Keleti Ujság, 1942. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1942-01-01 / 1. szám

kedves vevőinek és megrendelőinek Boldog újévet kíván TA+h m i iá! drezdai műszabászatí akadémiát ’ UUI vtíí IIUC! végzett nrissabómester öhíll ottawai beszédének is- A washing­toni tnnáctóozásoko®. az aBgolhzássók vezetői Mámbavették lehetőségeiket és a jövő kilátásait. Minden hangoskoáá- suk mellett is a pillanatnyi helyzetet kénytetenek voltak sötétnek ég rlga&z- talanaak elismarini.. Ezután végigjárat­ták szemüket azokon a készleteken, gyárakon. ütemekén, amelyek rendel­kezésükre állanak és kissé megnyugod­tak. A jelen vigasztalan, mondották magoknak, de majd jön as előkészület, azután a ‘ felkészültség állapota és a •jövő. Nem számoltak azonban azzal, hogy az alatt as idő alatt,' amíg ők a fáíJeéss&ltség állapotába jutnak, a, most már velük egyenlően erős, de már felkészült és úapról-napra erősödő ten­gelyhatalmak és Japán sem fognak tét lenül ülni. Áaok a területek, amelyeket a német és a szövetséges hadsereg elra­gadott Szovjetoroezországtól és azok, amelyeket most a japán haderő a távol ’Keletem birtokába vesz, mérhetetlen imgerSsSdést jelentenek $ minden 'ilyen erő egyúttal as ellenzék gyengülését jelenti- Áss angol és amerikai hadi «.?e* méhhel szemben ott állanak a tengely- hatedmáh és Japán Jiadiüsemeij ember­anyagukkal szemben még nagyobb és a Betegek többnyire Kákre«eóŐ3b*n h szekták maiadat. Vigyázzunk Ilyenkor a rendes emésíiéaií. Setegsígbefl szífeége® hdbbrwra sokkért jobban felkészült em­beranyag, s nem hagyható számifáson kiviil, hogy a világ népeinek hatalmas tömegei egyáltalában it-em az angol­szászoktól, ellenkezőleg a tengelyhatal­mak győzelmétől várják boldogulásu­kat, Az ázsiai népek és az arab világ csak a kedveső pillanatot lesi arra, hogy lerázhassa, magáról a gyűlölt angol­szász igát. Délamerika és Középameri- ka egyes, államai pillanatnyilag még a dollár igézete adott állanak, de nem két­séges, hogy « függeten és nyugodtabb gazdasági rend gondolata az 6 számuk­ra is kedvezőbb, mint az észahemertkai gazdasági és pénzügyi trösztöktől való folytonos függés. Ezekről azonban Churchill nem be­szélt Ottawában. Kanada kormánya és népe úgyis tisztában van. azzal, hogy az angol miniszterelnök segítséget kér­ni járt Washingtonban, ugyanakkor, amikor Eklen Moszkvában alázkodott meg Szialinék előtt Kanada már eléggé kifejezte véleményét azzal, hogy bogo­sa* évek ót* inkább az Egyesült Álla­mokra támaszkodik, mint az egyre job­ban gyengülő brit birodalomra. Clrar- ehill bátorítani akarta önmagát és a kanadaiakat, de valószínűleg nem szer­zett volna számára nagy örömef* ha módjában lett volna elolvasni a kana­dai törvényhozók egy részének gondo­latait. Angliát utolérte megérdemelt sorsa A német távirati iroda diplomáciai le­velezője az egész angolszász tervková­csolással kapcsolatban megállapítja, hogy a washingtoni megbeszélések a legélesebben rávilágították a brit biro­dalom több mint kínos helyzetére- Ang­liát utolérte -megérdemelt sorsa, — mon­dotta egy magas állású német politikai személyiség —- történelmében most első Ízben angolszász szövetségest kapott. Sari.