Keleti Ujság, 1941. december (24. évfolyam, 275-296. szám)

1941-12-10 / 281. szám

W41L DECEMBER J€ Könyvek között SZÉLL SÁNDOR Dr.: VÁROSAINK NEVE, CÍMERE ÉS LOBOGÓJA A Vámnegyei Szociográfiák kiadöhrvata- ' in«fe kiadásában jelent meg dr. Széli Sán­dor tiszteletbeli fSszolgabâir&wtk figyelemre- róltó tanulmánya a magyar városok nwL íek eredetéről, címereiről és lobogóiról. A könyv első része a magyar városnevek ere­detének kérdésével foglalkozik é« különös ’ a ngsmllyal emeli ki a hon fogl aláskor] mo -y-ar helynevek jellegizetességeit és fontos- ágát. Az erdélyi latin, magyar és reumán löldrajzi nevek összehasonlító táblázata né­hány nagyon jellegzetes példát sorol fel an­nak Wamyitására, hogy az ezeréves magyar történeti jogot Erdély földjén génki sem vi­tathatja. A következő fejezet a heraldika elemi ismereteiről tájékoztat, nagy figyel­met szentelve a magyar városok pecsétjei­nek és címereinek, majd több magyar város «hnetrének történetét ismerteti. Külön feje­zet foglalkoonk a városok zászlóinak és lo­bogóinak heraldikai fontosságával és törté­netével, végül több. mint száz magyar Táros és község címerét közli képben és ismertető magyaráz» tokban. Széli Sándor dr. tanulmánya régi hiányt pótol, mieirt a magyar városok és községek eijKerére és lobogójára vonatkozó történelmi és heraldikai anyag ilyen gazdaságos és át- fceksírthető csoportosítása nem volt meg a magyar szakirodalomban. Minden a városi eränerekhez és zászióklvoz a magyar mait rengeteg emléke, eseménye fűződik és Széli Sándor dr. megvilágításában csak még' job- haan tiszteljük, becsüljük és szemetjük nmL tank hagyományait. A könyv függelékeként. egy többezinnyo- tn-ásu melléklet tünteti fel a magyar városok lobogóit, eredeti szánok szerint. Rendkívül érdekes látni így egymás mellett a ma­gyar városok srinpompás zásaiéinak frtieg- szemléjét! Kolozsvár lobogóját illetőleg a/oubati ven egy megjegyzésünk. Széli Sándor dr. «mariul a kincses város lobogója kék, bárom fehér pólyával. Kolozsvár város pelig vörös-kék lobogót basznál ősidők óta. firdekes vote* eldönteni. vájjon a város álláspont ja be- lyee-e. vngy a szerzőét Á Tűzharcos Szövetség kolozsvári műsoros előadása Kolozsvár, december 8. Kitünően sikerült matinét rendezett veeárnap déWÓti a Magyar Országos Tűzharcos Szövetség kolo*s»vári Fő­csoportja a mufotásig tett sétatéri sc/uvhá/- hem. A matinét, melynek tiszta jövedelmét a Főcsoport által létesített zenekar feíseereJéeé- mk beszerzésére fordítják, a Hiszekegy nyi­totta meg. Ezt kövctőleg Szása Ferenc dr., a Főcsoport elnöke tartott nagyhatás« beszé­dei;. Tolmácsolta a központ üdvözletét, majd vázolta az ünnepség célját és hangs-ulyotta, hogy az Öreg bajtársaik, a világháború har­cosai minden időben együtt kívánnak halad­ni dicső hon védőinkkel, »kik Etelközben, Le- bediáhan és Meatiw, ingo ványai között küz­denek a boldogabb Európa felépi téséoek ér­dekében. A nagy tetszéssel fogadott beszéd a tán KM-er „Vigjáté fcwf/éhímr“ _át. játszotta el a tűzharcos zenekar, majd a Hideivei Ref. Földese Dalkör és a Bethlen Gábor Dalkör adtak elő szabadon választott magyar dalo­kait Máté Ákos és Tarkanyi Ferenc karna­gyok vezetése mellett. A továbbiak során Király Sándor, a Nemzeti Színház művésze énekelt egy áriát Verdi Higoletto operájából és Deésy Jenő, a Nemzeti Színház tagja sza­valta el a ^Honvéd* cimü költeményt. A mű­sor első részét Hengeres Mária és Ilona opera énekesnők fejezték be. akik a ,Korma" ope­rából adtak elő egy duettet nagy hatással. Szünet után Botos János társelnök ismer­tette a tűzharcos eszmét. Hangsúlyozta, ltogy a tűzharcosok egy zászló alatt egy cél érde­kében küzdenek egy vezér: vitéz nagybányai Horthy Miklós- Kormányzó Urunk vezetése alatt. Ez alá a zászló alá kivannak tömörí­teni minden olyan magtmrt, aki a világhábo­rúban is tanúsáét tett bátorsága ró és ön- feláldozásáról. Botos társelnök beszéde után a zenekor eljátszotta Buchner ..Magyar G-op_ szódiá“-,ját a szerző veaeté-e mellett. Ezt követőleg a m. kir. J. ~z. áll. iskola 32 nö­vendéke táncolt el egy sétapalotást nagy tet­szés mellett. A kitűnő számot Jámbor Lajos tánctanár tanította be a fiatal növendékek­nek. Ezután Verdi ,J{igoicáhói követ­kezett egy duett Király Sándor és Hengeres Mária előadásában, majd Borovszky Oszkár, a Nemzeti Színház tagja énekelt magyar nó­tákat Körösi Dudus és cigányzenekara kis_- retében. A matinét Kéler ,,Rákóczi nyitánya“ és a „TJiarmnsz“ fejezték be. OROS20RSZÁOI CSENDÉLET". Mozdulatlanul áÖ a behavazott tájék küaepéu e*jr tönkrélőtszovjet páncélos kocsi Meg kell szerettetni a magyar ifjúsággal a képzőművészetet! Beszélgetés Andrássy Kurta János szobrászművésszel Kolozsváron Kolozsvár, december 9. Sokét próbált tauber AndnWsy Kurta János. Vívódás, ön­magával é# a világgal való küzdelem bélye­gét viseli arcán. Különös somi, nagy hiva­tási művész ez az alig 30 esztendős szob­rász. Bibannegyei származású. Szülei napszámosok voltak s két éves korában már árva sorba jutott. Ekkor került fel Budapestre. Alig töltötte be kilencedik életévét, amikor kőműves napszámos lett. KéÜtibb kóla ragé, asz tán i'el körűit a ri/óp­Anáttmy Kurta Tános egyik erífteijta aüco táee: őrbálió lovas u*üwá*»ett Főiskolára. Medgyeoey Ferenc voit a meatere. A »zakemberek már ejaő tapogatózásai idején felfigyeltek a fiatal tehetségre s ma alig harminc esztendős ko. i i ára a magyar saobrásem nv é szék első vo- | naláha emelkedett. Alkotásai ott állanak a Szépnriivéiseti Muasomban. Fővárosi Kép­láriwn Több müvét külföld rácáfolta meg. Legújabb műve, anW-vel igon nagy sikert ért el, a Balatonfüredi SréeÉtenyi-sartboc M&vűozeténól vallatom. — Frázissal keli keadetiem. He így vau. Művészetein alapja a magyar nép leikéből fakad. Nem küteőaégekre fektetem a .sulrvt s elítélem az „ássiáskodókat1. Máshol ke­resem ar. alapokat: a népi-muzsika c a népmesék világában. Meggyőződésen:, Iwgy I eaer esztendő alatt egy egé«a«i sajátos kárpátmedencei típtw alakult ki s es csuk aonyituMi ,,á**i»i“, «mennyit a nép megőr­zött megában. A magyar művészet kiate- kuhww kettős irány« volt. Az egyik ága Szent István korában hivatalossá vált és idegem fonásokból táplálkozott. A móftik. a magyar népi gyökerű, sokáig lappangott s a nyomait is csak a középkor végűi fe­dezhetjük fel. Irodalmi téren aztán lehető­sége nyílt a fejlődésnek, Bariók és Kodály is betörtek az aj muzsikával, de a Képző­művészet sohasem tudott függetlenné válni. A kiegyezés után a hirtelen növekvő és ki­épülő főváros idegen iskolákból beszivár­gott képzőmüvésaek alkotásaival teát meg. Mindenüvé ilyenek alkotásai kerültek s hoaznsKoktatták a közönséget, hogy a* a szép. Ezért virágzik még ma i$ magyar földön idegen loltü művészet. Medgyessyvel és követőivel indult meg egy uj irányzat. Magam k közéjük tartozom. Magyar népi gyökerekből akarunk nj magyar- képsőmü- vénaetet teremteni. — Mi a véleménye a magyarság k-nltiuá- Ks hivatásáról? — Hissem, hogy K-öeépeurópa kis népei köaött vezetosserepre vagyunk hivatva. Magyar szeOemi élettéi- kialakítására kell törekednünk. A művészi kifejezési lehctősé- éeik határán járó nyugati kullnrák után most rajtunk van a sor. A magyarok és a köroyeaő népek még sok újat alkothatnak. Éppen eaért tragikus a kis népek szemben állása, szellemileg, politikailag egyaránt. Ez a legnagyobb gyengeségünk. Kobwsvári Ixviwmáwvi felől kóiók*g<e- tcm. Röviden megmondhat om. Budapest Magyarország fővárosa, Kolozsvár a ma- gy*rgág fővárosa. Szeretném megmondani, liogy a pestiek ne ünnepelni, hanem tanul­ni járjanak ide. Olyan szellemiséget látok Kolozsváron és Erdélyben, arai eddig nekem csak vágyálom volt. Fényképekét vesz elő. A szobrai. Riadt anya, amin! morii bor, öleit gyermeket. A «me: Hobt»«. Dmmbonmüvek, kis agyae-_ mén tik és nagy k»v»sszobrok. Sem nri srin- padiiwsrikr és póz. Sima, egyszerű vonalak, köznapi mozdulatok, de nagy erők birkóz­nak a felület alatt Ha nem ismerném Kurta Jánost s ha nem éppen az előbb hal­lottam volna művesei hitvallását, akkor is meg tudnám mondáéi, hoary magyar művész alkotásai A merry a r művész sorsáról beseékreűmfk. — Sok gáncs éri a magyar művészt. Egyik legnagyobb bajunk, hogy a politikai pártok szekerükhöz akarják köRai a művé­szeket s ha nem állnak kötélnek, akkor minden eszközt felhasználnak ellenük. Ma már nemcsak anyagi küzdelmet keö foly­tatnunk, hanem gyakran politikai harcokba is belek én ysaeritenek. Nagy bajunk a« », hogy a nagyközönség — legalább ie a fSvá- twí — közömbös a művészet iránt. A fel- swties kultúrájú nagy tömeg a sportverse­nyek iránt érdeklődik « nem törődik a mli- véraettel. tTgy látom, hogy itt Kolozsváron nrá« világ van. g itt; a# emberek nőm eeák azért járnék operába és hangversenyre, Ivegy a rulmikat mutogaspáSc * a művésznek is v»n igazi hitele. Ezeken n bajokon anon­„Transsylvania" Bank R.T. IDeák Eereoe-tt. 36.) — AteptttakAt 1872. évben. FIÓKJAI: Csíkszereda, Gyersryósaentmiklds és Gyulafehérvár. <e* és v«io*óSi)ni*«SA óv .clé>i«of a LEGKEDVEZŐBB feltételek mellett nyújt BankKelélsItcl a legelőnyősabben UnmbMal. bam «BBfe terveKerü uevelésaol lebet segitevii Mint ahogy ma már az iskolákban az u magyar zenére tanítják a fiatalságot, ug: kell megismertetni s megszerettetni a kép zümüvészetet is. (n. e.) TUDOAB ÖN?... ... hogy a régi Rómában sündisanötückó két használtak fogpiszkálónak? Később méz gá« fából és eviistbőt készült fogpiSKkálól jöttek divatba. . . . hogy az első horogkereszt au. erdély Tardos területéről való és körülbelül a Krisz­tus előtti 28. Szásádból származik? Középen- rópúhól a horogkereszt nrár a történeleuv előtti időkben el jutott Görögországba, Indiá­ba, Kínába, sőt Amerikába is Különös nuV dón a saemitw kulturterüieten még néni t« láttak horogkeresztet. . . . hogy a mult század ötvenes éveiben w angol katonáknak még maguknak kellett fe «zerelévükröl gondoskodniuk? Az állam csal a diszmentóvH, égj’ nadrággal és egy pá o«®máva| járult hozzá felszeretésükhöz. . . . hogy 1898 óta, amikor Curie asszony : rádiumot felfedezte, ebbői a drága ejcnvbö a világon még 250 gyamot sem sikerntt dő- áJJttaui? .. hogy a* első Zeppelin, mely 1900-bai szállt fel, legfeljebb 27 kilométeres óránként sebességei tudott elérni? hogy a spanyol Hiero-szigeton (Kona ri-^vigetelt) öt év óta most esett- először eső' , . . hogy a jó zongorajátékos ujjának per­cenként több mint 2000 mozdulatot kell meg­tennie ? ., hogy a bőr hőmérséklete sokloal ki sohb. nánt a test belsejének hőmérséklete é altatóban S3.5 és 85.5 fok között váltakozik' Az orr hegyének és a fülcimpáknak hőmér­séklete ezzel szem ben csupán 22—24 fok. . .. hogy a betegségek gyakran a betei arekifejezéséről is leolvashatók? Az epttep “ziúbau szenvedő arc-kifejezése komor a pa ratHtkueoké üres. Az iszákosokat az arc vő rös szbne és a vizenyősen fénylő szem je* lemzi. A cukorbetegeket fáradt arckifejezé siilcrö1!, az őrüpoket a száj kemény vcnísa! ról, a paranoiásokat mereven etöreugró át lukról, » vé-rk ringési zavarokkal ktizdőketor mkról és a gyomorbet rgeket szájukról |rl«e fettsmemi. A modem orvostudomány a firtog nómiát már diagnosztikai segédewkiiraiek i felhasználja. ■ . . hogy a leggyorsabb négylábú, a Bázellá i násodperee n kint 27 métert tud megfen*'!? ‘ vízben élő áltatok közül a delfin a leggyvr »abb. mely másodperceukint 12-8 méter úszik. . hogy a bosszunyaku zriráfnak ponto sau ugya-naimyi nyakcsigolyája van, mint pr dánt a rövidnyoliu egéradt? Kivétel néjlilt minden endősállatnak hét csigolyája v«m. hogy a földig'tíiSri;, Madagaszkár száge tón a másfélméteres hosszúságot is a|fcl (MN.) 30 i>erc marosvásárheiy perc nagyvárad 125 perc Budapest REPÜLŐGÉPPEL A Meayar Légiforgalmi *. t. MALERT (éq^áraíai vasárnap fsliöílehedrwti. döelfire aondoshodjék hel^fogtaldsrá Mátyás Lirály-lér í w.* Telefon: 35—96 Megkezdődlek a komáromi művészeti Ketek Ko móromt december 9. (MTI) A kaikat» kormány a/, eaévi művészeti heteket Komá l omban rendezte meg. A város nagy öröm md késBÜ'W. a művészeti betekre Komára» egész társadalma megjelent a szombati meg nyitó irodalmi és zenei esten, amely a Sókén Egyesület kultiu jviilotájííban zajlott te. A Viiilá#. és közoktatásügyi mmisrór megbiná B ioói Zsindely Ferenc lumtenteretaökségi ál I :iuvitteáar mondott megnyitó beszédet. Az **• . yen nagy sikerzel szerepelt Nyirő József Erdély képviseletében megjelent kiváló j: ó is. Vasárnap a képzőművészeti ée építő művészeti kktTütári vitér. Nagy Nándor fö -pán nyitotta meg. JÓ ÁRU ÉS JÓ HIRDETÉS ALAPJA A JÓ ŰZIJ5TMENKTTVEK

Next

/
Thumbnails
Contents