Keleti Ujság, 1941. december (24. évfolyam, 275-296. szám)
1941-12-24 / 293. szám
JSMI. K. Ji HAC sa N. V Karácsonytól karácsonyig SIS ezer pengői fullalfalc ICoioKS-yármegyében a falusi családvédelem céljaira Öntudatos emberekké emeti a Közjóléti Szövetkezet a földmives• társadalom elesettjeit Koteaevár de©©asb« 23. Karácsonytól karácsonyig. Mindössze egy esztendő. Rövidke pillanat a vita« végtelenében és mégis milyen hosszú idő az ember életében. Mennyi minden történt ez alatt az év alatt. Különösen nálunk Erdélyben., velünk magyarokkal. akiket veszendő sorsra ítélt két évtizeddel ezelőtt Trianon. A krónikás csak félve nyúlhat toJjáhoa, ha mindazt meg akarja örökíteni, amit az utolsó esztendő hozott. Valahogy még túlságosan benne élünk az események forgatagában és túlságosan széles a látókör, annyira, hogy átfogni szemünkké! és leszűrni a tanulságokat nem is tudjuk. Csak majd egykor, ha elült a vihar és beállott a csend, átalakult a világ és talán megváltozott az ember is, csak akkor lehet az események apró mozaikjából összerakni a tovatűnő esztendők valódi képét. így az elmúltét is.. A krónikásnak azonban mégis kötelessége, hogy a mozaikdarabkákat megalkossa mert értékesek lesznek azok számára, akik az öaz- szefogó nagy miire vállalkozni akarnak és mernek. íme egy ilyen mozaik. A legszebb föladat Egyénekből tevődik össze a család, családokból a törzs és törzsekből a nemzet. Ha azt akarjuk, hogy nemzetünk erős tegyem, meg kell erősítenünk az egyént, a családot és a törzseket. A legszebb feladat ez azok számára, akik elhivatottságuknál fogva nem a mának élnek, hanem a jövendőért dolgoznak. Ilyenek — bája a felettünk élő Erőnek — bőven akadtak mindig a magyar fajtában. Az egyik legragyogóbb, nemzetéért dolgozó fiának, Széchenyinek éppen az utolsó évben emelt oltárt szivében a hálás kegyelet. Ilyen Széchenyije voltak és lesznek mindig, még altkor is, ha nevüket nem is dobja felszínre a forgandó véletlen kereke. Ha névtelenül hatnak is meg. Munkájuk azonban megmarad és a késő utód tisztelni fogja ezeket a névteleneket is. Az utolsó évben — megelégedéssel szögezhetjük le — sok minden történt ezen a téren is. Az Anyaország, amelynek fiai huszonkét- éven át annyi létté aggod«! ómmal gondoltak reánk, megszervezte nálunk is a család-, és ezen keresztül a nép-, Illetve nemzetvédelmet. Akiket erre a munkára rendelt, csendes, komoly, dolgozó emberek. Munkahelyük falán csak halkan szűrődik át a kinn terjes erejéből tomboló harci zsivaj. így ie ken lennie, hiszen ott benn az aggódó gondosság és a szenvedély-nélküliség az ur . . . A Közjóléti Szövetkezetek a csaló d- védelóm szolgálatában A vármegyeháza első emeletén egy ajtón egyszerű papírlapon ez a felirat szerénykedik: KopMSvármegye Közjóléti Szövetkezet. Hia belépünk, Íróasztalokkal bútorozott, ragyogóan tiszta irodaszobát látunk magunk *Jőtt. Ebből a szobából nyílik még két, az ejeflhtfe hasonló munkahely írógépek kattog nalt, telefon szól és az idegen az elhangzó feleletekből azonnal észreveheti: itt egészem különös, karitatív munka folyik, anélkül azonban, hogy annak puszta segélyezési jellege leime. A törvényhatóságok területein és így a Ko. taz6 vármegyében is felállított Közjóléti Szövetkezet az Erdélyi Szociális Szervezet jogutódja, az Országos Szociális Felügyelőség közép szerve. Elnöke mindenütt az alispán, helyettese itt a vármegyei főjegyző. Van egy előadója, ez nálunk Boda Bé]a dr. és van egy vármegyei szociális gondozója, itt: Kocsis Margit dr. Valamennyien az igazgatóság tagjai, akiket 8—10 meghívott, többnyire tekintélyes, szakismeretekkel rendelkező polgár, vagy polgárnő egészít ki Az intézmény a.l- saservei a járási főszo-lgabir-óságokhoz kiren. «felt járási szociális gondozók. Ezeken kívül teküatélyee számú tisztviselő és tisztviselőnő dolgozik azon, hogy az arra érdemes, sok gyermekes földműves családok különböző ..juttatások“ utján megerősödve nézhessenek -szembe a jövővei. „Akié a föld, azé az ország!