« és kalapács a londoni pályaudvara« Nem irigylendő Anglia másik szövet­ségeséért, a szovjetért sóin. Az angol sajtó az utóbbi napokban olyan cikke- KCt közöl, amelyek mélyen megalázóak az angol önérzetre. A Times nap-nap után kalaplevéve hajlong Moszkva előtt s legutóbb is az angol és a,bolsevista eszmények növekvő közösségéről beszélt s arról a nagy szerepről, amelyet. Ang­lia a szovjetnek tart fann az európai ujjárendezésben. A konzervatív Anglia tehát eszmei közösségbe akar kerülni a bolsevismussnl és ez eléggé mutatja Anglia végzetesen szorult helyzetét. Olyan ölelkezés {‘Z, amely a holsevizmus győzelme esetén halálossá válna nem­csak Európává, hanem az angol szövet­ségesre is. Edém Moszkvából való haza­érkezésekor _ már hatalmas bolsevista tüntetés volt- a londoni pályaudvaron és valószínű, hogy a józanabbui gon­dolkozó angolok megborzongtak a sar­lós és kalapácsos zászló láttára­A műnk* tovább Myjk Churchilíék hangos kod á s a v al kiáltó el­lentétbe áll a tengelyhatalmak és Japán csöndes, de annál eredményesebb mun kaja a harctereken és a harcterek mö­gött egyaránt. Fűnk német birodalmi gazdasági minister a Deutsche Allge­meine Zeitungban foglalkozott a jövő gazdasági alakulásával. Az 1941. év — írja — hatalmas átalakulást hozott gaz dasági téren és a jövő évtől talán még ennél is nagyobb átalakulások várha­tók. Németország most már nemcsak a nagy német feladatokkal áll szemben, de a legnagyobb mértékben reáhárul Európa újjászervezésének feladata is. Bizonyos azonban, hogy a tengelyha­talmak és szövetségeseik egyesült erő­vel úgy katonai, mint politikai és gaz­dasági téren el fogják érni céljukat és ez a cél a világ egészséges gazdasági életének megteremtése. Ufesryvensaser©.« Japán tnieró Tokió, derembe? 31, (DNB) A malájföldi baro-kről érkező jelentések szerint Ipohtól délre ismét makacs harcok folynak. Minden jel arra mutat, hogy c visszervomdó brit erők a dél felől érkezett megerősítések védelmi vonalaiba busódnak. A Tokio Nisi-Nisi sse- rißfc japán ressröl mégis azt hiszik, hogy az ellenség itt nem tudja, sokáig tartani ma­gát, mert időközben a japánok is jelentős erősítéseket kaptak éa as erőviszonyok tekin­tetében negyvenszeres túlerőben vannak as angolokkal szemben. A japán előnyomulás csért rettenetre suByai folyik (MTI) A I»©I1S*ÍÍ1«HI©Íe §€»|$£»«l!»£ll»ââYol£ Szingpuiból Isztambulba érkezeti hir sze­rint a mélákkal brit haderő bennszülöttekből álló ezredéit angol osztagokkal ,.erősítették meg", mert a bennszülött ezredekben japán- barát lumpidat tapasztalható. Az angol koló­nia asszonyait és gyermekeit Ausztráliát» szállítják, ahonnan nagy esapateagerősitere­ket kaptak. Hir szerint Szingapúrt minden eszközzel védeni fogják. Osfromáliapot Szingapúr, december 31. f ÖÍT) ’Szinga­púrban kihirdették az ostromállapotot, (MTI) Tokió, december 31. (OFI) A japán fő­hadiszállás tengorrézeti osztályának jelen­ítse szerint, a japán tengerészeti repülők a december 31-re virradó éjszaka hevesen bom­bázták Szingapúrt. A japán légi megfigye­Szlograpmrbaii lök megállapították, hogy a bombázások eredmányéként sikerüli lángbáboritani a ka­tonai berendezések 'egy részét, többek között a szingapúri repülőterekéi. Valamennyi ja­pán repülőgép sértetlenül tárt viasza kiin­dulópontjára, bár as ellenséges íégelháritő tüzérség igen hevesen tüzelt, (MTI) . . A yapáinok saevlnfelenlli I«t*i«*€l§áifc s® cis^nfdltfo^óceáiifii s*íf|eielk©f Tokió, dec. 31. (DNB.) A császári főha­diszállás tengerészeti osztálya közli: A japán hajóhad ismét támadási intézett Maui Johnston és Palmyra csendes-óceáni szigetek ellen. Katonai célpontokat, repülő­tereket, hangárolcat, és szikratávíró állomá­sokat pusztítottak el. A japán haditengeré­szet légiereje szorosan együttműködve * hadsereggel, december 29-ea támadást inté­zett a Maxii ír.-öbölben lévő Corregidor erőd ellen és elpusztított egy rombolót, két kis őr- naszádot és húrom nagy ellenséges héját. (MTI.) Harmincnyolc hajót süllyesztettek: el eddig a japánok Tokió, flee. 31. (OFI.) A császári főha­diszállás összefoglaló közleményt adott ki, amely a háború kitörésétől dereimbe? 26-ig dórt háború,-.; eredményekről számol be. Eszerint a japán hadsereg repülői elpusz­títottak, illetőleg légiharcban lelőttek 135 el­lenséges bombázót és 406 ellenséges vadász­gépet. A japánok vesztesége 49 repülőgép, 16 el­lenséges gépet zsákmányoltak. Összesen 34 nagy és 4 kisebb ellenséges hajót süllyesztettek él, vagy rongáltak meg, A harcokban 7G harckocsit és páncélos gépkoesit, 1309 gépkocsit, 301 vasúti kocsit, 106 különböző típusa ágyút, íse-m számítva a hongkongi erőd ágyúit, ezenkívül 223 gép­puskát zsákmányoltak. A japán veszteségek a következők: 734 halott és 17Ö9 sebesült. Az ellenség 4 japán csapatszállító hajót elsüli/esztett, 12-őt pedig megrongált, (MTI.) A japásiok körülzárták az ausztráliai csapatokat a Malaya-félszigefen Tokió, dec. 31. (DNB.)' A Döméi iroda szerint erős japán haderők, amelyek az Ipoh kömyéltéről visszavonuló brit haderőket ül­dözik, Perak fővárosától délre körülzárták az ausztráliai csapatok egyik kötelékét, A japánok most azzal foglalkoznak, hogy meg- semmisítsék ezeket az ausztráliai haderőket, amelyeket nem régen küldtek Malaya nyu­gati partjára, (MTI.) Nanking hadat üzen az angolszász államoknak Tokió, december 31. (DNB) Mint a Tokio Nisi-Nisi sangháji levelezője a kínai nemzeti kormány köreiből tudni véli, Nanking rövide­sen hadat üzen Angliának és az Egyesült Államoknak, (MTI) A japán gazdaság Reméli, hogy a Itáborit idejére minden kelet­ázsiai nép gazdasági támogatást nyújt Ja­pánnak, (MTI) A barmai utón megakadt a forgalom Votgo j apáin fiii Iftiryiniiifsz tér nf^vl üzenete TOKIÓ, december 31. (DNB) Nem fog sokáig tartani, mig Anglia és as Egyesült Államok kizsákmányoló kelet-ázsiai befolyását ezekről a területekről kiküszöböljük — jelentette ki Togo külügyminiszter újévi üzenetében. A külügyminiszter ezután emlékeztetett arra, hogy tíz évvel ezelőtt alapítot­ták meg Mandzsukuot, amely most a keletázsiai béke biztonságának egyik fontos tényezője, Csangkajsek az összeomlás előtt áll, miután a hadianyag szállítás út­vonalait mind elvágtak Angliától és az Egyesüli Államoktól. Egyidejűleg a nan. hingt nemzeti kormány munkája mindinkább látható gyümölcsöt hoz. így ragyogó kilátások nyíltak Kína újjászületésére. Németország és Olasz­ország a japán hadüzenet után a legteljesebb mértékben teljesítette a kötelessé­gét a háromhatalmi szerződés értelmében a közös ellenség ellen. (MTI) A. japánok íix Is i * oméff erre 'raratialfc: Manilától Ât£ mumtrMimitnk. hftre méífc&i fodiráhmic SANGHAJ, december 31. (DNB) Manilából érkezett jelentések szerint a japán csapatok kihasználva páncélo­saik és páncélos gépkocsijaik gyorsa­ságát, észak és dél felől törnek Manila felé. Már csak 10 kilométernyire van­nak a fővárostól. Az északi arcvonalon az Egyesült Államok fülöp-szigeti had serege Mac Arthur tábornok vezetésé­vel tovább vonul visszafelé. A