Keleti Ujság, 1941. november (24. évfolyam, 250-274. szám)
1941-11-21 / 266. szám
Kekktm iímjfa Az Erdélyi Római Katolikus Egyházmegyei Tanács igényt fart az agrárreform során kisajátított egyházi ingatlanokra A katolikus egyház gordot tóráit arr®9 ho*ty az Hiúságot a gyakor lati életpályák felé irányítsa Kolozsvár, november 20. Az Erdélyi Római Katolikus Egyházmegyei Tanács csütörtökön délelőtt 10 órakor tartotta Sándor Imre püspöki helynök és Joben Gyula dr. világi alelnök elnöki ésével évi rendes közgyűlését a katolikus gimnázium dísztermében. A közgyűlés előtt délelőtt 9 órakor ünnepélyes isten tisztelet volt az egyetemi templomban, amelyen S3. Egyházmegyei Tanács tagjai és a közgyűlés kiküldöttei teljes sióimban vettek részt. Az ünnepélyes szentmise után kezdtek gyülekezni a katolikus gimnázium distterméfcp ’ a közgyűlés tagjai. Érkezési sorrendben s következők neveit sikerült feljegyezni: Egyháziak - László Ignác, Búzás Imre dr. Fodor Gergely dr., Petres Kálmán, Sass W tál, Ágotha Endre, Baráth Béla dr.. P. Sándor Vitális, Dávid László dr., Szakács Antal. Kakues Ferenc. Török István, Papp Dénes, Csipák Lajos dr., Lestyán Józsefi Fekete Janóé, Faragó Ferenc dr., Erő? Albert dr. Bartha Ferenc, Boga Alajos, Adorján Károly dr., Bíró Vencel dr., Ocskó Lajos. Sza- lay Mátyás. Reische! Arthur, Scheffler János dr., Péter Antal dr., Veress Ernő, Völgyi István. Világiak: Inczédy-Joksman Nándor. Ssa- bady Tivadar dr., Orbán Domokos dr., Rajka Géza dr., Szoboszlay László dr., Márton András dr., Merza Gyula, Nagy László dr., Duha Tibor dr., Pittnér Árpád dr., György Lajos dr. Rulbay Ferenc, Bíró Lajos dr., Zalán Endre dr., Kolurobán József dr., Jelen Gyula dr.. Farsangh Endre dr., Oláh Jakab. Pap István, Lertersdorfer Sándor. Urbán Gnsztáv dr.. Zakariás Z. György, Méhes Gvnla dr.. Dávid János, Cseh István, JanéSó Béla. Da- róczy László, Udvary Mátyás István. Xanttis János, Pataki János. Má.riaffy Lajos, br Jósika. János. Hevesi József, Nagy Lajos ir.. Kovács Károly dr.. Veres Jenő. Karda Ferenc dr., Petres Ignác, Ágoston János. Filó Ferenc dr., Varga Béla dr., gr. Béldi Kálmán, Domokos Pál Péter, Hajdú Árpád Förster Aurél dr., Hinléder-Fels Ákos dr.. br. Szentkereszthy Béla, Urmánczy Jeromos, Dudutz Zoltán dr.. Luckhaub Gyula dr., Nagy Gyula dr, Ábrahám József dr., Szőke- falvi Nagy Gyula dr.. Dobos Ferenc dr.. Rosta Márton dr., Bonis György dr., Maian Mihály dr., Fülöp Kálmán dr. és Wenetsek József dr. Sándor Imre píispölsi l»ely«t«llc besréde Pontosan délelőtt. 10 órakor foglalta el Helyét Sándor Imre püspöki helynök vezetésévet az elnökség. Az elnöki asztalnál az elnöklő püspöki helynök mellett Jelen Gyű! a dr. vi lági alelnök, Boga Alajos dr. kanonok egy házmegyei előadó és Adorján Károly dr. fő tanfelügyelő foglaltak helyet. InczédyJoks •■vb* Ödön dr. világi alelnök betegsége miatt mim vehetett részt a közgyűlésen. Sándor Imre püspöki helynök általános érdeklődés és figyelem közepette nyitotta meg a közgyűlést. Megnyitó beszédében több történelmi évfordulóról emlékezett meg, efcősoi ban a tatárjárásról, amely következményeiben Erdély vallási és nemzetiségi megoszlását be vezette, majd Budavárának elfoglalásáról, amelyet Erdélynek Magyarországtól való elszakadása és kényszerű önállósága követett. Az egység helyreállításán, Erdélynek az anyai-szaggal való unióján a nemzet legjobbjai ‘áradoztak. Ezek körül megmlékeaett születése 200 éves évfordulója alkalmával gróf Batthyányi Ignác erdélyi püspökről, aki nemcsak kiválóan buzgó főpásztor volt, hanem alapítója a hírneves Batthyáneramnak és sa 1790-ee uniós mozgalomban az erdélyi rendek vezére. A magyar művelődé* terén efóvulhetetlon érdemeket szerzett azzal, hogy Gyulafehérvárt a trinltáriusok volt templomának * földszintjén nyomdát, az emeleten gazdag és hatalma* könyvtárt, a toronyban c&iHiagvizagá- lot átütött. Nemzeti érzése és országos tekintélye magyarázza, hogy az erdélyi vármegyék öt kérték fel, hogy az 1790-be*» megnyílt pozsonyi országgyűlésien — amint azt a szentegy- házasfafa! ás kápolnásfalvl nomes székelyei; kérése mondja „Erdélynek Magyarországgal való vissosaegyesiiléséért minden uton-módon munkálkodni... Erdélyről, mint a az, korona egyik tagjáról, különös emtekerettet tétetni“ . méjtóztessék. Idézte Haynaid Lajos erdélyi püspök emlékét is, akinek ebben az évben haM'a ötvenedik, születésének 125-ik évfordulóját üljük és akikről születése ceaíennáriumán, 25 évvél ezelőtt nem emlékezett rag az egyházmegye 1916-ban, a román betörés miatt Az abszolutizmus után 5 volt az erdá’yi unió legfőbb szószólója, amiért püspöki méltóságáról is le kellett mondania. A püspöki helynök magasszái-nyalásn beszédét igy folytatta: .Világnézetet nem egy társadalmi osztály tart fenn, hanem egy egész világ \a — Hosszasabban időztem a múlt emlékezetes eseményeinél és személyeinél, de szándékosan tettem, hadd mondják e] ezek, amit magam csak kiemelni és hangsúlyozni akarok a jelen alkalommal! Nagy nemzeti csapások megkínozhatnak és szétválaszthatnak hosszabb Időre is, de a nemzet nagy fialnak és Istentől rendelt vezetőinek útmutatása és mindnyájunk áldozatai a erényei ismét ösz- *zekapcsoi]nak. ®s bármennyire is megnehezül* ma az Idők járása felettünk, törhetetlen bizalommal és magafeledte áldozatkészséggel nézünk a jövőbe azért, hogy a magyar egység teljes és maradandó legyen. A nagyoknak és kicsinyeknek, leik ezért az egységért harcoltak és küzdenek, „eszméik gyözedeime leszen emlékjelük!“ — A történelmi emlékezés arra is megtaníthatott, hogy az élet folyása soha meg nem áQ és az életerős faj a nehéz küzdelmek során kitermeli létének, művelődésének, boldogulásának eszközeit, vagy ha úgy tetszik, intézményeit. Árvaságunkban is mindenkor nőttek értékeink és születtek intézményeink. Ezeket a kedvező körülmények között meg akarjuk • és meg fogjuk tartani nemcsak azért, mert szivünkhöz nőttek, hanem mert a nemzet számára értéket jelentenek. ,— Különösen örömömre szolgái, hogy elvben a gondolatban az egyháziak mellett látlak a múltban és látjuk ma is a világi híveket. És helyesen, mert P robászkáva! «zólva „nem szabad a klérusra hagyni a kereszténységet. A kereszténység minden java a mienk, nem a klérusé. Világnézetet nem egy társadalmi osztály tart fenn, hamem egy világ!“ Nem aggódom tehát, hogy' uj szervezeti szabályzatunk szerint a régi státus gyűlések egy- harmad-kétharmados aránya immár a világiak javára jelentősen eltolódott. Es ne aggódjék a világiak közül senkise, hogy az uj szabályzat szerint sok dologban csak takácsot kér tőlünk az Ordinárins. Nem lesz soba egyetlen ordinárhis, aki az agyházias érzéstől sugall* tanácsokat magára nézve kötelezőknek ne ismerné. Felelőséggel jöttünk ide! Egy dolgot azonban a 150 éves Széchenyi 100 esztendős könyvének, a Kelet Népé—nek hasonlatával élve legyen szabad kérnem. Ne tegyen közöttünk senki színpadi katolikus é* színpadi hazafi, „mint mikor színpadon hal meg a hős és félórával később jóízűen vacsorái“. Nemcsak jogokat gyakorlunk! Felelősséggel jöttünk ide mindannyian s kötelességekkel távozunk annak tudatában és reményében, amit szintén a legnagyobb magyar mond: ,É|ilnk még, nem vagyunk holt nemzet rothadt tagjai; nem „ítő szobor" leírhatatlan kínok közt. .. Honunkra hajnal derül s akármi légyen is sorsa a magyarnak ezentúl, rut önfertőztetés, gyáva öngyilkolás által állatként veszni nem fog többé.“ Ezeknek a gondolatoknak előre hocsájtása után őszinte tisztelettel köszöntőm a közgyűlés megjelent tagjait, különös szívességgel és örömmel azokat, kik első Ízben kapcsolódnak be munkánkba é« a közgyűlést az Ur Jézus nevében megnyitom. Sándor Imre püspöki helynök métyhatásu beszéde után Kovács Ferenc főesperes az igazoló bizottság nevében jelentette, hogy a közgyűlés határozatképes. Az elnök ezután jegyzőkönyv vezetésre György Lajos dr. egyetemi tanárt, jegyzőköyv hitelesítésére pedig Ve. ress Ernő teológiai tanárt kérte fel. Kovács Ferenc főesperes jelentette ezután, hogy távolmaradásukat a következők mentették ki: Urmánczy János, Ternovszky Ferenc, Feren- ezy Sándor. Maráth József dr., Gogomán Antal dr., Bartha Ignác dr., Szilveszter Sándor, László Dezső, Benke Antal dr.. br. Apor Péter, Incze Domokos. Gyergyay Béla, Jaross Béla, Vaszitsek Zsiginond. Vikárius Ferenc dr., Keledy Tibor dr., Szabó György, Albert IS 41. JSl ÖLEM BÉR 21 Vilmos, Gereőfy Csanád, Benke Antal, vitéz Hajnal Imre dr., Lengyel Emil dr. Teleki Pál gróf és Csáky István gról emlékezete Napirend előtt Sándor Imre püspöki helynök kegyeletes szavakkal emlékezett meg Teleki Pál gróf és Csáky István gróf haláláról és az igazgatótanács halottéiról. A közgyűlés tagjai a kegyeletes megemlékezést állva halk gatták végig. Az elnök indítványára ezután a közgyűlés hódoló táviratot intézett XII. Pins napához és Kormányzó Urunkhoz, üdvözlő táviratot küldött Serédy Jusztinián dr. bíboros hercegprímásnak. Bárdoséi/ László miniszterelnöknek, Hóman Bálint dr. kultuszminiszternek. Márton Áron gyulafehérvári püspöknek és Gyárfás Elemér dr.-nak. a római katolikus Egyházmegyei Tanács világi étoöké- r.eifc ADAKOZZUNK a 99.000 s*. «««? “ <«' »pen a Főméit*^ ásni K ormán yzóné tél! segélyakcióiéra A katolikus papság és tanítóság érdemei a megszállás éveiben Ezután került sor az igazgatótanács jelenté temek részletes letárgyalására. Az adminisztratív bizottság, a tanügyi bizottság, illetve a számvizsgáló bizottság jelentéseit és javasla fait Pittner Árpád dr. tanácselnök, Daróczy László igazgató és Xánt.us János igazgató tér je&ztették elő. A jelentés egyes pontjainak vitájában elsőnek Kolvanbán József dr. szólt hozzá. Beszédében a papság és a tanítóság héroszt munkáját emelte ki, amelyet a kisebbségi sorsban végzett. Dobos Ferenc dr. szerint a tanítóság és a papság a megszállás évei alatt föpiUérei voltak a magyarságnak. Márton András dr. kérte, hogy a római katolikus papság és tátit óság érdemeit a közgyűlés jegyzőkönyvben örökítse meg. Bíró Lajos igazgató azt emelte ki. hogy a megszállás alatt a hitvallásos iskolákat az egyházközségek tartották fenn. A plébánosok utohó filléreiket áldozták az iskolák fennmaradására. Kérte a közgyűlést, hogy ha talmazza fel az igazgatótanácsot, hogy illetékes kormánytényezőknél járjon közbe a román agrárreform során kisajátított egyházi birtokok visszaszolgáltatása érdekébe». Ezek a birtokok alapjai voltak a hitvallásúé iskolák, n&k A hitvallásos iskolák a megszállás alatt kemény erőfeszítéssel tartották ferm a magyar szót a magyar szellemet s most a kormány, nak segítségére kell sietni M egyháznak, ezeknek az iskoláknak felkarolásával, hogy hivatásainak eleget tehessen. Fodor Gergely dr. esperes plébános a szór- vánt/telepeken éló lelkészek heroszi erőfeszítéseiről adott számot. Hangoztatta, hogy a meg szállás éveiben, ott folyt legerőteljesebben u románositás, ahol nem volt plébános, Kakues Ferenc hangoztatta, hogy az igazgatótanácsnak .lépéseket kell -tennie a kormányzatnál, hogy a felekezeti tanítóság épolij megítélésben és mélytánylásban részesüljön, mint az állami tanítóság. A felszólalásokra Sándor Imre püspöki helynök adott rövid választ. Közölte, hogy az egész katolikus társadalom meleg szeretettel vau eltelve a papság és a tanítóság munkájával, amelyet különösen a kisebbségi évek alatt végzett. Éppen ezért az igasgatótanacs gondoskodni fog arról, hogy mind a papság, mina a tanítóság érdemei megfelelőképpen megörö- kt'Uessék. A jelentés további pontjainak tárgyalása során Biró Lajos igazgató azt kérte, hogy azok a kiváló egyházi férfiak, akiknek élete példamutatóssal szolgálhat a jövőre. megfelelő emléket kapjanak. Boga Alajos dr. előadó válaszában kijelentett^ hogy az igazgatótanács gondoskodik arról, hogy az egyház jeles férfiújáénak életrajza’az ifjúság kezébe kerüljön. Nemrég jelent meg Biró Vencel dr. és P. Boros Fortunát könyve Erdély nagyjairól, amely szintén ezt a célt szolgálja. Boga Alajos dr. előadó a továbbiakban javaslatot tett, hogy egy érvvel hosszabbítsák meg az igazgatótanács azon tag_ jainak megbízatását, akiknek mandátuma lejárt. Javaslatára a közgyűlés egyhangúlag megválasztotta az adminisztratív, tanügyi és a számvizsgáló bizottságok tagjait is. A bizottságok megválasztása Az adminisztratív biaottság tagjai: Bíró Ferenc, László Ignác, Saras Antal, Scheffler János dr., Balázs P. Elemér dr., Farsángb ä Endre dr., br. Jósika János, Kolurobán Jó-1 zsef dr., Kovrig Bála dr., Máriaffy Lajos. I Nagy Lajos dr., Pittner Árpád dr., Urrnán- I után a megjelent tanácstagok társasebéden cry János, Vargha Béla dr, ás Wenetaek I vettek részt a Központi Szálló éttermében. József. A tanügyi bizottság: Bérczv József, 3iró Vencel dr., Daróczy László, Dobos Ferenc or., Búzás Imre dr., Jánosé Béla, Kari János dr., Duha Tibor dr., Sz&káts Antal, Pataki József, Petress Kálmán, Rajka Géza dr., Kakues Ferenc, Székely István dr., Vá- rady Imre dr., Várkonyi Hildebrand dr., Xántns János. Fekete János és Förnster Aurél dr. A számvizsgáló bizottság tagjai: Bíró Vencel dr., Faragó Ferenc dr., Luckhaub Gyula dr., Leitersdorfer Sándor, Merze Gyula, Soó Rezső dr., Szakát® Antal dr., V axglia Béla dr., Xámtus János. A szavazatszedő bizottság tagjai: Elnök; Sass Antal, tagok: Kolumbán József és Márton András dr. Baráth Béla dr. felszólalása után Szaiay Máíyás dr. azt kérte, hogy azok a tanulók, akik nem római katolikus iskolákba járnak megfelelő vallási nevelésben részesüljenek. A felszólalásra, adott, válaszában Sándor Imre püspöki helynök kijelentette, hogy az igazgatótanács gondoskodott, hogy mind az állami iskolák, mind más felekezeti iskolák romai katolikus tanulói megfelelő vallási nevelést kapjanak. Gyakorlati pályákra az ifjúságot! A jelentés tanügyi részének tárgyalása során Biró Lajos igazgató indítványozta, hogy mindent el kell követni, hogy az iskolák ne csak eEMársadalmat neveljenek, hanem kereskedelmi és ipari pályák felé irányítsák az ifjúságot. A kereskedelemben és az iparban nincs kellő utánpótlás és éppen ezért, szükséges, hogy a magyar ifjúság érdeklődését a nagyobb boldogulást rejtő gyakorlati pályák felé fordítani. Boga Alajos dr. a felszólaló fejtegetéseire válaszolva ezeket mondotta: — Valóban fennáll az a tétel, bogy a bécsi döntés után megrohanta az ifjúság • középiskolákat Ez azonban nem jelent veszélyt: ez az életet jelenti. Évek során kialakul az egészséges kiválasztódás és akkor kiderül: kik alkalmasok az intellektuális pályára. Az igazgatótanács módját ejti, hogy lehetőséget nyújtson a katolikus ifjú Ságnak a gyakorlati pályák felé. Ezt szol gálja a kolozsvári katolikus inasotthon és a székelyföldi gazdasági szakiskola felállítása. Sándor Imre püspöki helynök megjegyzései után Dávid László dr. javasolta, hogy az igazgatótanács nagyobb gondot fordítson a szórványban élő hívek lelki és szellemi szükségleteinek kielégítésére. Fodor Gergely dr. és Boga Alajos dT. előadó gyakor- lati útmutatásai után Filó Ferenc dr. kérte, hogy terjesszen az igazgató tanács kérés* a kormányzat elé az iskolafenntartó egy házközsőgek támogatására. Lestyáa József dr. főesperes felszólalása után Dudutz Zol tán dr. egészségügyi főfelügyelő kifogásolta, hogy Erdélyben S3 római katolikus ele» mi iskola nem működik. A vitát Boga Alajos dr. előadó szavai zárták be. A vita befejeztével a közgyűlés az igazgatótanács jelentését némi kiigazítással elfogadta. Befejezésül Xántns János terjesztette elő a számvizsgáló bizottság jelentését, amelyet a közgyűlés szintén elfogadott, Sándor Imre püspöki helynök zárószaval után a Himnusz eléneklésével fejeződött be lelkeshaneulatu közgyűlés A közsyüléa