Keleti Ujság, 1941. november (24. évfolyam, 250-274. szám)

1941-11-28 / 272. szám

ItsnXBwZáíí&Ma 194t. \ Oi£MB£K 2S KfllBnfeges gxélreTyfftMi ifyénjeit eff (09 fcSelégileni * marosvésárlaelfi gaidasági LSxépiskola 1iU0KV&B&Atä$, november 27. Az Erdélyi ’’fagyai' Gazdasági Egylet kirendeltségének k^tóbbi értekezletén fente» kérdéseket tárgyaltak meg a vâasneşye gazdasági veze­tői. A DK^bcszél'csGkfit as azért rendszeresi- totték, hogy a vezetőség és a gazda&öz&nség között, veinél erőteljesebb legyen a kapcsolat Megtárgyalták a tengeri vetőmag kiosztás aiaak kérdését 65 abban állapodtak meg, hogy szorgalmazni fogják a vetőmagnak a a. yében eddig is jól bevált fajtákból való v£ ír irtását. Hogy erre a célra elég mag me­rt; ijon, az egyesület anyagi áldozatokat is k i és a helyi termésű tengeri helyett más fajtái hajlandó szerezni étkezési célokra. Nagy örömeit keltett a gazdaközömségbem az a brr, hogy az áJlattenyéssBtési munkák során a megyében két magyarfajta, fehér aarrasmarhs gulyát állítanak fel Az egyik Vajdaszentiványon, a Palkó-féle gazdaság­ban lesz, ahol már eddig is napi húsz liter tejet adó példányokat tenyésztettek ki, a másik pedig Mezőhándon, ahol az okszerű állattenyésztésre igen alkalmasak az adott­ságok. A barwnfíakció során, mind olyan fajtákat igyekeznek meghonosítani, amelyek •s éghajlatot is jól bírják, azon kívül pedig tojásban és hasban a legnagyobb hasznot hajtják a baromfitenyésztőknek. A honvéd­ségtől kapott 900 pár bakancsot kiosztották az arra rászorulók között, a többit pedig javítják a cipészek. Aoghi Balázs tóreodelteégvezeto bejelen­tette az értekezleten, hogy a Földmivelés- tgyi Minisztérium Marosvásárhelyen létesí­tendő középfokú gazdasági iskolájában a tanrendet úgy fogják megállapítani, hogy az a különleges erdélyi, de méginkább székely- földi követelményekhez alkalmazkodjék. Ezen a részen ugyanis számos olyan terüle­te van a mezőgazdaságnak, ami másutt el­hanyagolható, viszont aiz ország más részein hasznosítható dolgokkal itt hiába kísérletez­nének a gazdáik. Ezért volt szükség arra. hogy a székelyföld mostoha viszonyaihoz és különös adottságaihoz alkalmazzák a tan­anyagot a® iskolában. Könyvek között GRAHAM GREENE: HATALOM ÉS DICSŐSÉG — At Aitfomamm kiadása — Adnak a háborúnak napjaiban, amelyben Anglia ae istentagadó Szovjet szövetségese, különösen és feBcavaróan hat Graham Gree­ne regénye_ Ez az uj angol tró olyan könyvet irt, amely a htt éa az egyház erejének e föl­dön való földöntúli erejét és heteimét vilá­gítja meg. Calles elnök idején Mexikóban megszüntet­ték az egyházi életet. A templomokat be­csukták, a papokat elűzték. Nem szabad mi­sét mondaniok, gyóntatniok, keresztétniök és haldoklókat előkásziteniők a nagy útra. Még sa imádság is tilos Veit néhány paip, aki be­leilleszkedett az uj rendbe: megnősült és mi­ként a regény 'lapjain említett Jósé atya, ,,állami nyugdíjasként" élt tovább. Graham Greene egy olyan pap bujdooását rajzolja meg sötét és tragikus színekkel, áld nem hajtott fejet Gál les törvényeinek. Szám­űzve az emberi közösségből, mégis mindig Újra és újra felbukkan hívei között, rongyos «Bakjában az tír testével és a miseborral, szivében Isten és az egyház örök törvényei­vel. ö maga lezüllött, elaljasodott az örökös bujdosásban. Iszákos ás parázna. Gyarló és bűnös. Árulók ée puskacsövek leselkednek rá minden lépéséné]. Mégsem adja fal a küzdel­met, Szenved s retteg, de újra és újra felke­resi azokat, akik nála is jobban szenvednek a vallás vigaszának hiányában. Egyetlen mentsége az, hogy maga is tudja gyarló és bűnös voltát, Már-már feladja a harcot Az életöeztön biztonságos helyre viszi de visz- SEafordul és önként sétál bele az előre felál­lított kelepcébe. Cajjes törvényei 3zerint ha­lállal keli bűnhődnie' lázadásáért. A „rossz pap" puskacsövek előtt végzi hányatott, bű­nös é~ mégis hősi életét. Sötét és nyomasztó írás, de a hit erejének megtartó hatalma gazdag és lenyűgöző mfi- tástí. hangszerelésben bontakozik ki Greene tolja alól, Graham Greene egyik kiválósága az uj angol irodalomnak s könyve — mily különös paradoxon! épp a hoisevizmus el­ten viselt európai háború jogossága és igaz­ságossága mellett tesz vallomást angol szóval, A regényt Sőt ér István fordította nrngyar- Ká, művészi hűséggel A kötet és szép kiállí­tása az Athenaeum gondosságát ás ízlését dicséli. A nagy érdeklődésre való tekintette! új fpyorsiró ffépiró r r hely TANFOLYAMOK kezdődnek a FABRO gyorsíróiskolában Csendes beszélgetés Franz Tumlenel a Kolozsvári tartózkodó osztrák költővel Kolozsvár, november 27. Német katona, amilyen ma sok millió harcol, dolgozik és őrt áll Európában.. Keresem az arcán a há­ború szenvedéseinek és nélkülözéseinek nyo­mait. Nyugodt, bamapiros arc, mosolygós kék szemek. Nem lenszőke és nem magas — i de, ha nem beszélgetnénk egy félórája, ak­kor is tudnám, hogy hová tartozik. Bizton­sága, csöndes, do ellenállhatatlan ereje, ami- I vei beszél — jellegzetesen némtet. I Franz Tündérnek hívják, hivatása szerint I iró. Azért ülünk most együtt a Belvárosi I kávéház egyik meghitt szegletében, hogy I mesterségéről valljon. Tegnap este felolva- í sást tartott Kolozsváron. Finom, rezzenés- nyi lelkiállapotokat fistett, amikor arról beszélt, hogy milyen szép a napfény hazájá­ban, Tirolban. Miután megrendeltük a kávét, arról fag­gatom, hogy milyen élményt jelent a háború — az írónak. __ Nagy dobog ez minden német ember száméra — mondja. — As Írónak különösen as. A PK-ba, a sajtószolgálathoz akartak be­céztem!. Nem akartam oda kerülni. Igaz. a raZ-nél érdekes eseményeknek lehettem volna tanúja. Engem azonban as emberek jobban érdekelnek,, mint az események. Egy tüzér- üteghez kerültem a Keleti-tenger partján. Környékbeli, tiroli fiukkal vonultam be. Most együtt vagyok westfáliaiafekal, emberekkel Pomerániából, berliniekkel. Most kerültem csak igazán közel a népemhez. Egy müncheni asztalossal és egy berlini munkással szolgá­lok együtt. Megismertük egymást. Ők tudják, hogy mik aa örömeim, milyen ember vagyok, én pedig ismerem a bajaikat, indok a gyer­mekeikről. Egymás szivén tartjuk a kezűn* két. Hosszú idő óta nincsen időm arra. hogy Írjak, de életem egyetlen korszaka sem; volt olyan döntően fontos és gazdag, mint a mai, amikor őrt állunk a tengerparton és pipáz- gatva arról beszélünk, hogy mit irt tegnap Annemarie Fritznek, a berlini momkásnegyed- ből A németség európai élménye — A németség számára ez. a háború az élet-halál harcon tűi — folytatja Franz Tum- iBr — európai élményt is jelent. Meggyőző­désem, hogy nem mülik el nyomtalanul a há­ború. A katonáink ott álltok az Akropoliszon a napsütésben, jártak holland tulipán mezők között, láttak