japán légihaderő, a legszorosabb együttmű­ködésben a földi csapatokkal és ige® alacsonyán szállva eredméyesen bom­bázta az ellenséges arcvonalakat. (M. T. I.) STOCKHOLM, december 31, (Bad. Tud:) Manilából jelenti a brit hír­iroda: Hivatalosan közli: Az ellenség mind északi, mind dél* Irányból erős egységekkel nyomul előre. Ellenséges zuhanóbombázók a levegőből gyakor­latilag ellenőrzik az utakat. A fokozó­dó japán nyomás a védőket visszaszo­rítja. TOKIO, december 31. (DNB) A ma- layai angol hadosztályok maradvá ­nyainak összeomlása és egy ausztráliai sereg harc nélkül való meghátrálása írtán a japán csapatok gyorsan nyo­mulnak előre Perak tartomány déli síkságán, felkészült sí hosszú háborúsa Nanking, december 31. (DNB) A Irinái nemzeti kormány japán gazdasági tanácsadó­ja kijelentette, Japán gazdaságilag megállja a helyét még ha el is húzódik « keletázsiai háború. Hangoztatta, hogy ez a harc az ázsiai népei: szép és szabad jövőjéért folyik. Bangkok, december 31. (OFI) Bangkokba, érkezett hírek szerint a b urmai utón úgyszól­ván teljesen megakadt a forgalom. Ennek oka főként abban keresendő, hogy a japá­nok légitámadásai következtében a rangoméi kikötő igen súlyos károkat szenvedett és * munkásuk tömegesen hagyják el a kikötőt. (MTI) Cliurcliiii beszédesnek Berlin nem tnlafdonit loaifo^ágol Berlin, december 3L Illetékes német rész­ről közük: Német körök felfogása szerint ChurcMltaek a kanadai parlamentben elmon­dott beszéde lényegében csupán ismétlése mindannak, amil Churchill az utóbbi időben bizonyos alkalmakkor elmondott. Éppen ezért kijelentései, mint itteni körökben megjegyzik, nem érdemelnek különösebb figyelmet, ha­csak annyiban nem, hogy több, általa nem érintett kérdést érdekesnek kell tartani, igy például azt, hogy Ausztráliában észrevehető elkedveflenedés mutatkozik az ausztráliai csapatoknak tervszerűtlen, a, világ minden harcterén való bevetése miatt. Amit Churchill francia nyelven Francia- ország címére kívánt üzenni, német felfogás szerint azzal az emléknztótésseí intézhető el, hogy Anglia vonta bele a háborúba Francia- országot, DünJcirchennél viszont cserben­hagyta, később pedig Dakarnál szabálysze­rűen rárontott, végül pedig éhségzárlattal akarta megfojtani. Churchill alapjában véve szeműre vetette a íms-dákaiak. Ihogg nem en­gedik meg, hogy basájukban süraavas ural­kodjék. (MTI) Churchill elismeri, hogy ellenfelei ereje mérhetetlee Kőm», dec. SI. (Ştefani.) A hivatatoe daca körök megjegyzéseit Churchill ottawai bsenső- dére a kővetkezőkben lehet összefoglalni: 1. Churchill net állítja, hogy Anglia, nem akarta ezt a háborút. Ezt os SRiiAet negefc. folia, as a gondosság, amellyel Anglia nekilát tóit, hogy állandó jellegű szövetségeket )&te» sitsen a tengetyhatajmak ellen, még nMW a német—lengyel viszály kipattant vafna. Churchill azt is megjegyezte, hogy, smScoe kitört a háború, Anglia nem volt eléggé fel­fegyverkezve Eta a megállapítsa sem felső- nyitók erre — jegyzik meg Kómában. Tény­leg nem volt eléggé felfegyverkezve Anglia, de csak azért, mert csak arra számított, hogy a háborút úgy is megnyerheti hogy szövet­ségesei harcainak, Anglia pedig mindenütt a aártat hatékonyságáról gpoftskodtk; I ’ menekülő csapatait és eîieaâ,«^w, iáiig. _ a tartalékok megérkeznek. (MTI) Mint ípoííMf Jelentik, az ellenség most azon fáradozik, hogy összeszedje

Next

/
Thumbnails
Contents