Keleti Ujság, 1941. november (24. évfolyam, 250-274. szám)
1941-11-12 / 258. szám
1)41. N OVEMUEtt 12 I ~V.ZETltIr&S£G A képviselőház megkezdte a költségvetés tárgyalását A i'trfusztcrca 86*2 millió pandával nagyobb összeg felett rendel* kezik, mint a műit évben — Zsidók ne részesüljenek magyar főiskolai oktatásban Budapest., november 11. A kópviselSbáz plénuma ma délelőtt megkezdte a költségvetés tárgyalását. Tasnády Nagy András elnök 10 óra 10 perekor nyitotta meg az ülést, bejelentette, hogy a kultusztárca tárgyalásánál egyes pártok a következő vezérszónokokat állították: MÉP W older Gyula és Stábé Zol- tár. Erdélyi Párt Lantié Dezső, Magyar Megújulás, Nemzeti Szociálist» Pártszövetség Rajniss Ferenc, Nyilaskereszt e« Párt. Rapcsányi László. Kisgazdapárt Varya Béla, Keresztény Párt Makrai! Lajos, SzociáldeRérte a költségvetés elfogadását. Az előadó beszéde után a vezérszónokok következtek. Elsőnek Rajniss Ferenc, a Magyar Megújulás, Nemzeti Szocialista Pártszövetség vezérszónoka beszélt. Megállapította, hogy hatalmas előrehaladás történt a mult évben, sorravette az egyes főtételeket, kiemelte, hogy az előző költségvetéssel szemben emelkedéseket tapasztalhatunk. Feltétlenül szükség van arra, hogy a tömegsport kifejlesztésével, az ifjúsági sport egységes vezetésével a katonai szeltem bejelentését minél tökéletesebbé tegyük. Megnyugtató jelenség az is. hogy a központi igazgatás decentralizációja tűnik ki a kultusztárca költségvetéséből. Itt a fejlődés egészséges és helyes irányban halad. Kicsinek tartja a népművelésre fordított összeget, kiemeli a kántort árútok anyagi helyzete rendezésének anyagi fontosságát. A zsidókérdésre áttérve kijelenti, hogv annatc a külpolitikai elvnek kellene érvényesülnie, hogy zsidó ne részesülhessen felső iktatásban. Ebben a kérdésben nem a törvény betűje, hanem a törvény szelleme legyen irányadó Ezután Wälder Gyula, a MÉP vezérszónoka szólalt fel. Hangoz latte a kultúra fejlődésének szükségességét, rámutatva arra, hogy kulturális {elsőbbségünknek köszönhetjük, hogy a visszatért területeken a békés élet hamar helyreállott. Az egész nemzet érdé. ke megköveteli a tanítók helyseiének javításét. Reméli, hogy a jövő évi költségvetés jelentős mértékben hozzá fog járulni az ország kulturális fejlődésének emeléséhez. Ebben a remény ben a költségvetést örömmel elfogadja. Rapesán-yi Lászlóba uyilaskeresztee párt vezérszónoka fontosnak tartja a különféle isko. tótipusek oktatószemélyzete szociális helyzetének javítását. A S osztályos, elemi iskolák fejődését nehézkesnek látja. Nagy súlyt kell helyezni az iskotánkivüli népoktatásra A magyar kultúra költségvetéséről zsidó célokra egy fillért sem szabad adni. /jiszló Dezső, az Erdélyi Párt vezérszónoka örömét fejezte ki. hogy a magyar állam költségvetésében az első izbei) szerepel 22 év óta az erdélyi költségvetés is. Különös örömmel üdvözli, hogy az erdélyi közoktatásügy, 'és vallási feladatok megoldására jelentős összeget vettek fel a kultusztárca költségvetésébe. Kiemelte az erdélyi lelkészek fontos nemzet- nevelő munkáját és kérte, hogy a kongrua- iörvényí revidíálják és a lelkészek fizetését a középiskolai tanárok fizetésével helyezzék egy színné. Megelégedését fejezte ki, hogy a szórványokban élő erdélyi magyarság gyermekei nők oktatására különleges intézkedésével hozták. Kérte, hogy az erdélyi iskolánkivüii népművelést minél szélesebb alapokon szervezzék meg. Rendkívül fontos lenne háziipari szakiskola felállítása a Székeiyföldön és Kalotaszegien. Nagy megelégedését fejezte ki a Kolozsvári Nemzeti Színház megnyitásával kno- csolatbnn. Hangoztatta végül, hogy n magsai: értelmiségnek össze kel! fognia, az egész ina. gyár élet legyen egy nagy iskola, amelyben mindenki mindenkit tanít. A költségvetést elfogadja. Faroe Béla. a független kisgazdapárt vezérszónoka a szegénysorsu, de kitűnően tanuló ifjak felkarolását és kedvezményekben való fokot ott részesítését sürgette. A falu népének minden rétegét egy kulturális egyesületben kelil összefogni. Végül az iskolánkivüli népoktatás fontosságát fejtegette. A költségve. test pártállása miatt nem fogadja ©1. mohrat* Párt Kéthbj Anna. Tömböly Dénes, a knltusatárcs ólőadó.ia ismertette a tárca költségvetését. Megállapította, hogy a jövő évi költségvetésben 218.7 minid pengőt, tehát 86.2 millió pengővel többet- fordít a kormány a magyar nép lelki és szellemi erejének gyarapítására, mint « mostani költségvetési évben, A kultusztárca védi a nemzet nyelvét, elősegíti á magyar kultúra fejlődését,. Nagyjelentőségű ebből a szempontból a kültuszkormánvnak a magyar görögkeleti egyház újjászervezése. Vitéz Makrai/ Lajos, a Keresztény párt ve.' zérszónoka, a keresztény erkölcsi szellem teljes érvényesítését sürgette. Reméli, 'hogy a kániritauiték fizetésének ügyét, amelyet már Proliászka Ottokár 1910 íren szóvá tett, végre1 oldják meg. Szabályozni kell az iskolák fenni tartásának kérdését, meg kei! javítani a tani. <ék én tanárok anyagi helyzetét. Elfogadta a költségvetést. Ezután Kelhív Anna, a szociáldemokrata párt vezérszónoka ..szólalt lel. A kisemberek 'ekiirdln tetten nehézségekkel vannak szemben gyermekeik iskoláztatása körül. Knlö-ösen a eipőellátást kellene megszervezni és az isko. lai étkeztetés terén is tovább kell menni. Kérte, hogy az egész országban egyöntetűen 9 órában á!lapítsák meg n tanítás kezdetét. Ezután az elnök a tárca költségvetésének "vitáját lezárta és Hómon Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter szolalt fel. VLssznutzútja Palló Imrének azt az állítását, hogy a magyar kultúrpolitikának nincsen érzéke a népi szellem és a nemzeti szeltem fokozottabb ki domborításához. Hangoztatta, hogy mostani felszólalása báb nem akar programot adni, hiszen eddig 9 éves liultuszmi- mszter-ége alatt ezt több zhen megtette, csupán néhány adattal kívánja megvitagitani azt, milyen munka folyik a tárca keretében és mélyek a fő problémák, amelyek a közel- jövőbe-n foglalkoztatják. Rámutatott a mi- ni-ztír arra, hogv a költségvetési kiadások növekedése a tavalyihoz viszonyítva átlag 5/1 százalékot lesz ki, a közigazgatási kiadásokkal 60 százalékkal entdkedeil, míg a vallásügyi tárcánál az emelkedés 6b százalék, tehát magasabb az átlagnál, Ez az emelkedés sokkalta nagyobb, mint az aj területgyarapodás. A kultusztárca összesen mintegy 36 ezer embert- táplál. A tanerők száma 16 ezerről ezerre emelkedett. Az érit .miségi munka- nélküliség tulajdonképpen megszűnt, ma csak 1300 állást keresőt tartanak nyilván és - <*íróén a gimnáziumi tanárok kategóriájában mutatkozik túltermelés. A miniszter ezután részletesen foglalkozott a tanárok és tanítók, valamint a lelkészek gazdasági helyzetével, majd köszönetét mondott a képviselőknek azokért a minden oldalié megnyilvánult elismerésekért, amelyekben a tanári és tanítói kart és lelkészeket része- ú tettek. Ezt küvetőleg a n-wizetiíégi kérdésről beszélt. Megállapította, hogy a jelenlegi Ma- gyotország területén élő ii.5 millió lakosságból 11 millió magyar. A magyar kormánynak gondoznia kell a nemzetiségek művelődésének ügyeit is. Ebben a kérdésben a magyar Romié6 Mihály a kárpátaljai képviselők csoportjának a vezérszónoka a legnagyobb elismeréssel méltatta Klebesberg iskolapolitikáját amely Tehetővé tette, hogy az utódállamok és Magyarország között a kiúturversenyben Magyarország győzzön. Az elemi iskolák teljes államosítását tartja kívánatosnak. A költségvetést elfogadta!. Dónáfh György, a MÉP második vezérszónoka a világnézeti nevelés fontosságát hemsule/oxto. A tankönyvek olcsóbbá tételét kérte, örömmel üdvözölte a kűlusaminiszter- nek yrt az intézkedését, hogy anyagilag is támogatja a magyar görögkeleti egyház létesítését. A költségvetést elfogadja. Szabó Zoltán, a MÉP harmadik vezérszónoka mélyszántásu kultúrpolitikai fejtegetései során hangsúlyozta, hogy totális kultúrpolitikát kell folytatni, amely a nemztt-test minden fgye= tagjában megvalósítja célkitűzésit. A költségvetést elfogadta. A vezérszónokok után a költségvetéshez feliratkozott szónokok közül elsőnek Meskó Zoltán szólalt fel. Erélyesen tiltakozott az ellen, hogy La Garde: Schriften für Deutschland cimü, Németországban 1933-ban megjelent könyviét, amely Magyarországról becs- mérlőleg ir, újból terjesztik, sőt nálunk is föltűnt az egyik könyvkereskedés kirakatában. A magyar—német barátság nevében felháborodva visszautasítja a könyv tendenciáját és tiltakozik az ellen, hogy a könyvet terjesz- szék. A továbbiakban hangsúlyozta, hogy magyarnak tart mindenkit, aki a magyar sorsközösség munkájából ki akarja venni a részét, de vegyék ki részüket a nemzetiségek is. A tanítók megélhetési viszonyainak javítását sürgette, hogy ne kelljen mellékkereset után futkosniuk. Szabó Gyula felszólalásában sürgette, hogy gondoskodjanak jobban annak a 30—40 ezer t.anonenak az oktatásáról, akiknek a jelenlegi oktatása még nem éri el a kívánt mértéket. Sürgette a falusi szabadidő mozgalom megteremtését. Végül a leventeképzés fontosságát fejtegette. A költségvetést elfogadta. Palló Imre a népi kultúra fokozott feltárását görgette, továbbá azt, hogy a polgári iskolai tanárok anyagi és erkölcsi téren kapják meg az elismerést és tekintsék őket úgy, mint a többi főiskolát végzett tanárokat. A költségvetést nem fogadta el kormány álláspontja világosan és félreérthetetlenül megfelel az évszázados magyar hagyományoknak. Magyarországon a nemzetiségek szabadon használhatják nyelvüket és szabadon ápolhatják sajátos népi kultúrájú-' kát. A szülök szabad akaratukból határozzák el, hogy. olyan iskolába járassák gyermekeiket, amelyet jónak tartanak. Német, szlovák, rutén, szerb, horvát és román nemzetiségű iskolák működnek az országban és a tanítók ezrei tanítanak ezekben az iskolákban az illető nemzetiségek anyanyelvén. Vannak vegyes iskolák is, abo! az illető nemzetiségi nyelvén és magyar nyelven tanítanak. Magyarországon összesen 59 középfokú iskola van. ahol nem magyar nyelven tanítanak. Ezek az iskolák túlnyomó részben állami iskolák. A miniszter ezután kitért a szórvány-magyarság gyermekeinek oktatására is. A numerus clausus kérdésére kitéive a miniszter rámutatott arra, hogy az összes egyetemeken talán már a jövő évben 1.5 százalék lesz a zsidó- hallgatók átlagos száma. Bejelentette. ezután a miniszter, hogy teljesen készen van az iskolán kívüli népművelésről szóló törvényjavneiat, majd a filmkérdéssel foglalkozva, hangoztatta a kultuszminiszter. hogy ne az egyes tisztviselőket támadják, hanem a .minisztert, mert az felelős a tisztviselőkért. — Az uj feladatok — mondotta — a minisztériumban is bizonyos átszervezést tettek szükségessé. Külön osztály foglalkozik a viszI szaesiatolt területek kérdéseivel, külön nemzetiségi osztályt állítottak fel, most pedig egy nagyobb testnevelési és népművelési csdjior- tot hívtak életre négy alosztállyal. Befejezésül hangoztatta, hogy a nemzet és népnevelés az ország legfontosabb feladata. Hóm an nrinssaiter egy óra hosszat tartó beszédét a kormánypárt oldaláról zajos taps fogadta. Utána a Ház a tárca költeégvetését általánosságban elfogadta, majd az egyes címeket is megszavazta. Szerdán délelőtt 10 órakor a, belügyi tárca költségvetését, kezdik tárgyalni, ette 6 órakor áttérnek a bejegyzett 34 interpelláció meghallgatására. Az ülés fél 7 órakor ért véget. Mogyor-horvót tárgyalásait a határforqaiom rendezésére Eszék, november 11. (Búd. Tud.) A horvát 1 apók értesülése szerint a napokban Magyarország és Horvátország között tárgyalás kezdődik a határforgalom kérdésének rendezéséről. A tárgyalások azonnal megkezdődnek, mihelyt mindkét részről megtörténik a tárgyalásra kiküldendő személyek kinevezése. ,, Csonka -Magyarország 4énz- és hiteiügi/i fejlődése" i Boér Elek dr. szabadegyetemi előadása Kolozsvár, nov. 11. A szabadegyetemi előadássorozatban kedden Boér Elek egyetemi tanár tartott előadást Csonka-Magyarország pénzügyi és hitelügyi fejlődéséről. Hangoztatta, hogy az 1914-es világháború után három eseményt ke]] kiemelni, a trianoni Magyarország pénz- és hitelügyi életéből: a szanálást, a világválságot és az egymilliárdos győri programmot. Az 1924 közepén megindult és 1926 közepéig befejezett szanálás véget vetett a háború utáni infláció szomorú korszakának és megnyitotta az utat a külföldi kölcsönök számára. Az 1929—33. évi világválság azután újból súlyos helyzetbe sodorta a magyar gazdasági és társadalmi életet. mig a győri program a felfegyverkezés megindításával lerakta a szebb jövő alapjait. Ezután áttért a jelenlegi helyzetre a hangoztatta, hogy most a hadviselő felek sokka] nagyobb pénzügyi és gazdasági elszántsággal folytatják a harcot, mint az előző világháborúban és ezért nem ismétlődik meg az a példátlan eset, hogy a pénz frontján a háború után a nyertes fél is elveszítse a csatát. A pénz irányítása, a gazdasági ée pénzügyi politikának ez az újonnan nagyranőtt ága, meg könnyíti majd a békés kibontakozást. Az értékes előadásért Búza László dr. mon dott köszönetét. Vîejyâa®! ! Harst*» ölpengősok iteriitieli forgalomba Budapest, nov. 11. Illetékes helyről feihiv- ják a közönség figyelmét arra, hogy hamis 5 pengős bankjegyek kerültek forgalomba. A hamisítványok főbb ismertető jele a következő: Az eddig talált hamisítványok ,,A 249“ sorszámmal és ,,099026" sorsámmal vannak ellátva. A hamisítvány papirosa kissé szürkés szinü, egyébként hasonló a valódi bankjegy papirosához. A bankjegy belső oldalának fehér szegélye felül kb. egy milliméterrel szélesebb, mint alul. A szelvényen lévő 5-ös szám jegyet övező 8 ágú csillag nem emelkedik ki sötét színével, hanem a többivel összefolyik. Legfeltűnőbb ismertető jele a hamisítványnak, hogy a ,,mint 5 pengő" első ö betűjének két pontja megnyúlt, úgy hogy az eredeti köralak szabálytalan négyszöggé változott, A felirás második ö betűjének háromszögletű alakú ékezete ugyancsak megnagyob bodott és az ékezet árnyékolása szabálytalan pont benyomását kelti, A hátsó oldal a belső oldalánál jobban -sikerült A főkapitányság felkéri mindazokat, akiknek kezébe ilyen hamisítvány került, jelentsék a rendőrségen. A Magyar Anyák Nemzetvédó Bizottsága beolvad az Országos Nép- és Családvédelmi Alapba Budapest, november 31. Mort, hogy a esa iádvédelmi törvény életbelépett, a Magyar Anyák Ne'mzetvédő Bizottsága beolvad az Országos Nép- és Csáládvédehm Alapba. A bizottság november 12-ikén, szerdán délután tartandó ülésén mondja ki a esaládvédeürm alapba való beolvadását. Az ülésen Bonasos Milc’ós államtitkár mond ünnepi beszédet. A bizottság részletes beszámolót készített 1927 óta végzett munkájáról. A beszámoló többek között közli, hogy a bizottság 1938-tól kezdve 110 házat juttatott a sokgyermekes családoknak, az Országos Falusi KislahisipitS Szövetkezet 25 házat ajánlott fel, tokkekked együtt. A házzal együtt berendezési és háttal latokat juttattak a« Qííjftfc és gyermekek löszére. (MOT) A jövő évben 34 millió pengővel többet fordítanák a népoktatásra, mint most Ezen a kereten belül egymillió pengőt irányoznak elő a szórványban élő magyar gyermekek oktatására. Az előadó foglalkozott a zsidók számarányával az iskolákban. Ebben a kérdésben le kellene; szögezni, hogy zsidók ne részesüljenek magyar felsőoktatásban. A középfokú és népoktatás terén kimondottan zsidó iskolákat kelj létesítem. A második zsidótörvény oktatásügyi rendelkezéseinek végreha jtásával kapcsolatban megállapította, hogy az összes főiskolákon együttvéve, a zsidók számaránya 3,6 százalék, ha pedig o rabbinövendékeket leszámítjuk, 3.2 százalék. A zsidótörvénynek az a nagy hibája, hogy karonként, állapit ja meg a zsidók arányszámát, nem pedig osztályonként. .4 középiskolákból! a zsidók arány- száma túllépi a 6 százalékot. Az előadó hongnztatta. hogy külön zsidó tanonciskolákat kellene létesíteni, mert a tanonciskolákban iulnagu « zsidók száma S5#SVfiTiSiyí jelenti, hogy az egymásra tori Cl CVl ríVfcUlódó filmkötések miatt a BROADWAY MELODY cimü gigantikus amerikai filmcsoda csak 3 napig látható Kolozsvárott: szerdán, cnlllSrlőkon és pénteken Szombattól ! Karády Katalin alkotása Ziiahy Lajos világszerte hires regénye Hazajáró lélek Komán miniszter válaszol a felszólalásokra
