen él, amelynek látóhatára igen tág és emlékeztet a végtelen orosz sikságra. Magyarország Európába tartozónak érzi magát és ez a'fényes mult egyik örök­sége. A magyar nemzet többször védő­bástya volt. amelyen megtörtek a keleti hullámok, amelyek elárasztással fenye­gették Európát, Olaszország Ciano gróf külügyminiszter magyarországi útjában újabb bizonyítékát látja annak a szoros cgyúvétartozásnak, amely évek során át összefűzte a magyar nemzetet a tengely­hatalmakkal A német sajtó Ciano gróf látogatásáról Berlin, január 15. (MTI.) A német Topok budapesti jelentésekben beszámolnak arról, hogţj Ciano gróf olasz külügyminiszter Ma­gyarországra érkezik. A Berliner Lokalan­zeiger jelentése szerint tájékozott magyar körök hangoztatják, hogy az olasz külügymi­niszter most viszonozza a magyar államfér­fiak olaszországi látogatását. Magyarország az európai politika középpontjában Milánó, január lő. (MTI.) Ciano gróf látogatásával valamennyi nagy északolaszországi lap továbbra 1« a legnagyobb érdeklődéssel foglalkozik. A Gazetta dói Popolo budapesti tu­dósítója azt irja. hogy ebekben a napokban, amikor Rsbbenírop és Ciano Budapesten járnak. Ma gyarország az európai politikának a középpontjába kerül A látogatásoknak nemcsak politikai, geopolitikái és gazdasági jelentőségük van, hanem abból a szempontból is fontosak, hogy Magyarország a Budapest—Róma és a Bu­dapest—Berlin eszmei vonal középpontjában foglal helyet. Miniszter Ur! Különös. örömömre szolgál, hogy Nagymél- ióhágodat, az olasz királyság külügyminiszte­rét szívből jövő Istenhozottali üdvözölhetem. Tulajdonképpen úgy köszöntőm, mint aki visszatér hozzánk, hiszen Nagy méltóságod nem• idegtűként jött Budapestre. Jól ismeri országunkat & többször volt alkalma meg­győződni arról az őszinte barátságról és őszinte, mély megbecsülésről, amelyet minden magyar Nagyméltóságod személye iránt érez. -is az őszinte barátság és tisztelet az immár futsz év óta Itália sorsát intéző nagy állam­férfi hűséges és kiváló munkatársának szót. Az Ön látogatása, Kegyelmes Uram, az olasz—magyar kapcsolatok történetének em­lékeit idézi fel. Itáliából jött lelkipásztorok voltak azok, akik a magyarságát a keresz­tény hitre vezették és ezzel népünket a nyu­gati, keresztény civilizáció körébe vonták. Itália földje adta nekünk a kihalt Árpádok méltó utódait, az Anjou-ház királyaiban. Ereikben Mária magyar királynő vére folyt Í és uralmuk a XIV. század baj. a kát nép lelki | rokonságának gazdag .kapcsolatait teremtette meg. Quairocento százada különös virágzásba hozta a magyar—olasz kapcsolatokat. Olasz tudósok, művészek és mesterek jöttek hoz­zánk, hogy a magyar művészekkel, tudósok­kai, mesterekkel együtt teremtsék meg azt a különleges magyar veretű humanizmust, amelynek gyökeresen magyar mivolta mellett mégis annyi latin jellegzetessége volt. Ez a humanista szellem tovább élt, amit mi sem mutat jobban, mint az, hogy a magyar köz­élet a latint használta hivatalos nyelvként a XIX. század derekáig. Nemcsak a kulturális kapcsolatok éreztették századokon át termé- kenyitö hatásukat a két nemzet között, ha­nem Itália és Magyarország a nemzeti sza­badság és függetlenség szellemében is egy másra talált. Amikor rohamra indultunk Bu­davára visszavételére, a Magyarországot fel­szabadító hősök soraiban számos olaszt talál­tunk’, akik életüket, vérüket, ontották és utóbb szívós munkával vették ki részüket az újjá­építés müvéből. így volt 1848-bnn is, amikor a magyar nemzet fegyvert ragadott, függetlenségének, a Haza szent földjének ás az ősi jognak a vé­delmére. Az olasz nemzet akkor is mellénk állt Alessandro Monti legionistáival és ezt a nemes harcot a közös eszményekért olaszok és magyarok vállvetve, küedöfték végig. Amikor a Risorgimento dicsőséges korában újjáéledi az örök olasz szeltem, amikor valóra váltotta az egyesített Itália eszméjét, mi magyarok ajánlottuk fel segítségünket, karunkat és büszkén mondhatjuk, hogy a „marsalai ez­red“ soraiból nem hiányoztak a magyarok sem. Az országaink közötti kapcsolatokat a mai napig áthatotta a szabadság szeretető. Ez a szellem indította a fasizmus nagy ve­zérét, a Ducet