Keleti Ujság, 1941. november (24. évfolyam, 250-274. szám)

1941-11-14 / 260. szám

IS41. KÖZEMBER U 'kiszErx ZTf&.tâci ^2) «tfon vére* veszteségeket szenvedtek. A ■ nagy ţijjeţ fcVíréztef. A tankazn» part­be rakó eszközöket és szállitóhajókat, több I vidéken levő Anapa kikötőt is sikeresen ta­lálat érte. A kikötő terület közepén újból f madtuk. (MTI) Finnország bizonyítékai a $zov:et ellen Helsinki, november 13. (DNB) Witting finn külügyminiszter az Egyesült Államok remiéig tett lépésére a helsinkii amerikai követnek átnyújtott finn válaszhoz térképet is csatolt a finn keleti határon tuli terüle­tekről. Átnyújtott továbbá egy ismer etest ásókról az előkészületekről, amelyeket a Szovjetunió ezeken a területeken a nyugat elleni támadás céljából foganatosított. A magyarázat pontosan feltünteti a szovjet által épített vasútvonalakat, az 1939—41. háború előtti országntépitéseket, valamint a moszkvai béke után épített utakat. A magyarázat ezekkel a szavakkal zárul: „A keletkarjalai vasútvonalak, országutak és repülőterek — mint a téli háborúból és a mostani háborúból is kitűnt, hatalmas ha- " dlesati alapot alkottak, amelyet Finnország és Skandinávia elleni háborúra való tekin­tettel létesítettek. (MTI) Helsinki, november 13. (DNB) A lapok közük a Newyork Times szamarai jelenté­sét, amely szerint Litvinov és Losovszky, mint a Szovjetunió képviselői tagadták. Anglia a közel Keleten kétségbeesett erő­feszítéseket tett hogy maga mellé állítsa az arabokat, vagy legalábbis azt a látszatot kelt­se. mintha az arabok egyetértenének az an­gol politikával. Kairóban értekezletre hívta össze az arab törzsfőket, de a meghívást csak két arab vezető fogadta el. A tanácskozást mégis meg akarják tartani, megfizetett ara­bokkal, akik vállalkoznak kétes szerepükre. Anglia semmiféle eszköztől sem riad vissza. A Pieoolo eimü lajp isztanbull külön tudósí­tója szerint arab körökben az a vélemény, hogy Faruk egyiptomi király és Yemen imám­éinak titok 2 . m betegsége az angol titkos­szolgálat sötét tevékenységének eredménye. Churchill 1940 májusában utasítást Is adott ilyen értelemben az Intelligence Service ve­zetőinek: „Körömszakadtáig folyó halálos karcban állónk é» ez nem enged válogatást or eszközökben“ — mondotta. — Bárkit, aki akadályt gördít elénk, eltávolítunk. Azokat az uralkodókat, kormányfőket, politikusokat és katonai vezetőket, akik ellenünk vannak és nem akarnak mellénk állani, el ke|] tün­tetni és az ilyen államokat föl kel] forgatni. hogy szovjet részről bármiféle kezdeménye­zés történt volna Finnországgal szemben béketárgyalások megindítására. Az Uusi Suomi ebben újabb bizonyítékát Iá'ja an­nak, bogy a Szovjetunió hazudozáeai terén nem történt változás. A szovjet kormány mostani cáfolata — folytatja a finn lap — arra az óhajra verzethető vissza, hogy lep­lezze gyengeségét, minthogy nyilvánvalóvá vált, hogy a kezdeményezést Finnország nem vette figyelőmbe. (MTI) Fokozott lééi támadások Északafrikában A brit birodalom elleni támadás ereje pil­lanatig sem csökken. A legújabb hírek sze­rint a tengely repülőgépei 48 óra óta fokozott hevességgel támadják az északafrlkal ango| célpontokat. Tobruk, So]lum, Marcha Ma- truch katonai táboraira záporként hullanak a német és olasz bombák. Amerika „minden eshetőségre készen“ Washingtoni kormánykörök nem nagyon bíznak abban, hogy a semlegesség! törvény módosítását a képviselőház megszavazza. A kormány hívei azt latolgatják, hogy helyes volna a szavazást elhalasztani, amig megfe­lelő többséget biztosítanak. Jellemző az amerikai készülődésekre, hogy a hadügyminisztérium felszántotta a bevo­nult védköteiezetteket. hogy a rendes hadse­regben három évi szolgálatra kötelezzék ma­gukat. Kijelentették, hogy egyelőre nem szán­dékoznak csapatokat küldeni Amerikán kí­vüli pontokra, de minden eshetőségre készen kell állanlok. Csnnking segítséget kér Newyork, név. 18. (DNB.) Mint egy ameri­kai hírszolgálati Iroda londoni tájékozott kö­rökben értesül, Oangkajsek segélykérést In­tézett Roosevettbez és ChurnhlUhez, hogy Csunking-Kinát lássák el vadász- és bombá­zó repülő gépekkel. Csangkajaek utalt egyide­jűleg arra a veszélyre, amely a burmal utat segítségadás hiánya esetén fenyegetné. (MTI) gének Is kjtasjstoftrfgSnak, *m! ma tóig annyival keservesebb, hogy az uj határ még az egyetlen szárnyvonalát is levágta Udvar­hely-megyének és igy használhatatlanná tette azt is. Az udvarhe!ymegyei 120.000 főnyi fajtiszta, magyar le van szakítva a magyar­ság testéről. Udvarhely-megyébe érkezve, úgy érzi magát az utas, mint egy elátkozott, kas­télyban, ahova nemcsak a be- és kijutás hal­latlanul nehéz, mert 150 hm.-t kell autóbu­szon megtenni, hanem mert a levegőben is érzik az áldandó súlyos gazdasági helyzet. Minden égető kérdés, minden megoldhatatlan nehézség a vasuthiányhoz vezet. Ezért nem lehet értékesíteni a kiváló minőségű székely fát, ezért nem lehet, értékesíteni a hízott ál­latokat. a cukorrépát, burgonya felesleget, ezért ütközik olyan hallatlan nehézségekbe a közellátás biztosításához szükséges gabona odaszdllitása. De ezért nem fejlődhetik - az ipara sem. Szükséges tehát ennek a vidéknek vasútvonallal való összekötése. ami stratégiai, gazdasági, népességpol'tikai és közlekedéspo­litikai szempontból legalkalmasabbnak Szó- kelyudvarbely és Csíkszereda között látszik. Szükséges! — Ez a föld nagyon gazdag ásványi kin­csekben, felbecsülhetetlen mennyiségű só, nos és más ásványi anyagok, hevernek a mé­lyében kihasználatlanul, a Hargita sűrű erdei íredig, amelyek eddig az ittlakó szegény nép­ség megélhetését biztosították, ma nagyrészt értéktelenül ; hevernek, mert vasút hiányában kiterrmelhetetüenek. De ott vannak a borvizek, gyógyfürdők, amelyek közlekedési lehetőség hiányában mind pusztulásra vannak ítélve, fis hogy ipari élet sem alakulhat ki vasút nélkül, az nagyon természetes. — Ma a négy székely vármegyének gaz­daságilag egy lehetőleg önállóságra beren­dezett egységet kell képeznie, hiszen erre Kolozsvár, nov. 18. Páll György dr., a ko­lozsvári Munkakamara vezetője péntek esté­re értekezletre hívta össze a szakmai szer­vezetek vezetőit, hogy megtárgyalják a mun­kásság időszerű kérdéseit és állást foglalja­nak a szakmai szervezetek ügyében. Az érte­kezlet kiemelkedő pontja annak a javaslat­nak 1 »tárgyalása, amelyet a Nemzeti Mun- kaközpont kolozsvári szervezete terjesztett a munkakamara vezetősége elé, A Nemzeti Munkaközpont kolozsvári szervezete tizen­négy pontban ösazegezte azokat a kívánsá­gokat, amelyeknek megvalósítását a munkás­ság érdekében szükségesnek tartja. A javas­lat mindenekelőtt szükségesnek tartja a mun katigyl minisztérium felállítását. A munka­ügyi minisztérium legfőbb felügyelte alá tartozna a Munkáltam ara, a munkaügyi fel­ügyelőség, at állami munkaközvetítő és a hi­vatalos magyar szabadidő szervezet. A Mun- kaknmara kérdésében a Nemzeti Munkaköz­pontnak az az álláspontja, hogy ezt a hasz­Megalakult a kolozs-vármegyei Tanító-Egyesület Kolozsvár, nov. 18. A római katolikus fő­gimnázium dísztermében összegyűlt a kolozs­vári rá a kolozsvármegyei tanítóság, hogy megalakítsa egyesületét, amelyben az össze­fogás erejével erkölosi és anyagi érdekeiért, a maga és a magyar nemzet szebb jövendő­jéért közösen dolgozhat Az alakuló gyűlés előtt délelőtt a pedagó­giai szemináriumban gyülekeztek a megje­lent tanítók, hogy meghallgassák Kiss Ká­roly főtanácsos, tanfelügyelő, megnyitóbeszé­dét és Tabódy Ilona tani*ónő gyakorlati ta­nítását. Tabódy Ilona a hetedik leányosztály növendékeinek „A szappangyártás és a szajp- paníőzés“-rő] tartott tanítást s a korszerű pedagógia elveinek gyakorlati alkalmazását mutatta be. A gyakorlati tanításról a megje­lentek a legnagyobb elismeréssel és dicséret­tel emlékeztek meg. Délután az alakulógyülést tartották meg és megválasztották a tisztikart. Kiss Károly fő­tanácsos, tanfelügyelő mély gondolatokkal telt. beszédében rámutatott arra, hogy a ta­nítói hivatás betöltéséhez elengedhetetlenül szükséges a tanítóság tekintélyének biztoei- tása. A tanító Is csak úgy szerezhet tekin­télyt, ha magatartásával, becsületes és áldo­zatos munkájával, főképpen egymás megbe­csülésével az örökérvényű emberi, erkölcsi és társadalmi értékeket megszerezni s megtar­tani törekszik. A széthuzókgt, kicsinyeseket «falja az ország gazdasági súlypontjától való elszigetelt heívzete. de ez a gazdasági egység el sem képzelhető a vármegyéket Összekötő vasútvonal hiányában. — A vasútépítés tervének mostani Mve- iésí- ellen természetesen felhozhatják azt az érvet, hogy az építéshez szükséges anyagok nem állanak rendelkezésre kellő mennyiség­ben . vagy, hogy a munkások élelmezése okozna nagyobb nehézséget. Azonban a műszaki munkálatokat már ma meg lehet kezdeni * a hosszabb időt igénylő íöldmun- ká’atokat is azonnal be lehet indítani. Amikorra a ainek lerakására kerül a sor, az ehhez szükséges anyagot is elő lehet te­remteni Ma is használatlanul állanaík a háromszdkmegyei kamandói fatelep haszná­laton kívül levő iparvágányának sinei, ami egymagában pótolná a szükséges sinmeny- nviséget. Az itt felhasználandó vasmennyi, séget rövidesen tudná pótolni az a gazdag vasérctelep, amelyet, éppen ez a vasútvonal tenne kihasználhatóvá. Szentkerssztbánya mi. tensrődő üzem, amely semmikcp ram tudja feldolgozni a Hargitának ezen a lej­tőjén kínálkozó hatalmas vasérc mennyisé­get, mert az előállított kiváló minőségű ol­vasztott vasat szekéren, vagy gépkocsin szállitani nerc érdemes ás lehetetlen. Az alkalmazandó munkások élelmezési nehézsége is csak látszatra áll fenn, hiszen az itt lakó szegény népek, amelynek zabon és krumplin kivül semmi terménye since, úgyis élelmezni kell, különösen a rossz esz­tendőkben. __ Nem partikuláris érdek ennek a vas­útvonalnak a kiépítése, mert itt arról van szó, hogy a magyarság egyik legértékesebb tömegét kapcsoljuk be a lüktető magyar élet áramába, ezzel is gazdagítva ezt a ma­gyarságot. és szebbé, atfogóbbá, minden magyart felölelővé téve a, magyar jövendőt. nos Intézményt a munkásság érdekében hl kell szélesíteni. Szükséges, hogy mielőtt a munkakamarai törvény a parlament elé ke- 'rulne, a javaslatot az összes miuvkásazervc- zetek megkapják, hogy megtehessék arravo- natkoaólag észrevételeiket. Szükségesnek tartja a Nemzeti Munkaközpont a munkaköz­vetítés államosítását. A munkaügyi felügyelő­ségek felállításával kapcsolatban az az óhaj» a munkásságnak, hogy ezeknek ne csak el­lenőrzési, hanem ’intézkedési jogkörük is biz­tosítva legyen. A drágasági pétték megálla­pítását mindenkor a statisztikai hivatal által megállapított é,le*indexhez kell rögzíteni. A legkisebb munkabérek felülvizsgálása^ mert a bérmegállapításoknak sok sérelme« pontja van, A Nemzeti Munkaköapont a továbbiak­ban Javaslatot te«* a neveltetési Járulék hő­vezetésére, az Országos Társadalom Biztosító törvény módosítására, a felmondás, a fizeté­ses szabadság és a végkielégítés kérdésében. és csak bírálókat zárja ki maga közül s ne engedje, hogy a konkolyvetők elgáncsolják * dolgozni akarókat. Meleg szavakkal emléke­zett meg az idekerült anyaországi és az erdé­lyi tanítók viszonyáról, A kisebbségi mult tanítóinak szenvedéseit rá kálváriáé útját meg érti és ismeri, de értsék meg és ismerjék meg azt az utat is, amelyet az anyaországi tanítók a halálraítélt csonka országban végigjártak. Ismerjék meg azok munkáját is, akiknek legfőbb részük és érdemük van abbén, hogy most, a magyar tanítók által felnevelt nemze­dékből, itt ál] a világ előtt büszkén, szépség­ben rá- erőben legkülönb ember: a magyar katona Kérte ezután, hogy ne tegyenek kü­lönbségeket a volt felekezeti rá állami taní­tók között. A közös hivatás rá sors forrassza egybe a tantestületeket rá a megalakítandó egyesület mintája legyen az erdélyi hivatás­egyesületeknek . Kiss Károly lelkesítő s utat jelölő beszéde után a közgyűlés egyhangú szavazással meg­választotta a tisztikart. Elnök: Máthé György áp. igazgató tanító, alelnökök: Bérel József, Káli Sándor, Ajtal József, Bakk Árpád rá György Sándor, főtitkár: Szász J., titkárok: Demjén Miklós, Tóth Sándor, pénztáros: Kap­ros Ödön lett. Választottak azonkívül egy hu- szonkéttagu választmányt. A megalakult egyesület, tagja lesz az orszá­gos tanítóegyesületnek. Munkája minden bi­zonnyá] lényeges eredménnyel fog járni, ami­re a most megvalósított nyolcosztályos népis­koláknak működéséhez fokozottan rá különö­sen erdélyi szempontból igen nagy szükség is van. Be keil kapcsolni Udvarhelymepyét a fővonal vasúti forgalmába! Váró György in ^rnetU c ófa a képr'teWhfí költg^fjretfg' viftífdbnn Budapest, nov. 13. A belügyi tárca költség- vetési tervezetének képviselőházi vitájában Váró György országgyűlési képviselő inter­pellációt mondott ed a Székelyföld közlekedés­ügyi viszonyairól s abban követelte, hogy a világtól elzárt Udvarhelymegyét egy uj vasút,, vonal révén kapcsolják be a székelyföldi fő­vonal forgalmába Ennek a kérdésnek fon­tosságára egyébként az év eiején már a Ke­leti Újság is rámutatott. Várj György interpellációja a Székelyföld mostoha forgalmi helyzetének minden részte­lére kitért. Bevezetésül ismertette a székely- földi vasutkérdés történeti vonatkozásait: Széchenyi István elgondolása — Gróf Széchenyi István, a magyar közle- kedésügy atyja, 1848 jan. 25-én a rendek elé terjesztett javaslatában a magyar közlekedés­ügy rendezéséről „körvonalazva az ország köz­lekedési hálózatának alapját“, a kelet felé vezető vasutat a Maros és Nagykiikülló folyá­sa mentén tervezi Székelyudvarhelyt összeköt­ve Csíkszeredával és a Kárpátokon keresztül Gálac félé. Az idők folyamán a terv meg le valósul, kiépülnek ezek a vasútvonalak, a Székelyudvarhebj—Csíkszereda, mintegy 50 km-es szakasz kivételével és igy a keleti vasul elkerüli a Székelyföldet. Széchenyi tervében még elsőrendű szempont, hogy a kelet felé I vezető vasat minél hosszabb szakaszon fusson magyarlakta vidéken, de amikor 1870—1873 években kiépítésre kerül az Erdélyt keresz­tülszelő vasútvonal, akkor már a Monarchia érdeke lép előtérbe és ekkor Kolozsvárt úgy kötik össze Brassóval, hogy a 'Szán magyar Székelyföldet a vasút elkerüli. Habár (Orbán Balázs 1872 évi képviselőházi beszéde szerint) a műszaki terveknek megfelelően az említett I fővonal Udvarhely-vármegye jé nagy részét I érintette volna, a kivitelnél mégis messzire el. I kerül minden magyar községet és teljesen | nemzetiségi vidéken halad. A Székelyföldnek csak ktsőbb kiépülő szdrníjvasutak jutnak, amelyekkel Marosvásárhelyt, Parajdot, Szé­kelyudvarhelyt, Sepsiszentgyörgyöt kapcsol­ják be az említett fővonalba. — Csak 1896-ben kerül sor- arra, hogy a VII. *. c. kimondja a csonka székely szárny, vonalak közül Sepsiszentgyöigynek Szászvé- genne) Csíkszeredán keresztül való összeköté­sét, vagyis az úgynevezett „székely körvasút“ kiépítését. Ugyanez a törvénycikk intézkedik aziránt is, hogy ebből a fővonalból kiágazólag kiépitessék egy szárnyvonal a gytmesi román határig, egy pedig Székely udvar hely és Csík­szereda között. A jelzett t. e-ben állam,költsé­gen kiépíteni eJtrendelt vonalak is mind kiépül nek, csak éppen a Székelyudvarhely—Csík­szeredáé szakasz nem. Az 1902 évi tusnádi székely kongresszus sürgeti a félbemarad1 Madéfalva—Szászrégeni vasútvonal kiépítését és ugyanakkor javasolja Székely udvar helynek Csíkszeredává] Szén tegvházas falun keresztül való összekötését. Amint láthatjuk tehát, az 1805 évi VII. t. c. becikke'yeZése után 7 évvel még; azért kell kongresszust tartani, hogy az ott lefektetett vasútvonal megvalósítását köve. teljék. Sajnos ennek a sürgetésnek csak annyi eredménye volt. hogy a kérdéses javaslat első felét teljesitették. — így kíséri ez a furcsa átok Udvarhely- vármegyét és habár már 1895-ben törvénybe fektetik le a kérdéses vasút kiépítését, -mind­máig nem történt egy komoly lépés sem an­nak megvalósítására. Az ugyanis természetes, hogy ha a Monarchia elhanyagolta a szín­tiszta székely vidéket, akkor a román, uralom még mostohábban bánt vele s még inkább tö­rekeded leszegényitéséie és tönkretételére. „Mint egy elátkozott kastélyban“ Ma a székeUjség ezen a vonalon is a jóvátételt várja. A jóvátételét elhanyagolta»­Anglia nem válogat az eszközökben Nagy fontosságú értekezletre hívta meg a kolozsvári Munkakamara a szakmai szervezetek vezetőit A Nemzeti Munkaközpont kolozsvári szervezete 14 pori ban foglalta össze a munkásság érdekeit szolgáló jovaslatait /

Next

/
Thumbnails
Contents