“ Ezzel már meg is mondottak az intézmény tulajdonképpeni célját. Szükséges azonban hangsúlyozni, hogy a „juttatás“ alatt nem el- MMO^íltatw nélküli segélyt értünk, Ingyen nines segítség, mert az Országos Szociális Felügyelőség elgondolása az volt : adok, hogy adhass! Adok, hogy megerősödhess, de a munkádat is megkövetelem érte Nem alamizsnát kapsz, tűni megaláz, hanem hozzásegítelek ahhoz, hogy becsülettel dolgozz és megkapd érte jutalmadat: azt a jólétet, arrw#y mellett: gyermekeidet felnevelheted és becsületes, földedhez utolsó leheiletedig hűséges fia lehetsz az országnak. A „juttatás“ tehát csak kölcsön, de olyan kölcsön, amelynek visszafizetése nem okoz nehézséget, ha a kölcsöntvevő dolgozik és van benne felelősségérzet. • Aki volt az életben szükségben, aki tudta, hogy munkaalkalommal meg lehetne őt menteni, aki érezte, hogy a pillanatnyi segítség újra helyes útra tudná terelni az életét és végül: aki ismeri a földműves családok küz- detnes életét és ismeri azt a rendkívül sok értéket, amit a kérges tenyér, a napbarnított arc és a „paraszti-köntös“ takar, az megtudja érteni az elgondolás nagyszerűségét. Az megérti, hogy öntudatos embert akarnak faragni a földműves társadalom elesettjeiből, mert régi igazság az, hogy akié a föld, azé az ország. Ha meg tudja tartani a magyar földműves a földjét, akkor meg fogja tudni tar tani az országot is Tehenet tejjel, kocát malaccal „törleszt“ a gazda Hosszasan elbeszélgettünk Boda Béla dr-al Kolozs vármegye közjóléti előadójával a föld műves családvédelem kérdéseiről. Megtudtuk tőle, hogy a munka, a „juttatás“ munkálja nem is olyan egyszerű dolog. Az igénylő beadja kérvényét a Közjóléti Szövetkezethez. Ez azonnal utasítást ad a 14- rási szociális gondozónak arra, hogy megejtse a helyszíni szemlét. Ha a földműves több gyermekes, nem iszákos, feleségével pé|- dátadó életet él, legyen bármilyen szegény, eljut a ,Juttatásig“. A becsületes éleit az egyetjen „garancia-levél“. Ez azonban. kinyitja a legbonyolultabb zárokat is A „juttatás“ leginkább élő-állat és csak a legritkább esetben történik készpénz folyósításával. Tehén, ló, koca. kecske és a Juh azok a háziállatok, amelyekkel a Közjóléti Szövetkezet az igénylőket ellátja. Ezeket maga vásárolja meg, maga adja át a gazdának, a pénz tehát nem Is szerepel a kölcsönadási, vagy „juttatási“ eljárásban. Érdekes a visszatörlesztés formája is. Mondjuk, hogy tehenet kapott a gazda. Megállapítják annak vételárát. Ezt a „juttatást" igénybevevő tejjel törleszti. A tejet a Zöldkereszt veszd át és annak napi árát ő fizeti be a Közjóléti Szövetkezethez a gazda javára Mindaddig, amíg a vételár meg nem térül és így a tehén a földműves tulajdona marad. Van a tejszolgáltatási kötelezvénynek egy érdekes pontja, amit érdemes kiemelni. így hangzik: „Köteles vagyok a tehén által adott tejből naponta annyit visszatartani, amennyi családom tejeBátására szükséges és csak a felesleges mennyiséget bocsáthatóm áruba.“ Az egészséges, jól táplált gyermekből fejlődik ki a fizikailag és lelkileg egészséges ember Ehhez a ponthoz felesleges is tehát minden magyarázat, önmagáért beszél. A kocát malacban térit! a gazda. De nem az első malacozásból, hanem az azt követőkből. Minden „Juttatásnak“ meg van tehát » törlesztése és olyan formában, hogy a segítséget igénybe vevő szinte észre sem veszi, mikor törlesztette le adósságát. Ahol meghallgatják a fa vak elesettjeit Boda. dr. a továbbiak során nehány számadattal ie szolgált, 1 üt 1-ben, tehát karácsonytól karácsonyig 375.000 pengőt tett ld a törvényhatóság területén a „juttatások“ összege. Az előirányzat 1942-re már 400 000 pengő. Alig van Kolozs vármegyének olyan községe, ahová el ne ért volna a Közjóléti Szövetkezet áldásos keze. Panasz a visszafizetés nem teljesítése miatt talán nem is akadt. Ez azt igazolja, hogy az intézmény valóban körültekintéssel dolgozik. A Közjóléti Szövetkezet igazgatósága minden kérvényt a legnagyobb tárgyilagossággal intéz el. A járási szociális gondozók helyszíni felvételeit lelkiismeretesen bírálja meg és éppen ez a személyi érdektelenség a legjobb ut az Igazságosság felé, A megítélést pedig sokszor igyekszik megnehezíteni a más vonatkozásban is túlontúl tapasztalt személyi irigység amely a községben úgy mint a városokban is névtelen feljelentések, vádaskodások és az öndicséret, valamint a mások lebecsülésének formájában nyilvánul' meg, Bonczos államtitkár a szociális gondozás irányítója Nem volna teljes a krónika, ha a maga mivoltában és nemzetünk megerősítésének szem pontjából olyan fontos misszió elnökéről dr. vitéz Bonczos Miklós államtitkárról meg nem emlékeznénk. Közéleti szereplése jólismert már a hazatért erdélyiek előtt is. Kiegészíti azonban a képet az, ha eláruljuk, hogy a szociális gondozás az ő tulajdonképpeni területe. Sok oldalú elfoglaltsága, mellett erre áldozza legtöbb idejét és hogy nem hiába, azt sok-sok boldogabb jövővel szembenéző falusi házikó lakói igazolhatják. Egy hindu költő tette fe] a kérdést: ,,Ki tudja ml hozza a bárányfelhőket az égre és mi varázsolja a kis gyermek ajkára a mosolyt? Az utóbbi kérdésre nyugodtan felelhetünk: a szociális gondoskodás A táplálék, nak, a szülök gondtalanabb életének és a munkaalkalomnak ez az áldásos megteremtője. Illett, hogy a legszentebb ünnepen megemlékezzünk róla. MÄLNÄSY TIVADAR velem Maradj velem, e sötét éjjelen marajd velem, szerelem. Oly jó hinni tebenned, vakon. mikor már hinni semmiben sem lehet. Maradj 'velem és szeress, — ha szeretni még lehel — ha. elhagysz hinni sem tudói s hit nélkül nincsen szerelem. Maradj hát velem, hogy higyjek újra, éljek újra. győzni tudjak, szeretem. S míg mellettem élsz erezzem sorsam fölött a nagy Isten kezét. FLÓRIAN TIBOR Kof ozsy ári EuíotUcsa: Skirossl Beszerzési Termelő és Értékesítő Szövetkezete, mint a „Szövetség“ Központ íagia Állandó butorkiállitás Szentegyház-u. 5. Tel. 20—98. Alapitásii év 1911 Elvállal mindennemű asztalos- és kárpitos munkát, intézeti és irodai berendezéseket, épiileimunkákat a legmesszebbmenő felelősséggel és pontossággal Miért kell minden magyarnak lövésznek lennie? A világ ettől hatalmas küzdelemben mérik össze fegyvereiket az igazságért és a mindem aégnek egyetlen olyan zuga sinea, melyet elkerültek volna a háború hatásai. Országunk, háta honvédségünknek, kellő pillanatban közbelépve távolba űzte a fenyegető ocrosz hatalmat. A mostani aránylagos csend és biztonság azonban nem art jelenti, hogy most végre megnyugodhatunk, sőt azt követeli, hogy ezt a szerencsés helyzetet kihasználva még több munkával úgy készüljünk fel a jövőre, hogy az elkövetkezendő legnagyobb orlcén se téhes- sen kárt a magyarság fajában. Felvetődik önkénytel emil is a kérdés: mi a teendő? A válasz egyszerű: minden vonalon. tehát a polgári élet vonalán is úgy felkészülni, hogy szükség esetén dicsőséges honvédségünk minden magyart egyformán jól felhasználhasson. Ennek pedig csak egyetlen módja van: a polgári lövészszervezeti munka. melynek keretében férfi, nő és gyermek, ifjú & aggastyán oly kiképzést és nevelést kaphat, hogy minden honvédelmi feladatra felnsznál- ható legyen. A svájci és a finn példa Hogy mit jelent a lövészet, arra sok példát látunk. Svájc nagyhatalmak közé beékelve bátran meg tudta és tudja védeni függetlenségét. mert polgárai valamennyien .jól kiképzett és fegyelmezett mesterlövészek, akiket arra neveltek, hogy hazájukért szejnbeszáH- janak minden veszéllyel. A másik példa Finn&rszág, melynek mesterlövészei az orosz óriást tartották fel előretörésében. És ez érthető is. A lövész hideg fejjel néei az eseményeket, becsli a távot és biztos szemmel: látja a célt. A lövásznevelés kifejleszti ezeket a tulajdonságokat az egyénben és alkalmassá teszi arra, hogy felülkerekedjék a napi politika eseményein és azt a célt lássa, amelyet fajának és nemzetének követnie keli-. A mozgalom erkölcsi ragéi Sohasem volt nagyobb szükség arra, mint most, hogy tisztán lássuk a követendő nemzeti célt,. Az. elmúlt 22 irr tanulságai azt bizonyítják, hogy a nemzetépitő munkából senki sem maradhat ki és a. nemzet minden tagjának fel kelj készülnie további küzdelmekre fajunk érdekében & hazánk javára. Az Erdélyt átfogó lövészegyletek szervezetének működését ilyen szemszögből kell néznünk és azért erkölcsi kötelessége mindéit erdélyi magyarnak, hogy azok működésében tevékeny részt vegyem és munkásságukat minden vonatkozásban, sízellemanel, anyaggal támogassa. Itt a munka előli felrevonulás fényűzésének nincs helye s nem vonhatjuk ki magunkat a kötelesség teljesítése alól semmilyen oknál fogva Sokan voltak eddig olyanok, akik % lövészetben csak sportot vagy játékot láttak, de nem tudták felfogni a lövészet nemzetvédelmi jelentőségét. Ezekhez szólunk most, hogy rádöbbenjenek végre kötelességükre. Azok, akik most viszonylag békében, kényelemben, jólétben és gond nélkül élnek Magyarországon, gondnélküli békés életüket dicsőséges honvédségünknek köszönhetik, mely elég erős ahhoz, hogy minden fenyegető veszéllyel szembeszálljon. Ezt az erőt fentartani és fokom! csak úgy lehet, hogyha megfelelő szellemben nevelt utánpótlása lese honvédségünknek. Ehhez pedig az szükséges, hogy megfelelő Icatonaeszménytől áthatott polgári közszellemet fejlesszünk ki. Erre pedig legalkalmasabb a lövészintézmóny. Nemcsak sport, tehát a lövészet és lövész- munka, de nemzetvédelem is. Nem játék, hon nem leomoly küzdelem nemzetünk létéért és jövőjéért. Az egyszerű nép már tisztán látja a helyzetet. A kolozsvári Wesselényi Lövészegyesü- let legutóbbi szórványéit.] én megható látvány volt azoknak a mérni földműveseknek a csoportja, akik a fáradságos utat a városig saját költségükön tették meg, hogy eleget tegyenek a lelki parancsnak, amelyre a magyar kötelességérzet hajtotta őket,. Ezek az egyszerű, de erííshitü földművesek tudják, érzik, mit jelent számukra a lövészet és mit kell tenniük: népünk jövőjéért Ez a megható példaadás lebegjen mindnyájunk szeme előtt! így érez és igy cselekszik az öntudatos magyar, tekintet nélkül arra, hogy egyszerű földmüves-e, vagy más társadalmi osztályhoz tartozik. Mert minden magyar honvéd; tehát lövész is! Kolozsvár, 1941. december 18. ORBAY FERENC Jó Ara és jó hirdetéSdaa alapja a Jó Metmenetnek oJbbhS^^ I