Keleti Ujság, 1941. december (24. évfolyam, 275-296. szám)

1941-12-31 / 296. szám

(*yor sir ás cfépirás szépírás dődcek^január jkS FABRO ISKOLÁBAN. Telefon: 29—514. Az ismeretlen Amerika Roosevelt duók, miután, az Egyesült Ál- | lomokat a háborúba sodorta, mindent elkö­vet, hogy szövetségesei és maga számára az egész amerikai szárazföldet megnyerje. A hangulatteremtésben Amerika mindig jó pél­dával járt elől. Ismerjük aizt a művészetet, amit az USA polgár a reklám terén kifej­tett. Ötletesek, hangzatosak, sokszor durván kiabálók, de mégis célravezetők voltaik ezek az eszközök, pedig legtöbb esetben csak üz­letről volt szó. Mennyivel nagyobb erőt fejt ki ma az amerikai hangulatkeltés, amikor most, már valóban létkérdésről van szó. Ar­ról, hogy vájjon a yankpe megtarthatja_e vraető állásé-, nemcsak Amerikában, hanem vijágsaerte is. Vajjo®. sikerülhet-e ez a hangulatkeltés? Még egy_két évvel ezelőtt olyan időket, éi- íünk, ajneiyekben az Egyesült Államok gaz­daságilag és bizonyos Téren művelődés szem­pontjából is uralták a világot. Filmjeik va­lósággal elárasztották az európai városokat, tőzsdei spekulációik pedig befolyásolták az egész világ gazdasági helyzetét. Az európai muhar abban a szóban, hogy „Amerika“, ’.orlátlan lehetőségeket látott. Tudta, hogy a 100 évvel ezelőtt fölfedezett óriási száraz­földnek nagy angolszász és latin városai is vannak: Quebek, Mexikó, Havannai, Rio de Janeiro, Buenos Aires, New-Tork, stb., seb. Tudtuk Amerikáról, hogy a kanadai hó alatt ói az Antillák pálmái tövében mindenütt felhőkarcolók, vasutak, óriási ipartelepek szórják ba ezt a hatalmas földterületet. Tud­tuk azt is, hogy a repülőjáratok tekintetében első a világon. Ilyen járat köti össze Ney- a-örköt Buenos A1 résszé' és sânte elbépzel- batetlen fényűzéssel megépített hálókocsikon utazhat az ember az Andese-ken keresztül. VLakától a Terra del Facgoig (Tüzföldig) telefonhálózat kötötte össze a hatalmas kon­tinens minden városét. Mindazt tudtuk és azt is tudtuk, hogy ez az Amerika éppen az emlitett hírverés miatt szinte nyitott könyv­ként fekszik az utazó előtt. * Pedig tévedtünk. Mert Amerikának jó nagyrészo még mindig ismeretlen. Ha az át­utazó ugyanis annyi fáradtságot vesz magú­óletlelietűségct megrabolni mégsem tudott. Talán bizonyos erkölcsi elkötelezettséget ér­zett az őskik ókkal szemben, talán, mert ugy vélte, hogy ezen az utón a magasabb erköl- csiség lépcsőző táré léphet. Tény az, hogy az indián kolóniák, ma is kiváltságokat él­veznek, ezzel Baconban a nyerek, bár bőven akad közöttük országgyűlési képviselő és kongresszusi tag is. tr.ég mindig alaesonyobb rendüeknek számítanék. Furcsa például, hogy hogyan akadályozzák meg a négert ab­ban, hogy választási kötelezettségének eleget tegyen akkor, amikor kiáltó táblákon bivják föl az állam kkósságát arra, hogy a polgári kötelezettségét teljesítse. Vannak az Egye­sült Államoknak olyan államai, ahol azt követelik, hogy a választó vizsgát tegyen az állami törvények ismeretéből. Természetes, hogy a fehér választót meg sem kérdezik, a néger azonban semmi körülmények között- sem állhatja ki a próbát. Texasban, Utak­ban például a választás előtti napon fenye­gető levelet kap a néger, amely szerint, hai megjelenik az urnák előtt, egyszerűen meg- lincseiik őket. Ez volt Roosevelt demokrá­ciája. A négereket mindössze 75 évvel ezelőtt szabadították fel, addig rabszolgaisorsb:oi voltak. Derék és valóban demokratikusan dolgozó férfiak vívtak hősi küzdelmet az emlékezetes amerikai pol-ráriiáboruban azért, hogy az Egyesült Államok minden tizedik emberét, a négert felszabadítsák. A polgár- háború romantikája még most is ott ti az Egyesült Államok polgárainak lelkében, mert mindmáig még az etarait világégést sem véve Id, ez volt az UÖA.nok egyetlen n **v háborúja. A romantika mellett azon­_ j, hogy tanulmányozza az amerikai szá­razföld múltját, rá jön arra, hogy igen ta­mil" ágos és nemes veretű történelme is van muu, a földnek. Ez a törb&iekim azonban a Cortázek és Pizarrok megjelenése előtti :dőkben játszódott le. Az Azkétek, Otomik, Mayák, Guaranik, Ajroarák és az arukámik tmeblóinak romjai még mindig ott hevernek elásva és c. korszerű nagyvárosok kövezetei alatt is aiz elődök magas műveltségéről be­szélnek. Ezt az Amerikát még ma is keve­sen ismerik. Talán legkevŐ3bbé maguk az amerikaiak, akiknek fehér ,,őseik“ legtöbb-1 szőr az Európáiból menekülni kényszerült és a társadalommal és törvényekkel szembenál­lókból állottak. Most, hogy &z USA is a há­borúba lépett és a legjobb utón halad arra, iiogy tervei számára megnyerje a latin Ame­rika hatalmait is, ez az Amerika bizonyára továbbra! is ismeretlen marad. Legalább is addig, ameddig a fegyverek el nem Itailgat- nak. Vannak azonban Amerikánál, ismeretlen íöidtcrületei is. A Guayanakban, Észak-Bra­zil iában, a Tüzföldön vannak még ember-láb­tól nem érintett földek, aonelyek még mind felfedezésre várnak. Ezeknek beutazására is bizonyára majd csak a világháború után ke­rül sor. * Amerikában minden tizedik ember néger, vagy színes. A mai Egyesült Államok terii letérő 1691-ben lépiek első Ízben négerek. Helyesebben hozták őket, mint rabszolgákat. Bármennyire hangoztatja e. vankee a maga életrevalóságát, a tény az, hogy az USA ha­talmas déli területeit, tropikus erdőségeit, mocsarait llano estaceadoit a négerek szor­galma és munkája varázsolta dús termő­földekké. És mit tett mindezért hálából demokráciák leghangosabb szószólója, a fe­hér amerikai. Ellentmondott önmagának, Az amerikai törvényhozás megalkotói ugyan­is alaptételként állították oda az emberi ec-yenlőséget. Eszerint av egyenlőség szerint mindenkinek joga van az élethez, a szabad­sághoz. Mindenkinek . , . c°ik a T.égernek nem., .Kiiionös, hogy éppen a literrel szem­ben viseltetett az amerikai ilyen ellenszenv­vel és megtartó az indiánt, amelytől minden igazi naooiuja. --- ___ __. ban a négert ma talán jobban gyűlölik, mint azelőtt. Amerika nemcsak rengeteg ismeret­lent rejt magában, hanem az ellentmondások hazája is. * Ha a nemzetek történelmi fejlődését néz­zük. minden nép életében találtok bizonyos szabatosságot és bizonyos folytonosságot. A legsötétebb talán az Egyesül Államok fejlő­dési korszaka, pedig talán sehol se lehetne világosabb, mint éppen ott. Hatalmas terület óriási nyeraanyaglelőhelyekkel, nagyméretű folyókkal, hegységekkel, gazdag állatvilággal rendelkező föld ez, ahol az ember nem szűk korlátok között határoltam élhette le életét. Éppen ez a nagyméretükig az, amely nem tudott ennek a birodalomnak egységes képet adni. Az az A.r rika. amit New-Tork mutat, egészen más, mint a kaliforniai vagy tovább- menve, mint a déli államoké egészen lie a Fűzfőidig. A fejlődés ezeken a területeken a ! szomszédságtól függetlenül szóttagoltan tör- | tónt, nincs is tehát egységes történelme, egy­séges műveltsége és egységes képe. Amerika történeknél tehát csak mozaikokból lehetne összerakni. Ezt különben igazolják a jelen­legi állapotok is. A Rocsevelt-féle háborús párt, amely az amerikai nagyipar és nagy­tőke tényezőiből tevődik össze, egészen más jellegű, mint a farmereket, a kispolgárokat és a munkásságot felölelő pártok. Nem le­hetne mondani, hogy Roosevelt diktatórikus eszközökkel vitte volna bein a háborúba az Egyesült Államokat, mert látszólag minden külső kényszer hiányzott. Működésbe jött azonban a propaganda, a hangulatkc-ltés és n dollár, amely tudvalevőleg mindig a legna­gyobb szerepet játszotta a yankee életében. Egyszerre kedvelt polgára iett az USA-nak a néger is. Egyik napról a másikra New- Yovk néger negyedében, a Harlemben, fehér missziós papok tartottak előadásokat, meg­rajzolva a boldog néger-jövőt csak azért, hegy az európai „elnyomók“ ellen hangula­tot keltsenek. És ha van is még ellenzéke nz Egyesült liliomok hadrauszitó pártjának, lassan el fog némuiini mindaddig, ómig a kocka jobbra, vagy balra el nem dől. Ugyan­ez n helyzet a latin-Arr.orikában is. Panama, Costarica, Guatemala, Bolivia, Chile és lösz­ben Brazília is bajlto-noa már az USA-vaA való együttműködésre. Ezek az államok ezt jórészt gazdasági kényszerből teszik. Piacaikat a dol­lár uralja és a ys-nkee jóindulatától függ, vájjon az állami költségvetés nyereséggel), vagy veszteséggel zárni le. Argentina még semleges. Uruguay, Peru még nem nyilatkoz­tak, de kétségtelen, hogy az USA gyűrűjéből aligha fognak tudni szabadulni. # Mindez azonban aligha lehet számottevő a mai küzdelemben. A latin-amerikai államok még most is a fejlődés korszakában élnek, Lakosságuk 75 százaléka színes. Az uralkodé faj, a fehér pedig aligha fogja tudni leve1 kőzni azt a sajátosságát, amely állandó nyig- talanságba.n, forradalmakban és főleg paia­mákban élte ld magát. Haderő szem pontjából számításba sem jöhetnek. Alig hihető, lógj’ bármely délamerikfd állam olyan hadsePget tudna fölállítani, amelynek átütő képesege egyenlő lehetne — péidául — a volt jugeriáv haderővel. Nem tételezhető fel ez, vaá leg­alább is nehezen hihető az Egyesült 4í«mok haderejéről sem. Az USA-nak büszkédé volt hadi és kereskedelmi tengerészet«. Sk millió tenmóayi hnjótercn kitünően kópéié tenge­részek szelték az Atlanti és a Csenik Óceánt és ime, az első erőpróbánál mégis*2 mutat­kozott meg, hogy ez csak külső cs-'opis vo‘k Külső máz volt $ Tengerészek aJyit Reklá­mozott hősiessége, mert Japán í 6^° tap megtorpedózta két legnagyobb pzkeségüket, a Fülöp-szigétek védelmére kledéit Prince George és Repulse csatahajókai Î94S.BECEMBBU 31 Vasúti kedvezményt kapnak a hotelé»? sebesültekéi megváló* gató közveuen hozzátartozók Az orosz harctéren megsebesült, vagy meg* betegedett és jelenleg az anyaország kór­házaiban gyógykezelés alatt álló tisztek és legénységi állománynak közvetlen hozzátar­tozóinak látogatására a Kereskedelem és Közlekedésügyi Miniszter Ur 167.762/VI. 1941. sz. rendeletével 50%-os vasúti kedvez­ményt engedélyezett. 1. A honvédkórházakban vagy a Vörös Kereszt hadi kórházaiban ápolt, súlyos sebe­sülteket és betegeket vidéki hozzátartozóik — legfeljebb havonta egyizben — megláto­gathatják az emlitett kedvezmény igénybe­vételével. 2. A kedvezmény igénybevételére jogosul­tak: a szülők, a feleség vary tnenyassşany, il­letve egyedülállóknál a testvér. S. Látogató egyszerre kettőnél több nem lehet (pl. apa, anya, vagy apa, feleség). 4. A kedvezmények igénybevételével tör- tíaő látogatás engedélyezésit minden esetben *z illetékes kórházparancsncktól kell kérni, aki a kérelmezőt a látogatás engedélyezésé­ről — a kedvezményes vasúti jegy váltására jogosító igazolvány csatolása mellett — hi­vatalosan crtesit-i. Az értosités és as ehhez csatolt igazolvá­nyok alapján az igényjogosultak lakóhelyük­től a kórház székhelyéig és onnan vissza 50 százalékos vasúti kedvezményben részesül­nek, mellyel 100 km.-en felüli távolságoknál III. osztályú gyorsvonattal, egyébként pedig III. osztályú személyvonattal utázhatiiak. 5. Amennyiben a látogató hiteles hatósági (községi) bizonyítvánnyal igazolja, hogy vagyontalan-szegény, tehát rászorult a kór­házba való beérkezése után a kórház gazda­sági hivatala úgy az odautazáshoz fizetett vasúti dijat, valamint a visszautazás vasúti költségeit megtéríti. 6. Azoknak a látogatóknak, akik rászo­rultság miatt azt kérik és akiknek az uta­zással kapcsolatban egy éjjelt a kórház székhelyén kell tölteniök, szállodai költség dmén három (3) pengőt fizethet ki a kór­ház gazdasági hivatala és egynapi étkezési költség, térítése fejében személyenként há­rom 13* poT.gcít. Még- egyszer hangsúlyozni*6^, Amerika más, máit amit a külső műt1 Nemcsak tör­ténelmi és földrajzi ismeret^6* vannak, de vannak lélektaniak is. Az éri3“’ ember szin­te csodú'kozik azon a mer/^STm, amivel az amerikai fiatalság, legyen lény, vagy férfi, az életnele indul. A szaba/S mí'ir szinte sza­badossággá válik akkor, }ai:* uo7 űzik, mint az amerikai „university teszik. Csak néhány napig kell tanuinl'ora;i az amerikai egyetemeken tanuló if «letét, hogy meg­állapíthassuk: az oiiní'akeriá'ó’ lányok leg­nagyobb része nem o'alany. de nem haza­fias és földjéhez rakodó férfi a fiatal­ember sem. Nomzetf68 demokrácia: ez a két jelszó -az ura“1* 3; fiatalság életében. A jövő generáció t* m!R nem a lYasthing- tonok, Lincolnok Jeffersonoké, hanem Ilpliywoodé, a \y tre-dc & azoké a helyeké, ahol pénzért miir*^ könnyen meg lehet sze­rezni. Term ászé 62 nem jelenti azt, hogy nz USA..nak nejnek komoly dolgozó pol­gárai. Vannak nrrnnt fgy élesen látó francia publi‘ ,"I*a r<>lulc, mindegyikük hajlamos arri^Sy égy dollárért eladja az édesapját. . Ez az A’ ,a amely nwst a maga h.migoztatoU1, d^ágszeiieteférel, feiületes- ségeveí cs üzent hadat az európai fejlődés pJ^rendczest megindító államok­nak. Ez í^nka, amelgr nem volt képes arra, földjének ismeretlenjeit ki­kutassa lelket kifürkéssze. Amely nem vof>an a helyzetben még, hogy nem­zeti éle1*'“ ei5Z6í kapcsolatban igazi haza. szarét«'I i':eu í:ai^ lelkúbaii és ame.Vet valóié 6yö’c,,len európai sem érthet men mcrt°e'ut ^ {udta sóim megortenfl. MÁLNÁSY TIVADAR Le«pe!esánsabb ‘terem és izörakosO*ly a Baqolyv; étterem Kclcr> ^lz“a'utCa s- szám. — Minden oooi Fin Hivő lrí_ . "ossi Dudus muzsikál. Pontos ki­esí^, Asztaírendelés teieíon: 14—80. szó Boldog uj évet kíván kedves vendégeinek jőbaratni rak, ísmeríse:nek Komjátszeghy ímSljúS venddglís Eredményes munkát fejt ki Szolnok- Doboka váimoc iekolénkivüli Hépmüvef Bizottsága Dós, december 30. Szőkiok-Dahoka vór­üiegye nemrég meg-alakult Iskolánkivüli Nép- müvelésügyi Bizottsága igen eredményes mTHikát fojtott ki e.ddig is ezen a végvári magyar vidéken. Eddig a megye területén 61 községben alakult meg a bizottság helyi tagozata, 39 faluban tartott írás és olvasás tanfolyamo­kat, 41 községben pedig földrajzi és törté­nelmi ismereteket terjesztő előadás-sorozato­kat. A két párhuzamos tanfolyamnak össze­sen körülbelül 27ÖÖ hallgatója volt. A Makkal Endre református lelkész, nép­művelési titkár vezetése alatt dolgozó bizott­ság, hogy 70 uj falusi népkönyvtár alapítá­sára vau szükség a Szamosaién tán, meri a vidéken csuk 30 népkönyvtár van s azoknak anyaga is már igen régi. A Ncpmüvelésügyi Bizottság egyébként a megye területén még tíz fonónapot rendezett népszerű előadásokkal egybekötve. A bizott­ság munkáját Szolnok-Doboka magyarság* nagy megértéssel fogadta és lelkesedéssé! karolja fel. A petróleum 1942 január havi mennyiségének megállapítása Kolozsvár polgármestere az Anyaggazdál­kodás Ásványolajipari Bizottsága által 3,085/1941. szám alatt kiadott rendeleté ér­telmében Kolozsvár thj. sz. kir. város terü­letére 1942. január hóra kibocsátott petró- leum-nte'lványok 3. és 2. sz. szelvényeinek mennyiségét szelvényenként 2 literben álla­pította meg.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents