Keleti Ujság, 1942. január (25. évfolyam, 1-25. szám)
1942-01-03 / 2. szám
- o i «3 Vi -s ?AS-•IME.-fî EXTES.V ^uyv tára Budapest v Sscom bat I&42. I u n « « r i M\: TEI IES HETI RADlÓ-MlJSOR ./Ira 12 fillér WUOnZBTBSt AH AK r 1 HORA t.l#, NE- I CT ÉVRE t, Í M. «VRE I«, EGÉSZ I ÉTBE U FKKGÖ. — .FOSTATAKARRK I ramm CSEKSZAMU SZAMA: TU«. \ H ESZ ON ö T ÖDlKfi.y F 0 L Y A M, 2. S Z A M b 1 A I» i A A LAPKIADÓ BÉSZVÍNÍtlKSUi« üElltOS S Z Ifi H K fi S % T ö: N Y. I R 6 JÓZSEF SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHTV ATAL ÉS .NYOMRA: KOLOZSVÁR, BKASSAI-C. Z BT. TELEFON: I5-«8. — POSTAFIÖBs n, 8*. KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA A JAPÁNOK ELFOGLALTÁK MANILÁT, A FÜLÖP-SZIGETEK FŐVÁROSÁT Negadásre szólították fel a* amerikai haderő főparancsnokát — Szingapúr felé is szabad az ut a japánok előtt t Az angolszász lencferi fiadéról amerikai, a s*ára*(öldit angol 'vezetés* alm liefyezik Elöinúin kikötői f u p ún tií m a dústól fél n e k Sztálin—Roosevelt—Church ill-találkozó Washingtonban Kcszoritáfe — hatso»ondolattal Az aagolsziaisz-boJsevisí a szövetség í»agy terveket kovácsol. Egységes vezetés alá akarja vonni legalább azokat a harctereket, amelyeken az angol cs amerikai kormányok állal harcbaallitott csapatok:^ harcolnak, s ezénkivül fokozott Z'TÍkíjejlcy- **' Szőrit Oroszországot, Sztálint Roosevelt meghívta Washingtonba és a vörös diktátor már el is utazott az Egyesült Államok fővárosába, Churchill pedig erre az ^illusztris“ látogatásra való tekintettel elhalasztotta Európába való visszatérését és igy Amerikában nagy hármas haditanács lesz. A Roosevelt— Churchill—Sztálin trió azt fogja megtárgyalná, hogyan akadályozhatná meg a bolsevízmus és az angolszász világhatakxm bukását. Különös együttes ez. ChurehiH a ki- tenyésztett angol csucska pita ldznvus kép, viselője. Sztálin a bolsevista világhóbort fanatikus zsarnoka, Roosevelt pedig a dollár uralmának bajnoka. Igazán nem lehet eszmei közösségitől beszél™ s hadseregeik elé nem tudnak más célt kitűzni. mint a világ igazságosabb rendjéért harcoló hatalmak eltiprását. á szövetségen belül pedig mindegyikük a sajátmaga külön érdekeire gondol. A kézszori- tások mögött, amelyeket: Washingtonban váltani fognak, ott húzódik meg annak a mozdulatnak leselikedése. amellyel snindenik szeretné a másik kettő gyenge pillanatát megvárva, tenyerük helyett torkukra tenni a kezét. Az Egyesült Államok a brit világbirodalom örököse szeretne lenni, a bolsevízmus nyilvánvalóan semmi egyébre nem gondol, mint világforradalmi terveinek megvalósítására. Anglia pedig reménykedik, hogu hátha sikerül ellenfeleit „szövetségesei“ segítségével legyőznie, közben azonban ezek is úgy meggyengülnek, hogy végül a hagyományos angol módszerrel mégiscsak ő fölözné le a hasznot az egész világkatasztrófából. Ez a washingtoni hármas tanácskozás képe. Arra, hogy milyen nagy máris az egyetértés és az elismerés a szövetségesék között, jellemző az a moszkvai jelentés, amely szerint a szovjet katonai körök szigorúan elitélik a Fiilöp-szigeti amerikai csapatok magatartását és nemes egyszerűséggel gyávának nyilvánítják az amerikaiakat. A Pravda cimü szovjet lap katonai szakértője úgy találja, hogy az amerikaiak Manila nyiltvá- rossá nyilvánításával el akarták kerülni a nyik harcot, mivel nincs bátorságuk a végsőkig szembeszállani a japánokkal. Washingtonban természetesen megütközést keltenek ezek a bírálatok és ki. nosatn keresgélnek mentségek után, hogy igazolják a Fülöp-szigeti amerikai haderő magatartását. Érdekes, egy amerikai hírszolgálati irodának az a jelentése is, hogy Nagybritánnia elvetette a Szovjetoroszorszag- ban alakítandó brit arcvonal tervét és elhatározta. hogy a brit birodalom összes rendelkezésre álló erőit a keletázsiai térre összpontosítja. Azok a brit csapatok, amelyeket a szovjet hadsereg segítségére akartak küldeni, most Malajába és más keletázsiai területre mennek. 