Keleti Ujság, 1941. december (24. évfolyam, 275-296. szám)

1941-12-06 / 279. szám

Kă?VIS3LÖHÁ2 OLVASÓTERME

BUDAPEST Örs zágháza

Sxomtoaí mi 5 m H=S! HETI Vf\DIO-M YJSOH

lU4d. ăeeember ft.

jira

fillér

Klö FIZETÉST AB AK: 1 HÓBA til, MB- ] GYED «VRJS 8. FEL EVEK 16, EGRSZ ßVBB SS PENGŐ. — POSTATAKAEEK. PÉNZTÁRI CSEKSZAMLA SZAMA: 121«.

HUSZONNEGYEDIK ÉVFOLYAM, 27» SZÁM. kiadja a lapkiadó keszvenytarsasag

ÍELBU5 SZERKESZTŐ: N Y I R ő JÓZSEF

SZERKESZT ÖS&G, KIADÓHÍV ATAL fcs NYOMDA: KOLOZSVÁR, BRASS AI—D. 7. 8Z. TELEFON: 16-08. — POSTAFIÓK: 71 8*. KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA

KODOLÂTTAL, SZERETETTEL ÉS BIZALOMMAL!

Ax égés* ország lelkes szeretett és csodá lata fokozott mértékben veszi körül a mai napon Magyarország kormányzóját. Nincs magyar az egész világon, aki ne tudná kellőképen értékelni azt a hatalmas országvisz. szaszerzö, hazamentő és építő munkát, amelyet a szegedi gondolat elindulásának pilla iratától kezdve Kormányzó TTrtmk végzett és végez ma is töretlen erővel, megingathatatlan lélekkel és az ország jogainak, helyzetének és jövendőjének biztos öntudatával és meglátásával. A történelmi sors legsúlyosabb megpróbáltatásai közepette helyezte az isteni gondviselés vitéz nagybányai Horthy Miklóst az ország elére. Visszaemlékezni is fáj ezekre az időkre. Egy halálra Ítélt és végső pusztulásba rohanó országot kellett megszabadítania azoktól a gonosztevőktől, akikkel máma az egész Európa harcban áll. Elsőnek vette fel a küzdelmet a bolaeviz- mussal olyan körülmények köaött, amelyek egy nagyhatalomnak is súlyos feladatot jelentettek volna. De ö diadalmasan megkarcolta harcát az emberiség rémével szemben és ezzel a cselekedetével valósággal ujjárda kitotta Magyarországot. A nemzetek ée Európa csak most ébredt rá arra a súlyos veszedelemre. amellyel hazánk bölcs kormányzója vezetésével elsöizben már két évtizeddel ezelőtt leszámolt

Ami ezután történt, a trianoni halálos Ítélettel, sőt kivégzéssel darabokra szabdalt, megcsonkított, életlehetőségétől és képességétől megfosztott országnak újra talpraálü- tásával, étetrebivásával. ez megint olyan cselekedet, amely előtt a történelem minden időkben fejet fog- hajtani.

Csodaazámha megy, ami ezen a téren történt. Kevés nemzet van a világon, amelyik hasonló történelmi csodát mutathatna fel. Hogy ez megtörténhetett, hogy az ólaiéit külsőleg és belsőleg alapjaiban megrendített nemzet nemcsak feltámadhatott és megerősödhetett, hanem igazának és örök jogainak visszaszerzését is vállalni bírta, hogy újra odaállhatott a modem nemzetek sorába, ennek a lehetetlennek látszó hatalmas feladatnak megoldása is elsősorban a Kor. mányzó személyéhez fűződik, ö volt az, aki a magyarság nagy értékeinek tudatában és birtokában újra élő tényezővé tudta tenni azokat a külső és belső értékeket, amelyek a magyar nemzetet, annyi sok súlyos megprő. báltatáson keresztül is mindig megtartották és nemcsak létét, fennmaradását biztosították ezer esztendőn keresztül, hanem az európai művelődés és az emberiség javára folyó munkában az elsők közé küzdötte fel magát számbeli kicsinysége ellenére és a kedvezőtlen történelmi megpróbáltatások között is.

