Keleti Ujság, 1941. november (24. évfolyam, 250-274. szám)

1941-11-15 / 261. szám

STmxmitrs&G A magyarság a keresztény közös­ség érdekében áldozatkész álla életet lovasra élni Az igazságügyi tárca költségvetését tárgyalta a képviselőhöz Budapsst, no van bér 14. A képviselőhöz pénteken délelőtt folytatta a költségvetés tár­gyalását. Ar, iganságfigyi firea költségvetése került sorra. Tusnádi Nagy András elnök a* ülést 10 órakor nyitotta meg. Tudomására horta a Háznak, hogy az egyes pártok a tárca költ­ségvetéséhez a kővetkező vezérszónokokat je- 'entették be: MÄP: Benkő Géza és vitéz Bárczy György, Erdélyi Párt- Hmledcr-Fels 4kos. Magyar Megújulás, Nemzeti Szocialista Pártszövetség: Mosonyi Kálmán. Nvilaske- ; ísztes Párt: Budinszky László, Egyesült Ke- esztény Pált: Tossy Kristóf. Szociáldemo­krata Párt;- Malasits Géza. A tárca költségvetését Felró Kálmán elő *j3ó ismertette. Hangoztatta, hogy a magyar­ság nagyvonalú, a keresztény közösség érde­kében áldozatkész emberszeretetet magában foglaló állami életet kivan élni. Ez nem párt­politika, hanem magyar keresztény világné­zet. Oj jogi fogalom van kialakulóban' amely nem az egyénből, hanem a közösségből indul 3d. Az előadó fontosnak tartja, hogy a tör­vények és rendeletek indokolását úgy szer­kesszék meg, hogy tökéletesein tájékoztassa a jogkeresőket és a jog alkalmazóit a törvény alapeszméjéről és céljáról. A közösségi jog érvényesítésének szolgálatába kell állítani a bírái gyakorlatot is. Szólott as erdélyi bíró­ságok működéséről, amely az erdélyi képvi­selők szerit teljesen megnyerte az erdélyi nép bizalmát. Kiemelte azt a nagy munkát, amelyet az uj visszacsatolt területek jogi igazgatása követelt. Szóvátette, hegy u zsidó ügyvédek térfoglalását megakadályozó tör­vényjavaslat hamarosan a Ház elé kerül A közösségi jog érvényesítésének hangsúlyo­zására sikroszáüt a tagosítás meggyorsítása mellett, amely a többtermelés érdekeit is szol­gálja. Kérte, hogy a tagosításra nagyobb összegeket fordítsanak. TTtá-nna a vezérszónokok hozzászólásai kö­vetkeztek. Moeonyi Kálmán a Uberahzmus egész épü­kének lerontását és vj magyar munkaáttam, ' '.építését tartja szükségesnek. Benlcó Géza az állam kötelességet abban Htja, hegy az egyént kényszerítse, hogy a maga egyéni jogát a közösség érdekében hasznosítsa. Kérte, hogy a visszaeső bűnösök számának »pászítása érdekében vegyék dH arm kezelésbe az úgynevezett patronage intézmé nyékét. A szegényjog megszerzésének jogi előfeltételeit könnyíteni kell. Kérte a tago átás meggyorsítását, továbbá a törvények és rendeletok nyelvezetének könnyebben érthe­tővé tételét. A költségvetést bizalommal elfo­gadja. A következő felszólaló Budinszky Lász.16 volt. Budinszky László a személyes szabadság védelmével kapcsolatosan az általa tapasztalt visszásságok megszüntetését kérte. Javasolta hogy az igazságszolgáltatásból zárják ki a zsidókat, sót azokat is, akiknek zsidó felesé­gük van. Malasits Géza szigorú büntetést kér azokra, akik kapzsiságból, vagy felelőtlenségből em­beri éieteket veszélyeztetnek, gépkocsivezetés­sel, vagy más utón. Köszönetét mondott az igazságugyminiszternek a rehabilitációs tör­vény életbeléptetéséért. Tassrt Kristóf hangoztatta, hogy a tagosí­tásokat IS—30 év alatt az egész országban be lehetne fejezni, csak be kell állítani a megfelelő szakembereket a munkába. A költ­ségvetést elfogadta. Vitéz Vácsy György a visszaeső bűnösökre szigorú büntetések alkalmazását kérte Mibó Imre dr. felszólalása Mikó Imre erdélyi képviselő rámutatott arra, bogy a román uralomból visszamaradt perek igen nagy torlódást okoznak a telek­könyveknél és sok munkát adnak a bírósá­goknak. Kéri az igazságügyminisztert az er. dé.lyi birószemélyzet emelésére. Az Ügyvédi Kamarát átalakitandónak tartja. Őrömmel üdvözli, hogy az erdélyi ügyvédi kamarába isidó ügyvédeket csak € és 9 százalék arány bon vettek fel. Az erdélyi ügyvédeknek ro­mán intézményeknél régebben befizetett já­rulékait nem szabad kárba,veszni hagyni. Megállapodást kellene kötni alkalomadtán Romániával ebben a kérdésben. A zsidók hadmentességi adóját bevezetendönek tartja. kén. hogy a kamarai szolgálatot teljesítő ke­resztény ügyvédek számára juttassanak majd ezekből az adókból bizonyos összeget. — Kéri a kormányt arra is, hogy hozza tudomására az erdélyi törvényhozóknak élőre azokat az intézkedéseket, amelyeket a kor­mány Erdélyben foganatosítani kíván. Erdély nem akarja a különválasztást, hanem szerve­sen bele akar illeszkedni az ország - közössé­gébe. Elismeréssel nyilatkozott az igazság­ügyi kormányzatnak az érdéllé jogegységesi- tés körül végzett munkájáról. Végül kérte a magyar középbirtokotok ellen végreha jtott román agrárreform hátrányos intézkedései­nek a magyar érdekek javára történő felül­vizsgálását, Az egyes részletkérdéseket külön rendeletol'kel lehetne a legkönnyebben meg­oldani. A költségvetést elfogadja. Nagy László az igazságszolgáltatás decen­tralizációja mellett emelt szót. Kifogásolta a különféle rendeletek bonyolult szövegezését. Elismeréssel nyilatkozott a magyar bírói kar függetlenségéről, kéri ennek a függetlenség­nek a megóvását. A költségvetést nem fo- gnd.ia el. Szilágm Olivér erdélyi képviselő hangsú­lyozta a bírói kar függetlensége fenntartásá­nak fontosságát. Kéri a román uralom alatt kötött ingatlan ügyletek, továbbá a telek­könyvi bejegyzések felülvizsgálását. Elismeri, hegy az erdélyi jogegységesités terén elvé­gezték a maximumot. Pontosnak tartja a csa­ládi és örökösödési jog rendezését, örömmel üdvözli a nemzet nagyjainak kegyeletét sértő üzleti reklámok kiküszöbölésére irányuló in­tézkedéseket. A költségvetést elfogadta. FTadla Róbert fékrőlslásábain a stróman nők ellen szigorú rendszabályokat sürgetett. A nendőrbiintetőbi ráskodás átszervezését kéri. A költségvetést nem fogadja el. Reibel Mihály felszólalásában a házassági válások elszaporodásának veszélyeit tette szó­vá Zsidó Sándor a gyermek- és családvédelem fokozottabb kiépítését sürgette. Kérte a tago­sítás meggyorsítását. Meg kell akadályozni, hogy keresztény nők a zsidó hitre térjenek át. hogy zsidókkal összehámsodhassainak. A költ­ségvetést nem fogadja el Több felszólaló nem lévén, az elnök a vitát bezárta. 1941. AO LE MB EU i 5 azután a püspök leteszi a Irifaégaullt. A püs­pököt ezután megáldják az egyházi fő.’pgyző és az egyházi esperesek, majd a püspök egy­házi beszédet és püspöki áldást mond. Isten- tisztelet után a püspök lakásán tisztelegnek a bejelentett küldöttségek. Az uj unitárius püspök beiktatása egyben nagy társadalmi eseménye nemcsak Kolozs­várnak és Erdélynek, hanem egész Magyar- országnak felekezeti különbség nélkül. Már eddig is százakra megy azok száma, akik va­lamilyen közület vagy egyesület képviseleté­ben bejelentették részvételüket a püspökbeik. tat© zsinaton. . A* ígazságugYminlszler beszedi« Ezután RudoeSay László igazsá.gügyminisz- I tér emelkedett szóié ra. Az igazságügyminisz- | tor az igaaságügyminisztérium munká ját is­mertette. rámutatott arra, hogy a visszatért erdélyi és keleti országrészek igazságügyi szervezetének kiépítése és jogrendszerének egységesítése az anyaországéval az igazság- ügymmisztérium munkásságának a legnagyobb részét lefoglalta. Ennek szemíiéltetésére meg­említette. hegy az uj terület igazságügyi szer­vezeteinek kiépítésével kapcsolatban 2400 uj állást kellett betölteni. Az egységesítés mun­kájának túlnyomó részét már végre is hajtot­ták. Csupán a házassági és magánjogi va­gyonjog és örökösödési jog kérdésének szabá­lyozása maradt hátra. Ezeknek a megoldása is elő van készítve és rövid idő alatt véglege­sen befejezik. Természetes, hogy ennek a két nagy fontosságú kérdésnek a megoldásában meghallgatják az illetékes erdélyi tényezőket, elsősorban az erdélyi törvényhozókat. A törvényalkotás rapszódikns módját nem tartja sem helyesnek, sem kívánatosnak, de ez elkerülhetetlen. Ezután a rghabilitáeiós törvény végrehaj­tásával foglalkozott. Megállapította, hogy e. törvény alapján 11.000 rehabilitáció történt, 5000 esettben pedig kérelemre mondotta H a bíróság a rehabilitációt. Remény vaui aira, hogy a rehabilitációs törvény hatása nyomán a visszaeső bűnösök száma csökken. A miniszter kitért azokra a felszólalásokra, amelyek szerint keresztények tömegesen áttér­tek a zsidó hitre n házassági törvény követ­keztében. Megcáfolta act az állítást, hogy 3300 ilyen áttérés történt. Kijelentette, hogy Budapestre vonatkozó adatok szerint augusz­tusban és szeptemberben 60—60, októberben pedig 160 áttérés történd. A vidékre vonat­kozó adatok befejezése folyamatban van. Át­meneti időről van sró ezekkel ar áttérésekkel kapcsolatban. Az igazságügy min i szí er ezután a legköze­lebb benyújtásra kerülő és előkészítés alatt álló igazságügyi törvényjavaslatokról szólott. Az érdeklődés előterében a törvényhozói ösz- szeférheletlenség kérdése áll. Ezt követőleg sajnálattal állapította meg, hogy a részvénytársasági jog szabályozására irányuló törvényjavaslatot még nem tudta előkészíteni, mert nem volt rá idő. A sajtó- kamaráról szóló javaslatot sem tudta előké­szíteni és a már benyújtott sajtójogi novella tárgyalását emiatt nem kezdhetik meg, mert ezt a két javaslatot kapcsolatba kell hozni egymással. Ami az anyagi jogi törvények korszerű átalakításét illeti, két irányú munka folyik. Az eg>‘ik a kodifikádóba való foglalás és az erre irányuló munkálatok tekintélyes mérv­ben haladtak előre és ezzel kapcsolatban a mosik: réfezint a bűn telőtörvény könyv egyes fejezeteinek, részint más jogszabályok átala­kításának kérdéséről vart szó, hogy korszerűek és » kor követelményeinek megfelelőek legye net Az igazságügyminisztériumban újszerű munka is folyik. A magyar jogszabályokat a magyar nép szellemiségével akarják átitatni. A miniszter a továbbiakban beszámolt ar­ról, hogy a bírósági ügyforgalom ismét egy kissé csökkent, majd megállapította, hegy a bírósági épületek, sajnos, sok helyen nem ki­elégítő állapotban vannak, a most benyújtott költségvetés lehetővé teszi jelentős tatarozás! munkálatok elvégzését és uj épületeket is építenek, végül rámutatott arra, hogy az ügyvédi kamara ügyét a. szivén viseli, majd válaszolt a felszólalók részletkérdéseire. Mosonyi Kálmánnak arra az állitására, hogy raég mindig nem döntötték el, hogy a zsidóság faj-e, vagy felekezet, azzal válaszolt, hogy a házassági törvény egyes rendelkezé­setek módosításáról szóló legutóbb megho­zott törvény faji alapon kezeli a zsidókér­dést, tehát errevonatkozólag nem lehet két­séges a kormány álláspontja. Az iga 7tágügynyiniszter másfél óra hoez- szat tartó beszédét a Ház nagy tetszéssel fogadta. Rövid szünet után a képviselőüiáz általá­nosságban elfogadta az igazságügyi tárca költségvetését, majd megszavazta az egyes címeket. Az elnök napirendi indítványára úgy határoztak, hogy a legközelebbi ülést november 18-án, kedden délelőtt 10 óraikor tartják és azon a földművelésögyi láma költségvetését tárgyalják. Ezután gróf Széchenyi Lajos összeférhe­tetlenségi ügyének eldöntésére kisorsolták az összeférhetetlenségi ítél ó-bizottság tag­jait. akik a Ház színe előtt letették az esküt. Az ülés ezzel egynegyed nyolc órakor véget ért. Minden eiolcésiznfef meqförlénS a vasárnapi unitárius püspök« beiktató zsinatra Kolozsvár, november 14. A vasárnapi Uni- lárius Egyházi Főtanácsa előkészítésén már napok óta lázasan dolgoznak a különböző bi­zottságok. Ma, szombaton délután 5 órakor a Dávid Ferenc Egylet tartja díszközgyűlését. Ugyancsak szombat délután tartja közgyűlését az Unitárius Irodalmi Társaság, este pedig az Unitárius Nők Szövetsége rendezi meg szoká­sos ismerkedési estjét a régi gimnázium disz. termében. Szombaton ülésezik a Lelkészkor ás a tanítói kar is. Szombaton délután érkezik Kolozsvárra a főtanácsi, illetőleg a püspökbeiktató zsinatra Mikó Ferenc dr. ny. államtitkár, akinek mint a Kormánya» Urunk képviselőjének kezébe Józan Miklós püspök leteezi a hivatalos es­küt- A kultuszminisztert gróf Kun István mi­niszteri tanácsos képviseli A püspök beiktató ünnepségével kapcsola­tos istentisztelet sorrendje egyébként a követ­kező: Imát mood Taar Géza nagyajtai unitá­rius esperes, majd (relei József fögondnok bejelenti a püspökvála&ztást és a kormányzói megerősítést. Mikó Ferenc dr. ny. igazságügy- miniszteri államtitkár a Kormányzó Ur meg­bízottja felolvassa a kormányzói megerősítést, Koromtjnts'aellenes kiállítás Budanesten A magyar történelem legvéresebb lapjai közé tartozik a bolsevista rémuralom néhány hónapja. Nemcsak azért, mert jő, derék, dol­gos. istenfélő magyarok száz és ezerszámra pusztultak el a terror fiuk kezén, hanem, mert ez a vörös téboly okozta megcsonkítá­sunk, buszéves nyomorúságunk, ezer és ezer ember vagyoni bukását, a dolgozó magyarok kezén amúgy is ritkám megforduló pénz el­értéktelenedését, a gazdasági nyomor olyan mélységeit és borzalmait, amire addig sóim senki gondolni sem mert. Magyarország diadalmasan letépte magá­ról a vörös vérszivó karjait, felszabadult, s buszévi páratlan diadalmas, verejtékes mun­ka után végre oltár unk, hogy éledni kez­dünk a busz év előtti nemzetgyilkos hóna­pok csapásai alól. Határaink tágulnak, s ha szükehb keretekben is, egész Európában Magyarország élelmezési ellátása a legjobb s ez az ország Európa legkiegyensúlyozot­tabb állama.' Mégsem céltalan, hogy a bolsevizmns el­len, mi, magyarok is védekezzünk. Csak az isteni gondviselés mente te meg az egész világot, hogy a rablásra, rombolásra két év­tized alatt tökéletesen felnevelt szovjethor­da rá nem rontott hazánkra is. Az örökös készenlét soha nem volt szükségesebb, mint ■ ma. Mindenkinek egy emberként kell felső- rakozni e hazában a bolsevista métely ellen, akárbová is rendelte a sorsa. A bolsevizmus soha nem jelentette a tömegek jólétét, ha­nem legtöbbször néhány idegenfaju vezér kénye kedvének, gyilkoláei ösztönének ki­elégítését. A bolsevizmus ezt a mindent leromboló, istentagadó, a családot leromboló munkáját fogja lélekbemarkoló képekben, bizonyité kokban a Budapesten Í941 december 4—20 között megnyíló nemzetközi Antiboisevista Kiállítás bemutatni. Megelevenednek előttünk az 1019. évi ma­gyarországi vörös rémuralom szomorú ént- lékei, megcsodálhatjuk a Szegedről elindult ellenforradalom merész, életüket kockázta­tó férfiaknak útját a keresztény lelkiség, s ezzel együtt Szent István Magyarországa győzelméig. De helyet kapott a német, olasz, francia, spanyol, bolgár, finnországi kom­munista rombolások, tömeggyilkosságok ed­dig nagyközönség előtt sóba nem látott anyaga is. Németország diadalmas hadsere­ge hadizsákmányait mutatja be, köztük egy teljesen épségből maradt GPU kinzó- kamráf, annak többszáz kinzóeszközét. A magyar hadsereg dicsőséges hadjáratának hadizsákmányaival vonul fel, hogy ezzel az itthonmaradottak előtt is igazolja a magyar honvédség nagyszerű harci teljesítményét a nála százszor nagyobb szovjet ellen. A rendkívül érdekes kiállításra’ külföldről is nagyszámban érkeznek látogatók. A ma­gyar nagyközönség és főleg a vidék látoga­tásának megkönnyítésére a MÁV féláru utazást engedélyezett, mely december 1—15. között van érvényben. Magyarországot a sarlós és kalapácsos vörös lobogótól nagyrészt a magyar vidék józansága, a magyar paraszt földszeretete. a magyar tisztviselők erkölcsi ereje, s leg- főképen a magyar katona ujra megtalált kardja mentette meg. A kiállítást rendező MOVE országos elnöksége, nagyértékü nem­zeti feladatot, teljesít, amikor Szeder János országgyűlési képviselő indítványára és irá. nyitása mellett ezt a kiállítást megrendezi. Amiképpen 1919-ben a szegedi MOVE kere­tében alakult meg az első ellenforradalmi csoport, s MOVE vezetők álltak a fehér hadsereg élére, úgy most is példáttnutató a MOVE ez az éles kiállása. Biztosak va­gyunk, hogy minden magyar egy emberként sorakozik fel a bolsevista ellenes küzdelmek zászlaja alá: Isten. Haza és a Család szent­ségének jelszavával. 0 [//REGGEL: , 8 EBLETt VJS AG ß 3 W DELbEN: MAGYAR ÚJSÁG

Next

/
Thumbnails
Contents