1942 az ázsiai «épek felszabadulásának esztendeje Szüksé» is volna a kdei ázsiai angolszász haderő megerősítésére, mivel a japánok mindenütt feltétlenül kezükben tartják a kezdeményezést, urai a harctereknek s legfeljebb a földrajzi tényezők hátráltatják az előttük álló ellenséges csapatok végleges felmorzsolását. Urai a távolkeleti tengereknek s a légi térnek is és igy nagyon kétséges, sőt minden valószínűség szerint reménytelen az az angolszász terv, hogy megakadályozzák a. további japán sikereket- A Fülöp-szigetek elfoglalásának hírét minden pillanatban — remegve — várják Washingtonban is. Manila, a főváros teljes megszállása már csak rövid idő kérdése. Az amerikai haderő főparancsnoka a manilai öbölben lévő Corregi- dor erődbe húzódott. A tábornokot egyébként egy bomba szilánk a karján megsebesítette. A szigetek kormánya az ausztráliai Port Darwinba menekült. Az amerikai csapatok elszállítására pedig nem igen van remény, mivel a japán hajóhad valósággal lezárta a Fülöp-szigetek partjait és uralma alatt tartja a környező tengereket. A Malaja-félszigeten is fellartózha fatlan a japán előrenyomulás. Újév napja nagy sikert hozott itt a japán haderőnek, elfoglalták a Szingapúrtól 190 mérföldre fekvő Kuomtan kikötő- várost, kijutottak a hegységből és most már szabad ut van előttük a déli sikvi- dék felé. A nyugati part mentén is naay gyorsasággal halad az előretörés. Itt 250 kilométerre közelitették meg Szin gapurt és benyomultak Szelangor tar töménybe. Br'dborneot a japánok teljesen met- tisztították az angol csapatoktól. Az angolok Hollgndborneóba menekültek és a világ egyik leggazdagabb kőolajvidékét kénytelenek voltaié átengedni ellenfelüknekA japán vezetők most a hatalmas eredmények után már határozottabban beszélnek a háború kilátásairól. Emlékezetes, hogy milyen óvatos, megfontolt volt a hangjuk a háború megindításakor. Hosszú harcra, ellenséges támadásokra készítették elő népüket, pedig tud ták, hogy milyen hata’in- s hadigépezet áll rendelkezésükre. Előbb a tettek beszéltek. Most már, hogy a délkinai tenger japán ellenőrzés alatt, van, a Csendes-Óceán hatalmas területei fölött a felkelő nap lobogója diadalmasan lebeg, a ,iar,án haderő vezetői is felvázolják népük elé a győjzelem kUáisásmL Nakamura tengernagy a háború jövő fejleményeivel foglalkozva kijelentette, hogy az 1942. cv nagy változást okoz a világon és meghozza az ázsiai népek felszabadulását. A japán erők már is a Alpot adtak a közös virágzás meg valősi tusára.. A Malaya-íél,sziget és a Fülöp-szigetek éleste után Japán sebezhetőt]«!. Az angolszászok többe nem vehetik vissza az elvesztett területeket es a Csendes-Óceán útvonalai teljesen japán ellenőrzés alá kerülnek. Az ellenséges hajóhad — feltéve, hogy az Egye sült Államok és Anglia még küldhetnének más hajókat a Csendes-Óceánra — nem változtathat ezen a helyzeten és nem mérkőzhetnek meg a japán hajó- haddai, mert nem lesz többé támaszpontjuk