Keleti Ujság, 1941. december (24. évfolyam, 275-296. szám)

1941-12-04 / 277. szám

1942. DECEMBER 4 f——M—Mffir 'S..wr.*w.i r .. , i i. .«—tiiaMi—m—w—l—as* Hallgassa weg a NEW VORK Étteremben UTEYANNA aranykoszorus magyar-nóta*énekesnőt, aki a bematatkozásná) bomba-sikert ért ei Sszak történetének évkönyveiben évssáza- ■ >k óta ékeskednek olyan nevek mint Ko~ nhága és Roskilde, Trondheim és Bergen, rad és Vistoy, Stockholm és Uppsala, Turka Porvoo és még sok más, de mindezek fe­tt ottragyog a különös jelentőségű Viipuri Vv. Több mint 600 éven keresztül próbálta Meten az idegen néptenger újra és újra a arjaiéi földnyelv szorosain keresztül Finn- ■ezágot előzőn ]eni. de ezek a kísérletek a g+öbb esetben nem sikerültek, mert a tá­ladé hullámokat megtörték és visszaszori- attak. Viipuri erős szikla volt a vikben. vagy iogy jobb hasonlatot mondjunk: tömb, mely i jól befagyott támadó kocsit már a kapubol- ozat alatt felf ordította. Egyetlen egyszer — * akkor te csak kétségbeesett harc után — került Viipuri közvetlenül a moszkoviták ke­sébe: 1710. junius 13-án, a Keleti Tenge rme- iencc keleti részének szerencsétlen évében, egy évvel Poltava után. 230 évvel később. 1940. március 13-án, a napnyugat keresztes- j hadjáratának másodszor kellett a hatalmas • Szent Oláf-tpmyon idegen jelképeknek he­lyet adni. Viipuri több mint három hónapon keresztül »oha nem látott- csata középpontja. Elpusztították és felégették, vár és város azonban mégis mindaddig a jogos birtokosok kezében maradt, míg a moszkvai békekötés Finnország keleti határvidékét kegyetlenül meg nem szabdalta. Egy XI. századbeli upplandi runairásos kö ■szövegében fordul elő először a Viipuri név. Ez a legrégibb Viipuri valószínűleg az öböl végén meredek sziklaszigeten épült, néhány kilométernyire északra attól a szigettől, me íyen később Viipuri városa keletkezett. Te­kintve a célokat, amelyeket a vikingek a ke­leti térben követtek, a város fekvését gondo­san és hideg megfontolással választották ki: a sziklavár elzárta a Ladogától a Vuoksin ke­resztül a Finn-öbölbe vezető viziutat ame­lyet a karjalaiak már a kőkorszak óta min­dig használtak. A használatért most kényte­lenek voltak a váruralt kívánsága szerint adó címén prémeket, halat, esetleg jobbágyokat is kiszolgáltatni. A viking hadjáratok meg­szűnésével ez a tradíciója által még ma is is­mert „G-Viipui'i“ kisiklott a svédek kezéből ás lassanként kereskedelmi gócponttá fejlő dött, ahol először gotlandiak és' karjalaiak adtak egymásnak találkozót. Az 1100—1300-as korszak azonban mozgalmas volt; állandó zavargásaival saját korunkra emlékeztet. Néhány évszazaddal azelőtt Karjala még távoli periférián húzódott el. Amint a got íaridi német kereskedelem intenzivebbé vált, a vizi utak a Finn-öböl és a I>adoga-tó kö­zött — és egyúttal a partvidékek is — mind­jobban az érdeklődés középpontjába kerültek. A kereskedelmi törekvésekhez hozzájárultak még vágási és politikai törekvések is. Ezek 1200 körül végül nagyarányú háborúskodásra vezettek, mely 1323-ban a sehliisselburgi bé- kéyel záródott le. A harc eredménye • döntet­len volt: Svédország Nyugat-Karja lát és a Viipuri körüli vidéket kapta-, Novgorod pedig a hátralevő részt. A németek politikailag bi­zonyos fokig kikapcsolódtak, azonban mégis módjukban volt gazdaságilag nyomást gya­korolni a nyertesekre. az úti eszmékkel és kívánalmakkal a. vádejetn kiépítését szolgálta, sohasem volt szabad meg akadnia; amikor a XVII. században ez mégte megtörtént, a hanyagság végzetes következ­ményekhez Vezetett, Eleinte a várseigetre ma­gára építették a tornyokat, falakat és gazda­sági épületeket, később azonban a tengerszo­rostól keletre egyre fejlődő városépítés vé­gett újabb rendszabályokat kellett alkalmaz­ni. Lassanként ott is egyik fal a másik után épült állandóan növekvő köröket alkotva, az elsőt valószínűleg Törd Röriksaon Bonde a XV. sz elején emeltette, a többit Erik Axete- scm Tott, Kiás Kristerssan Horn, ül. János, XI. és XII. Károly uralkodása alatt a várpa­rancsnokok. a XVIII, században és a világ­háború alatt orosz tábornokok; az utolsók lo­gikus befejezésként az 1939—40-ee téli hábo­rú alatt Koivistonál. Summánál. Muolagnál és Ayr-jpKanél a védelmi állásokban épültek. Attól függetlenül, hogy Viipuri kinek a bir­tokában volt, a gazda érdeke mindig az ma­radt. hogy a város védetni! rendszerét meg­őrizze és klépitae. Amint ezekről a szempon­tokról megfeledkeztek, Vagy azokat szándé­kosan mellőzték, a veszély nem késett. Amikor Viipuri alapköve letétetett, katonai és politikai szempontok döntő jelentőséggel bírtak, a kereskedelmi szempontot azonban elhanyagolták. A kereskedelem fejlődését senki sem támogatta, pedig óriási lehetőségei voltak, Erre vezethető vissza, hogy a Karjala felé vezető víziül mentén messze elterülő vi­déken németek telepedtek le és csak lassan­ként építették lakhelyeiket, ji vársziget, és a nyílt térség környékére, mely mint valami előudvar terült ej a tengerszoros másik partján. Nehéz pontoson megállapítani, hogy ez az összpontosítás mikor történt, azonban min­denesetre 1403 előtt kellett befejeződnie, ami­kor Viipuri pomerámiai Eriok királytól vá­rosi kiváltságait megkapta. Azalatt a város képe meglehetősen elvadult, a városháza és más központi épületek meglepő fekvése — legalább is a középkor végén — különösen hatott. Már akkor is a katonai szempontok uralkodtak, a polgárok kénytelenek voltak segíteni magukon, ahogy tudtak. knéceön j^y/étóre szólította fel tagjait.. — As erdélyi százmillió pengős négeremért*), kölcsön gazdasági, jelentőségét — mov.dja a körlevél — kisiparos társaink előtt nem káR hangsúlyozni. Minden kisiparos tudja, hogy ennek a kölcsönnek minden fillére at trtléff/t liasznos beruházások célját szolgálják. Vas­utak, országutak, korszerű fürdőtelepek stíl. készülnek majd ebből az összegből, amelynél minden fillérét Erdélyben fogja elkőltená. a konnäny. Tusijuk azt is, hogy a hazatérés óla kisiparosainknak munkái adott an állat* és az államnak, köszönhetjük azt, hogy ebben at évben igen sok szakma munkához jutott. A százmillió pengős erdélyi nyereménykölcsöti jelentős része isméi Erdély kisiparosságának javát fogja szolgáim. A körlevélét Demeter Ferenc elnök fe B*n- wife Ferenc jegyző irtát alá Könyvek között THURN-RÜMBACH ISTVÁN: ERDÉLYI SZARVASOK ÉS MEDVÉK NYOMÁBAN — Dr. Vájná és Bokor, Budapest kiadóm — A Dr. Vajon és Bokor budapesti kiadóéiig, amely már a múltban is több érdekes és él­vezetes vadásztörténet kiadását segítette elő, most njirbb figyelemreméltó könyvvel gazda gitotta a magyar könyvpiacot. Thurn-Buni- bach István könyve azonban nemcsak a va­dászok számára Íródott. A szerző mindazoknak szolgálná kivan vele, akik szeretik a termé­szetet, a hegyeiket és az állatokat. Tizennyolc tapasztalatokban gazdag év élményeit meséli ei könyvében s nemcsak fegyvert, hanem a tollat is jól kezeli. Közel két évtizeden át va­dászott a Kárpátok rengetegeiben nagyvadra, falvasokra, medvékre, de sssép számmal ej­tett el farkasokat, kínzókat és süketíajdokat is. A vadászatokkali sok érdekes éimény pá­rosul s az, író rajongó tearmészetssaretete köl­tői színeket vegyit az izgalmas vadászka lan dók leírásába. Képzeletben végigbarangoljuk a szerzővel a Kárpátok vadregényes bérceit és vadonjait s úgy érezzük, mintha magunk is tagjai lennénk annak a vadásztársaságnak, amely árkén-bokron, járattam utakon és hegyi ösvényeken keresatül kergeti a nagy ka landol. A gondosan kiáDitott. könyvet a szerző több pompásnál ponrpásabb fényképiU»*Wé- eióje díszíti. FINN LOTTÁK ÖNKÉNTES LÉGVÉDELMI SZOLGÁLATOT TELJESÍTENEK. Fő­ként az ellenséges repülőgépek megfigyelés énéi van nagy szerepük ------------------ ■ - -4———— I .......... Öl ven családi házat építtet 1942-ben Marostordamegyében a Nép- és Családvédelmi Alap A régi Viipuri messze karjalai földön be­töltött szerepének emléke még nem veszett feledésbe, amikor Tyrgils Knutsson és kísé­rői 1293-ban a karjalai part felé kormányoz­ták hajóikat. De Tyrgils céljai messzebb nyúl tak. mint elődeié: nemcsak a* északkelet fe­lé vezető vizinfcak elzárása voit foattos számá­ra, hanem « novgorodiak útját a Névátőt a karjalai földnyelven át a nyugati vidékek fe­lé is meg kellett akadályozni és megfelelő módon egyúttal figyelmesen szem mel tartani a Finn-öbölben lebonyolódó élénk kereske­delmet. Ebből a szempontból egyetlen hely látszott megfelelni az összes követelményeknek; egy kis sziget meredek partokkal, északon a Suo- tóblan. Ezen a szigeten rövid időn belül to­rony épült szürke gránitból, a Szent 0]af- torony, az uj Viipuri magja, Tyrgils Knuts­son tervei oly gyorsan váltak valóra és a ki­választott hely annyira előnyös volt, hogy az oroszok betörésé* már 1294-ben nagyszerűen visszaverték, amikor azok a földnyelven ke­resztül benyomultak. Azóta Viipuri története az állandó táma­dások és visszavágások története, harcok .Hűl fám zása kelet és nyugat között, aminőre alig akad példa, A munkának, mely összhangban Deák és 7>eák ú rádió és villamossági Ryiók szaküzlete, Csillárok Mátyás király-tér Rezsők 15. sz. Tel. 21-38. Korszerű rádió lazítás Marosvásárhely, december 3. Érdekes je­lentésben számolt be a marosvfeárhelyi Nép és Családvédelmi Atep vwwtőség'e a* eddig végzett mrankárÓJ. Az Erdélyi Szociális Szervezet az idén .m niusban számolt fel és akkor lépett örökébe az uj szervezet. A megszűnő szervezettől kö­zel 22 ezer pengő kfctezpénKt és mintegy 61 esser pengönyi követelést vett át a Család­védelmi Alap. Emnkxvüi kapott még 150 ezer pengőt az országos központtól. Mire fordították a hassnoéitbetó péntt. a* kitű­nik az alábbi adatokból. Tiz pár lomt ajándékoztak többgyerme­kes «saiáőoknafc teljes saerszáineeatbal, S«»- ki'leaHs fejőstehenet osztottak ki és kilencven darab inteinyulat á szükségéé ketrecekkel. Sok többgyermekes családnak 204 négyszög- öles területeket juttattak zöldségtermesztés céljaira, folyamatban van a kosárfonáshoz szükséges vesszőket termelő fiizesteíep ülte­tése. Gyors- és gépíró tanfolyamot rende­zett az Alap és a következő évben körülbe­lül ötven magyar családot juttatnak lakó­házhoz. A Mészáros-téren épül M « uj lakótelep, a házak megváltására a család«* húsz éves juttatási kölcsönt kapnak. A családoknak, amelyek ház-kölcsönnel tartoznak, a negyedik gyermek, illetve a további gyermekek születésekor minden al­kalommal 10 százalékát elengedik a hátra­lékos tökének s igy, valósággal a gyermek áldással törleszthetik le a családok a köl­csönösszeg hetven százalékát Külön költségvetési tétel állapítja meg, hogy a napközi otthonok fenntartásával 24 ezer pengőt fordit a Nép és Családvédelmi Alap a ssegénworamekek VmztolfcatásáJrí Fonton és pAhucmtoató elve a* Alapnak, hogy karitativ célokra kevesebb összeget fordit s az arm rászorulókat báriálLitok, megművelhető területek, szeiszámcfc és más fogteífcorá« ecufcözök juttatásával segíti ön­álló keresethez. Ma pedig talán fontosabb minden, más tennivalónál a», hogy a munka és inogőlbetésnéfküli magyarokat termelő, hasznos mwnkálho® segítsék az aura. hivatott szerveretek ahelyett, hogy jótékonykodással esetleg önérzetükben bántanák meg ar. érdé- TOReifit. Karácsonyi «.eqélyben részesíti az eiaqgolt iparowobai a kolozsvári I paries f Alei Koiossvár, dee. 3. Eiaiácaudykui. évtizedes hagyományokhoz híven, a kolozsvári Ipartes­tüket segélyben részesíti azokat ax elaggott iparosokat, akik önhibájukon kívül jutottak öregségük» nyomorúságos helyzetbe. Az Ipartestület — erejéhez mérten — ebben az évben íe örömet akar saerezm m elaggott iparosoknak. A* ípsrtestnlei ezért körlevelet intézett az ö*ues snakosztáiyok vezetőihez és kérte: írják öftsa- a támogatósra :«ornJó, el­aggott iparosok névsorét. A körlevélben ar. Ipaztestfilet olffijáTÓsága. kérte ar. iparosokat, hogy tehetségükhöz mérten járuljanak házzá az öregségükre nyomorúságos helyzetbe ju. tott kfenpaaroHok karácsonyi .segitőmazgal má­hoz Itt írjuk meg, hogy ae Ijjartestölet elöl jé ■é-áu» külön körlevélben wdélsi nyeremény­KRAFFf: NOSTRADAMUS EURÓPA JÖVENDŐJÉT LATJA Nostradamus Mihály orvos vett és eoijlag- jÓ6 valamikor a XVI. század elején. Nostra­damus tudós és látnok, aki élete derekán tu ­dományos müvek sorozata után különös könny vet adott ki. Címe: Les Propheties. Különös látomásokat ée jóslatokat fogta] magába. Nostradamus a jövendőről beszél, különös képekbe burkolt. «aggatott félmondatok­ban. Nostradamus próféciái a világbirodalom egyik legismertebb müve lett. Századok fo lyamán számtalan kiadást ért el. Minden emberöltő njutt érdeklődéssé} fédezbe fel « jóslatokat. Lelkee hwek dicsőítették és elke­seredett ellenségek összekuszálták látomá­sait Akár hiszünk Nostradamus látnoki ké­pességeiben, akár nem, el kelt ismernünk, hogy gyakran bámulatos pontossággal elta­lálta a jövendőt. Megjósolta Cromwep fellé­pését, Napóleont a francia forradalmat, Hit­ler fellépését, Pétain marsain s a mai hábo­rút. Szinte megdöbbentő az a részlet , ahol egy spanyolt emleget, aki naggyá teául or­szágát. Még a nevét is leírja: Franco. A régies francia, versek szövevényéből gyök ran nehéz kibogozni, tulajdonképpen mát te akart mondani Nostradamus. Kr»fft magya­rázatai néhányszor erőltetettnek tűnnek, de mégis érdekes, sőt izgalmas olvasmány er, * könyv. Négy évszázad távlatából azonban «a ken ismernünk, hogy Nostradamus jónéhány szór bámulatosan ráhibázott az igazságra. Éppen esért a könyvet, amit a Stádium adott ki egyszerű, Ízléses formában, megérdemli az olvasóközönség érdeklődésit.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents