Keleti Ujság, 1941. december (24. évfolyam, 275-296. szám)

1941-12-10 / 281. szám

194 L DECEMBER iO MÍBusrxíIrsjfCi JAPÁN TÖBBE HEH ALKUSZIK Japán ég az angolszász hatalmak között megkezdődtek az ellenségeskedések s ezzel a drámai fordulattal az Anglia és a Szovjet ellem viselt európai keresztes háború újra világháborúvá szélesedett. Történelmi távlat, ból megítélve, ez a fordulat nem volt meg­lepetés. A közvetlenül ^érdekelt feleken kivül az egész világ már régóta tudta, hogy erre az összecsapásra sor kerül és a fegyverek erejével kell kiharcolnia az ázsiai és a Csen. des-óceáni élettér elrendezésének jogát. Állítson bármit az angolszász hírverés, sorakoztassa fel London és Washington a legszebben és legmegvesztegetőbben hangzó érveket, egy bizonyos: Japán önvédelmi harca most jntott el a maga esetjogába ve. tett hit erkölcsi magasságára. Az európai háború eseményeivel párhuzamosan mindin­kább nyilvánvaló lett, hogy a két angolszász nagyhatalom, Anglia és az Egyesült Államok Japán ázsiai törekvéseit lépésről lépésre igyekeznek elgáncsolni és azt a bekeritési politikát, amelynek legelső látható bizonyí­téka a Panama-csatorna megépítése volt 1907-ben. Washington a Londonnal való legtökéletesebb egyetértésben gyorsütemben és következetesen igyekszik odáig kifejlesz­teni, hogy Japán kényre kedvre ki legyen szolgáltatva a nyersanyagokban bővelkedő két nagyhatalomnak. Japán azonban nyitott szemmel látta a közeljövő eseményeit és a háromhatálmi egyezmény létrehozásával megadta az utolsó figyelmeztetést a világ javait a maguk zsebébe összezsúfoló angol­szász hatalmaknak. Amerika gazdasági meg­torlásokkal válaszolt Japán elhatározására. Már ennek az évnek közepén befagyasztotta az USA területén fennálló japán követelé­seket és a Japánba irányított, kivitelt is megszorította, A gazdasági megszigorítá­sokra Washington még talált ürügyet és magyarázatot, de amikor Japán a maga ér. dekeinek biztosítására Tahifölddel egyez­ményt kötött és Indo_Kina megszállását, bé­kés eszközökkel keresztül vitte, Amerika magatartása a nyílt gazdasági háború kü­szöbére lépett. Letiltotta Holland-Indiának, hogy Japánnak olajat szállítson, a Fülöp- szigetek nyersauyagkincseit is elrekesztette Japán elől, mig maga Vladivosztokon át megindította a hadianyag és kőolaj szállít, mányokat a szorongatott helyzetbe jutott Szovjetuniónak. Japán erőteljes tiltakozására a japán— amerikai viszony a nyilt szakítás stádiumá­ba jutott. Ekkor érkezett Washingtonba Konoye herceg japán miniszterelnök levele. Ezt az üzenetet az egész világ közvéleménye úgy fogta fel és úgy Ítélte meg, mint. Japán utolsó békés diplomáciai lépését* a Távolke­let nyugalmának megmentésére. Bár a Ko. noye-levél szövegét és tartalmát a titkok fátyola födi, mégis valószínűnek, sőt bizo­nyosnak vehető, hogy Japán valóban az utolsó kísérletet tette meg annak érdekében, hogy Amerika szüntesse meg a gazdasági háborút, mert aníiak fejleményeit Japán nem nézheti tétlenül. A békekísérlet kudar­cot vallott s Konoye herceg levonta a siker­telen lépés konzekvenciáit. Az uj japán kor­mány még mindig a béke fenntartásának vágyával vette át a külpolitikai ügyek irá­nyítását. Kuruszu rendkívüli követ, is ezzel a reménnyel utazott Washingtonba. De Ku_ ruszu kiküldetésekor már senki sem kétel­kedhetett abban, hogy Japán jottányit sem áldoz fel távolkeleti politikájából és az is nyilvánvaló volt, hogy Japán* semmiféle ér- velős, semmiféle fenyegetés sem tudja a há- romhatalmi egyezménytől eltántorítani. Néhány nappal ezelőtt már nyilvánvaló volt, hogy milyen feltételek alapján képze­lje el az angolszász hatalmak a Távolkelet békéjét és Japán élet jogainak tiszteletben- tartását. Első követelésük az volt, hogy Ja­pán azonnal szakítson meg minden kapcso­latot a tengelyhatalmakkal, adja fel a há­romhatalmi egyezményt, vonja ki csapatait Kínából, Indo-Kinából és a Csendes-óceáni térségben szüntessen be minden támadó szándékot. A washingtoni „feltételek“ elfő- «adása ugyanazt jelentette volna Japánnak, mint amit Németországnak jelentett Versa­illes S Japán az őt jellemző tárgyilagossággal «B higgadtsággal mérlegelte a lehetőségeket. Amerika feltételeinek elfogadása Japánt nemcsak hatalmi helyzetében, hanem világ­felfogásának, erkölcseinek, népi ideáljainak teljes alábecsülésében, önkéntes feladásában, életének elárulásában tette volna felmenthe. tétlen bűnössé önmaga itélőszéke előtt, A kis szigetország, amelynek területén minden négyzetkilométernyi földön 160 ember sóvá- rog megélhetés után, már teljesen az elszi. geteltség állapotába jutott..-Amerika, — bár az 1922-ben megtartott washingtoni konfe­rencián ünnepélyes Ígéretet tett — egymás­után építette ki a Csendes-óceáni szigeteken hatalmas támaszpontjait, Szingapúrba be­vonultak az angol erők mellé az amerikai tengerészeti és légi erők, Ausztrália a hábo­rús mozgósítás állapotába jutott, a barmai útvonalon amerikai gépjármüvek ezrei szál. litják a hadianyagot Csunkingnak, a Fülöp- szigetek lakosságát mozgósították. És Japán, amely 1905. óta épp elégszer tapasztalta meg, hogy mit érnek az angolszász hatalmak ígéretei és ünnepélyes fogadkozásai, tanult a legnagyobb tariitómester, a történelem leckéiből — Japán többé nem alkuszik, ha­nem küldetésének és felelősségének legtelje­sebb átérz ésével maga vette kezébe sorsának irányítását. Ebben az elhatározásban mindenesetre nagy szerepet játszott annak felismerése is, hogy az 1935-ben kidolgozott japán flotta- fejlesztési program 1942-re, tehát már a következő évre elkészül és Japán néhány hónap múlva haditengerészetének legmaga­sabb teljesítőképességével rendelkezik, mig az Egyesült Államok hasonló programja csak 1944—45-ben fejeződik be. Igaz, hogy Amerika hajógyárai már ebben az évben meggyorsított ütemben dolgoznak, de a ton­natérben és fegyverzetben mutatkozó több­letet alaposan igénybe veszi az a segítség, amelyet Amerika az Angliának szánt szállí­tások miatt kell adnia. Súlyos terhet jelent Kolozsvár, december 9. A kolozsvári Ma­riáimra leánynevelő intézet december 7-ikén, vasárnap délután ünnepelte felszentelésének 30. évfordulóját. Ugyanekkor köszöntötte az intézet uj igazgatóját, Baráth Béla dr. kano­nok, esperes-plébános* is. Délelőtt 9 órakor bálaadó istentisztelet volt a Marianum dttsz. temn-kápolnájában. délután öt órakor pedig az intézet dísztermében rendeztek ünnepélyt. Kudela: Christ« vincit! cimü énekszáma után Kerete János mariánumi tanár mondott emléfcbeszédet. Visszapillantott az intézet 30 munkás esz­tendejére. Méltatta néhai Hirschler József dr. érdemeit, majd felsorolta az intézet régi híres igazgatóit, Nemes Endrét, Riethly Károlyt, Petres Kálmánt és dr. Szőkefalvi Nagy Gyu­lát, Ezután elmondotta, hogy az intézetnek harminc esztendő alatt 26.304 növendéke volt. Beszéde befejező részében a nagy alapttó, Hirschler József emlékét méltatta, akit irre­denta vádak hangoztatásával tiltottak el a szeretet intézet látogatásától. Ezt a golgotám keresztet is férfias akarattal, bár nehezen, de elviselte, mig a halál össze nem szorította meggyötört, beteg szivét. Ezután az intézőt régi növendékei nevében beszélt Orbánná Spdda Irén. A régi növendé­kek elhatározták, hegy ,,Örök barátság" név­vel a szegénysorsa növendékeket támogató egyesületet létesítenek. Csillogó szemű lányok ajkán csendült fel a.;, ének: ,.Mily szép a lelkes, tiszta ifjúság!“ Orlando di Lasso kétszólamn müvét ilyen tö­jetnniő helyzet» fa. A bolsevista szövetséges a tőle várt segítség helyett maga is támoga­tásra szorul s bizonyos, hogy a távolkeleti helyzetben bekövetkezett döntő lépések rö­videsen a szovjet-arcvonal minden pontján éreztetik hatásukat és az angolszász demok­ráciák igen rövidesen ismét egy ábránddal lesznek szegényebbek. A távolkeleti háború első két napjáról be­érkezett jelentések azt árulják el, hogy a japán haditengerészet és a légi haderő min­den vonalon magához ragadta a kezdeménye­zést és máris olyan eredményeket ért el, aminőkra nem volt példa a tengeri háborúk történetében. E történelmi pillanatokban, amelyeknek hatása alól senki sem vonhatja ki magát, lélekzetvisszafojtva tekintünk a baráti japán nemzet gigászi erővel megindított szabad­ságharca felé. És önkéntelenül is idézzük a századelejei japán élet kiváló államférfin- jának, Okuma grófnak 1913-ban irt levele egyik mondatát: ,,A fehérek kihívták a sorsot és jaj nekik!“ Okuma gróf a „fehérek“ alatt az angolo­kat, amerikaiakat és az oroszokat értette. Japán ama ellenségeit, akik mindig ellensé­gek voltak attól a pillanattól kezdve, hogy Japán erejének s erkölcsi igazának tudatá­ban teljes fegyverzetben lépett a világtörté­nelem színpadára és helyet kért magának a nap alatt. kéietes tisztasággal, őszinte átéléssel csak va­lóban lelkes, tiszta ifjúság énekelheti! A Marianum, az erdélyi leányiskolák büszkesé­ge, nemcsak a nevetés, hanem a magyar ének művelésének terén is a legmagasabb csúcsokra tüete ki zászlóját. Lehetett-e szebb az angyali üdvözlet, mint ahogyan Kodály: nAve Maria“-javai köszöntötte a Szüzanyát ez a pompás hangú leány.kórus? Az angyali énekszó finomsága után nem kis meglepetés az énekkar erőteljes zengése: „Serkenj fel, uj nemzedék, rád vár az elhagyott nép!“, majd mint égi harsona-jelek hirdetik: „Lesz még ünnep, jő még féltámadás!“ (LisTt: Ünnepi d«L) A nemes, tiszta ének nevelő erejének élő bizonyítéka a Marianum szellemi és erkölcsi színvonala. Nem véletlen, hogy Erdély leg­jobb leány-kórusa évek hosszú sora óta a Marianum énekkara. Az intézet szellemi éle­tének irányitói igen jól ismerik az ének lélek- formálő erejét és Kotsis M. Ceciha énekta­nárnő meleg, szerető szívvel, páratlan hozzá. értéssel minden reményüket megvalósítja. Az igaz magyar ének áldott forrása buzog eb­ben az intézetben. Innen merítenek az erdé­lyi magyar leányok lelki tisztaságot, szerete- tet és mélységes magyar szellemet. Pillanatig sem kétséges, hogy a magyar zene ügyét is sokkal inkább szolgáiba ez az intézet, mint ..konzervatérium“-aink a Heller, Seitz, Rie- d;'ig, Hünten szerzeményeik tanításával. A mélyhatásn énekszámok után Gy'on- gyÖssy ,M. Aurélia főnöknő üdvözölte az in­tézel. uj igazgatóját, Baráti Bél# dr. ka­nonok. esperes-plébánost, mint a nagy ala­pitó szellemben és tudásban méltó örökösét. Kiemelte Xántus János igazgató érdemeit, a le a legnehezebb időkben irányította az. in­tézetet és tartotta meg a magyarságnak. Baráth Bé’ía dr. válaszbeszédében méltatta a nagy alapitó és munkatársainak érdemeit, a Marianum fontosságát a magyar nőnevelés­ben s hangoztatta, hogy munkájában azokat az alapelveket fogja követni, amelyeket néhai Hirschler József dr, kijelölt. Ezután a közönség kivonult az intézet fo­lyósójára s ott Baráth Béla dr. plébános le­leplezte a Hirschler József ás Serbőczy M. Amanda emlékére elhelyezett emléktáblákat. Az ünnepségen nagyszámú, előkelő közön­ség jelent meg. Ott volt Inczédy-Jokomon Ödön dr. főispán, számos magasrangu katona­tiszt, dr. gróf Bethlen Gyöigyné, Teliig Zol­tánná, Boga Alajos dr. gtátnsi előadó, György Lajos dr. egyetemi tanér és számos más előkelőség. Kormányzó Urunk nevenapját ünnepelték a Kolozsvárott élő Qi/örgyfalvi menekültek Kolozsvár, december 9. Azokból a hódolat- teljes ünnepségekből, melyet Kormányzó Urunk névünnepén szerte a megnövekedett országban rendeztek, kivette részét György­iül va sokszáz Kolozsvárra menekült magyar­ja is. Vasárnap déltatán 6 órakor gyűltek egybe a Mészáros Szövetség Kriza-utcai szék. házában, hogy megrendezzék örömünnepüket. Az ünnepség elején a györgyfalvi menekült gyermekek kórusa a Magyar Hiszekegyet moo - dotta el s azután László Ferenc gazdálkodó szavalta el Ámon Ágnes. „Segély Uram“ nagyhatású vallásostargyu költeményét. Utá­na íjászló Dezső lelkész, országgyűlési képvi­selő lépett a dobogóra s mondott lelkesítő be­szédet az egybegyűltekhez: — Azért vagyunk itt ma, hogy megetuté- készünk országgyarapitó Kormányzó űrünk­ről. Mély és fmnséges ez az ünnep, ha el­gondoljuk, mit jelent a magyarság, sőt Eu­rópa számára Horthy Miklós. Akkor állott az élre, amikor egy ország már-már teljesen sárbabukott. Lelkiismeretiem. idegEn fajú kommunisták döntötték meg évezredes erköl­csét, ráillesztették le mindazt, ami ennek a nemzetnek eddig örök értéket jelentett De ez csak addig tartott, amig a sárbatiport nem­zet zászlaját Horthy Miklós vette kezébe és a Szegeden köréje csoportosult lelkes, önfel­áldozó maroknyi magyar hadsereg élén elin­dult Budapest felé. És ekkor, akik raraba- döntötték ar. országot, menekülni igyekeztek, mint a patkányok a süllyedő hajóról... A „vus-kéz“ pedig biztosan és erősen tartatta ac ország gyeplőjét. És tartja, ma is. ,i«w ■ « ., ito ■ f,‘ ét * Á Af . A*, i kvóí. \4: ,bV *, Ezért nézzetek mindég úgy ország­gyarapitó Kormányzó Urunkra, mint aki egy nemzetet és országot váltott meg a biztos pusztulástól. Es azért is szeressétek Kor­mányzó ünmlcat, mert Ő a legelső magyar gazda. Gazdálkodók wgytok ti is — fordult László Dezső képviselő az egyszerű györgy­falvi menekült magyarok felé — s igy tudno­tok kell, mit jelent ez. Kormányzó Urunk volt az első, aki a nagy Magyar Alföldön, ahol eddig csak dudva és nád termett, meg­honosította a henyérpóiló kölest. Minden iránt érdeklődik s igy a ti sorsotok iránt is. Éppen ezért, tekintsetek Rá mindig a legna­gyobb hódolattal és szeretettel s ha egyszer elhív, sorakozzatok jókedvvel egytől-egyig zászlaja alá... László Dezső országgyűlési képviselő be­szédét háromszoros, harsogó éljen követte a györgyfalvi menekültek ajkáról. Az ünnep­ség további részében Gergely Kata, ifj. Se­best László szavalattal, Sipos László haza­fias dalokkal szórakoztatták a szépszámban egybegyült közönséget. László Ferenc pedig esekefalvi Tamás Bélánénak köszönte meg ezt az önzetlen szeretetet, améliyel már esz­tendők óta fáradozik azon, hogy a Kolozs­várra került györgyfalvi magyarok közüí egyetlenegy se kallódjék el. Az ünnepség után tánc kezdődött s tartott a hajnali órá­kig — Megismétlik Jendrassik professzor szabadegyetemi előadását. Az Egyetem Bará­tainak Egyesületének e’cadássorozatábaa no­vember 11-ikén előadást tartott Jendrassik l.óránd dr. „Az élőlény mozgásairól“. Mint­hogy az előadás iránt olyan nagy mérvű ér­deklődés nyi'vánult meg, hogy a közönségei nem tudták elhelyezni, az előadást december 13-ikán, délután félhét órakor megismétlik a Mikó-utca 5. az. alatti élettudományi intézet előadótermében. Az előadáson ki serieteket és vetített képeket mutatnak be. Ed son Mozgó erei. ai60) Csak nóhóny napig! Heltai Jenő, a „Néma levente“ költőjének világhírű regénye, A 111-3s Főszerepekben: Jávor — Lázár Mária — Csortos — Rajnay Gábor Törzs J. — Számozott helyek! Előadások kezdete: 3, 5, 7910. Német, Magyar híradók.-------------------------------------------------------------------­----------------------------V-----­az angolszász szövetségesek szamara a Szov­A R(am»r»zen« ©feifitepviselői Kői oars*Vi?»- őrt DecsntbBf i3“á^aMátyásDlákház hangversenytermében CASELLA-TRIO hangversenyezik. Tagjai: Alfredo Casella (zongora), Alberto Poltronieri (hegedű), Arturo Bonucci /gordonka). — Műsoron : Beethowen, Caoella, Brahms. Jegyek elővételben /1.50—6.— pengőig) az ELLEN ÉK könyvesboltjá­ban Kolozsvár, Mátyás király-tér 9. Távbeszélő: 11—-99. Rendezi a ko­lozsvári Filharmóniai Társaság „Erkel Ferenc“ hangversenyrendező iroda Harminc év alatt 26*304 növendéket bocsátott szárnyra a jubiláld Marianum Bensőséges emlék ünnepséget rendezett o három évtizeddel ezelőtt felszentelt intézet

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents