Keleti Ujság, 1941. december (24. évfolyam, 275-296. szám)
1941-12-24 / 293. szám
KARÁCSONY KÉT KOLOZSVÁRI KARÁCSONY Irta : Gróf Bethlen Györgyné 1918... December 24... A várost fáradt, néma kétségbeesés üli meg... Félve, remegve várja az idegen csapatokat. Senki nem megy ki az utcára, ünneplésre senki sem gondol. Majdnem elfelejtjük, hogy Krisztus Urunk születésnapja van ma. Azért mégis azt mondom sógornőmnek. hogy gyermekei nem maradhatnak karácsonyfa nélkül. Anyósom közömbösen int: —- Ha akarod. Így hát átmegyek hozzájuk az Arany János.ucába. Előkeritek valahonnan egy kis fenyőfát. az öreg, hűséges komorna valamelyik fiók mélyébe: előszedi a régi, szép karácsonyfadíszeket, vidám, népes ünnepek néma emlékek és a szomorú, nyomott légkörben hozzáfogok a díszítéshez. Egyszerre cşak lövés dördül el, aztán még egy, egészen közelről. A házmesiterné jajgatva rohan fel a lépcsőn.— Méltóságos grófné, ölik a magyarokat— Ne beszéljen bolondokat, — mondom neki nem a legszelídebben. — Zárja be a kapukat, senki se álljon az ablakba, hanem menjenek a belső szobákba. (Az előtt néhány nappal lőtték agyőin egy unokatestvérünket az ablakon keresztül.) Remegő kézzel folytatom a díszítést. Lent az utcán tovább tart a lövöldözés. Később tudtuk meg, hogy mi történt. Egy székel vb adosztálybeli katona, aki nem vonult el a többiekkel, nem akarta leadni Fegyverét. Bemenekült az Arany János-ufca egyik házába, anélkül, hogy a háziak észrevették volna. Amikor a román katonaság a tulajdonostól a kiadatást követelte, az jóhiszeimüleg tagadta, hogy bárki idegen is lenne nála. Érré kezdtek lövöldözni. A szerencsétlen székely, látva a helyzetet, önként jelentkezett. A házat kifosztották... Este újra anyósoméknál vagyunk és midőn vacsora után kilépünk a kapun, hogy haza menjünk, sürü, nagy pelyhek- ben hull a hó. Mintha szépségével nagy bánatunkat akarná betakarni. Némán megyünk egymás mellett. Ahogy a Majális.utcán felfelé haladunk. a sürü havazásban előbukkan egy kis csapat. Lehetnek tiz-tizenötön. Magas kucsmájuk fehér a hótól, fegyverükön feltüzött szurony: az első idegen járőr. Az utca teljesen néptelen, senki sincs, csak ők és mi. Érzésem az, hogy futni szeretnék. Futni, menekülni, el, messze valahová a világ végére, hogy ne lássam iff, ma, ezeket. Férjem ösztönszerüleg megérzi menekülési vágyamat. Kezét karomra teszi és ' még a téli kabát vastagságán keresztül is érzem ujjai parancsoló keménységét. Lassítunk... Csak néhány méterre vannak tőlünk. Olyan lassan lépünk, hogy végtelenségnek tűnik, amig szembe kerülünk. Férjem merev arccal, büszkén, felemelt fejjel néz farkaszszemet velük. És amikor a kapunkhoz érünk, érzem, hogy hangtalan, könnytelen, kétségbeesett zokogás rázza egész testemet. * ’HO... December 24... Mikor reggel kilépek a templomból, lelkem tele van karácsony vigíliájának gyönyörű liturgiájával. Ezzel a karácsonyi hangulattal mosolygok a kedves munkatársra, aki azt magyarázza, hogy az a karácsonyfa, melyet a Mátyás király szobra elé állítottak fel, a ,,Mindenki karácsonyfájának" egyáltalán nem megfelelő. Valóban nem az, de sebaj! Ott van az a sok élő. sudár fenyő a szobor közelében, egyet azok közül fogunk feldíszíteni. — Úgy e telefonálsz a városházára — mondom társnőmnek, — nem lesz kifo_ péstiK ellene. És mialatt hazamegyek, hálatelt szívvel gondolok azokra, akiknek szerető megemlékezése anyagilag lehetővé tette nekünk a ..mindenki karácsonyfája" fel- állitását. Otthon a mi karácsonyfáink már mind fel vannak diszitve. A mienk, a házmester gyermekeié s azok, melyeket elhagyott öreg asszonyok nak szoktunk küldeni. A magyar szentek képei, rajta felírással: ..Első magyar karácsony", már mind szétmentek a kedves munkatársaknak. A ház tele van kalácsillattal. A csomagok is készen állanak. Csak még Lídia testvért várom, hogy egy