régi francia városokat, meg­ismerték Parist és llesték a norvég fjordok mellet! az északi fény sugárzását. Képek és emberek között jártak, akik odáig csak holt betűket jelentettek a térképen, most pedig valósággá formálódtál:.. Láttak ujjongókat és legyőzőiteket. Barátok ás ellenségek, külön­böző kultúrák & id egoi tájak közé kerültek. Megismerték Európát s ez nőm mvlhatik el nyomtalanul: ebből fog megszületni az uj európai tudat. Keményebb, öntudalosabb né- metekké leszünk, de ugyanakkor igazabb eu­rópaiakká is. Ilyenformán beszél Franz Tündér, a fiatal osztrák ító. Nagy nép. kis nép Magyarországi benyomásairól kérdezgetem. — Vannak népek., amelyeknek hivatása earn. A nehéz sorsi a harc az életért; ez teszi naggyá, o népeket. Tlyemek vagyunk, mi né­metek. De ilyennek érzem a finnt és a ma­gyart is. Tavasszal finnek között jártam. Csodálatos nép. Valami halat lan erő és élet­kedv, tisztaság van bennük. Ezt aa edpusz- tithatatlanságot. öntudatot érzem itt is. Ma­gyarországgal régi kaposolataim is vannak. Nagyapám katonatiszt volt és sokáig Ma­gyarországon szolgált. Nagyapám egészen fát tudóit magyarul. Egvszer, amikor magyar bakák voltak hadgyakorlaton Ausztriában, ő volt a tolmács. Én magam is tudok néhány szót magyarul. Mosolyogva kínlódik a magyar szavakkal: — Pirosok: dass heisst rot.„ KUschi (igy ejti) dass ist klein. Ugye, hogy tudok ma­gyarul? Nagyon örül a nyelvtudásának. Arról beszélgetünk, hogy mit jelent kis népnek lenni Mit jelent az. hogy mi magya­rok egyedül vagyunk Európában. Rokonta­lanul, bezárva nyelvünk falai közé. — Ausztria is kis ország volt. Valameny- nyien érezniük kellett ezt a sorsot. Tiltakozva rázza a fejét. — Nem. Ez egészen más. Mi sohasem gon­dolkoztunk kis arányokban. Az igazság az, hogy nálunk soka senki sem vette komolyan a saint-germaim Ausztriát. Az öregek min­dig a monarchiára gondoltak, mi fiatalabbak pedig a nagynémetségre. Számunkra egészen természetes volt beolvadni a Birodalomba. Nem volt törés. Az egész magától jött. Való­sággal bele nőttünk az uj állapotba. A gon­dolataink mindig toli repültek a határokon. Hamburg, München. Berlin éppen úgy hoz­zánk tartozott, a mienk volt. mint mondjuk Linz, Salzburg vagy Becs. Az uj magyar irodalomra terelődik a szó. Neveket einlit. felcsillanó szemmeli. Nyíró, Móricz, Zilahy — persze idegeoszeriien ejti a neveket. De a® ixók kökét megértette. Sze­retettel, értő lélekkel beszél róluk. — Különösen Nyirőt szeretem. Havasi vi­lága olyan, mint az enyém. Ott is Olyan em­berek éltnek, mint nálunk Tirolban. Szerettem voltia megismerkedni vele. Sajnos Weimarban annyian voltunk, hogy nem kerülhettünk ősz- sze. Itt Kolozsváron pedig csak néhány órám van. — Hová utazik innen? — Nagyváradon tartok felolvasást s aztán megyek vissza katonának. Búcsúzunk. — Viszontlátásra a háború után — rázza a kezemet széles mosollyal. — Látogasson meg otthon.. Aztán megindult, kemény, nyugodt lépések­kel a szállodája felé. Kicsit összehúzza a sze­mét és figyel. Nézi az utca forgalmát, az em­bereket. Elraktározza magában az élnie yeko.t. így nézhet akkor is, amikor őrt állva a tengert kutatja. (n. e.) — A Regele Carol román hajót elsül­lyesztette egy szovjet tengeralattjáró. Isz­tambulból jelenti a Budapesti Tudósitó: A jj Regele Carol román hajót a Fekete tenge- \ ren egy seovjet tengeralattjáró elsüllyesz-1 A képviselőhöz bízottga az összef?rhsfet enségi törvényjavaslatot tárgyalta Budapest, november 27. (MTI) A tfep- viselőházban a törvényalkotói összeférhetet­lenség szabályozásának előkészítésére In- küldött 27 tagú bizottság «zárdán este 6 órakor Bobcry György elnöklésével ülése­zett. Behatóan megtárgyalták a törvényter­vezetet & külön 9 tagú albizottságot küld­tek ki. Rendelet a gabonafélék felajánlási kötelezettségének meghosszabbításáról KotazsvAr, nov. 27_ Ke&edy Tibor dr. pol­gármester megbízásából Hegedűs Sándor dr. tanácsnok rendeletet adott ki a gabonafélék felajánlási kötelezettségének megbosszabbt- tásáról. A rendelet a következő: ,,Az 1941 november hó 1-e után felajánlott búzáért, rozsért és kétszeresért a 4890—1941. M. E, számú rendelet értelmében a megálla­pított áraknál 10 százalékkal kisebb árakat fizetnek. A 10 százalékos állevonás áléi asak az a tulajdonos mentesül, aki igazolni tudja, hogy búza, rozs és annak kétszeresét október 31-tke után, a köles, árpa és zab terményéi 1941 november hó 31-ike után csépelte, Illet­ve szerezte meg. A rendelet betartását a köz­élelmezési hivatal szigorúan ellenőrzi és a lri- hágókkai szemben a büntető eljárást folya­matba teszi. J2nma$7mn$L tette. AZ ELSŐ MEGYEI MAGYAR BAL kitünően sikerült. Szolnok-Doboka megye jegyzői kara rendezte a jegyzők árváinak és özvegyeinek javára. Az estet Ágoston Iván elnök nyitotta meg, prológot Podányí Sándor mondott, Döme Sándor zenés tré­fákat, Murgács Kálmán pedig magyar da­lokat adott elő. Ágoston Iván nagy hatás­sal szavalta Reményűt Sándor egyik szép erdélyi versét. A közönség soraiban megje­lent gróf Bethlen Béla főispán és neje, Kár szonyi Zoltán ezredes, Urbán Andor bá­nyafőtanácsos, Vékás József dr., az Erdélyi Párt dési tagozatának elnöke és más előke­lőségek. A balosé asszonyok és lányok so­raiból Lengyel Gabriella, Kerekes Margit, dr. Fenyő Hajnal, Moldován Domokosné, Horváth Erzsébet, Urbán Andorné, Podá- nyi Erzsébet, Küzdi Piroska és Ágoston Iváuné nevét ragadjuk ki. A hangulatos bál tiszta jövedelmeként 700 pengő gyűlt össze az özvegyek és árvák javára.-* A DÉSI LEVENTE EGYESÜLET most alakult meg. Az alakuló közgyűlést K. Weress Jenő polgármester nyitotta meg. El­nök: Tüzes László dr., titkár: Póka Endre tanár, jegyző: Szőke Béla, gazda: Székelj) Gyula. ellenőr: Nagy Béig,, könyvtáros: Szász Dezső, orvos: Léhner Zsigmond dr., ügyész: Pávai Sándor dr. lett. Ezenkívül 17 tagú vá­lasztmányt és számvizsgáló bizottságot is ala­kítottak. A leventeintézmény jelentőségét K. Weress Jenő polgármester méltatta. — Hazafias, keresztény szellemben akarjuk előkészíteni fiainkat — mondotta többek kö­zött — a haza szolgálatára! A közgyűlés lelkes hangulatban ért véget. SZÉFEDDIN SZEFKET BEJ operettjét, a „Kolozsvári dáridó“-t nagy sikerrel mutatta be Dósén a Szabó-társulat. Különösen Kardos József, Kovács Gyula |s Básthy Ica alakításai tetszettek a kö­zönségnek. A darabot Leviczky Andor ren­dezte ötletesen. (Telefon 3160.) EDISON MOZGÓBAN Feszültség! Izgalom! Bravur! Rég várt Dupla Műsor! I P- Gyne világhírű i ' » _ Ä I ' regénye nyomán a LŐ 11 © O nGtöFOiC Monumentális íüméposz. főszerepben: John Me BROWN és E en Hauson Efelfcf A HEGYEK HŐSE TL tCBRli" I 1PI" 1 Sb^I vadnyugati filmtörténet. \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents