Keleti Ujság, 1941. december (24. évfolyam, 275-296. szám)

1941-12-24 / 293. szám

1941. fC/tU ÁCSON Y Á kettős kereszt I r. r *• . r ■ ■ *1 hetszozotveneves jubileuma jfta: Széli Sándor dr. A közről emén yhen sokáig az a nézet ural­kodott, liogy a kettős keresztet, mint apostoli jelvényt Szent István királyunk kapta II. Sylvester római pápától. Az njabbkori és fő­ként érmeken alapuló heraldikai kutatások azonban bebizonyították — Sámán Bálintnak 1918-ban jelent meg errevonatkozó alapos tanulmánya (Turul, XXXVI/3—11) — hogy az apostoli kereszt mindig egyes kereszt volt ez az u. n. latin kereszt), amelyet királyaink a XI. század közepe óta viseltek. Tehát Szent István királyunk is minden bizonnyal ilyen gyes apostoli keresztet viselt. Ha II. Sylvester pápa adományozott Í3 va- «milyen keresztet kitüntetésképpen István királyunknak, az semmiképen sem lehetett kettős kereszt, annál 13 inkább nem, mert ilyet sem Sylvester, sem pedig korának egyet­len nyugati egyházfejeddme sem viselt, ha­nem csakis a hosszú, nyélre tűzött, hordozha­tó egyes apostoli (u. n. latin) keresztet. Az egykorú emlékek is erről tanúskodnak. A Gizella (Kejszla) királyné környezetében hiiuzett koronázási paláston, a XI—XII. szá­zadbeli összes pecséteken és egyes érmeken István király egyszerű keresztteli díszített or­szágalmát tart kezében. A kettős keresztes országalma az Anjouk korában készült. A koronázáskor használt apostoli kereszt azon­ban még ma is egyszerű, hordozható, u. n. latin kereszt. A kettős kereszt legelőször. TIT. "Béla kirá­lyunk által 1190 tájin — vagyis hétszázötven esztendővel ezelőtt — veretett érmeken for­dul elő és pedig mint valódi cimerkép, azaz pajzsba foglalva. Ezldő óta mint királyi jel­vény és címer állandóan használatos, némi változtatással (hármashalomra állitva, nyílt koronával) mai állami címerünkben is fenn­maradt. A kettős kereszt eredetének vizsgálata so­rán kétségtelenül megállapíthatjuk, hogy hasz­nálata bizánci hatásokra vezethető vissza. Már korábban is megtaláljuk azonban a III. Béla királyunk által 1190 táján bevezetett ti ős kereszt egy ősibb változatát, Heraldi-« kusaink figyelmét ez ugyan eddigelé elkerülte. Heraldikai irodalomuiikben legalább is nem igen történik utalás arra, hogy a magyar ki­rályi korona — amelyet az ország független­ségének & egyenrangú szövetségesi mivoltá­nak elismerését jelképező bizánci feleségével kapott Géza király mik 1074-ben megtisztelő jelvényként Bizáncból — egyik zománcképen az adományozó Dukaaz Michaeiisz bizánci császár (bazileusz) és Konsztaninosz trónörö­kös zománcképei mellett Géza magyar király zománcképe is megvan s azon Géza királyunk kezében rúdra erősített kettős kereszttel áb­rázolt at ik. Ennek a kettős keresztnek az alsó része a görög omega betűre hasoulit; maga a kettős kereszt pedig az u. n. horgonyke. resztre, az őskeresztélyek jelvényére emlékez­tet. A kettős kereszt a ,,krisztusi hit“ eme legősibb jelvényéből alakult ki, Bizánc és Magyarország Bizánc az akkori világ legnagyobb politi­kai hatalmassága volt. Elég végigtanuhná- nyoznunk azt a hatalmas diplomáciai harcot, amit p. a frankok királya folytatott császári címének Bizánc által való elismertetése vé­gett, hogy ennek a hatalmasságnak mértékét érzékelhessük. Bizáncban már ebben az idő­ben — XI. században — mint hatalmi jel­vény szerepel a kettős kereszt és ezért egé­szen különös értéket kell tulajdonítanunk an­nak, hogy a bizánci kancellária Géza magyar királyt a neki készíttetett