Keleti Ujság, 1941. december (24. évfolyam, 275-296. szám)

1941-12-30 / 295. szám

1941. DECEMBER 30

Sí

JttbzJSVM

Visszavonják a Be Gauile-íéle csapatokat „ két francia szigetről

Egyiptomnak kftll táplálnia

Bern, dee. 2ff. (Búd. Tud.) Newyorkba érkezett hír szerint Muselier tengernagy, aki m két. francia szigetet megszálló csupatok főparancsnoka volt, lemondott. Jelek szerint rövidesen visszavonják a Sam Pierre és a Miquelon-szigeten partraszállt De Gauile- féle csapatokat, Hull amerikai külügyini- niazter ebben az ügyben vasárnap kétezer is tanácskozott Macken zia King kanadai miniszterelnökkel. A nu-gbeszélés után kijelentette, reméli, hogy az ügyet békésen rendezni lehet.

az angol hadsereget

Ankarából érkezett Iliret szerint a kairói angol katonai hatóságok a líbiai és egyiptomi brit haderő számára újabb nagymennyiségű élelmiszert kémek az egyiptomi kormánytól. Áz egyiptomi kormány még' nem válaszolt a követelésre. Mértékadó körük tuen azonban rámutatnak arra, hogy az óriási arányú angol vásárlások válságossá tették az egyiptomi polgári lakosság ellátását.

Hongkong utón — Manila

A világ rádióállomásai és távirati irodái éppen Hongkong kapitulációjával egyidőben jelentették tie, hősgi 'a Csendes-óceánon megindult' hatalmas küzdelem egy másik kulics_ helyzetet jelentő p&ntján, a jfülöp szigeteken is %én"fontos esemény történt: a Manilában •állomásozó amerikai főparancsnokság ismeretlen helyre távozott és vele együtt hagyta el a szigetország fővárosát » filiippiuo kormány is.

A mostani liáborn kitörés oty gyakran -megismétlődött „pakolás** a Fiilöp srtgeteket végigsöprő távolkeleti viharban sem maradt *1. Elsőnek MacArihur tábornok, a Füiüp- szige teilen állomásozó amerikai haderők főparancsnoka és Sayre főmegluzott ragadta fel sebtében összecsomagolt kolleret s példájukat . sietve követte Quezon, a szigetország elnöke te. Nagy hazárd játékosok menekültek el sietne. ®gy nagy,; világtörténelmi szerencsejáték színhelyéről. A játszma véget crt, a nyerőlapok elfogytak, keresnivaló már nincs, hát — jöhet az özönvíz,... vagy a tájfun... vagy akár a földrengés .,.

Érdekes, hogy Quezon elnök is cscnsagoit és megfutott a japánok elől. Távozása, amelyet búcsú nem előzött meg, évszámokat, dátumokat, nyilatkozatokat, ajánlatokat idéz fel a múltból ş uj fényt vet arra a meglehetősen öísze-visszahuszált hatalmas játezimára amelyet a történelem idáig „távoikedeti kérdés“ névén tartott nyilván. Ebbén a. nagy játszmában a Fülöp-szigetek sorsa <sak egyetlen egy fejezet, igaz hogy fontos fejezet. Fontossága jó négy évtizeddel ezelőtt vált történelmi ténnyé, amikor a spanyol uralom leáldozott s Amerika fegyverrel ea ‘-’O millió dollárral^ no teeg egy smog ígérettel megszerezte magának #. Fülöp-azigotek birtokát. Á filiippinók még élénken emlékeznek arra, hogy a sok ezer szigetből álló k-jB- löldi mennyország Valamikor valóban mennyország volt számukra. Első elnökük: Aguinaldo, fellázadt a‘ spanyolok eilen, majd az amerikaiak eMen. A filippinók tiiggetlenségéuek vágyálma vele kezdődött. Quezon is a függetlenség harcosaként kezdte meg pályafutását.

Együtt harcolt Aguinaldóval a spanyolok eilen, majd a segítség ürügye alatt uj szolgaságot hozó amerikaiak ellen. A forradalom leverése után hat hónapig börtönben is volt. Annyira gyűlölte az amerikaiakat, hogy évekig nem volt hajlandó angolul megtanulni. Családja gazdag volt, gondokkal nem kellett küzdenie, fiatal ügyvédként minden erejét és tehetségét a politikának adhatta. Apja fi- lippinó, anyja spanyol volt. Szülei lobogó vér-ének öröksége mellett a maga tagadhatatlanul kiváló képességeit szabadon kiélhette. .1907 és 1909 között Washingtonban működött, mint a Fülöp-szigetek főmegbizoftja. Ügyesen sáfárkodott Aguinaldo örökségével: a fi- lippino függetlenség eszméjével. Rövidesen a Csendes-óceáni térség egyik legismertebb egyéniségévé nőtte ki magát. Keleti uralkodókat jellemző fényűződ- fejtett ki. Szerette a bőséges, lüktető, pompázó életet, a szép a«z- szonyokat és — mint minden szigetlaké — a szerencsejátékot. Herbert Tichy Írja egyik tudósításában, hogy *,Sanghaj és Batávia között ö volt a legfélelmetesebb póker játékos és a legjobb táncos“.

Politikai magatartását a jelek szerint a játékszenvedély szabta meg. Három kártyát játszott meg az utolsó években. Az első a Fülöp- szigetek függetlensége, a második a washingtoni, a harmadik a tokiói orientáció volt.

Öt éve sincs annak, hogy Washingtonban MacArthur.i, az amerikai vezérkar főnökét gyors elhatározással megbízta a Fülöp-szige- tek védelmi rendszerének kiépítésével. Mae- Arthur védelmi rendszerét azonban nemsokára mága Quezon elnök és Sayre professzor, az, USA kiküldött főtanácsadója is onaodal. maskodva itéite meg. MacArthur azonban szilárdan kitartott elvei mellett. Maga is ha- zárdőr volt. Feltett mindent egy lapra: a nagy szigetek belső védelmi vonalának kikép1 zésére, néhány újabb tán aszpont kiépítésére és nem vette figyelembe, hogy a 7200 szigetből álló Fiilöp-szigeteken sok a kicsiny, lakatlan szigetecske s azok segítségével a japán hadvezetőség is kidolgozhatja a maga támadási tervét, mégpedig' úgy, hogy már a támadás megindítása is meglepetést és sikert lioz- zon. Sayre főtanácsadó már régebben felvetette azt a kérdést, hogy vájjon meg tudja_e egyáltalán védeni Amerika a kívülről érkező támadás ellen a szigetországot ?

Quezon periig 1939-beai megkeverte a maga politikai magatartását meghatározó ütőkártyákat és Tokióval keresett összeköttetést. Amerika éppen akkor kívánta azt, hogy a Füiöp-szigefeket teljesen zárják el a japán bevándorlók elől, Quezon pedig Tokióban azon fáradozott, hogy Japán és a Fülöp-szigetek kapcsolatait wieg javítsa. Japánban tett útja után már az volt, a álláspontja, hofy mind a japán, mind a filippinók népe testvérnép, nem igazságos, hogy a japánokat kizárják a Fülöp-szigetek területéről. Mégis 1940-ben vakon ■ telj esi tette WashmgtÉtt pa- rancsszerü kívánságait és megszületett ae nj bevándorlási törvény, amely a japánok előtt elzárta a szigetvilág kapóit. Tokió ás Atari illa között annyira f eszült 'lett a viszony, hogy Sayre főtanácsadónak a japán fővárosba kellett utaznia közvetítői megbízatással. Ennek az évnek tavaszán aztán Quezon, a nagy szerencse játékos végleg kijátszotta a washingtoni Stőkárti/at. Kijelentette, bogy a Fütöp-.szigetek védelmét Amerikának kell ellátnia .és a filippinók készek egy fegyveres viszály esetén' maguk .is fegyvert fogni az amerikai érdekek védelmére.

Quezon, a Távolkelet hires szerem***játékosa azonban végzetes lapot húzott. A kidobott adura a japán fegyverek sikere adott olyan diadalmas választ, amirtőre senki sem számi, tott. MaeArthul* tábornok védelmi terve ösz- s®oomlott s nem maradt hátra más, csak a gyors távozás,

Quezon elnök zsebében mindenesetre megmaradt a nagy póker párti harmadik lapja: a Fülöp-azigétek függetlenségének gondolata. F,zt már csak emlékül viheti magával. A Fülöp-szigetek soréa attól a perctől kezdve, hogy a japán csapatok Luzon szigetén pariraszáíl- tak olyan nyílt kérdéssé vált, amelyre csak a távolkeleti és Csendes-óceáni térség újrarendezése során ad feleletet a történelem.

Hongkong kapitulációja után tehát a Csen- des-óceáni térség másik fontos pontján: a Fülöp-szigeteken te sorsdöntő fordulattal lehet számolni. Az angolszász uralom napja itt te leáldozóban van. Éa ha a Fülöp-szigetek védelmére kirendelt amerikai csapatok Holiand-India és Szingapúr felé valóban eltávoznak, ez az intézkedés' nem is annyira u japánok el nem vitatható fölényét, mint inkább a Távolkeleten felsorakoztatott angolszász erők napról-napra nyilvánvalóbbá vált gyengeségét bizonyítja.

És ha Hongkong után a Fülöp-szigetek sorsát is megpecsételi a japán előretörés, Szingapúr helyzete. egészen kilátástalanná vált. Szingapúr pedig sorsdöntő fontosságú pont. Elveszte egyszerre érinti India és Holiand- India pillanatnyi helyzetét.

Quezon elnöknek ugyancsak sietnie keli, hegy valahol partot érjen, ahol elfoglalhatja helyét az angolszász politika egyre szaporodó kreatúrái: áz emigrált államfők sorában.

tisztelettel jelenti, hogy a

EGYETEM MOZGO Kacagó tarka esték

műsora

lesen*

olyan gazdag, változatos és liotsszu, hogy az előadások kivéte3 órakor, negyedhatkor, fólnys'ckor és háromnegyed tízkor t

kezdődnek. A főbb miisorszámok:

1. Stan és Pan, a muzoák kedvence- (Ö felvonásom burleszk).

2. A három kis malac legújabb kalandjai.

3. Micsoda cirkusz! (Popey, a tengerész).

4. A cirkusz hősei. (Zero és Huni négy fel von ásos bohózata). Ezenkívül a legújabb híradók ! Ivét és negyedórán át tartó, szakadatlan. nevető-erkán!

Ez az óriási műsor látható : Kedden, szerdán (Sylvester napján) és csütörtökön (Újév napján). Rendes helyárak!

Jegyelővétel: Déllelőtt 11 órától 1 óráig.

A bolsf vítsuos elleni harcban a magyar Haza biztonságáért küzd

a honvédség

Ha r1h~ hfunvfdeimi miniszter nyitni U ozat a

Berlin december 29. (MTI) A Berliner Lokalanzeiger címoldalon hosszabb beszélgetést közöl Bartha Károly honvédelmi miniszterrel a magyar véderő részvételiéről a keleti háborúban és a magyar honvédség szervezetéről.

— A magyarság háborúja Keleten — mondotta egyebek között a magyar honvédelmi miniszter — lelkileg folytatása annak a hatalmas történelmi harcnak, amelyet nemzetünk egy évezreden át kénytelen volt végigküzdeni a Kár átok medencéjének birtokáért. Elődeink ezzel mindig a nyugati civilizációért é? a nyugati kultúráért is küzdöttek. A bolse- vizmus semmiesétre,. seni hárította el Magyar- országtól a keleti fenyegetést, hanen ellenkezőleg újból fötámásztotta a veszélyt sokká] nagyobb mértékben, mint a történelem folyamán bármikor. Hálával tartozunk tehát a gyorsnak és a német véderő előrelátásának azért, hogy az elkerülhetetlen önvédelmi harc nem országunk kapujánál, a Kárpátok gerincén, vagy előterében, hanem attól sokszáz kilométerre keletre zajlik le.

Egészen természetes, hrgy a világtörténelmi jelentőségű küzdelemben kezdettől fogva rendelkezésre bocsátottuk a magyar honvédséget, mégpedig két okból:

1. mert ez a harc a magyar Haza biztonságáért folyt és. folyik.

2. mert a háború a bolséviamus ellen természetes következménye annak a politikának, vágy helyesebben annak a lelki beállítottságnak és világnézetnek, amely Magyarországra

a kommunista parancsuralom leverése óta jellemző.

Korán tapasztaltuk saját bőrünkön, mit je- k’íit a bolsevista uralom. Szives örömest veszünk részt tehát a háborúban, amely területi vonatkozásban éppúgy, mint a lathavetett hadieszközök eddig elképzelhetetlen mennyisége és minősége, valamint a hihetetlen közlekedési és Utánpótlási nehézségek ás a harc keménysége szem pont jábó' is méltán a világtörténelem legnagyobb hadjáratának uevfz- hető.

Az uj magyar honvédség felélesztette azokat az ősi magyar harcierényeket is, amelyekben nemzetünk évezredes európai történelme során mindig kitűnt.

— Katonai szempontból a szervezés korszerű alapelvei, valamint a fegyverzet és hadászat terén szerzett, gyakorlatilag rendkívül értékes tapasztalatokat a baráti némtet véderőtől vettük át. Ebben a tekintetben a világ legjobb hadseregének, a német véderőnek vér- áldozatok árán nyert tapasztalatait használhattuk fel. A korszeré háború Cz átlagot felülmúló tulajdonságokat és alapélük é-pzAt

igényel. A magyar ifjúság katonai előképzését ezért a jövőben lényegesen fokozzuk. A honvédség mai katonai értékére szemmel láthatólag nagy befolyással volt a trianoni korlátok alatt létesült leventeintézmény. Ez a testnevelés színén folyt katonai előképzés nagyban hozzájárult ohhoz, hogy az uj honvéd hadsereg oly rövid idő alatt komoly ütőerőt képviselhetett. Az intézmény további kiNÉMET ELŐŐRSHAJŐ FIGYEL A£ ÉSZAKI TENGEREN

fejlesztése ifjúságunkat kötelességtudó *» egészséges emberekké neveli, akikből egykor jó katonák lesznek.

A. német—magyar íegyverbarátsag a.Szovjet ellen viselt háború első napjaiban mindjárt a régi baj társak hagyományos együttműködésévé fejlődött. A párisi Vülvárosőikbaii megkötött békeparanc^pkat Követő* szomorú évek ebben a tekintetben nyom nélkül múltak cl és még csak nem is gyengítették ezt a/ érzést. A magyar—német fegyverbarátség egyik je&emző példája történt Urnáimul,'amikor egy kicsiny magyar kötelék parancs nélkül, önfeláldozó hősiességgel vetette ró magát egy erős ellenséges harci ahxkulatra, hogy meghiúsítsa a meglepető sszerü támadási egy magas német parancsnoki kar ellen és fordítva is sok más fegyvertény biz&nyitjc a német—magyar fegyverbarátságot. <

Ambros’o tábornok jelentést tett a Dúcénak a harctéri helyzetről

Róma, dec. 29. (Ştefani ) A Dúcé kihallgatáson fogadta Ambrosio tábornokot, a második hadsereg parancsnokát. A tábornak részletes jelentést tett a‘körzetébe eső helyzetről. A Duce bizonyos katonai természetű kérdésekre vonatkozplag utasításokat adott a tábornoknak, nevezetesen a kommunista elemek zavartkeltő gyülekező helyeinek végleges kiküszöbölésére vonatkozólag. (MTI.)

4 por Grbor bóió sz<»ritsxéki magyar követ maqánkíhalltjató* son a Szentatya e'ő't

Kóma, dec. 29. (ÖNB.) XII. Pius pápa hétfőn folytatta a Vatikánnál akkre1 'ált diplomaták újévi ki vá n sátrai na k a fogadásai és külön-külön magánkihallgatáson fogadta Portugália, Franciaország, Peru és Argentina nagykövetét, a De inikai Köztársaság, Anglia, Magyarország, Szlovákia, Litvánia, Románia követeit, valamint Írország, Haiti, Bolivia és az Egyesült Államok ügyvivőit.

Hétfőn " 'itt ínegáiddhallgatáscn fogadta Apor Gábor báró szentszéki magyar követet, aki a karói -iyi ünnepek és az újév alkialmáb'l ' Mmáesolta a magyar kormány és a magyar nép legjobb kívánságait a Szentatyának. (MTI,)

Karácsony előli 86 háxassánol knlotlek Ko o/sváron

Kolozsvár, december 29. A karácsony előtti napokban Kolozsváron erőteljesen fellendült a házasságkötés! kedv. A kolozsvári anyakönyvi hivatal kimutatása szerint december

15-ikétől kezdve karácsony szómba!jóig bezárólag S6 házasságot kötöttek. A házassági „dumping“ kifejlődéséhez sokban hozzájárult az a körülmény, hogy a magyar fiatalság most már biztos alapot talált a jövő negte- . rendesére, de nem utolsósorban emelte a házassági láz görbéjét az a miniszteri rendelet, amely a házasságkötés előtti kötelező orvom vizsgálatot rendeli el.

JÓ ÁRU ÉS JÓ HIRDETÉS ALAPJA A JÓ ÜZLETMENETNEK