tizenegy-gyermekes családnak állítsuk össze az ajándékokat. Hogy az anyaország mily jó volt hozzánk, azt el sem lehet mondani. A szeretetnek, a gondoskodásnak, a jóságnak bőségszaruját ontotta reánk. Soha ilyen gazdag karácsonyi kiosztásunk nem volt és ezt mind nekik köszönhetjük. Délután, mint rendesen karácsony előestéjén, felmegyünk a klanközi Otthonba. Óriási fa piros-fehér-zöld díszekkel, a csomagok is mind piros-fehér.zöld díszekkel, a csomagok is mind piros-fehér- zöld papirosban, a gyermekek pedig ha- -afias dalok, versek eléneklése, elszava- lása után kapják meg ajándékaikat. ..Első magyar Karácsony"... Ezt ismételgetjük boldogan, ahogy az autóbusszal hazatérünk. A Mátyás király-téren leszállunk és boldog ünnepeket kívánunk egymásnak. Akkor egyszerre a térnek íényözönében meglátjuk a ..Mindenki karácsonyfáját". Olyan csodaszép ez a magas, sudár hóval borított élő fenyő, sok.sok kis villany gyertyácskáj ával, hogy lélegzetünk is eláll. Ss a hangszórókon keresztül felcsendül a Himnusz. A forgalom egy perc alatt megáll... A katonák vigyázzállásba merevednek, rendőrök tisztelegnek, férfiak leveszik kalapjukat, asszonyok könnyes szemmel kulcsolják össze kezeiket. És ebben a pillanatban, mialatt a Himnusz hangjai zengve, harsogva betöltik a főteret, a kolozsvári főteret, az a dallam, melyet huszonkét éven keresztül csak halkan, titokban mertünk énekelni, abban a pillanatban mindnyájan éreztük a hazatérés tökéletes boldogságát. Ezerkfl encszd znegyvenegy.,. A világtörténelemnek ez a nagyjelentőségű esztendeje rnár bölcsőjében nagy események jóslatait és Ígéreteit hozta magával. Az újév alkalmából e hangzott beszédek, államférfim és közírói megnyilatkozások úgy beszéltek róla, mint a döntések évéről. Csak részben lett igazuk. A történelem mai nagy problémáiban a döntések még véglegesen nein történtek meg, de 1941. mégis sokat hozott. Megteremtette a döntések előfeltételeit és a történelem színpadára odaállította a végleges szereplőket, A kérdések nem újak és a szereplők is jól ismerik egymást. lé)14-bcn is lényegéljen ugyanerről volt szó. A történelmi fejlődés vonala azonban sokat tisztult. Akkor a világ népei még nem ismerték fel annyira világosan, mint most, hogy hol a helyük, melyik az a küzdő tábor, amelyben a maguk érdekeinek szolgálatát a legjobban megtalálhatják a nagy világpoilikai kérdések megoldásának keretében. Minden küzdelem megtalálja a maga megfelelő fegyvereit s természetesen a fegyverek fejlődése alakítja a küzdelem képét is. 1914 még nem rendelkezett azzal a technikai felkészültséggel, mint ami ma áll a harcold felek rendelkezésére s ezek az eszközök, amelyek os.-zPZsHigoritják a teret és az időt. lenyűgözik e távolságot és felfokozzák az erőt, a gépeknek ez az óriási harca, — amely mégis a./, embernek a gépek feletti hallatlan fölényét és éltékét bizonyítja rang — egyik ugyancsak jelentős jellemzője és meghatározója a mai eseményeknek. ÍGY KEZDŐDÖTT A XX. SZÁZAD... Európa két évezred óta lényeges hordozója az emberiség történelmének s a mai civilizáció szerte a világon az Európa által kitermelt alakot mutatja lényeges vonásaiban, Európa gondolkozóit ez alatt az idő alatt a világ többi részei helyet/ is- és mint minden gondolkozó, emésztette önmagát. Kis ás kisebb államaiban és ezek szövetségeiben szüntelenül állott a harc és csak későn kezdődtek meg az, egységesülő folyamatok. Európa népei kezdték meg a világ többi területeinek meghódítását is. Régi gyarmatosító népei azonban lassan le- szoru'tak, megtűrt társakká váltak s a Föld javaira rátették kezüket az angolszász hatalmak s Európa keletén s végig Ázsián elterpeszkedett 0 rnszország. Így kezdődött a huszadik század. A főszereplő: Nagy-Britannia. Roppant gyamaaibirtokai a körülbelül ötvenmillió angolaiak — helyesebben az angol pénz és szü eteri arisztokráciának — szállítják a lényeiméi megélhetés és a spleen eszközeit, A gyarmatok gyér lakosságnak, a britek azonban félve elzárják azokat minden bevándorlás elől — egész/ Ausztráliában mint- egv tízmillió ember lakik! — tartalékolják a magúk lehetőségei számára. Európában a hagyományos egyensúly-politikát ápolják, a szárazföld népei csak hintázzanak érdekeik Ki keresztet hordott mindenkiért: A földön Igazságot nem ígért. A földön a föld törvényét szeresd, A földön egy a törvény: a Kereszt. Kinek keresztje föl az Égig ért: Az Égben Igazságot nem ígért. Az Égben ítél égi Szerelem: Az égi egy-törvény, a Kegyelem. Ki keresztről alá Poklokra szállt: és veszekedéseik körül, Anglia pedig leeres- ladik és ellátja őket, nem túlságosan — csak amennyire éppen jónak látja. Nm.ít ország népe közben hatalmas erővel szaporodik és a német nép, — amelynek olyan rendkívüli alkotó szerepe van az európai kultúrában — nem akarja belátni, begy miért kellene hátrább szorulnia, mint az angoloknak. Kitör a világháború s a központi hatalmak akkor, amikor a döntés már-már kezükben van, elbuknak. Hatalmas csapásokat kellett kiáülaniok, de ami ledönti őket, még sem ez. Hátulról éri tőrdöfés. Ások az erők, amelyek soha nem szolgáltak nemzeti célokat és soha nem értették meg o nagy feladatokat és az igazán, nagy eszméket, az ellenséggel vrr'ó földalatti utakon és eszmei közösségeken át megrántották a lábak körül csavart hálót. Kagy-Británmia, az Egyesült Államok és sző vet „égőseik, köztük akkor még Japán és Cla zország, diadalmaskodtak és így a nagy l érdesek megoldása eltolódott és jobban kiélésedéit. Herde Mária OH igaz és hű mérleget talált. Otf hi mikép vetett, akép árui. Igazsággal egy mér: a Kárhozat. Hogy jól imádkozz, jól vigyázz azért! Igazságod Istentől sohse kérd. Szólj: „Törvényed szerint legyen [velem, Itt a Kereszt, és túl a Kegyelem. Csak Igazság szerint velem ne tégy. Mert tiizbe hullok úgy, mint őszi légy!“ MUNKÁBA ÁLLANAK A SÖTÉT . NEMZETKÖZI ERŐK Elkövetkezik Vérsailles és Trianon, az igazságtalanság, a bosszú és a megtorlás uralma s az aránytalanságok még jobban kiütköznek a meztelenre vetkőztetett és a dőzsölő nepek kőzett. Az igazi lényeges és a mai helyzetre is döntő azonban az az angolszász önzést világosan megmutató tény, hogy szövetségeseinek sem. mért jó mértékkel. Olaszország és Japán jóformán üres kezekkel kerültek ki a győzelemből s az önzők ezzel a cselekedetükkel alapozták meg végzetüket. A cári Oroszország helyén megalakult a kommunista világszemléleten félépülő Szovjet Oroszország, az emberiség életének legvéresebb. lpgborzn'ma-abb lidéreálma s azóta ez a hatalom állandó fény eg ütésként véhez ob i t az egész világ életére. A vei'“ a illési és trianoni „békeszerződések“ megalkotói papiron csinálták meg a maguk számításait és az élet tényeit nem lehet papiros formulákkal szabályozni. A hellenizmus végigrohant Magyarországon is s utána elsőnek a magyar támadt fel nemzeti fonada mában, s megesonkitottságá- ban is példát mutatott a gyógyulásra. Olaszország, majd Németország nemzeti forradalma uj csatasorba állította a népi erőket és egybm kihívta maga ellen az ellenfelek féltékenységét, irigységét és feleimét. A nemzeti forradalmak diadalra jutása pilláiéban azonnal munkába kezdenek a nemzet, közi erők, helyesebben azok, ainé'vek a nemzetköziség jelszavával szolgálják bizonyos államok és népcsoportok érdekeit. A zsidóság is s benne és körülötte a szabadkőművesség, legerősebb váraiból, Angiidból, az Egyesült Államokból, a szovjetből és akkor még Franciaországból, hozzájuk véve a körüöttük e-soportosuló csatlós államokat, már akkor megizente lélekben és szándékban a háborút az erősödő nemzeti államoknak, óa Evangélium Irta: R. A történelem karácsonya * 1941 megteremtette a világtörténelem legnagyobb1 döntésének előfeltételeit
