Keleti Ujság, 1941. november (24. évfolyam, 250-274. szám)
1941-11-05 / 252. szám
Kolozsvár polgármestere a hadbavonult kerékpárosok hozzátartozói között Huszonhét családot látogatott meg dr. Keledy Tibor és megballaatta a panaszokat — Hatórás utazás a szegénység és nyomor utcáiban Kolozsvár, november 4. Keledy Tibor dr.- nak, Kolozsvár polgármesterének az az állás, pontja, hogy a polgármestern e k kötelessége a városa érdekeit szolgálni a ezért nem jár ki számára elismerés és méltatás. Az a fontos szerinte, hogy a polgármester tegyen meg mindent, amit az adott lehetőségek között megtehet városa lakosságáért. Erre az útjára — amelyről itt beszámolok — nem Ö hívott meg, hanem — meghívottam magamat... így Nagy Margit őnagysága mellett, aki a város szociális ügyosztályának kitűnő vezetője, harmadiknak foglaltam helyet az autóban. Sáros utcákban, szűk sikátorokban... Mondanom sem kell, hogy nem a belvárosi utcákat és villanegyedeket látogatta meg dr. Keledy Tibor, hanem a város legszegényebb fertályait, amelyeknek gondozására éppenséggel semmit sem fordítottak a dicső megszállók. Olyan utcákban jártunk, amelyeknek létezéséről én, aki itt harminc éve ujságirós. ködöm, csak haliomásból tudtam. Sártenger mindenütt. A soffőr zsonglőrt ügyességgel ve. zetj a kocsit. A polgármester megszólal: — Szeretném már megérni azt az időt, amikor a lapok jogosan követelik tőlem, hogy ezeket az utcákat hozassam rendbe. De sor kerül erre «... A szociális ügyosztály vezetőjének kezében névsor és — Kolozsvár térképe... A név. sort nagy gonddal és körültekintéssel állították össze. Az ügyosztály — a polgármester intézkedésére —— összeállította a hadbavonul. tak listáját s most a kerékpáros zászlóalj leg- szegényebb hozzátartozóit látogatjuk meg. Huszonkét név szerepel a listán. A szegénység, a nyomorúság huszonkét alakban jelenik meg előttünk a hat órán át tartó utón... Filmfelvevő gép kellett volna ide, nem újságíró, mert én csak nehány kis képet tudok adni abból, amit láttam, a felvételek inkább a lelkiismeretükre ébresztették volna azokat a hitványokat és önzőket, akik a mai nehéz napokban az emberi életet drágítják, mégpedig a legszegényebb emberek életét. A dádé és öt rajkó az ágyban Pont kilenckor indultunk. Első utunk az Agyagdomb-ntea. Lebontásra Ítélt városrész, persze addig nem lakoltatnek ki serr.kit, mig elhelyezéséről nem gondoskodnak, ez pedig n«m könnyű feladat. A sikátort csak gyalog lehet megközelíteni. Megtaláljuk a házat, ahol U rétig cigányzenész családja lakik. Háznak nevezem azt a borzalmas nyomórtanyát, lakásnak azt a szörnyű odút, ahová bekopogtatunk. Végre kinyitják az ajtót. A szennyszag az orrunkba vég. Két fekvőhelyen rongyokban fekszik a család. Egy öreg dádé, vagy öt prunkuj, feketék, mint a rigók s valahol szégyenkezik egy fehérnép. Riadtan néznek ránk, azt hiszik biztosan-, hogy kilakoltatni jöttünk. A polgármester szelíden szól: — A maga fia katonai — Igenis instállom. Zenész volt, de most katona. — Miből élnek? Miért fekszenek az ágy. ban? — Hideg van kezitcsókolom. így nem érezzük. — Idehallgasson, — mondja Ketedy Tibor. —- Én a polgármester vagyok. — Csókolom a kézit. — Azért jöttem, hogy segítsek magukon. (Őnagysága táskájából kirepül két bankó). Ha akarnak valami munkát, jelentkezzenek a Farkas utca négy alatt. Segítünk magukon, amig a fia katona, Ha hazajön a fia, s «em lesz kenyér, küldje fel hozzám, majd csinálok valamit. Itt a névjegyem, ezzel jöjjön fel a fia. A purdók kibújnak a rongyok alól és áhítattal néznek a bankókra. Az öreg dádé is felül a fekvőhelyről!. A polgármester kezet nyújt neki. —- Na Isten áldja meg. Majd hazajön 'és minden rendbe jön. — Igenis, csókolom a kézit. Ismét az utcán. A nyakig sárban. Ahol éppen tésztát gyúrnak Egyik hely után következik a másik ... Nagy Margit táskájából költöznek és gazdát cserélnek a tíz és húsz pengősök... A jegyzetei pedig bővülnek. A gyorssegély mellett a legtöbb helyen állást kérnek. Panaszkodnak, hogy nem kapnak munkát és itt a tél. — É>- azért iötlemt hogy segítsek măguri fia kon, — mindta a polgármester. Ez nem az én pénzem, hanem a városé. írják meg a fiuknak, hogy a város gondol magukra s míg ők odakint vannak, magük nem fognak éhezni és fázni.. írják meg, hogy üdvözlöm a fiukat s minden magyar katonát, ha. hazajön, kenyérhez juttatjuk. Az egyik helyen — utcákat, neveket nem írok — egy rendes Ms lakásba nyitunk be. Konyha, kis szoba. Egy nagyon jóareu asz. szony éppen a tésztát gyúrja. Tűz pattog a kis kemencében és kis unoka néz ránk csodálkozó szemekkel. — Még van mit ennem, — mondja a rokonszenves asszony, _ de gondokkal küzdünk. De csak hazajön a fiam és minden rendbe jön. — Hát ezt a kis ajándékot küldje el a fiának s ha hazajön és ha baj van, jöjjön fel hozzám — búcsúzott a polgármester. Az asszony a halálba követte az urát Az Egyik külvárosi utcában R. József né házatáján járunk. Szegényes szoba, de tisztaság mindenütt Itt is készül a szerény ebéd. — Szegény vejem hazajött a katonaságtól, mondja szipogva az idősebb és beteges nő, de tífuszt kapott. . Elpusztult szegény. A lányom ápolta, 5 is megkapta a tífuszt és utánament ... Éppen áldott állapotban volt szegényke. A vejem tartotta a családot, most egyedül kínlódom ... Csend lesz a kis lakásban. A polgármester szeme nedves. — Fogadja részvéteimet és ezt a kis segítséget. Van még valami kérése. Előadja a szerencsétlen anya. — Teljesíteni fogom. Hétfőn jöjjön fel, itt a névjegyem. „Nevelt fiam hejött 1930-han..." Kis utcában, ahová az autó mái- nem mehet be, lakik F. Anna mosónő. Kicsi, beteges asszony, megmutatja nyomorék lábát. Leülünk a kis szobában, ahol 5 esak Iáké. — Román asszony vagyok, de a románok megvertek, mert magyarnak mondtam magamat. A fiam, igy nevezem, aki most katona, nevelt fiam. Tetszik tudni, ez igy történt. Mikor is, igen, 1930-ban, egy téli este kezdődött ... Bejött ide egy gyermek, olyan tizenhárom éves... Kért. egy kis kenyeret. Hát neked nincs apád, anyád, kérdeztem tőle. Éh- tett az asztalra két eédulát. Én nem tudok instálom olvasni, a háziak mondták, hogy ez bizony kit gyászjelentés. Akarsz egy kávét, kérdeztem tőle. Igen. de nincs pénzem, mondta a fiú. Adtam kávét., aztán ittma. radt... A fiam 'lett, felneveltem. És milyen jó fin! Ahogy munkát kapott, keresett, mind ideadta... A kéményseprést tanulta ki, a városnál volt... Hát bizony most katona... .,. Mindez olyan, mint a mesében .. . Nem gonosz mostoha, hanem jószivü szegény asz- szony és a hálás gyermek. A táska ismét megnyílik, a fiú neve felkerül a listára, munka lesz számára, ha hazajön. Ijedtséggel kezdődik ... Megáll az autónk az egyik ház előtt. K. Ist- ránnét keressük. Sovány, beteges asszony jön ki s mikor meglát minket, sírva rohan be a házba. — Jaj Istenem, meghalt a fiam, megálmed. tóm. Tanácstalanul nézünk össze. Nagy Margit az ájuldozó anyához rohan, a szomszéd egy pohár vizet hoz és kezdjük megnyugtatni. — Dehogy halt meg a fia jó asszony, — mondja a polgármester. — Éppen azért jöttem, hagy megnyugtassam. Isten megsegíti s mielőbb hazajön. —■ Nekem nincs senkim, csak ez az egy fiam, ha meghal, én is meghalok, siránkozik tovább. Valahogy megnyugtatjuk. Még bizalmatlan, amikor elteszi a pénzt, de megnyugszik, amikor a polgármester felíratja, hogy gondja lesz rá. Rokkant az apa és a férj Szegényes kis lakásban egy értelmes fiatal kis asszonyka, — szegény mezitiál>06an — panaszkodik : __ Menekültek vagyunk, a románok üldöztek ki. Apám hadirokkant, kapta a rokkant segélyt, de egy év óta rém kapjuk, mert nincs meg az állampolgárságunk ... Az uram sebesülten fekszik a kórházban. Itt a kis gyermekem, nincs semmink... Az öcsém suszter, de a!og van munkája. A kis hadisegélyből hogy éljünk meg? — Vállalna munkát? — kérdezte a polgár- mester. — Hogy vállaljak? Idegenbe adjamt a gyermeket? — kiált fel. — Inkább élen halok! — Nincs semmi baj, —- hangzik a válasz. Adok mort harminc pengőt s kap minden hónapban Hzemöt pengőt. Ha valami baj van, jelentkezzék, csinálunk valamit. A testvérét is elhelyezzük. Jő lesz igy? — Nagyon jó, mélfóságos ur. — Szólítson csak polgármester urnák. Ha baj van., jöjjön hozzám. Ahol nem fogadják el a segélyt... Huszonhét eset között egy volt, ahol a segélyt illő tisztelettel visszautasították és a polgármester rábeszélésére volt szükség, hogy márt katona fiainak járó ajándékot elfogadják. Kis utcában magasan épült kis ház, alól kert, amely nyáron valóságos paradicsom lehet. Jó magyar ember, MJA.V nyugdíjas a tulajdonosa. aki éppen kemencét tapasztott, amikor beléptünk. — Komoly beszéd az, hogy maga. a polgár. mester van ittí — halljuk a hangját. — Nahát és én igy nézek ki! Hamar egy lavórt, hogy legalább a kezem mossam meg. ,.. Hét fia van. A megszállok Üldözték, bebörtönözték, Büszke arra, hogy több fia katona, Segélyt nem kér, inkább állást, a fiának, aki most szerel le. Nagynehezcn átvesz húsz pengői, ajándékot küld ebből a harctér, re: a város ajándékát,.. Neki nagyobb öröm, hogy a város első polgára felkereste.,. V És igy autóztunk, gyalogoltunk délután három óráig, felkerestünk minden helyet. Ma, ünnepek után megkezdődik a kérések elintéSok tapasztalattal és megállapítással tirt haza a polgármester kincses Kolozsvár olyan utcáiból, ahol régóta nem láttak autót, de még kevésbbé — polgármestert. TÓTH SÁNDOR A földadót ais 1913« évi kataszteri fevede'mi helyzet alapján vetik ki A Magyar Távirati Iroda jelenti: Illetékes helyen a következő közleményt adták ki: A visszatért keleti és erdélyi országrészekben a román hatóságok által el nem intézett tulajdonjog bekebelezési végzéseknek a telekkönyvben és betétekbe® való érvényesítése folyamatban van. Ez a hátralék azonban oly arányú munkát ad az illetékes telekkönyvi hatóságoknak, begy annak feldolgozásához és igy a kiigazított telek jegyzőkönyvek alapján a kataszteri birtokivek rendbehozásához kb. 2—.? esztendő szükséges. Ezeket a nagyfon. tosságu ügyeket csak hozzáértő és esküt tett tisztviselők intézhetik, mert a telekkönyv az igazságszolgáltatásnak egyik eszköze, a földadó kataszter pedig tulajdonjogi szempontból a hiteltelokkőnyvhöz igazodik. A földadóka- taszrermunkálatok szakértelmet igényelnek és miután kellő számú tényleges tisztviselő nem áll rendelkezésre, a gvorsabb feldolgozás érdekében hozzáértő nyugdíjazott közalkalma, zottaknt keltett behivni. Mintán a földadó a tényleges birtokost terheli, ezért minden eset. ben nemcsak a telekkönyvi tulajdonost, hanem a tényleges birtokos személyét is meg keál állapítani. A földadó mint ismerete, a pengő értékre átszámított arany korona kataszteri tiszta jövedelem 20 százal$ca. A földadó pontos kivetését természetesen késleltetik a hiányzó kataszteri munkálatok és azok a pótlások, amelyek alapján a földadót a birtokosok által, bemondott területi adatok alapján c6«k az 1913. évi január hó elsején érvényben volt kataszteri tiszta jövedelmi helyzet számbavétele mellett lehetett kivetni. Az árvízkárosultak a kár mértékéhez mérten megfelelő adóelengedésben részesültek. Vadászi fivntnltlaoh Zsttkan November 8-ikán rendezi Kolozsvár helyőrsége hagyományos Hubertus vadászlovaglását Zsukon, melyre Kolozsvár város polgári társadalmát ezúton meghívja. A felszabadulás éta első alkalommal vesznek részt a nemes vetélkedésben a polgárt társadalom urlovashölgyei és ur lovasai, hogy életre keltsék Wesselényi Polixénte grófnő 1941. A/ODEMBER 5 által országszerte nagy hírnévre tett ssert rsuki vadászatokat. Nagy érdekessége volt ezeknek a vadászatoknak, hogy a. kópék, melyeik után a lovasok vadásztak, erdélyi fekete kepék voltak. Ez az egész világán egyedülálló volt, sajnos ezek a kopók a 48-as szabadságharc alatt kipusztultak és ma már csak elvétve lehet egy.egv korcs ivadékukat fellelni. De nemcsak ezért voltak híresek a zsuki vadászatok, hanem a nehéz terep miatt is. A. Monarchia legnehezebb vadászatait itt rendezték. A mai lovaim emzedék Sitt. Hubertus szellemének áldoz akkor, mikor ezeket a lovaglásokat — egyelőre szerényebb keretek között — újra megrendezi. Nézők részére a rendező®^ 10.30 órakor a vasutálilomásról külön vonatot indit, indulás 14 órakor. Díjkiosztás a hallali után. mrmrn A bo'a^r-néme* barátság irasb megercs'tése a német pénzügyminiszter szófiai látogatása Szófia, november 4. (DNB) Bozsílov bolgár pénzügyminiszter hétfőn este Schwerin Krossig gróf birodalmi pénzügyminiszter tiszteletére ebédet adott, amelyen számos előkelő ség és a háromhatalmi egyezmény alakéinak diplomáciai képviselői jelentek meg. Bozsílov beszédében kiemelte, hogy a német pénzügyminiszter látogatása megerősítése annak az évek során át tartó barátságnak, amelyet a világháborúban együtt ontott vér szén-, tcsitett. A mostani háborúról kijelentette, hogy a mai bonyolult gazdasági viszonyok között Németországnak a gazdasági élet terén kifejtett kitűnő szervezettsége mintakép Bulgária előtt. Schwerin német pénzügyminiszter válaszában rámutatott a történetem nyomán a két nép politikai fejlődésében mutatkozó hasonlatosságra, amelyből a két nép között nj barátság született. Az igazságtalan béke gazdasági következményei elleni erőfeszítésekből támadt- a gazdasági közeledés Németország és Bulgária között. Ezt a közeledést bizonyította az a fogadtatás is, amelyben a német katonákat részesítették Bulgáriában és az az öröm, amellyel a német nép fogadta a bolgár nép álmainak megvalósulását, (MTI! Rí Ülté ENYHE!, BÍZTGá HASHAJTÓ. A Rapid megfelebbezi a város törvényhatósági bízott' ságinak határozatát Kolozsvár, nov. 4. A város törvényhatósági bizottsága elhatározta, hogy az autóbuszközlekedés koncessziójának végleges elrendezéséig ideiglenes megállapodást köt hat hónapi időtartamra a személyforgalmat jelenleg is lebonyolító Rapid Kolozsvári Autóbusztulaj - öonosok Szövetkezetével. Hat hónap múlva versenytárgyalást ir ki és a koncessziót annak a vállalatnak adja át, amely legmegfelelőbben, biztosítja a közlekedést. A törvényhatósági bizottság határozatával a Rapid szövetkezet hétfőn este rendkívüli közgyűlésben foglalkozott. A közgyűlés mindenekelőtt megállapította, hogy az 1884. évi ipartörvény alapján adott iparengedélyek érvényét nem érinti a közlekedési miniszternek az a határozata, hogy a személy fuvarozás jogát 1941, november elsejétől a városra ruházza. Kolozsvár városa ugyanis a neki 1933-ban monopóliumként adott szállítmányozási jogát adta át a Rapid tagjainak tiz évre. A Rapid tagjai a várossal kötöttek szerződést és így a* a tény, hogy 1941. november elsejétől a jog a közlekedési miniszter rendelete szerint is a várost illeti, csak megerősíti a Rapid szerződéses jogait, A közgyűlés megállapítása szerint ezek a jogok 1943 április elsejéig a Rápid szövetkezetét illetik meg. Eddig van érvényben ugyan te a Rapidnak a várossal kötött szerződése. A szerződés lejárta után is minden jelentkezővel szemben elsőbbségi joga van, amit a két fél szerződése is biztosit. A szerződés értelmében a szerződés lejárta utáni a város köteles o koncessziót 5 százalékos kedvezménnyel további 10 évre a Rapid szövetkezetre ruházni. A közgyűlés ezután elhatározta, hogy « törvényhatósági bizottság határozatát megfe- lebbezilc. A joggyakorlat szerint nem tartják elfogadhatónak, hogy a város megkérdezésük nélkül, egyoldalúan szabja meg a feltételeket. A szövetkezet tagjai ezután öttagú direktórin. mot választottak, amelynek az lesz a feladat«, hogy azonnal 10 uj társasgépkocsit vásároljon és azokat a forgalom zavartalan biztosítás« érdekében azonnal a közönség rendekezésére Oocsátja.
