Keleti Ujság, 1941. december (24. évfolyam, 275-296. szám)

1941-12-24 / 293. szám

94 . K /tnjt esoNî Baross Szövetség kéri: keresztéiig kereskedünk vásár A japán csapatok ötven mérföldre állanak Szingapúrtól Százezer japán szállott partra Luzon szigetén — Hongkong teljesen a japánok kezén van — Anglia nagy eseményeket vár a Földközi- tenger nyugati részén — Churchill az Egyesült Államokban tárgyal Berlin eikeris,he%etbt)iiek látja az angol* érdekek összeütközését Európa a o»rv felada-tok tudatában A tengelyhatalmak és a velük hím>- veiségés államok közvéleménye — s ma­gától értedődően az ellenséges tábor is — annak a nagy f ontosságú eseménynek hatása alatt áll, hogy Hitler vezér sze­mélyesen vétte át a német hadsereg fő­parancsnokságát. Az ellenséges magya­rázatok mindenképpen a német Vezetés­ben történ* válságot szeretnék beleol­vasni az eseményekbe, ezeket a híreket azonban Berlin a leghatározottabban és egyértelműen visszautasítja. Brau- ehitseh vezértábornagynak, a hadsereg főparancsnokságától való megválása a legméltóbb keretek között történt. A vezértábornagy a következő, de­cember 19-iki keltezésű napiparamesban búcsúzott a hadseregtől: Katonák! A mai nappal a Führer személyesen vette át a hadsereg vezeté­sét. Ugyanakkor helyt adott annak a régen kifejezett kérésemnek, hogy szív bdntafmaim miatt mentsen fel a hadse­reg vezetésétől. Katonákl Mint főparancsnokotok, csaknem 4 esztendeig vezettem a világ legjobb hadseregét. Ezek az évek, Né­metországra nézve a legnagyobb tör­ténelmi események sokaságát Ölelték felt a hadseregre nézve pedig a legna­gyobb katonai sikereket. Büszkén és hálásan tekintek vissza erre az időre. Büszkeséggel teljesítményeitek és hálá­val hüségteleért. Nagy feladatok való­sulták meg. Nagy és nehéz feladatok Fej­és derékfájás, idegesség émelygés, tisztátalan teint gyakran csak az emésztési zavaroknak következménye SR osssa következnek még. Meg vagyok győ­ződve, hogy ezeket is megoldjátok. A Führer győzelemre vezet Benneteket. Acélkemény legyen akaratotok, előre nézzetek• Mindent Németorszáért! Kétségtelen, hogy a német hadseregei és vele együtt a szövetséges államok haderejét és népeit ugyanez az erős el­határozás és erős bizalom jellemzi és vezeti, mint ami a távozó német vezér­tábornagy bucsnf>aranosából kicsendül. Az eseményekhez fűzött megjegyzé­sek Németországban és a többi államok ban is egyértelműen a Vezér kiáltvá­nyának azt a részét emelik ki, amely döntő események közelebbi bekövetke­zését jelzi. Hitler vezér elhatározta az egész német hadvezetés még erősebb összefogását és a német hadigépezétt még erősebb felhasználását jelenti, Nyilvánvaló, hogy már most a legna­gyobb mére*ü előkészületek történnek a köveircező év hadműveletéi sze,operájá­ból. Átfogó és rendkívüli arányú tá­madó tierv k készülnek és az ezután szükségessé feszi a totális hadvezetés elvének tökéletes megvalósítását. A német nép és vele együtt egész Eu­rópa érzi, hogy kemény idők következ­nek, a bábom a legerősebb erőfeszítést követeli meg a jobb jövőért küzdő ál­lamoktól és népeitől, mindenkinek azon­ban a győzelem biztos tudatában, a jö­vőért érzett felelősség felemelő érzésével vállalja és kell vállalnia az eíikövetke zendő kötelességeket. A német hadsereg főparancsnokságá­nak Hitler vezér által történt átvétele Angliában rendkívül mély benyomást keltett. A Times úgy véli, hogy az ese­mények főként Nagybritanniát érintik és az angol haderőnek a tengek {hatol, mák erőinek még nagyobb összpontosi- i ósdival kell számolnia és ezért Angliá­ban is fokozni kell az eddigi téljesitmér nyeket. A Times a legközelebbi nagy eseményeket a Földközi-tenger nyugati végén várja. Anglia Canossa-járása A vái' ató események találgatásában és a távolkeleti súlyos csapások okozta riadalomban az angolszászok vezetői jónak látták, hogy tanácskozásra ülje­nek össze. Londonban hivatalosan beje­lentették, hogy Churchill és Beavcer Brood: az Egyesült Államokban tar­tózkodnak azért, hogy Roosevelttel meg beszéljenek minden a közös háborús erőkifejtéssel kapcsolatos kérdést. A ta­nácskozáson részt vesz Mackenzie King kanadai miniszterelnök is- A Roosevelt —Churchill megbeszélés után újabb ér. tekezletek következnek az angol domi niumok Holland-India, Kinn. és a Szov­jet képviselőinek részvételével. Seré­nyen folynak a.~ előkészületek az angol —amerikai legfelsőbb haditanács létesí­tésére is. Német illetékes helyen a következőket jelentették ki az angolszász tanácsko­zásokkal kapcsolatban: Churchill washingtoni tartózkodásó nak jele az angol miniszterelnök félre­érthetetlen Canossa-járasának- A biro­dalmi fővárosban meg vannak győződ­ve arról, hogv Roosevelt elnök idézte maga e)lé a brit miniszterelnököt. Azt hiszik, hogy Roosevelt, olyan feltétele­ket szab Churchillnak, amelyek mélyen belevágnak az angol életbe, s amelyek elkerülhetetlenül az angol—amerikai, érdekek összeütközésére vezetnek, mert lehetetlen, hogy azokat a mai helyzet­ben egy nevezőre lehessen hozni. Berlin mértékadó köreiben megjegyzik, hogv rövidesen sor kerül az angol—amerikai ellentétek kiéleződésére az észpkamen'- kai csendes-óceáni veszteség miatt, va lamint Anglia távolkeleti létfontosságú támaszpontjainak fenyegető volta miatt Amerika nem nézheti páholyból a háborút Stirling amerikai altengernagy » Daily Mail eimü angol lapban sötét ké­pet festett a jövő kilátásokról. A csen­des-óceáni helyzet előreláihatólaa szül: ségessé teszi, hogy az Egyesült Államok Allnnti-óceáni hajóhadát is a japánok ellen küldje, addig azonban nem sza­bad tengeri csatába bocsátkoznia, amig nem gondoskodott a lég! fölényről. Stir­ling altengernagy a leghatározottabban hangoztatta, hogy az Egyesült Álla­moknak hajóhadat, nagy légi erőt és katonák millióit kell Keletázsidba kül­denie. Háborút nem lehet bezárkózás­sal megnyerni. Amerikának el kell ha­tároznia magát arra, hogy harcol. A törvényes intézkedések egyre gyor sabb ütemben történnek meg az ameri kai nép harbavetésére. Roosevelt tör­vényt irt alá a védkötelezettség keretei­nek kibővítéséről. Eszerint minden 20— 44 éves amerikai férfi tényleges kato­nai szolgálatra köteles és minden 18— 64 éves férfit felvesznek a nyilvántar­tásba­Washington ezenkívül újabb zsákmá nyok után nyúl. Roosevelt külön megbí­zottja repülőgépen a francia kézben lévő Martinique szigetre utazott, hogy garanciaszerződést ajánjon fel a sziget francitt parancsnokságának, ennek elle­nében azonban azt kéri. hogy a francia hatóságok sém változtassanak a mosta­ni állapotokon. A háborúba való be­avatkozás a jelek szerint nem sokat vá! toztatott az amerikai sztrájkhelyzeten. San Franciskóból jelenti a francia táv­irati iroda, hogy azok elé a gyárak elé, amelyekben a munkások sztrájkolnak és azzai akadályozzák a fegyverkezési és hajózási ipar menetét, fegyveres csapa­tok és pámcélkocsik vonultak fel. A japánok támadása fokozódik, Manilla helvzefe tarthatatlan A japán haderő támadásainak lendülete állandó:,<n fokozódik A Fűlő p - szigeteken végrehajtották minden idők egyik legna- gyobbméretii partraszállását. Washingtonban úgy tudják, hogy mintegy 80—100.000 főnyi japán erő szállt partra, nehéz fegyverekkel, harcikocsikkal és rendkívül kemény küzde­lem indult meg a Lingayen öböltől délre. A japánok feltartóztatbnitat-lannl nyomulnak előre és a Popolo di Roma jelentése saermr Manilla menthetetlenül megadásra ítél­ve. Az a tény, hogy a 80 japán hajóból álló csapatszállító karaván zavartalanul eljutott kijelölt helyére, mutatja, hogy a japánok mennyire urak ezen a tengeren. A szigetcso­port második .legnagyobb szigetéin., Min d a- naon is nagy sikert értek el a japánok, meg­szállották Davaot, a sziget fővárosát. MiYElEM KOZGO karácsonyi és újévi műsora Karácsony első napján Édes a bosszú magyar Î i 1 m v • g 1 á t é k ■ December I SS csütölt. I December 2S péntek I 8 D cemher I !?Z—1! I December j *28 Kerácsony második napján magyar filmoper ett. K arácsony másod'knap ián matiné d. e. 11-kor BOB HERCEG (Matiné helyárakkal) Bob herceg rasőrn. December Í2§ hétfő I BC^ llBrCGg magyar filmoperett BOB HERCEG d. e. 11 órakor MATINE ELŐADÁS. Bűi) herceg magyar nimoperett \Z QPQ/YA í Q rLrO OQt felvonásos Vha- í\ aLíijUU leli iVíl t/Ot ros kacagás!)-TAN es PáN, ZOROés hURU, MIKI egér,POPPEY a tengerész Szingapúr* viött A Mal&ya félszigeten is feííartőztaíhatatr lan s japán előrenyomulás. Szingapúri je­lent« szerint a visszavonuló angol csapatok mindössze 50 méríöldnyire vannak Szinga­púrtól és 15 mérföldre közelítették meg Ipoch városát. Ennek a helynek elfoglalása nagy csapás lesz az angolok számára, mivel Ipoch a nagy bányák központja és innen a legkorszerűbb közlekedési útvonalak nyíl­nak meg a Szingapúr felé való előnyomulás számára. Az északmaláji tartomány már teljesen a japán hadsereg birtokában van. Különösen fájdalmasan érinti az angolokat Penang el­vesztése Azt állították, hogy Penang leg­alább három hónapig képes eilenállaní a japán támadásnak, erőd müveiket a japán hadsereg harci .eszközei teljesen értéktelen­né tették. A japán repülős: elpusztították á csapatszállító hajók nagy részét is, úgy, hogy az tagolok rendkívüli veszteségeket szenvedtek. Londonban és Szingapúrban erő­sen bíráljak a penangi hatóságokat amiatt, hogy a sziget, kiürítésekor nem pusztították el íz élelmiszer- és ® fegyverraktárakat, va­lamint az ipartelepeket s igy azok sértetle­nül jutottak a japánok kezére. áiongrkötifynai megtört az angol ellenállás Hongkongnál is megtörték az utolsó brit ellenállást Hétfőn este 11 órakor kézitusa után kézrekeritették a sziget keleti részén fekvő Xanrnn hegyet, és azután a többi erő­döket is megszállották. A ltoméj-iroda közli, hogy a hongkongi hadműveletekben a japá­nok Hl 9 embert ejtettek foglyul, ezekből 118 angol, 814 indus és 187 kínai. Az e’'ín­séges hadsereg a harcok során teljesen ked­vét vesztette és erkölcsi ereje nagyon meg­gyengült. Az angOiOk Az Jcbcm is más népeket ha. col tatnak maguk he'vetf A thaiföldi rádió hivatalos hírmagyarázó­ja a következőket mondotta: az angolok a csendestengeri háborúba , az utolsó indusig, az utolsó bormai és malaji katonáig harcol­nak, őkmaguk azonban a harcvonal mögött húzódnak meg, hogy a veszély pillanatában elmeneküljenek. Kota Baru, Penang, Hong­kong és Kanton egyaránt bebizonyította azt. A Popolo di 1 dia lisezaiboni értesülése alapján megállapítja, hogy az indiai csapa­tok egymásután hagyják el kötelékeiket ős nem hajlandók verekedni a ;apánek ellen. Egyre jobban kiviláglik a hinduk angiolgyü- lelete és a brit parancsnokság nem tud gá­tat vetni a tömeges távozásnak.

Next

/
Thumbnails
Contents