királyi koronán 1074-ben ilyen hatalmi jelvénnyel kezében ábrázoltatta. Ennek jelentősége még inkább nő szemünkben, ha meggondoljuk, hogy ettől az időtől kezdve mind a bizánci császári kan­cellária, mind pedig a római pápai kancellá­ria oklevelükben már következetesen a „rex“ ciánnal illették a magyar királyokat, holott korábban rendszerint csak a „dux" cim jár­ta. Az 1074 év körüli diplomáciai és hadtör­téneti adatok is amellett bizonyítanak, hogy ebben az időben állíttatott teljeséggel helyre, illetve szilárdittatott meg isimét az ország függetlensége és az idegenből visszahívott Endre és Béla, valamint az utóbbifiak fiai: Géza és László függetlenségi háborúikkal az 1074-ben lezajlott hires mogyoródi csatában fektették le a magyar nagyhatalmi állás alap­jait, aminek méltó elismerése az akkori leg­nagyobb politikai hatalom részéről — jutott ezekben a jelvényekben és címekben kifeje­zésre. I Bizánccal való intenzív politikai kapcsola­taink természetesen Szent László halála után is folytatódtak, akinek Piroska nevű leánya később IRENE bazilissza néven ült a császár ínellett a trónon. Az egyházi összeköttetések alapjait még az V. században a meotiszvidéki ősmagyarság fektette le. amelyeket még Szent I István nagyatyja, a híres erdőelvi gyula, aki 943 táján Bizáncban vette fel a kereszténysé­get és a Sztefanosz nevet, korábbi neve hihe­tőleg Kalotha vagy Kalocha, igen elmélyí­tett, amikor Bizáncból hazatérve püspököt és téritőket hoz haza a magyar földre. Könyves Kálmán azután többször ellentétbe keveredett Bizánccal Dalmácia birtoklása miatt, sőt a római pápa által dalmát-horvát királlyá való koronázása (1103) érdekében később a magyar egyház nagyfokú önállóságát is haj­landó volt pápai korlátozásoknak alávetni. III. Béla korában azonban a kapcsolatok ismét a legélénkebbek, sőt Bélának egy idő­ben terve volt a bizánci és a magyar trón egyesítése. Tudjuk róla, hogy Bizáncban ne­velkedvén, az udvarban a császár után követ­kező legelőkelőbb rangot viselte és hosszú ideig hivatalosan is elismert várományosa volt a császári trónnak. III. Béla tel iát min­denkinél jobban ismerte a császári kettős ke­reszt, mint nagyhatalma jelvény nagy jelen­tőségét, És nagyjelentőségű külpolitikai tényt kell látnunk abban a körülményben, hogy III. Béla, amikor hazatérvén elfoglalja ősei trónját (1173—1196) királyi jelvényként a kettős keresztet kezdi használni, mert ezzel a magyar királynak a bizánci császárral való egyenrangú állásának jelképezése jutott ki­fejezésre. A kettős kereszt jellegzetes bizánci eredetű jelvény tehát, amely ott a kelet-római csá­szárság lehanyatlásával együtt elenyészett. Magyarországon azonban mint a magyar ki­rály nagyhatalmi állásának, később pedig — a közjogi fejlődés következtében — mint a magyar nemzet, illetve állam felségjelvénye immáron több, mint hátszázötven esztendeje fennáll, A nemzetközi heraldikai irodalom­ban talán éppen ezért „magyar kereszt“ név alatt Ls ismeretes. A kettős kereszt A korai középkorban, amikor a heraldikai jelvények kialakultak, a „rex" és a „reg­num" fogalma még egy volt, vagyis a feje­delem hatalma egy volt az állam hatalmával és igy az állam jelvénye a fejedelem jelvé­nye volt. Ebben a korban még nincsen szó külön királyi és külön állatni cimerről. Az elkülönülés az alkotmányos fejlődéssel állott összefüggésben. A legtöbb állami■ címer ez­ért egyezik a legelső fejedelmek címerével, il­letve azokból alakult ki. Ezért van az, hogy a magyar állam