Keleti Ujság, 1941. december (24. évfolyam, 275-296. szám)
1941-12-18 / 288. szám
1941. HECEMBEK 18 Baross Szövetség kéri: keresztén kereskedőnél vásároljon 1 A Küldi ó recepció megzavarta a szentíslváni á 11 ameszmét Az izraelita hitfelekezet jogállási javaslatának vitája a Házban Budapest, dec. 17. (MTI.) A képviselőház szerdai ülését Tasnády Nagy András elnök 10 óra 20 perckor nyitotta meg. Hunyadi-Buzás Endre beterjesztette a tör- vény hatósági és községi képviselőtestületi tagságok meghosszabbításáról szóló törvényjavaslatot, majd mentelmi ügyeket tárgyaltak. Ezután a Ház megszavazta az Országos Föid- birtokrendező Bíróság megszüntetéséiről szóló törvényjavaslatot mind részleteiben, mind általánosságban vita nélkül és egyhangúlag. Napirenden szerepelt még az izraelita vallásfelekezeti jog kérdésének szabályozásáról scgló törvényjavaslat. A törvényjavaslat tárgyalásán a kormány álláspontját Hómon Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter ismertette. lömböly Dénes a javaslat előadója hangoztatta, hogy a törvényjavaslatnak az a célja, hogy az izraelita vallásfelekezetet csak törvényesen ismerje el vallásnak, s ez által megváltoztatja azt az 1895-ben létrejött jogi hely. eetet, amelynek alapján az izraelita vallásfelekezet bevett egyház. Hangoztatta, hogy azóta a zsidókról hozott különböző törvények megváltoztatták az izraelita hitfelekezet jogi helyzetét. Mig tehát az izraelita hitfelekezet teljes jogokat élvez, addig tagjai különböző megszóri(ásóknak vannak alávetve. Mindez ellentéteket idéz elő a régi törvény alapján. Ez a törvényjavaslat tehát az izraelita vallást elismerteti felekezetűi és ugyanakkor az ellentéteket, amelyek eddig fennállottak egy. szersminden korra kiküszöböli. Ezután B ród<i Ernő emelkedett szólásra Gondosan fejtegette a recepció előzményeit. A javaslatot nem fogadja el. Sipek Balázs Károly azt fejtegette, hogy a törvényjavaslatot magyaros lovagiassággal és becsületesen oldják meg az izraelita vallásfelekezet hovatartozásának kérdésében. Padi Árpád visszapillantást vetett a liberalizmus mu!tszázadvégi és századelői i magyarországi tündöklésére és bukására. Rámutatott arra, hogy a liberalizmus csak azért talált talajt Magyarországon, mert a magyar faj szebbet, jobbat, erősebb megjavulást várt tőle. Nem rajtunk múlott, hogy az első időkben igéit segítség nem ismétlődött megt Az erdélyi képviselők legnagyobb része, igy ő maga is — miután a két- nemzedék határvonalán állott — tudott lelkesedül a hirdetett szabadság eszméjéért, mert azt hitte, hogy azok előbbre, viszik a nemzet sorsát. Magának is keservesen kellett tapasztalnia, hogy « hirdetett jelszavak semmit sem szolgáltak a hazának. még kevésbbé az úgynevezett tömegeknek. Ezt akkor kellett tapasztalnia, amikor 22 évi elhagyatottságukban minden Ígérgetésekbe, minden saalmaszál'lba .belekapaszkodhattak, de végül is azt kellett megállapítaniuk, hogy a liberális ígérgetésekkel szemben egyedül a “keresztény egyházak alapján a keresztény és Istenbe vetett hit tarthatja csak össze a magyarságot. Rámutatott arra, hogy ez a javaslat kitörd a magyar törvénytárból azt a törvényt, amely különben a szentislvám alapeszme fi gyeimen kivitt.hagyásával került bele. Hangoztatta, hogy a ke. resztények és zsidók között mindig történelmi szempontból való értékelési különbség volt és bevett egyház már csak azért is- csak a keresztény egyház lehel, meri a magyarság ezzel lépett bele az európai történelembe. A zsidó hitfelekezet. recepciója megzavarja az egységet. Világháború utáni rövid időszak megmutatta, hogy ez milyen hajt, okozott a nemzet életében. Erdély nevében az Erdélyi Párt a legnagyobb örömmel teszi magáévá és elfogadja ezt, a törvényjavaslatot. A képviselő ezután annak szükségességéről beszélt, hogy meg kell tiltani az áttérést a keresztény vallásról az izraelita hitfelekezetre. Hangoztatta, hogy pártja nevében ezt a javaslatot is támogatja és elfogadja. ' Mosonyi Kálmán kijelentette, hogy pártja a törvényjavaslatot elfogadja. Ezután hosz- szabb történelmi visszapillantást vetett a zsidóság magyarországi szereplésére és rámutatott arra, hogy a zsidók életét szabályozó és korlátozó intézkedések mindig voltok a történelem folyamán. Ezután Gajzágó István előadó beterjesztette a délvidéki területeknek a Szent Koronához visszacsatolásáról és az országgal egyesítéséről szóló törvényjavaslat bizottsági tár- gyalásáról a jelentését. Ezután Bapcsányi László, a Nyilaskeresztes Párt vezérszónoka emelkedett szólásra. Hosz- szasa-n beszélt a zsidóság kóros befolyásáról és a törvényjavaslatot a párt nevében elfogadta. A vezérszónokok után Bálint József az Erdélyi Párt megbízásából a törvényjavaslatot dogmatikai oldaláról világitotta meg. Hangoztatta, hegy a zsidó kérdés már kétezer éves, akkor keletkezett, amikor Isten Fiát elitélve a zsidók önmaguk felett mondották ki az ítéletet. Kijelentette, hogy a keresztény vallással megszűnt a zsidó vallás létjogosultsága, tehát a törvényjavaslatot örömmel elfogadja. Ez a törvényjavaslat komoly haladás nemzeti és keresztény szempontból egyaránt. A csupán elismert egyházaknak ugyanis nincsenek történelmi jogai. A törvényjavaslatot a legnagyobb örömmel elfogadja és megszavazza. Tors Tibor elnök ezután félbeszakította a vitát és napirendi javaslatára a Ház úgy határozott, liogy holnap délelőtt 10 órakor ü! össze és napirendjén a törvényhatósági bizottsági és községi képviselőtestületi tagsági jogról) szóló törvényjavaslatot, a délvidéki területeknek a Szent Koronához való visszacsatolásáról és országgal egyesítéséről szóló törvényjavaslatot, valamint az izraelita hitfelekezet jogállásáról szóló javaslat tárgyalását tűzik ki. Interpellációk és válaszok A napirendi indítvány után Hóman Bálint vallás és közoktatásügyi miniszter válaszolt Mester Miklósnak egy régebbi interpellációjára, amelyben az interpelláló képviselő konkrét eseteket hozott fel az erdélyi református lelkészek kongnia sérelmeiről. A minisifer megállapította, hogy az interpellációban felsorolt lelkészek járandóságát már azelőtt, rendezte, mielőtt az interpellációra sor került volna, sőt a járandóságok rendezése már korábban megtörtént, mint ahogyan a sérelmeket felsoroló cikk megjelent, amelyből a képviselő adatait merítette, Kijelentette a miniszter, legyen meggyőződve a Ház arról, hogy ő és munkatársai tüstént intézkednek, hogy minden ilyenszerü kérdést azonnal orvosoljanak. Bejelentette még, hogy a fizetésid és munkabérek bizonyos fokú emelése következtében o kongruát is bizonyos százaiéi, kai in.ek Kérte válasza elfogadását, amit a Ház egyhangúlag tudomásul is vett. Ezután a régebbi interpellációkra adott Írásos miniszteri válaszokat olvasták fel. A Ház a'válaszokat tudomásul vette, majd áttértek a bejegyzett 29 .interpelláció meghallgatására. .í.z első 12 interpellációra haladékot kértek és kaplak Els' nek Közy-Horváth József interpellált, a vallás és közoktatásügyi, valamint a belügyminiszterhez. A szülészeti klinikák használaton kívül lévő ágyai számára kellő fedezet előteremtését., szülőotthonok felállítását, va amint a betegbiztosító intézeteknek szülészeti osztályok létesítésére való kötelezését kérte. Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter válaszában hangsúlyozta, hogy a szil Hányák- és csecsemők valóban a jövő magyar kultúra hordozói és ő is azon a nézeten •an. hogy a szülőhelyek számát fel kell emelni. A kormány megtette ebben az irányban is a szükséges intézkedéseket. Ami az ő hatá-körébe tartozik: a budapesti szülészeti klinikákon és bábaképző, intézetekben a helyzet az, hogy az 1939-ben megvolt 858 ágy7 helyett ma 1240 ágv van Meggvőződéso. hogy Ha széa és értékes vásárolni, látogasson el a MÉHKAS Diákszöyetkezetbe Mátyás király tér 2. szám. — Telefon: 10—40 Szépirodalmi könyvek ifjúsági kön ?vek Levélpapírok Töltőtollak nagy válaszokban. a belügyminiszter a saját hatáskörében a kórházakat Illetően hasonló szeretettel kezeli a kérdést. Ami az utcai szülések számát illeti: nem kell mirden ilyen hirt készpénznek venni, mert sokszor előfordul, hegy. szülés előtt átló nők elmennek sétálni és hirtelen az utcán szűrnek, be lőtt már korábban beutalást kaptak valamelyik kőt házba. A Ház a miniszter válaszát tudomásul vette. Banffy Antal a Novák-utcai Mautbner mezőgazdasági gyár üzeme szüneteltetése ügyében interpellált a földművelésügyi miniszterhez. Serényi Miklós a mezőgazdasági kérdéVigyázat A Darmol hashajtót utánozzák. Ügyeljen, mert minden tablettán a „DARMOL" szónak és T alakú bevágásnak kell lenni. Kimondottan eredeti csomagban kérje. sekkel foglalkozó cikkek cenzúrájáról beszelt. Pá pay 1st vám az Alföld rossz álla pótban lévő mezei útjainak javithatóvá tételét és á’landó karbantartását sürgette. Koltoy József a n&gykaposi erőki használásáról, valamint a nagyvásártelcpi bérletekről mondott interpellációt. Maróthy Károly a törvényhozói összeférhetetlenség kérdésének gyökeres rendezését sürgette. Vájná Gábor fölvetette, hogy a Magyar Nemzeti Bankban tudomása szerint most is van angol állampolgár, továbbá több zsidó, vagy zsidó származású alkalmazott. Budinsz- ky László a gazdák, s általában a falusi lakosság munkaerejének kényszer utján magáncélokra való igénybevételének megszüntetéséről interpellált a belügyminiszterhez. Az interpellációka,t kiadták az illetékes minisztereknek Közhírré tétetett!... Nagybánya, december 17. A nagybányai járásbíróság Pura Flora hagymás!áposi lakost, amiért a bivalytej literét a. megszabott •>t> Pillér helyett 50 fillérért árulta, két heti elzárásra, három évi jogvesztésre ítélte és kötelezte, hogy az Ítéletet, községben dobszóval, Nagybányán pedig hírlapban a saját költségén közzé tegye. — AZ ERDÉLYI KÁRPÁT EGYESÜLET elnöksége közli, hogy vetiteltképe>s előadássorozatának !egköze|ol>bi előadását 1942. év január hónapban tartja 1942 tavaszán megkezdődnek Kolozs- vármegyében a közérdekű erdőtelepítési munkák Kolozsvár, dec, 17. A meggondolatlan és szakszerűtlen erdőirtás, a rendszertelen legeltetés és egyéb gondatlanság következtében sok terület ejkopárosodott Az elkppárosodott területek vízbefogadó és víztároló képessége a legkisebbre csökkent és igy esőzések a|ka|-. mává] a vizek hatalmas vízmosásokat, károkat és pusztító árvizeket okozva a mélyebben fekvő területekre zúdulnak alá. Amint.a vármegyei a1 ispáni hivataltól értesültünk, a föld müvelésügyi kormányzat fontos intézkedést tett a bajok orvoslására. Az intézkedés a napokban érkezett meg Kolozs vármegye köz igazgatási bizottságához. A rend elet értelmében haladéktalanul hozzá kell fogni az 1933. évi IV. t. c. rendelkezésének végrehajtásához. Ez a törvény a közérdekű erdőtelepítésekről intézkedik. A rendelet hat pontban sortája fe| azokat a sürgős intézkedéseket, amelyeknek végrehajtását már 1942. évi tavaszán meg ke|J kezdeni Kolozs vármegye közigazgatási bizottságának gazdasági albizottsága az ügyet legköze lebbi ülésében már tárgyalás alá is veszi és így azt a tavasz folyamán végre lehet majd hajtan!. Reméljük, hogy Kolozs vármegye törvény- hatóságának felterjesztésére kiadott miniszteri rendelet végrehajtása megszüntet! a végzetes árvizeket és lehetővé teszi, hogy néhány év alatt közérdekű erdőtelepítéssel orvosolják a bajokat. A rendkívül nagyfontos- ságu munkálatokba bekapcsolódnak az erdő— igazgatóságok, erdöfelügyelöségek és a gazdasági felügyelőségek is. Mafftţar kartfcsonip a tttpári Srinkörben KOLOZSVÁR, dec. 17. Az Erdélyi Cserkész kerület a kolozsvári Tizes Szervezet közreműködésével pénteken este 8 órakor karácsonyestét rendez a nyári Színkörben A Magyar Karácsony — ez a cime az ünnepi estnek — műsorának középpont .iában az ősrégi magyar betiehemes játék áll. amelyet sz-alon- tai, Iövétei, bajai és kolozsvári regöscserkészek adnak elő. Az előadás keretében a Jegenye és Méra község műkedvelői népi betlehe- mes játékot mutatnak be A műsor további részében a Marianum, a Református leánygimnázium és az ipari középiskolák kórusai énekszámokat adnak elő. Az egyes számokat Jánosi Sándor cserkészttozt az Erdélyi Lö- vészkerület főtitkára vezeti be Az előadás tiszta bevételét az Erdélyi Cser- készkerület az elszórtan élő magyarság megerősítésére forditja. Erdélyi ismertető előadás Bicskén Bicske, december 17. A bicskei Népművelődért Tanács felkérte az erdélyi képviselők csoportját, hogy7 Bicskén a havonként szokásos előadások alkalmával küldene ki képviselőket, hogy Erdély magyarságának kisebbségi sorsban eltöltött életéről .előadást tartsanak. A párt részéről Bodnár Sándor képviselő szállt ki e bó 14-én és tartott előadást arról, hogy milyen volt a magyarság élete a 22 éves román megszállás idején nemzet i/ gazdasági, kulturális és egyéni vonatkozásban és milyen volt a román kormányzat ki- se-bbségpolitikai, közigazgatási, katonai és magánjogi viszonylatban. Az előadást a kultúrtermet zsúfolásig megtöltött, mintegy 4—500 főre tehető helybeli ég vidéki hallgatóság hallgatta végig nagy figyelemmel és érdeklődéssel. Bodnár Sándor előadása végén kérte a hallgatóságot., hogy a 22 évi széttagoltság és mindkét országrészen történt megpróbáltatás figyelmeztessen bennünket arra. hogy a mai történelmi időben legyünk magyar nemzeti öntudatunk magaslatán (u ' i m~ IF» w vtlii* LVLtt F.tkuri-niv L~s~ívXAüullV.. 'b « UUM VM—vJl »a ra-»'vvvi /|,v A népművelési tanács vezetősége köszönetét és elismerését fejezi ki az előadás megtartásáért.