a távoli vizeken. Az angolszászok utolsó reménysége Szingapúr és a Fülöp-szigetelc, szétfoszlóljan van. Borneo eleste a Dilkinai-tengeri Japán-tengerré alakítja át s a japán hajóhad már közvetlenül 'fenyegetheti Ausztráliát. A japánellenes gazdasági zárlat teljesen hatástalannak bizonyul. Japán nyugtalanság nélkül nézhet szembe az igen hosszú háborúval isIndia az, angol aggodalmak. gyújtópontjában A tóvojkeléti angol támaszpontok veszélyeztetett helyzetével kapcsolatban egyre nagyobb aggodalommal fordul az angolok figye]me India, a brit birodalom legféltettebb kincse felé. A leg- ideaesebb félelem fogta el áz indiai intéző köröket. Attól félnek, hogy Elő- india egyik legfontosabb keleti kikötője, Madras ellen nagy támadást fog in: tézni a japán hajóhad és légierő és ezért a város egy részét kiürítették. Indiában a belső elégedetlenség egyre nyilvánvalóbb jelei is mutatkoznak. A bengáliai kormán ytanácsban válság tőrt ki- Ennek az az oka, hagy Bősét, az indiai nemzeti mozgalom egyik ve- zérét, akit december 12-én letartóztat tak, Kalkuttából átkisérték Madraszba. A bengáliai kormánytanács két tagja "lemondott. .4 f.szült helyzet miatt az angol hatóságain elrendelték, hogy az egyetemek és más •főiskolák további intézkedésig ne tartsanak előadásokat•’ Attól félnek, hogy az indiai ifjúság forradalmi mozgalmai kezdeményez..Összetörjük a Birodalom ellenséged'' Japán tehát törhetetlen kitartással és nagy sikerrel tőr célja. félé. Ugyanez a* elhatározottság nyilvánul meg a tengelyhatalmaknál is. Hitler vezér a német hadsereghez intézett napiparancsának utolsó mondata a következőképpen hangzik: „1942-ben megragadjuk a birodalom ellenségeit és addig ütjük, amíg össze nem tőrnek." A német néphív, intézett újévi izene- tébén pedig újból hangsúlyozta, hogy a háborúra csak akkor határozta el magát, miután minden, a békére iránvuló fáradozása sikertelen maradt. Ismételt békeajánlatait megvetően utasították el s mindenki tudja- hogy az ellenfélnek e mögött a politikája mögött az a zsidó töke ál), amelv semmikép sem akarta kiengedni kezéből a háború által teremtett üzleti lehetőségeket. Ennek a befolyásnak és a világ i'yen iránvitásának véget kell vetni s ez 1942 feladata, hogy az uj rendben a népek igazi érdekei irányítsák a világ életének folyását. A japán csapatok bevonultak Honilába WASHINGTON, január 2. (OPI) Az amerikai hadügyminisztérium bejelentette, hogy a japánok elfoglalták Manilát. A hadügyminisztérium a továbbiakban közölte még, hogy az előretolt japán alakulatok 15 órakor, tehát greenwichi időszámítás szerint hat órakor vonultak be Manilába. Mint a haditengerészeti minisztérium jelenti, az amerikai haderő a japánok manilai bevonulása előtt kiürítette Cavite haditengerészeti támaszpontot. A Manila elfoglalását bejelentő közleménnyel egyidejűleg még közölték, hogyr az amerikai és a filippino csapatok a várostól északra még tartják magúkat s a manilai öböl mentén lévő erődítmények is még a kezükben vannak. Ellenálló tevékenységük azon ban esőkként. A Manilába bevonuló első japán alakulatok rendfenntartó közegek voltak. (MTI) A japánok körülzárták a Fülöp-szigeti amerikai haderő egy részét TOKIÓ, Január 2. (DNB-) Eddig mtjg I meg nem erősített Jelentés szerint a japánok felszólították Mac Arthurt, a I nokdt, adja meg inagát. (MTI.) TOKIÓ, január 2. (DNB.) A Domej. iroda jelentése szerint Manilától észak- m/ugatra Batangan félszigetén a japán