arra, hogy elsőnek hirdesse ezt az örökérvényű tételt: „A békeszerződé­sek nem lehetnek nemzetek koporsói“. A magyarság ezeket a történelmi jelentőségű szavakat mélyen meghatva, ■ az őszinte hála érzésével fogadta és örökre a szivébe zárta. Ez a szellem segített bennünket a bécsi dön­tőbírói határozatokban kifejezésre juttatott jóvátételhez is, amely döntések visszajuttat­ták nngvrészét annak a földnek, amely 1000 esztendőn kere«*tül magyar volt. Ezekben a bécsi határozatokban Nagy. méltóságod, mint biztos iréletü és lojális döntőbíró vett részi és ezzel a magyarság el mm múló háláját érdemelte ki, aminek ez­úttal is kifejezést szeretnék adni. A barátságnak ez a több évszázadra visz »íianyuló tradieéója egyszersmind a boldo­gabb jövő záloga és megerősíti bennünk azt a szilárd meggyőződést, hogy Itália és Ma­gyarország bensőségesen baráH viszonyán semmi sem változtathat. • Magyarország ma ismét fegyvert fogott és a küzdők sorába állott. harcol nagy szövetségeseink, Itália és Németország olda­lán az európai, civilizáció védelmében, min4 már annyiszor történelmünk folyamán, hogy a kelet felől fenyegető pusztulás is istenta- gadás démonával szembeszáll jón. Ma ismét együtt küzdünk, régi harci erényeinkből me­rítve a közös győzelemért. A történelmi jé lentőségü közös védelmi harcot azzal a szel- lenvmri. meggyőződéssel viviyk hogy -> Gondviselés a győzelem koszom javai fogja ékesíteni zászlóinkat és a győzelem jutalma­ként megvalósíthatjuk azt az nj világot, amefy a független nemeset eb öntudatos test­véri együttélése s amelynek megvalósulásá­ban tűrhetetlenül bízunk, A mindenható nőm fogja tőlünk megtagadni segítségét és áldását, hogy est a magasztos eélt elérhes­sük. • Ezekkel az 'érzésekkel köszöntöm újra Nagyméltóságodat és emelem poharam 7TI. Viktor Emámtel Ő Királyi és Császári Két­ségé, az ön dicsőséges uralkodójára, a Duet egészségére, a baráti olasz nemzet felvirág­zására és Nagyméltóságod egészségire. A pohárköezöntőre Ciano gróf olasz kül­ügyminiszter a kővetkezőkben válaszolt: Ciano gróf olasz külügyminiszter: „Nem alkalmi érdek, hanem eszmei erő egyesítene századokon át a magyarokat és olaszokat41 Kegyelmes Uram! őszinte szívből köszönöm a hozzám Inté­zett üdvözlő szavakat és a személyemnek szóló baráti érzelmek kifejezését. Nem szükséges mondanom, hogy érzel­meit milyen őszintén értékelem és azokat mélységesen viszonzom afelett érzett örö­mömben, hogy találkozhattam Nagyméltó­ságoddal, Magyarország nemes földjén, ahol mindig oly spontán és megható fogad- tatásban részesítettek, hogy ez kitörölhetet­len emléket hagyott bennem. De legfőkép­pen örömömet fejezem ki azért, amit Olasz országról és a Dúcéról mondott. Szavai mély visszhangra találnak az olasz nép szivécen. Az olasz nép tudja, hogy ezek a szavak mennyire bensőségesen tükrözik vissza a nagylelkű magyar nemzet érzéseit és meny­nyire megfelelnek az országainkat Összekötő régi és kipróbált barátságnak. Nagyméltóságod tudja, hogy ez a barát­ság az olasz politikának mindig mennyire sarkköve volt. Az évek és események csak szorosabbra fűzték és megerősítették ezt a barátságot, bebizonyítva, hogy mennyire gyökeret vert a két nép lelkében és, hogy a kormányaink által követett politika meny nyíre megfelel Olaszország és Magyaror­szág a'apveto történelmi szuKseqieteineK. Nagyméltóságod meleg szavakkal idézte fel az olasz—magyar kapcsolatok hosszú történetét és kiemelte, hogy összetartozá­sunk olyan kötelékekből fakad, amelyek országaink között már a modern civilizáció hajnalán szorosak voltak és amely civilizá­ciót olyan mélyen áthatja az olasz hagyo­mányok halhatatlan szelleme. Nem alkalmi érdekek, hanem az eszmei erő egyesítette századokon át többször a magyarokat és olaszokat, az az eszmei erő, amely csak az élet legmagasabb értékeiért való munkál­kodás és hare tudatából fakad. Ezekért a célokért fogunk Ismét fegyvert. Az a háború, amelyet nagy szövetségesünk Némái ország oldalán vívunk, emlékezetünk­be idézi a századokon át folytatott harco­kat, amelyekben Magyarországnak olyan nagy része volt. Ezek a harcok arra irányultak, hogy or­szágainktól eltávolitsuk a romboló erők fe­nyegető nyomását, amelyek megkísérelték Európa etikai építményét megtámadni és felbomlasztani. Most ismét harcba bocsát­koztunk, hogy megváltsuk szabadságunkat, megóvjuk hagyományainkat és helyreállít­suk o z európai erkölcs egységét, amelyet mélységesen kikezdték, amikor a nyugati nemzetek polgári közösségébe behatolt a bols:i izmusnak nevezett baljós, sötét elem. Arra a háborúra, amelyet országaink vív­nak, kiterjedését és keménységét tekintve, a világtörténelem nem ismer precedenst. De nem volt még háború, amelynek ennyire magasztos és döntő céljai lettek volna. Mi­közben azért harcolunk, hogy megsemmisít­sük a sötét fenyegetést, amelyet a vörös hadseregek jelentenek, amelyek évek óta les­ben allanak, hogy rárontsanak Európára, ugyanakkor szembenézünk a demokrata ha- talmaKkal és felkészülünk leküzdésükre. A demokrata hatalmak, érdekeik önző szellemében, megtagadták eszményeink lét- jogosultságát, elzárták az utat a Hated né­pek elől és elkerülhetetlenné tették a há­borút. Ezt a harcot, amelyet magyarok és ola­szok fegyverbarátságában és az áldozatok­ban -aló testvériséggel vívunk, folytatjuk és folytatni fogjuk megingathatatlan el­szántsággal, híven ahhoz a történelmi kül­detéshez, amelyet Németországgal, Japán- tuti és más szövetséges hatalmakkal együtt magunkra vállaltunk, Bizonyosak vagyunk abban, hogy hadseregeink vitézsége és ve­zéreink lángelméje biztosítja számunkra a győzelmet, a világ számára pedig az igaz­sága- békét. Ebben a reményben és az engem Ma­gyarországhoz fűző mély baráti érzelmek­kel emelem poharam a Kormányzó Ur ö- fÖméltóságára, a magyar nép virágzására és boldogságára, valamint Nágyméltóságod éa szeretetreméltó hitvese egészségére. Kép^Ve^iPeiési »lőndénői lanfo?y*m<>l revB«9ezn«lc Budapest, jan. 15. A Zöldkeresztes nép­eiéi mezősi tanfolyamok előr.dóaőinek kikép­zésére március elsejétől kezdődően hat hó­napos élelmezés-technikai tanfolyamot ren­deznek Budapesten a VIIT, Üllői ut G6/e a’atti Diaeteíikai Intézetben. A tanfolyamra február 28-ikáig jelentkez­hetnek olyan 18-ik évüket már betöltött, d? 35 évnél nem idősebb, fedhetetlen erkölcsű magyar á'la.mpolgárnők, akiknek legalább négy középiskolai végzettségük van ós meg­felelő háztnrtós-gazdasAgi, konyhatechnikái és élelmezési ismeretekkel és előadói készség­gel rendelkeznek ahhoz, hogy az említett tanfolyamok vezetésére — kellő átképzés után — hivatásszerű célkitűzésként vállal kozhassanak. A felvétel iránti kérelmet Írásban kell benyúltam a Diaetetlkai Intézethez és mellé­kem: kell hozzá a legmagasabb képzettség ről szóló iskolai bizonyítványt, születési anyakönyvi kivonntót, az esetleges szakkép­zettséget, az eddigi működést és az egyéni 1 megbízhatóságot tanúsító iratokat. A tanfolyam iránt érdeklődők felvilágosí­tásért a m. kir. tisztifőorvcsi hivatalhoz for­dulhatnak (Kolozsvár, Bolyai utca 1 sa.) Magyarország tengelypolitikája n ter­mesze« jog alánján nyugszik. Nincs tehát semmiféle olyan lényeges kér­dés, amelyet meg kellene beszélni, vagy meg kellette oldani. Budapestről jelen ti a Magyar Távirati Iro­da: Bárdossy László m. kir. titkos tanácsos, miniszterelnök és felesége, az olasz királyi külügyminiszter tiszteletére csütörtökön este fél 9 órakor a miniszterelnökségi palotában ístebédet adtak. ' Az est folyamán Bárdossy László miniszter elnök és külügyminiszter a következő pohár- köszöntővel üdvözölte Ciano gróf oltasz kül­ügyminisztert: Ezekét, a vonalakat szimbolikus vo­nalaknak nevezi a tudósító és meg­jegyzi, hogy ezeken a szimbolikus vo­nalakon játszódott le Czer éven ke­resztül Magyarország történelme. A Stampa ugyancsak budapesti tu­dósítójának tollából ezt irja: Magyarország politikájának valóság ga! középpontja az olasz barátság. Ami Olaszországot illeti, nincs semmi kétség az iránt, hogy Magyarország­nak igen nagy ás fontos szerepe van Olaszország gondolataiban és tettei ben. Majd a lap Magyarországnak az európai tengelypoíitikában vállalt sze repéről beszél és azt mondja, hogy Bárdossy miniszterelnök: olaKz-maq^ar barafsaţf főbb «évszázadra visszanyúló tradíciója I a boldogabb jövő záfoqr»“

Next

/
Thumbnails
Contents