címere is csak később állan­A magyar kereszt IV. Béla arany pecsétjéről dósult. Eleinte aszerint módosult, ahogy a ki­rályok más-más cimert választottak maguk­nak. A kettős vagy magyar kereszt haszná­lata IV. Bella királyunk óta állandósult. Ma­gyarországból a XV. században a lothariingiai címerbe is bekerült és valószínűen az arragó- niai uralkodóház is az Árpádok, és pedig II. Endre révén kezdette használni a kettős vágy magyar keresztet. A hármas halom problémája A heraldikai ábrázolás legfőbb jellemzője a stilizálás, amiért valamely alakzatot a leg­különfélébb mázakkal (színek és fémek) lehet ábrázolni, továbbá szabály, hogy színre csak fémet (arany vagy ezüst), fémre pedig csak szint (fekete, vörös, kék, zöld, lila) lehet al­kalmazni. A magyar kereszt ábrázolása (vö­rös alapon lebegő ezüst kettős kereszt) töké­letes klasszikus heraldikai ábrázolás. Ezzel el­lentétben áll a natural Lsztikus ábrázolás (ez jellemzi a magyar heraldika legmélyebb sül­lyedésének korszakait is), amely mindent csak természetes alakban és természetes szí­nekben tud elképzelni, és pedig a szabadban kék (ég) háttérrel és megtámasztva. Vagyis mintha a cimerábrázolás fényképezés volna, amivel eredeti szépségéből sokat vészit. A natural isztikus ábrázolás a lebegő helyzetet egyáltalán nem tudja elképzelni, hanem min­dent alátámaszt. A heraldikai liliomból (An­jou) természetes virágot csinál és azt egy karba helyezni, majd a kart zöld dombra (sokszor hármas halomra) helyezi. így kerül a klasszikusan lebegő magyar kereszt alá idő­vel a talaj, majd hármas halom, bár a vörös háttér ellentétben állott a naturaliszttkus. áb­rázolással. Ezt a hármas halmot azután a népi fantázia a Tátra, Mátra. Fáira hegysé­geként kezdte emlegetni. Ennek azonban sem­mi alapja sincs, teljesen téves magyarázat. Ez a elmer, mint láttuk, nem országrésznek, vidéknek, hanem eleinte a királynak, majd később az egyetemes magyar nemzetnek lett felségjelvénye. A csehszlovák r\>v*. cimerhasználat Éppen ezért a leghatározottabban tiltakoz­tunk az ellen, hogy 1918-ban összetákolt n. n. csehszlovák mozaikállam a maga címerét úgy tervezte meg, hogy az egyébként szép klasszikus ábrázolásai csehországi címer ezüst oroszlánjának mellére szivpajzsként a magyar állam eme felségjelvényét helyezte, mindazon­által ama változtatással, hogy a hármashalom zöld színét kékre változtatta két okból is, mert a Tátra, Mátra, stb. színe kék és nem zöld, továbbá mert a szláv (pánszláv) trikolor szine fehér-kék-vörös és ezt kívánták érzékel­tetni a címerben Ls. Mindkét indokolás nagyfokú heraldikai tá­jékozatlanság szüleménye. Láttuk, hogy a hármas halom a hanyatló magyar heraldika egyik jellegzetes ábrázolása, amely nincsen a Felvidék hegyeinek ábrázolásával összefüg­gésben. Továbbá tudjuk, hogy a magyar trikolor zöld szine nem a hármashalom szí­néből adódik. A magyar nemzeti lobogó a korábbi századokban mindig a vágásos cimer alapján állott és az Árpádok hét (vörös és fehér) sávját mutatta. A pánszláv trikolorról pedig tudjuk, hogy az orosz kereskedelmi lo­bogóból alakult ki és nem alapszik címeren, a csehszlovák erőlködés dacára sem. ţnrttol ‘>hV.-ÍVia vewtlfecn»- - -MmAío»1 % A kettős .kereszt, mint magyar kereszt immáron több, mint 750 esz. tendeje a magyar nemzet legszentebb felség­jelvénye, in tuf Vrb (Lük sfj» i tf Ilii­.Ali !Ysc-Túr í '£ :í* .■ (V**.t 'cm. **a ;% ,i7jrc«V* n *nr \Wrlfc-**n\ Hogy milyen mélyen gyökeredzett bele a nemzet tudatába ez az ősi jelkép, mint nem­zetvédelmi jelvény is, bizonyítja az a körül­mény, hogy 1918-ban a magyar nemzetvé­delmi szervezetek egész sora választotta jelvé­nyéül: a Turáni Vadászok fekete alapon, a Magyar Országos Véderő Egyesület kék ala­pon, a Fajvédők Tábora zöld alapon, a Ma­gyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége és az Ébredő Magyarok Egyesülete vörös alapon, stb. stb. Î.1JJ t. *Ví k Íí'.si t»i í r* .'•£**.* jsRIţ i'-Jr- i.V«r «.a.« t«i tái íRsjni i tissriSAil Széchenyi Férfiút énekelek! . . . mivel Isten izení s ezer angyala seng, hogy az Ég szava szent, mikor Ö maga szól. szava-számya beszél: ki se buggyan a könny ... belehalkul a szél ... tovatűnnek az árnyak, előre, vakon, s csak az Ég tüze villan a várfalakon ... Magyar ének! Az őr szava 2engi a dalt. a nagy életerőt, a merész diadalt ... örök, isteni szózata zug idelent, hogy e föld szive itt sose tűr idegent ... csak az ősmagyar álmok Ígérnek erőt s csakis úgy lehetünk urak Isten előtt, ahogy azt ama csók a szivünkre lehelte: Evőé! Evőé! Nagy Széchenyi lelke! *, Hol vagy, te, lélek? ... Mindenütt, ahol pacsirta zeng és magyar lány dalol vagy uj tavaszra sárj ad a vetés. SEÜlőanyánkon ég a szenvedés, vagy uj tudáson vajúdik a bölcs, faágon, bölcsőn érik a gyümölcs ... ha égbeszökken zöldelő sudár, ha búzát érlel égő napsugár, ha forró tűzben izzik az elem ... ha misrettünk forr a szerelem ... vagy hősi téren a hideg halál újabb jövőért sziveket talál ... ha boldog élet harmatja ragyog, — ha tejelődnek árva magvarok ... Te vagy, Széchenyi — itt és mindenütt: ha ember áld, vagy élő Isten üt, ha jó a szándék s nagy az akarat: csal: elküldesz egy égi sugarat a már talpon állunk! ... Te vagi' a remény. A tetté váló örök költemény ... A lélek, amely mindig itt maraszt, — a büszke főur, a szegény paraszt ... Te vagy a cél, a vég s az eredet. az egybefüző, égő szeretet, kit az nem ért csak, aki ostoba, — mert rajtunk vagy az Isten ostora, vagy éji órán a bitet adod és homlokunkat megsimogatod, hogy bus fejünkről elszálljon a rém ... Te vagy a Lánchíd ... ékes diádéin kevély fejünkön... s mikor a kezed az egyik partról a másikra veaeí: nem árt se tűz, se őrjöngő vihar, mert biztos nton lépked a magyar, ha véled indul uj célok felé s veszendő lelkét újra fölleié ... ha megtalálta életét, magát: te vagy a sánc, a tiszaparti gát, a termőföld, a nőttető eső ... világraszóló, eszmekereső nagy tépelődés ... éjünk csillaga S .. s ki forradalmár sose volt maga, de mégis njit, alkot és teremt véges világon örök-végtelent Széchenyi arca az igaz való, márványszoborra vésni nem való: nem mozdulatlan, mindig változó, —• mosolygó, vészes, álmokat hozó, irányozó szem ... kék, mint az acél ... egyszer vakító versenypálya-cél, máskor nagy eszmén töprengő tudás s szent boltozatja épolyan csudás, mint az a ház, mely életünk felett a tudománynak szent hajléka lett ... Ahány a vágy, a gondolat, a harc. úgy változik, de — örökegy az arc ... Csodaférfiu: Széchenyi arca lobog.., magyarok szive fáj? ... szeme-kÖnnye [csobog? ... feketéllik az éj? ... öreg árnyakat- üz? ... sose félj: a nagy égről idetüz! kiviláglik a föld, kiragyogiiak a fák, iramodnak előre a szűz paripák! ... Odafent ama láng! ... pici fények alant ... Jön a hajnali dal! Megpendíti a lant: jön a virradat! Él, mivel élni akar s ez a tűz, ez a láng, ez a fény: — a magyar! a magyar! ... a szivünkhöz Isten Ölelte: Széchenyi lelke! ... LISZT NÁNDOR

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents