Keleti Ujság, 1941. december (24. évfolyam, 275-296. szám)

1941-12-24 / 293. szám

KARÁCSONY KÉT KOLOZSVÁRI KARÁCSONY Irta : Gróf Bethlen Györgyné 1918... December 24... A várost fáradt, néma kétségbeesés üli meg... Félve, remegve várja az idegen csapatokat. Senki nem megy ki az utcá­ra, ünneplésre senki sem gondol. Majd­nem elfelejtjük, hogy Krisztus Urunk születésnapja van ma. Azért mégis azt mondom sógornőm­nek. hogy gyermekei nem maradhatnak karácsonyfa nélkül. Anyósom közömbösen int: —- Ha akarod. Így hát átmegyek hozzájuk az Arany János.ucába. Előkeritek valahonnan egy kis fenyő­fát. az öreg, hűséges komorna valame­lyik fiók mélyébe: előszedi a régi, szép karácsonyfadíszeket, vidám, népes ün­nepek néma emlékek és a szomorú, nyo­mott légkörben hozzáfogok a díszítéshez. Egyszerre cşak lövés dördül el, aztán még egy, egészen közelről. A házmesiterné jajgatva rohan fel a lépcsőn.­— Méltóságos grófné, ölik a magya­rokat­— Ne beszéljen bolondokat, — mon­dom neki nem a legszelídebben. — Zár­ja be a kapukat, senki se álljon az ablak­ba, hanem menjenek a belső szobákba. (Az előtt néhány nappal lőtték agyőin egy unokatestvérünket az ablakon ke­resztül.) Remegő kézzel folytatom a díszítést. Lent az utcán tovább tart a lövöldözés. Később tudtuk meg, hogy mi történt. Egy székel vb adosztálybeli katona, aki nem vonult el a többiekkel, nem akarta leadni Fegyverét. Bemenekült az Arany János-ufca egyik házába, anélkül, hogy a háziak észrevették volna. Amikor a román katonaság a tulajdonostól a ki­adatást követelte, az jóhiszeimüleg ta­gadta, hogy bárki idegen is lenne nála. Érré kezdtek lövöldözni. A szerencsétlen székely, látva a helyzetet, önként jelent­kezett. A házat kifosztották... Este újra anyósoméknál vagyunk és midőn vacsora után kilépünk a kapun, hogy haza menjünk, sürü, nagy pelyhek- ben hull a hó. Mintha szépségével nagy bánatunkat akarná betakarni. Némán megyünk egymás mellett. Ahogy a Majális.utcán felfelé hala­dunk. a sürü havazásban előbukkan egy kis csapat. Lehetnek tiz-tizenötön. Ma­gas kucsmájuk fehér a hótól, fegyverü­kön feltüzött szurony: az első idegen járőr. Az utca teljesen néptelen, senki sincs, csak ők és mi. Érzésem az, hogy futni szeretnék. Futni, menekülni, el, messze valahová a világ végére, hogy ne lássam iff, ma, ezeket. Férjem ösztönszerüleg megérzi mene­külési vágyamat. Kezét karomra teszi és ' még a téli kabát vastagságán keresztül is érzem ujjai parancsoló keménységét. Lassítunk... Csak néhány méterre vannak tőlünk. Olyan lassan lépünk, hogy végtelenség­nek tűnik, amig szembe kerülünk. Férjem merev arccal, büszkén, felemelt fejjel néz farkaszszemet velük. És amikor a kapunkhoz érünk, érzem, hogy hangtalan, könnytelen, kétségbe­esett zokogás rázza egész testemet. * ’HO... December 24... Mikor reggel kilépek a templomból, lel­kem tele van karácsony vigíliájának gyö­nyörű liturgiájával. Ezzel a karácsonyi hangulattal mosolygok a kedves munka­társra, aki azt magyarázza, hogy az a karácsonyfa, melyet a Mátyás király szobra elé állítottak fel, a ,,Mindenki ka­rácsonyfájának" egyáltalán nem meg­felelő. Valóban nem az, de sebaj! Ott van az a sok élő. sudár fenyő a szobor közelében, egyet azok közül fo­gunk feldíszíteni. — Úgy e telefonálsz a városházára — mondom társnőmnek, — nem lesz kifo_ péstiK ellene. És mialatt hazamegyek, hálatelt szív­vel gondolok azokra, akiknek szerető megemlékezése anyagilag lehetővé tette nekünk a ..mindenki karácsonyfája" fel- állitását. Otthon a mi karácsonyfáink már mind fel vannak diszitve. A mienk, a házmester gyermekeié s azok, melyeket elhagyott öreg asszonyok nak szoktunk küldeni. A magyar szentek képei, rajta felírással: ..Első magyar karácsony", már mind szétmentek a ked­ves munkatársaknak. A ház tele van kalácsillattal. A cso­magok is készen állanak. Csak még Lídia testvért várom, hogy egy tizenegy-gyermekes családnak állít­suk össze az ajándékokat. Hogy az anyaország mily jó volt hoz­zánk, azt el sem lehet mondani. A sze­retetnek, a gondoskodásnak, a jóságnak bőségszaruját ontotta reánk. Soha ilyen gazdag karácsonyi kiosztásunk nem volt és ezt mind nekik köszönhetjük. Délután, mint rendesen karácsony elő­estéjén, felmegyünk a klanközi Otthon­ba. Óriási fa piros-fehér-zöld díszekkel, a csomagok is mind piros-fehér.zöld dí­szekkel, a csomagok is mind piros-fehér- zöld papirosban, a gyermekek pedig ha- -afias dalok, versek eléneklése, elszava- lása után kapják meg ajándékaikat. ..Első magyar Karácsony"... Ezt ismételgetjük boldogan, ahogy az autóbusszal hazatérünk. A Mátyás király-téren leszállunk és boldog ünnepeket kívánunk egymásnak. Akkor egyszerre a térnek íényözönében meglátjuk a ..Mindenki karácsonyfáját". Olyan csodaszép ez a magas, sudár hó­val borított élő fenyő, sok.sok kis vil­lany gyertyácskáj ával, hogy lélegzetünk is eláll. Ss a hangszórókon keresztül felcsen­dül a Himnusz. A forgalom egy perc alatt megáll... A katonák vigyázzállásba merevednek, rendőrök tisztelegnek, férfiak leveszik kalapjukat, asszonyok könnyes szemmel kulcsolják össze kezeiket. És ebben a pillanatban, mialatt a Himnusz hangjai zengve, harsogva be­töltik a főteret, a kolozsvári főteret, az a dallam, melyet huszonkét éven keresztül csak halkan, titokban mertünk énekelni, abban a pillanatban mindnyájan éreztük a hazatérés tökéletes boldogságát. Ezerkfl encszd znegyvenegy.,. A világtörténelemnek ez a nagyjelentőségű esztendeje rnár bölcsőjében nagy események jóslatait és Ígéreteit hozta magával. Az újév alkalmából e hangzott beszédek, államférfim és közírói megnyilatkozások úgy beszéltek róla, mint a döntések évéről. Csak részben lett igazuk. A történelem mai nagy problé­máiban a döntések még véglegesen nein tör­téntek meg, de 1941. mégis sokat hozott. Megteremtette a döntések előfeltételeit és a történelem színpadára odaállította a végleges szereplőket, A kérdések nem újak és a szereplők is jól ismerik egymást. lé)14-bcn is lényegéljen ugyanerről volt szó. A történelmi fejlődés vo­nala azonban sokat tisztult. Akkor a világ népei még nem ismerték fel annyira világo­san, mint most, hogy hol a helyük, melyik az a küzdő tábor, amelyben a maguk érdekei­nek szolgálatát a legjobban megtalálhatják a nagy világpoilikai kérdések megoldásának keretében. Minden küzdelem megtalálja a maga meg­felelő fegyvereit s természetesen a fegyverek fejlődése alakítja a küzdelem képét is. 1914 még nem rendelkezett azzal a technikai felké­szültséggel, mint ami ma áll a harcold felek rendelkezésére s ezek az eszközök, amelyek os.-zPZsHigoritják a teret és az időt. lenyűgözik e távolságot és felfokozzák az erőt, a gépek­nek ez az óriási harca, — amely mégis a./, embernek a gépek feletti hallatlan fölényét és éltékét bizonyítja rang — egyik ugyancsak jelentős jellemzője és meghatározója a mai eseményeknek. ÍGY KEZDŐDÖTT A XX. SZÁZAD... Európa két évezred óta lényeges hordozója az emberiség történelmének s a mai civilizá­ció szerte a világon az Európa által kitermelt alakot mutatja lényeges vonásaiban, Európa gondolkozóit ez alatt az idő alatt a világ többi részei helyet/ is- és mint minden gondolkozó, emésztette önmagát. Kis ás kisebb államaiban és ezek szövetségeiben szüntelenül állott a harc és csak későn kezdődtek meg az, egysé­gesülő folyamatok. Európa népei kezdték meg a világ többi területeinek meghódítását is. Régi gyarmatosító népei azonban lassan le- szoru'tak, megtűrt társakká váltak s a Föld javaira rátették kezüket az angolszász hatal­mak s Európa keletén s végig Ázsián elter­peszkedett 0 rnszország. Így kezdődött a huszadik század. A főszereplő: Nagy-Britannia. Roppant gyamaaibirtokai a körülbelül öt­venmillió angolaiak — helyesebben az angol pénz és szü eteri arisztokráciának — szállít­ják a lényeiméi megélhetés és a spleen esz­közeit, A gyarmatok gyér lakosságnak, a bri­tek azonban félve elzárják azokat minden be­vándorlás elől — egész/ Ausztráliában mint- egv tízmillió ember lakik! — tartalékolják a magúk lehetőségei számára. Európában a ha­gyományos egyensúly-politikát ápolják, a szárazföld népei csak hintázzanak érdekeik Ki keresztet hordott mindenkiért: A földön Igazságot nem ígért. A földön a föld törvényét szeresd, A földön egy a törvény: a Kereszt. Kinek keresztje föl az Égig ért: Az Égben Igazságot nem ígért. Az Égben ítél égi Szerelem: Az égi egy-törvény, a Kegyelem. Ki keresztről alá Poklokra szállt: és veszekedéseik körül, Anglia pedig leeres- ladik és ellátja őket, nem túlságosan — csak amennyire éppen jónak látja. Nm.ít ország népe közben hatalmas erővel szaporodik és a német nép, — amelynek olyan rendkívüli alkotó szerepe van az euró­pai kultúrában — nem akarja belátni, begy miért kellene hátrább szorulnia, mint az an­goloknak. Kitör a világháború s a köz­ponti hatalmak akkor, amikor a döntés már-már kezükben van, elbuknak. Hatalmas csapásokat kellett kiáülaniok, de ami ledönti őket, még sem ez. Hátulról éri tőrdöfés. Ások az erők, amelyek soha nem szolgáltak nemzeti célokat és soha nem értették meg o nagy feladatokat és az igazán, nagy eszmé­ket, az ellenséggel vrr'ó földalatti utakon és eszmei közösségeken át megrántották a lábak körül csavart hálót. Kagy-Británmia, az Egyesült Államok és sző vet „égőseik, köztük akkor még Japán és Cla zország, diadalmaskodtak és így a nagy l érdesek megoldása eltolódott és jobban ki­élésedéit. Herde Mária OH igaz és hű mérleget talált. Otf hi mikép vetett, akép árui. Igazsággal egy mér: a Kárhozat. Hogy jól imádkozz, jól vigyázz azért! Igazságod Istentől sohse kérd. Szólj: „Törvényed szerint legyen [velem, Itt a Kereszt, és túl a Kegyelem. Csak Igazság szerint velem ne tégy. Mert tiizbe hullok úgy, mint őszi légy!“ MUNKÁBA ÁLLANAK A SÖTÉT . NEMZETKÖZI ERŐK Elkövetkezik Vérsailles és Trianon, az igaz­ságtalanság, a bosszú és a megtorlás uralma s az aránytalanságok még jobban kiütköznek a meztelenre vetkőztetett és a dőzsölő nepek kőzett. Az igazi lényeges és a mai helyzetre is döntő azonban az az angolszász önzést vi­lágosan megmutató tény, hogy szövetségesei­nek sem. mért jó mértékkel. Olaszország és Japán jóformán üres kezekkel kerültek ki a győzelemből s az önzők ezzel a cselekedetük­kel alapozták meg végzetüket. A cári Oroszország helyén megalakult a kommunista világszemléleten félépülő Szov­jet Oroszország, az emberiség életének legvére­sebb. lpgborzn'ma-abb lidéreálma s azóta ez a hatalom állandó fény eg ütésként véhez ob i t az egész világ életére. A vei'“ a illési és trianoni „békeszerződések“ megalkotói papiron csinálták meg a maguk számításait és az élet tényeit nem lehet papi­ros formulákkal szabályozni. A hellenizmus végigrohant Magyarorszá­gon is s utána elsőnek a magyar támadt fel nemzeti fonada mában, s megesonkitottságá- ban is példát mutatott a gyógyulásra. Olaszország, majd Németország nemzeti forradalma uj csatasorba állította a népi erő­ket és egybm kihívta maga ellen az ellenfe­lek féltékenységét, irigységét és feleimét. A nemzeti forradalmak diadalra jutása pillá­iéban azonnal munkába kezdenek a nemzet, közi erők, helyesebben azok, ainé'vek a nem­zetköziség jelszavával szolgálják bizonyos ál­lamok és népcsoportok érdekeit. A zsidóság is s benne és körülötte a sza­badkőművesség, legerősebb váraiból, Angiid­ból, az Egyesült Államokból, a szovjetből és akkor még Franciaországból, hozzájuk véve a körüöttük e-soportosuló csatlós államokat, már akkor megizente lélekben és szándékban a háborút az erősödő nemzeti államoknak, óa Evangélium Irta: R. A történelem karácsonya * 1941 megteremtette a világtörténelem legnagyobb1 döntésének előfeltételeit

Next

/
Thumbnails
Contents