Elsősorban neki köszönhetjük, hogy Trianon után ezt a munkát és rendes körülmények között talán évszázadot igénylő feladatot ilyen hihetetlenül rövid idő alatt meg hirta a magyar nemzet oldani, ő volt és ő ma is az erőforrás és a megrendithe- tetlen szikla, amelyen a népeket szemünk előtt elsöprő világpolitikai események megtörnek Ez a személyéhez fűződő, megnyugtató biztonságérzés ott él ma minden ma-, gyár lelkében és egyben jelkép a világ fele is, amely megkülönböztetett becsüléssel és tisztelettel tekint Magyarország Kormányzójára.

Majd ha valamikor kitisztul a látóhatár és a béke áldásait élvezhetik azok. akiknek ez megadatik: majd. ha. a mai világesemények kellő történelmi távlatba kerülnek, csak akkor tudja majd a történelem felmér, ni Kormányzó Urunk munkájának nagyságát és eredményességét. Csak akkor látszik meg majd teljes cscdálatosságában Horthy Miklós hazavisszaszerző munkásságának nagysága. Az a tény, hogy úgyszólván ^ véráldozat nélkül térhetett haza a Felvidék, a Kárpátalja, fia*ak,Erdély is legutóbb a Délvidék és hogy Magyarország ilyen rövid idő alatt ekkora haladást tehetett, a redntegráció ■ utján, vitathatatlanul Kormányzó Urunk tudatos, mcsszelátó és nagyszabású országvezetésének érdeme.

Az utolsó másfél évtized a belső munka terén is hihetetlenül nagy teljesítményeket, követelt a kis országtól.

Neki köszönhetjük, hogy világosan felismertük a némáét helyzetét, soreát és főmmaradásának feltételeit. Az 5 figyelmeztető szava nyitotta meg a nemzet leikét és öntudatát, hogy kiemelkedve az egyéni szempontok kicsinyességeiből, a legutolsó is kő- zülönk felemelkedhessek arra a nemsetmen- tő és nemzetmegtartó feladatra, amelyre Kormányzónk elhívott bennünket. Először világosságot gyújtott bennünk, hogy tisztán lássuk a még reánk váró feladatokat is, azután pedig erőt és biztonságot is nyújtott számunkra azok megvalósítására is.

Megnyugvással és a jövonkbe vetett töké letes biztonságérzéssel vette tudomásul a nemzet Kormányzója nagyjelentőségű útmutatásait és egyemberként sorakozik fel mö götte, hogy az ország a világégésen áthaladva iiecsak megmenthesse önmagát, hanem megdönthetetlenül állva régi alapjain, vállalhassa is az uj Európában reáváró szerepet és sorsát mindenkivel szemben minden időkre biztosíthassa. Az az áldozat, amit ezért hozunk, a majd eljövendő béke áldásai ban ennek a nemzetnek újabb nagyságot, dicsőséget, .jólétet biztosit, történelmi jogai, nak teljes elismerését és jövendőjének szí lárd biztosítását ltozza magával Szent a hitünk, hogy ez az idő nem lehet messze és Magyarország legnagyobb fia, aki ezt bámulatos leikével, előrelátásával és sza kadatlan munkásságával lehetővé teszi, ennek a történelmi periódusnak is le fogja aratni gyümölcsét. Az egész nemzet imádkozik ezért és azért ragad meg minden alkalmat, hogy Kormányzója iránti hűségének, ragaszkodásának és szeretettnek. bizalmának jelét adhassa.

Bárdossy miniszterelnök bejelentette

az angol hadüzenetet

A képviselőhai a miniszterelnök nagy beszéde után elfogadta a felhatalmazási törvényjavaslatot

Budapest. december 5. A bépvteettSház péti- ! okién folytatta, a frihata) nmiateró! szóló tör vényjavaétat tárgyalását. A vitám megszabott hat napnak ra a* utolsó ssbJbüo» Az ülésen a kormány* vitéz Bartha Károly honvédelmi minterier képviseli«».

'fainádi Sutty Andris ototik egynegyed 11 ómkor nyitotta meg az ülést. Elsőnek Kubák Lajos szólalt fel. At adórendszerrel kapeso- atee kifogásait tette szóvá, sxociáHsabb adózást sürgetett. Ás all-olmazottak és munkások irráuytaUnml saU/os adót mseinek. A termelés átszer-vezésérv van szükség-.

A következő íetaaótaló vitte Hertelendy Miklós, hangoztatta, hogy a yazáatá/sada- lomban <t legszorosabb o>szefagáéra van szükség. A mezőgazdasági és ipari árak körött

igen oogry a küKSnftség. Kéri m. árak között “V. egyensúly létrehozását, Méltatta a Nemzeti Munkaközpoutot. Az egyetlen olyan munkássBerveaet, amriy a koreszméik alapján átt, széles magyar néprétegeket ragad ki a nemzetközi marxista ideák * elvek kormai, hol a k-gkorsaeriibb nemzeti szellemű gondoskodással. A felszólaló ezután a komíótmme- W* .fotao&ságárői beszélt, majd a Sió-csatorna s.wtbályorá«ól riirsrwthe. A javaslatot elfogadta.

Ezután Bárdossy László miniszterelnök emelkedett szólásra ál-talános figyelem közepette, hogy válaszoljon a vita során <dhangzott felszólalásokra. A gyűlésen jelen voit a kormány valamennyi tagja és a minfetterel- nök zsúfolt pad-sorofe előtt mondotta ri nagy érdeklődéssel vári: beszédét.

Bárdossy ntlniszlerelnok beszéde

— Mindenekelőtt saeretném megália pit au i — mondotta a miniszterelnök többek között —, hogy a vita sok érdekes gondolatot és szempontot vetett fel! s általában emelkedett szellemben folgt le. Általában — mondom, mert sajnos, voltak disszonáns hangok is,' amelyeket nem anéri fájlalok, mintha ezek a hangok a kormánynak lettek vdhva kelternet- lenesk, hanem, mert vétettek u nemzeti szolidaritás, a magyar összetartás kőtelező parancsa «Wen. {ügy van! Úgy van! Elénk taps és helyeslés a jobboldalon ős középen.)

— Azaa4 kezdem, hogy a tisztelt tulokéiról ári, hangoztatták, ne kívánjam, bogy az ellenzéki képviselők elismerjék azt, arm a kor-, mány gesziiójáhan jó. Sietek én is megnyugtatni mindenkit, hogy erre az etíameréste m? igazán nem számítunk. Nem várnak mást, mint tárgirilagos, személyeskedéstől mentes és olyan bírálatot, amelynek nem eél ja szánt_ szándékkal ellentéteket élőidéin*. Ha mi nem kívánjuk, hogy a túlsó oldalon elismerjék azt, ami a kormány geszti ójában jó, akkor miért kívánják a twteó oldal on tőlünk, hogy mi

magunkévá tegyük és megvalósitsmk azt, »mit ők kritikájukban kifejezésre juttatnak:

— Most nem akarok arról beszélni, hogy özeket a kívánságokat mennyire tehetne megvalósítani Ó6 hogyan. De, ha magunkévá ten- nők ári., ami a túlsó oldalról elhangzik, ak- kor ennek esők az tehetne a konzekvenciája, hogy a túlsó oldal uralnék át fe adjuk ezeket a helyeket. Azt csak nem kívánja a tisztelt ellenzék, hogy ez a parlament szavatókórussá alakuljon át, (derültség), amelyben az elnök által adott taktusra mindnyájan ugyanazt mondjuk. És ha ezt .józanul nem lehet kívánni, akkor viszont azt sem értem, miért kek a legsötétebb ssinekkel festem a magyar kössxellemet, a magyar közéletet, esők aeért, mert nem mindenki mondja agyanaot ?

— A «Mett tataó oldalról KUn

látták, milyen uuaforu, házahttatUui.-ág. rejtélyes meg nem értés rejlik a magyar életben. Nekem ebbő! mindenesetre lilik eüismemem, hogy aa ellenzéki képviselő urak unatkoznak. (Derültség.) De, aki látta a frontról hazatérő katonák bátor és büszke tekintetét (élénk helyeslés és taps), ak belenézett a szemükbe, amelyben még benne ég ae átharcolt küzdeL mek dicsősége, ae aligha mer? azt •mondani, hogy szék a katonák itnotkoznak (élénk helyeslés és taps). Aiki látja a műhelyekben, gyárakban szorgalmasa,)/ dolgozó munkásokat, ott sem fog /malmai találni. Nem ismeri ezt a sokat emlegetett átfiitálagas imatmat a tisztviselők serege és a jóson, kiegyensúlyozott, szorgalmas magyar földművelő nép sem, amelyen /nemz elünk ereje rendíthetetlenül nyugszik (élénk helyeslés és tap) és teljes sae- rénységgel engedtessék meg nekem, hogy megjegyezzem: nem unatkozunk mi sem, elsősorban, mert erre nines időnk.

— Ugyanígy óvást keB emelnem olyan megállapítások ellen is, amelyek av ellenzék légiiInaztrisabh szónokától erednek s amelyekben nem kevesebbről van szó, mint arról, hogy a magyar nenwetet egy súlyos telki hasadás veszélyei fenyegetik, sőt ez a telki hasachfe már tulajdonképpen itt is van. A pd- thoiogiu egyidőben divatos volt az irodalomban. Kérem, hogy ne vigyük át ezt a divatot most a politikába. Mi itt igenis nagyon jól megértjük azft, ami!, a tisztelt túlsó oldalon rmendftnak és igyékszünk magunkat épp így megértetni. iVr legyen abban kétség, Izogy ez a nemzet, a csontja velejéig egészséges, értelmes és a szive a helyén van (élénk helyeslés a .jobboldalon). Nem hagyhatom szó nélkül aw sem, ahogyan az ellenzék illusztris vezérszónok» Széchenyi egyik általam nem rég idézett mondását a rendről, értelemről ée a íiéTkülözésről persriflélts. Széchenyi mindig attól óvott, nPndig attól rettegett, hogy ne*n- zeti étetünk belső rendje ne billenjen meg. Mindig azt bindétte, hogy reformáljuk meg életítentnáinkaft, számoljunk fel aszal, an>i rósz. javítsuk meg, ami javítható, de mindig értelemmel és sohasem a rombolással iáró forradalom kockázatával (élénk helyeslés és taps). Ő volt az, aki ehhez a mnnikáho* a nélkülözést nemcsak kívánta, de vállalta is. Ke a mag/far szellemiségnek, a magyar gondolkodásnak ’ megfelelő evolúciós elgondolás az, am hnvnébnl-ei vezet (helyeslés a jobb félő*).

A nyugtalan sietés filozófiája eile«

—■ Ha a tisztelt túlsó oldalról elvetik a nemsietés filoaófiáját, amit, hogy félreértés ne legj’en, én sesni váltok magaménak, afekos- nekem viszont lUtoikosnam k/eU ae ideget*, nyugtalan, türelmetlen, szvr/te kergetett sietés filozófiája ellem (hetyerfés a jobboldalom)

— Itt van közöttünk a különbség. Mi igenis akarjuk a nemzeti élet összes reform jók és átállítását a szociális igazság, a népi egyii. vétartozás szellemébem és a közösségi érdek feltétlen elsőbbsége mellett. M? igenis akarjuk azt, hogy minél több önálló és öntudata* egzisztencia szolgálja a nemzet egyetemes érdekeli. De ezt ugy akarjak munkáim, hogy éppen ezeket az egyetemes érdekeket a mini forrongó vüágbon, különösen a mai háborús viszonyok között ne vemölyertesse senki, fhe- 1 vériét- a jobboldalon).

Bolond, aki forradalmi tűzzel akarna játszani- Ha olvasom Imxédy Béla gondolatokban valóban gazdag beszédét, ugy látom h - tulajdonképpen még ebben sines közöttünk oltptn ettmtét, /nini S gondolja. Ö is azt mondja, hogy átmeneti, nagyon, forrongó korban élünk. Azt is mondja, hogy a forradalmak kora egész Európában lejárt és bolond ember voiita, aki most forradalmi iüz3el akarna játszani. De ha Így van, iuniait csakugyan így is van, akkor miért kifogásolja éppen ndhmk, hogy nem akarunk olyan metódusokW

JOLmi AMmImIJc A tUwMflAiiattfllimetódusai. Ha Európában a kiegyensulyo*»! korezska következik — ezt ismét ő állapította meg igen helyesen — akkor miért, helyteleníti oh/an türelmet lenül, hogy Magyarország is a kiegyensúlyozottság leeresésének utján épth ki a maga uj életformáit, Az nj életformák uak az azonnali átvétele csak forradalmi cél lehet. De még a forradalmakat sem vewti mindig ee a cél. A fasiszta forradalom éveken át készítette eh! ée készíti a maga nem zeói és állami intáaményejt. Itt volt türelmet- aok nógatás m sktósne, de nrindág a