Keleti Ujság, 1941. december (24. évfolyam, 275-296. szám)

1941-12-24 / 293. szám

K an A so * \ HegeyEvaidiilSÄaiiiü irta: Bolond György hdgy. I »ásBáf! H> keli a fcm%d«r«&efc ««stoltaS, ée «* c*mk minímálíe időveszteséget Jelent. ▲ t&itmxbi 'kiképzésem tut, minden, gyakor- lat, mtndan paraaca és oktató asö felel4 ott Őrködik m. mély ót gyönyörű gondolat: * m«­ABg S» évre! aaeifttt ásították fél * Iffa- gyaiorateghoB visszacsatolt Kárpátalján az első hegyi felszerelésű határvadász alakula­tokat, Az esztelen trianoni szerződés dara­bokra szakította természetes határaitól vé­dett országunkat, az északi 6s keleti határo­kat övező Kárpátok idegen uralom alá ke­rültek. Elvették alpesi jellegű, magaahagyi kilrtowtere ideálisan alkalma« hegyeinket úgy, hogy hegylcsapatok szervesetszerö fel­állítása komoly és alapos kiképzés hijjáa le­hetetlenség volt , JSJzeirkllenoazázhanninckileno tavaszán vo> an*t be diadalmas harcok közt honvédsé­günk Kárpátaljára. Március végén Jártunk már, a völgyekben rügyeztek a fák és a hegy oldalakon smaragzöld legelők nyújtózkodtak a ragyogó napsütésben. De fent a csúcsokon őtos havat kergetett maga előtt a szél és ha­tár-vadászaink dermedt kézzel, nyaMg a hóba süppedve járőrözték a kétezer méteres hava­sokat. KmberfotetM erőfeszítése«! teljesítették aehée szolgálatukat egyetlen nap alatt. Legsürgősebb feladattá vált honvédségünk-' uek hegyi felszerelése és speciálisa® képzett, határvadász alakulatokkal való kiegészítése. 8» már ugynazon év Sszéra tökéletes felszere­tés, sflécek, sí cipők. hófeöpenyek, mászóköto- lek ée a hegyi szolgálat ezer elengedhetetle­nül fontos kelléke töltötte meg a Kárpátok tövében meghúzódó laktanyák raktárait ▲ «tanfolyamokon rendelkezésre álló, kl« létszámú oktatógárda vezetése mellett ÍOO— 300 katona vett részt. Az oktatás az u. n. „T«mpo-Schwuug“ iskola módszere szerint folyt, ennek'a stílusnak technikáját, lendüle­teit gyakorolták a növendékek először sílécek nélkül, azután felcsatoít lécekkel. Napról «apta meredekehb lejtőköri folytak a gya­korlatok, mig a félénk csúszkálásból szilaj és biztos száguldás nem lett. Nevétve nyargal­ok a hegyedet soha nem látott magyar pa~ reaztfiuk a puhán porzó hóban. A Tempo- Sehwung széles, hosszú ivei szabályos vona­lakat rajzoltak a fehér lejtők» Atapos elméleti és gyakori a ti e.őkésrttés után kezdődőit meg a tulajdonképpeni barc- Jdképzé-s Si lécen harcolni. — ehhez nem elég jó síelőnek lenni. Edzett, intelligens, magas erkölcsi, színvonalon álló legénység képes csak megküzdeni a vad hóviharokkal, fagy- gyal, nélkülözésekkel. A 8—10 főből álló egy­mástól független feladatokkal kiküldött ra­jok mind nehezebb menetvonalakat, és ezzel kapcsolatban egyéni rátermettséget és lele­ményességet követelő harofeiadatokat kap­lak, melyeken az előirt pihenőhelyeket perc­nyi pontossággal kellett elérni. A járőrpa- ísnorookok pontos vázlatokat készítettek a megtett útvonalról, jelentéseiket önként vál­lalkozó jelentőfutókkal küldték hátra a 10— 12 kilométernyi távolságban tartózkodó síosz-' tagparancenokin.aik. taposott fcvényen íeesnsrttáWaak me armég- utig. A kiképzés egész tartsam alatt — első nap­tól a befejező táborozásokig — állandóan is­métlődtek a legkülönbözőbb, egyéni és cso­portos közel harcgyakori átok Az 1914. ess vi­lágháború kárpáti harcaiban mindennapo­sak voltak a súlyos áldozatokkal járó kézitu- sák, a hőslelkü apák fiai a régi csataterek megrosffcadt sírjai felett készültek fe] az uj háborúra. De küzdöttek jeges szélviharokkal, hegyekről leomló, dübörgő lavinákkal, össze- fagyva keresték a* utat irdatlan őserdőkben meghúzódó kunyhóig vagy karámig — olyan feladatokat kellett megoldaniok,, melyek tal­pig férfit, hazáját rajongásig szerető katonát követelnek. Magában a szorosan vett tűzharcban kü­lönleges követelményeket támasztanak a he­gyek és a hó. A távolságok pontos becslését lehetetlenné teszi minden ismert nagyságú, összehasonlításra felhasználható tárgy hiánya, a célzást megnehezíti a hideg, mely százszo­rosán érezteti fájdalmas hatását, amikor a fagyos fémrészekre tapad a tüzelő katona keze. A gépfegyver berázódtk a laza hóba és a csőtorkolatnál fellépő légnyomás magasra kavarja a havat. A kézigránát befullad, a tá­bort ágyuk nehéatoeeek és a mély hóban lehe­tetlenség számukra kilövést biztosítani. De mert ily viszonyok közt Is harcolni kell, meg kel! tanulni, hogyan lehet itt harcolni. A ne­héz fegyvereket emberek vontatják tüzelő­állásba. Mászáshoz a drága fókabőr helyett hevedereket csatolnak a sí lécekre és ez az olcsó praktikus megoldás a gyakorlatban ki­tünően bevált. Egyetlen hátránya, hogy sik­gywr katona eikitoi stetvooaláaah emelése m bajtársiasság, az összetartozás érzésének végtelenségig vajé fokozása. A vadásztiszt a szó szoros értelmében együtt él és gondolko­zik beosztottjaival, gondjaik. tárgyköre ugyanaz, együtt fáznak didergetö éjszakákon és tezadbfi.k a meredek kaptatókon. mindig ugyanazért a «sálért, együtt Jóban és roaszíban. Itt valóban nincs különbség tiszt és egyszerű honvéd közt. Fent a hegyeken egyedül áll az ember, körülötte leghatalmasabb elemeiben nyilatkozik meg a természet — s hiába volna a jé felszerelés, hiába a legtökéletesebb ki­képzés, ha az alföldről ideazakadt magyar le­gény nem kap tisztjétől percről-perere erköl­csi alapot s példával való buaditásjt. Itt a he­gyek közt nem lehet pusztán vagy javarészt szavakkal szellemet teremteni. Itt példa keH, megkapó, erőteljes, azt mondhatnék kézzel­fogható pé|da, amelyet a legegyszerűbb em­ber is megért s amely után meg tudja tanul­ni, magáévá tudja tenni, tisztje bátorságát, erkölcsi erejét küzdőkedvét és egész aae*te- nűségét. Fent a Kárpátok fehér ormain meat csend van A szakadatlanul portyáző járőrök meg­állnak a ceillagporos éjszakában és messze- néző szemekkel kutatják keleten a láthatárt, j ahol titán i küzdelemben harcolnak bajtársaik s acélba formázták, az uj, élettől lüktető Eu­rópát, Ott áll az Örök magyar katona hü szövetsé­gesei oldalán, vállvetve küzd a pusztulás, a keleti barbárság ellen, odaadja életét, hogy a feteetaett fiffld arany kalászt teremjem min­denki «sántám, aki hitével és öklével válfajjá egy bomlásnak indult világ újraépítését. ma! SCHNEEWE1SS HAJREGENERATOR a i*s*aa«í fe> a baj ered«*! s*S»»é*. Gyártja: Molnár Bertalan és Tsa Budapest, XIV., Nürnberg it, .»ő.jgk Névtelen hösök irtás Somlyói Eiter Gixetta — Anyuka, mi. a*, hogy „hős“,. kik ások a ,,hoséSk“ ? — kérdezte nsszonyismerSsömtől öt éves kis fia. Az anyuka válaszolt: — Tudod fiacskám, az a hős, aki valami rendkívüli teljesítményt végez, amire «uh nem tenne képes. A kis fiú, elgondolkozott az anyuka feleje­ién, látszott, hogy nincs megelégedve a hő­sök ilyetén jellemzésével s csak mikor a szo- baleáuy uzsonnázni vitte, szólalt meg: Aktor a kirikori te hős! N«n akarok vitatkozni Cai-lytevei, akit mé­ly«i tisztelek, sem asszanyismerősöuimel. Még Gyurikával sem. Legyen hős Napoleon, meg az a titokzatos kirikari te, nem bánom, de akkor bősök az én hőseim te, akikről képze­letbeli gyerekemnek ma este meséltem. Nem hadvezérek ezek, nem tudósok és nem művé­szek. csak szürke kis emeberek, akik azonban Carlyle megállapításával ellentétben neiuesas egy bizonyos pillanatban, hanem az elmúlt huszonkét esztendő alatt szakadatlanul, éte_- tiik minden pillanatában önmaguk fölé emel­A menetteljesitmények állandó növeteMévei No most rajtunk volt a sor, törjük a fejün­kedtek. «gyen«« arányban növekedett az állóképesség, a t»Udá& közbeni előállott váratlan problé­mák gyors, bukás nélküli megoldása ős a má­szás technikájának állandó fejlesztése, A hegyi harc sajátosságai folytán különle­ges kiképzésben részesültek a tanfolyami nö­vendékei. A híradóeszközök tökéletes ismere­te minden egyes ember számára elengedhe­tetlenül fontos. A legmodernebb katonai rá­diókká) és telefonikészülékekkei gyakorolták nap-nap után a járőrök a parancsnoksággal Való állandó összeköttetés fenntartását és biztosítását, A terep erősen tagolt jellegénél fogva a rádióval va|ó kiképzésre kellett a fő- eulyt vetni és ezzel az eredetileg aránylag kis teljesítményű készülékkel a gyakorlatban bá­mulatos eredményeket értek el. Mostoha időjárási viszonyok közt, 2000 méteres hegy- dbnulatokon keresztül állandó összeköttetést biztosított és könnyen és gyorsan kezelhető készülék. A tanfolyamon minden katona egész sőgügyi kiképzésben is részesült, különös te­kintettel a törések esetén nyújtandó elsőse­gélynyújtásra és sebesültszállitásra. Több napig tartó táborozásokon az után pótlás megszervezése, hókanyhók építése és berendezése volt a gyakorlatok tárgya. A fel merülő kérdéseket helyi viszonyokhoz aikaJ- tnazkoava kellett kz egyes alakulatoknak meg oldaniuk, igy például az erősen vizszegény Blizniea (1883 m.) tetején táborozó zászlóalj öszvéreken szállította fel magának a vizet, mert a források a 30 fokos hidegben oly mé­lyen befagytak, hogy a rendelkezésre álló robbantóeezközökkel nem lehetett őket kila- laltani. Közel 300 ember számára 60 métermá- '80, szalmát, naponta mintegy 200 kiló ke­nyeret, 50 kiló húst és rengetek egyéb élelmi és egészségügyi cikk fe]szállitását kellett, fennakadás nélkül lebonyolítani. Az öszvérek négy óra alatt tették meg a 8 kilométerre fekvő falutól fel a táborig vezető utat és majdnem ugyanannyi időbe tellett, mig a ki­ket., hogy hát ez mit te jelent. Asszonyisme- rősőm gondterheeen csóváit a fejét és sóhaj­tett : Este mesélni fogok a gyereknek a nagy hő­sökről, legalább az életet is megismeri. Mb gondolsz, kivel kezdjem? Meg van, meg van. hát persze, hogy Napóleonról fogok mesélni a kis fiamnak. És büszkén mosolygott, hogy ő milyen okos. nem szorul tanácsra. * Ha nekem gyerekem lenne, gondoltam este otthon, — most én is oda ülnék ágyaeskája mellé és mesélnék neki a hősökről. De nem Napolenról, hu-i.’m a mi houszeraő drága hő- seinkrőL... és a mi magyar honvédetekről, akik téli fagyban, őszi sárban menetelnek az uj magyar dicsőség felé... És megtanítanám arra, hogy ne csak a politikai, a háborús hő­söket tisztelje. Pasteurről, Röntgenről, Amundsenröl, Edisonról, Rodinróí, Tolsztoj­ról, Anntolle Francéról mesélnék neki. Mert csodálatra méltó husiik azok te, akik legyőzik a betegséget, a tudatlanságot. Hősök a művé­szek és irók is, mert szebbé és ezáltal elvisel­hetőbbé teszik az életet. Hogy is mondta asizotiytemerősöm ? „Mesétek, neki- a hősökről, legalább megis­meri az életet“.... Félek, félek, hogy Gyurika nem az igazi életet, vagy legalább te nem a mi életünket fogja megismerni Napoleon történetéből. Hogy ezt ismerhesse meg, azokról a névtelen hősökről kellene mesélni neki, akikről nem szól a krónika. A mindennapi élet. minden­napi hőstetteinek mindennapi bőseiről, meri ebből megtanulná Gyurika ás az összes Gyu­rikák, hogy az élet tömegesen gyártja a hő­söket, vagy másképpen mondva: élni annyi, mint hősnek lenni1­Carlyle azt mondja: „Hős az, aki egy adott pillanatban önmagát és másokat felül­múló cselekedetet via* végbe". A MINDENNAPI KENYÉR MINDEN­NAPI HŐSEI Különböző városokban találkoztam őzekkel a hősökkel. Az ' egyik lakásközvefitéssel fog­lalkozott, azelőtt bankigazgató volt. Egész nap loholt a városban s a kiszemelt ügyfél­nek félszeg zavarral mutatkozott be: „Dr. N. J. vagyok“. Különös nyomatokkal hangsú­lyozta azt., hogy: „doktor“, mintha csak vé dőpaizskőnt maga elé akarná tartani, hogy hát kérem, ne tessék engem durván elutasít«- ni, vagy kidobni, mert igaz, hogy most „csak“ ház és lakásközvetitő vagyok, de vala­mikor jobb napokat is láttáim, gondolhatják, hisz doktorátusom van... eteket jelentette az erősen hangsúlyozott bemutatkozás De hogy a megaláztatásokat non sikerült minden eset­ben kivédenie a doktorátus paizsával, mutat­ta felénk pillantása, melyet a „kliensekre“ vetett. Felvonulnak a képzelet alkonyati síkján a múltból tanítók és tanítónők, magasrangu hi­vatalnokok, akiket a nyelvvizsgák „elégtelen­je“ kiebmdalt állásaikból. Akik a minden­napi kis kenyér mindennap verejtékező nagy' hősei voltak, fát vágtak, zsákot hordtak, nap­számra szegődtek, kalauznők, mosónők, var­rónők lettek asszonyainkból, szétszóródott az egész család, ki erre, ki arra, ahol akadt egy kis kenyér. Ezekre a hősökre gonuoiok most, akikről névszerint nem fog megemlékezni sehol és soha a történelem krónikása. Akik megalázva, énhalálra Ítéltetve még sem tagadlak meg ma­gyarságukat, akik vártak, tűrtek és hittek a mártírok szent hitével, hogy „lese még egy­szer ünnep a világon“. És az ünnep eljött. És most csendesen, szomorúan arra gondo­lok: 6 vájjon hányán élnek, hányán örülnek közülök a második magyar karácsonynak? Megrokkanva, elnyűtt tettel, hányán dőltek M köaiüöfe, % MHsâaytetaaitee fekete »érj* ká­nya* ismételt hideg mélyébe... és az apró sorstragédiák, a szürke társadalmi drámák is­merős és ismeretlen hősei, akik felimagaszto- sulva, mint egy honmegtartó hadsereg jönnek. jönnek.- fejük kőről a szenvedéu glóriája, ha­juk goná-/eÁcr, az arcuk éhseg-fföW s szemük piros ,a virrasztástól és a könnyektől. És. ahogy hangtalanul marsolt a néma hadsereg, úgy éreztem róluk kellene meséljen minden magyar anya a gyermekeinek. Hogy az ő sorsukból, hősi életükből viruljon ki eze«r és ezer magyar gyermek telkében az emberi sség_ gél, részvéttel, megértéssel átitatott élete#: A kenyér szent! És ahhoz joga vem minden­kinek, aki ét! Szüácfysom'ycH nop'ó A MÁSODIK MAGYAR KARÁCSONYRA több mint caser szegény iskolás gyemnek kapott szeretetosomagot. Meleg ruhákat s egyebeket osztottak síiét közöttük ár. Isko­lák vezetői és a Nőegyletek elnöfcnői. Már hosszú hetek óta folyik a gyüjtéa nehéz munkája, de a lelkes magyar nők semmi fáradtságot nem sajnálva, gondolkodtak arról, hogy » karácsonyi angyal ez évben is ethoz&a hasznos ajándékait a szegény gyei. »leteknek. Áldozatkész szivek ajándékozta kelmékből Jótékony kezek szabták, varrták a csinos, meleg ruhácskákat, »melyeket egyéb ajándékokkal együtt 20.áu osztottak Id a® iskolás gyermekek között. Kedves, műsoros előadás keretei között történt a karácsonyi szeretetcsomagok kiosztása, me­lyekért az érdem főként a két nőegyleti elnököt, Handfery Káímánnét, Abkarovlt» Jánosáét és a* iskolák vezetőségét Sietik n*eg. k MEGNYÍLT AZ LJ MOZI Szilágyöomlyó közönsége hónapok óta nél- ,'LÜ|özi az egyetlen szórakozási lehetőséget, a mozi előadásokat A város tulajdonában lévő mozihelyiséget szépítő, fiatalító eljárásnak vetették alá s a hónnapok ót» folyó átalakttá-- arl mutokálatoik valóban csodát müveitek A penészes, egészségtelen, istállőszerü épület, mosl: a „kor követelményűinek" megfelelő formában, a régihez képest elegáns küldővel e modern szép. belső berendezésBel várja, a közönséget A város lakoság«, őrül te & : ,ozl-- helyiaég sok áldozattal járó újjászületésének, de főként annak, hogy ezentúl hetenként 81 szőr is tartanak előadást. Az ,.nj" mozit az „Iglól dlákok"-kal nyitották meg * TELKET KAPOTT A LÖVÉSZ- EGYESÜLET zwáiágy Somlyóm ii», — mint mindenütt Me or siágban, — megalakult a Xövésr. Egyesület. Elnöke Farkas József srilágyiwnntyól IWd- birtokos. A vái'oe értéke« telket ajé ' T:«- zott a Iiövész Egyesületnek, m»’jre a kö- ze|jövó"ben felépítik a Itrvéar Egyesül cf épületét. * NINCS OK AGGODALOMRA, nyugtatja meg a lakosságot a város vezető sége. A téli zaírellátás biztosítva van! öt száz darab hízott sertés vár levágásra s Szí lágy Somlyó téli zeirellátása nem fog oka dályha ütközni. * ÁTHELYEZÉSEK Két „oj“ Somlyóit veszített el a Táros, Két rokonszenves, közszeretetben álló ar tá­vozott el körünkből. Kovácsié« Lajost, a Magyar Nemzeti Bank szllágysomiyól flók- imtézetének vezető-helyettesét, hasonló vnl. Hőségben Érsekújvárra nevezték ki, Duirt- ranovloh Eleket, a Magyar Nerczett Bank szilágysomlyói fióktntézeténél lévő fétfíf • vizsgáló tisztviselőt pedig Mlskuflcra holyw tők hasonló minőségben. A két derék, ma­gyar űr eltávorását őszintén fájlalj» a* egész város NINCS TÖBBÉ ZSIDÓ ÜZLET! A váróé tulajdonában lévő üzlethelyiségek fölött uj cégtáblák hirdetik az uj kereskedők nevét. Máról-holnapra felszínre került egy uj keresztény kereskedő-társadalom, melynek képviselői főként a város tulajdonában lévő üzlethelyiségeket bérlik, ahol eddig r-»upe zsidó kereskedő volt. A város épület • 1 i te­hát nincs többé zsidó kereskedő, e, g. JÓ ÁRU ÉS JÓ HIRDETÉS ALAPJA A JÓ ÜZLETMENETNEK

Next

/
Thumbnails
Contents