Keleti Ujság, 1941. november (24. évfolyam, 250-274. szám)

1941-11-27 / 271. szám

194h M O EJE MB£R 27 Rifobenirop t Roosevelt a főb&mos a háború előidézésében Ameri!«« ItSzbeEépése sem Tálfozlalhal már Angiin liefyrelén — Csak az angol birr érés beszélhet német béütetapogafécVzásrél Berlin^ november 26. (DNB) Ribbentrop birodalmi külügyminiszter azon a fogadá­son? amelyet a Kaiserhof szállóban a keddi ünnepélyes állami ak'ns alkalmából Berlin­be érkezett európai államférfiak tiszteleté­re rendezett, hosszabb beszédet tartott.. A vendégek üdvözlése után a miniszter többek között a kővetkezőket mondotta: — Szeretném ma felhasználni az alkal­mat, hogy rövid áttekintést adjak a háború kezdetéről és folyásáról, valamint a biro­dalmi kormánynak a mostani külpolitikai helyzetről vallott felfogásáról. A német véderő, valamint Olaszország, Magyarország, Románia, Szlovákia szövet­séges csapatainak, Észak hősi népiének, va­lamint a Spanyolországból, Franciaország­A brü áilamféruatc Természetesen ez csak külső ok volt arra, hogy Anglia 1939. szeptember 3-án háborút üzenjen Németországnak, bár ha szem előtt tartjuk a Führer politikájának Anglia részé­re nyiló előnyeit, ma minden értelmes em­bernek a fejét kell fognia, hogy milyen vak­sággal voltak megvetve az angol áHamfét- fiak. Természetesen már akkor láttuk, hogy az Angliában döntő — mindenekelőtt zsidó — erők a következő felfogást képviselték: Né­metország vagy beéri az Anglia óllal vekt szánt politikai szereppel Európában és elfo­gadja az Anglia által a német nép részére megfelelőnek tartott színvonalat, vagy pedig jöjjön (( háború. Az akkori idők valam>enni/t tárgyalásánál ez a leplezett, vagi/ nem lep' legetf háborús fenyegetés volt a brit állam­férfiak utolsó bölcsessége. Az ellenségeskedés megfoezdtével azután Anglia ismét megkezdte a régi játékot, hogy Európában az egyik országot « másik úján harcoltassa maga helyett. Az első Lengyelország volt, az újabb idő­ben Franciaországnak is le kellett csapnia Anglia parancsára. Ezután Norvégia, majd Hollandia és Belgium került sorra. Olaszország ekkor a gazdagok és .nincste- lenek háborújában a birodalom oldalára ál­lott. Angliának ez még nem volt elég. A ten­gely ebben a« időben minden elképzelhető di­plomáciai erőfeszítést megtett, hogy meg­őrizze a Balkán békéjét. Hasztalanul. Anglia megkísérelte, begy Görögországot és Jugo­szláviát bevonhassa érdekeinek szolgálatába. A tengely azonban Európának erről a részé­rt is pár hét alatt elsepert« a briteket. Churchill urnák, valamint az Egyesült Ál­lamokban lévő német elleneseknek, élükön Roosevelt urrati egész reménye most keletre fordult Ezzel elérkeztünk a közös szabadságharc Ml, Horvátországból, DánláMl, Szlovákiá- Ml. Hollandiából és Belgiumból érkezett önkéntes csapatok sikere következtében a kommunizmus és bolsevizmus állami hatal­ma megtört és mint a Führer mondotta: sohasem fog többé felemelkedni. Két nagy férfiú: Németország Führerje és Olaszor­szág Ducéja voltak azok, akik több, mint 20 évvel ezelőtt elsőnek ismerték fel ezt a veszedelmet és ez ellen felvették a harcot Ma szinte elképzelhetetlen, hogy Anglia ezt a háiborut azért zúdította Németország­ra, mert az önkéntes szavazás alapján visz- sza akart« vinni a Német Birodalom köte­lékébe Danzig szabad városát és gépkocsi­nkét akart építeni s danzigi folyosón ke­resztül. utolsó bölcsessége szakaszához: a Szovjetunió eVeni hadjárat­hoz. Cripps moszkvai angol nagykövet már uz egész 1941. év folyamán arra törekedett, hogy mégis megnyerje a Szovjeteket az an­gol céloknak. Közben a birodalmi kormány pontos adatokat kapott az angol alsóház 1910-ben tartott titkos üléseiről. Ezekből két­ségtelenül kitűnt, hogy Churchill megkísérel­te hogy az angol népet kanét megnyerje há­borús politikája számára, Az alséház előtt ugyanis ezeket mondotta: 1. A Moszkvával folytatott tárgyalások alapján most már pon­tos Ígéretet kapott, hogy Szovjetoroszország belépj a háborúba az angolok oldalán; 2, kor­látlan ígéretet kanott Itooscvett elnöktől az angol hadviselés támogatására. A továbbiak során Ribbentrop a követke­zőkben foglalta össze az oroszországi háború követ kezményeit: 1. Katonailag megszűnt Anglia utolsó szá­razföldi szövetségese jelentős tényező lenni. Németország és Olaszország szövetségeseivel együtt ilyenképpen Európában nem támad­ható meg. 2. Gazdaságilag a tengely most már barátaival és így egész Európával füg­getlen a tengerentúltól. Európát nem lehet zár alá venni. Az eu/rópai Oroszország gabo­nája és nyersanyagai teljesen kielégitik Európa szükségleteit. A kiképzett katonákban és hadianyagban való hiány, a Szovjetéi kép­telenné teszi arra, hogy á jövőben olyan ka­tonai erű feszítéseket tegyen, amelyek fordu­latot jelenthetnének. A további hadviselő: során a következőkkel állunk szemben: Ab angol szigetek északamerikai támoga­tóikkal az Óceánon túl, az egyik oldalon, a másik Oldalon a hatalmas európai tömb. Eb­ben a harcban úgy stratégiai tekintetben, mint ember és hadianyag tekintetében min­den esély az európai koalíció oldalán áll. A világ általános politikai helyzete tekintetében döntő jellegű a holsevivmus veresége. „Az ufó só lehetséges szövetséges“ A tengelyhatalmakkal szemben áll Anglia,' élén Cbnrehillel. Senki sem láthat ennek a férfiúnak a szivébe, okit kétségtelenül fi5- hünösnek kell tekintenünk abban, hogy An­glia hadatüzent Németországnak. Churchill saját népe előtt V.mészetcsen nem ismerheti be a vereséget és ennek következtében remé­nyei aj utolsó lehetséges szövetségesbe ka­paszkodnak, az amerikai Egyesült Állomokba A német nép történelme egész során soha nem érzett haragot, vagy éppen gyűlöletet a* amerikai néppel szemben. Roosevelt «*■ mindazonáltal a lajkeverés és ferdítés és rá­galmazás minden fegyverével igyekszik or­szágát és népét belevinni a háborúba. Német ország nem akarta ezt a fejleményt. Tekintettel Roosevelt elnök magatartására, a következőket akarom megállapítani: Az, hogy száVÁtott-e és milyen mértékben az Egyesült Államok hadianyagot ellensé­geinknek, hogy as Egyesült Államok ezen túlmenően belép-e a háborúba ellenünk, vagy .sem, ez a háború kimenetelén, vagyis a ten- 1 gely és szövetségesei győzelmén semmit sem i fog változtatni. j Roosevelt abból a célból, hogy belpolitikai kudarcairól elterelje a figyelmet, elkezdte az ellenségeskedést prédikálni a nagy sikereket elért nemzeti szocializmus és fasizmus ellen. Tudatoson idézte elő az általános háborús hangulatot és nyilton fellépett, a tengely ellen irányuld támadó poli tik,, mellett. Rooseveltet kell a háború végső okozójának és ezzel a főtünösnek tartani. Maga a- amerikai nép egyszer drágán fogja megfizetni eszmeileg és anyagilag is az elnöknek ezt a politikáját. Mert Anglia kilátásai több. mint sötétek: 1. Szárazföldim és tengeren bárminő amerikai segítség mellet sem tudja -megnyerni a hábo­rút 2. Abban a Churchill által kihirdetett légi jHÍrbajban, amely az angol szigetek és Európa közölt folyik, az esélyek nyit lan An­glia clhn szálnak. 3. .4 tengelynek — még, ha Japánt nem is számítjuk -— Szovjetorosz* ország leverése után rendelkezésre álló anya­gi és fegyverkezési képessége végtelenük, na- e/gobb. mént az angol—amerikai együttvéve. 4. Anglia a háború továbbfolytatásával az egyik pozíciói a másik után veszti el, 5. Né­metország és a szövetséges hatalmak eszkö­zeinek összpontosított hnrcbmethe a %mge- I géé elten: og angol sziget Hőbb, vagy később, rém, a levegőben és a szárazföldön a brit szí- \ de. elbukik. An*r!'ának uiiracs hrrosmvsxl?}'-^ Füré nádast Eme komoly helyzetben ChurcMÜ ismét ismert módszeréhez, a blöffhöz és újból e blöff hoz *yul, noha ennek hatásában már maga sem hisz. Fel kell említeni e tekintet­ben azt az egyre ismétlődő angol feltevést, hogy Németország állítólagos béketapogatód- zásokat folytat. Amikor a Führemek a biro­dalmi gyűlés dtőtt tett számtalan ajánlatát arcátlanul visszautasították, röviddel Francia- ország összeomlása éta, semmiféle német béketapogatódzás nem történt. Ugyanígy sem ma, sem a jövőben nem áll. fenn szándék ilyesmire. F-ppilyen téves, de ugyanilyen tanulságos, hogy az angol hírverés az európai forradalom mellett — és ebben ugylátszik hisznek is — főleg pedig a német csapatok által megszállt területek és Németország for­radalmáréi beszél. Olyan nép, amelyet Hitler Adolf vezet, csak egy gondolatot ismer: a harcot a rákényszeritett háborúban a diadal­mas befejezésig folytatni. Angliának a jövőben az európai szárazföl­dön semmiféle keresnivalója sines. Európa egyszersmhiden korra többé tudni sem akar az angol politikái’ól. Az uj Európa menetel, tathatatlanul akár akarja ezt Churchill ur és Roosevelt ur és a mögöttük meghúzódó zsi­dók. Katonailag megtáraadhatattann! é? gazda­ságilag zavartalanul úgy szervezhetjük föld­részünket politikailag, mintha béke volna. Európa ma. ha úgy kelji lennie, 30 éves há­borúban is folytathatja az európai száraz­földön munkáját, komoly veszélybekeriilés te­liét őségé nélkül. A fiatal népeknek ebben « harcában, amelyet az uj rendért, a zsidó bűn­tettesek csoportja és a• saját népüket elrov- tók ellen folytatnak, n végső győzelem nem lehet kétséges. A Gondviselés éppen ezért áldotta meg eddig olyan gazdagon harcunkat és mellettünk fog áldani addig, mág véglegesen meg neim semmisítettük azokat, akik egy ébredő világ uj rendjét támadják, — fejezte be beszédét Ribbentrop külügyminiszter. Bárdos^y í* Rvbbortf rop meqbesxélése Berlin, nov- 26. (DNB.) Ribbentrop I nisztertjnök és külügyminisztert. (M- birodalmi külügyminiszter délután fél I T. I.) hét érakor fogadta Bárdossy László mi-1 Megkezdődött a JENA! DURíX tSzállóedényekkal tartandó főzőbemutató a Fischer üvegüzlefhen A bemutató tartama e hó 27, 28 és 29-én d. e. 10—12 és d. u. 4—0 f-j Elfogtál}* a aiyuqatsxerbiaí kommunista bandák zsidó veiérél BELGRAD, november 26. (DNB) Mint az Ognova cimii lap a délsserbiai Rackából jelenti, egy szerb önkéntes csapat elfogott egy komunista futárt. Megtalálták nála az ottani kommunista banda haditervét. A szerb önkéntes különítmény az értékes iratok bir­tokában elhatározta, hogy rajtaütésszerű tá­madással ártalmatlanná teszi a bandát. A rajtaütés sikerült. 57 kommunistái megöllek, Ső-ot sebesülten, 30-at- pedig sértetlenül fog­ságba ejtettek. A kommunisták üldözése köz­ben további 50 lázadó vesztette életét és 143 esett fogságba. Rosm hegységben lelep­lezték a nifugatszerbmi kommunista bandák központját és elfogták aruknak politikai biz­tosát, a Montenegróból idcmenckült hírhedt Piádé Mózes nevű zsidó agitátort, (MTI) Kristóf György dr. előadása Fodrásztól és Voröt martyról Kolozsvár, november 26. Kedden délután Kristóf György dr. egyetemi tanár tartott előadást a Szabadegyetemen ,,Fadrusz és Vö­rösmarty" címmel. Az előadó finom elemzés­sé/! kimutatta, hogy a két magyar lángelme, Fadrusz és Vörösmarty azonos képet formált Mátyás királyról. A kolozsvári Mátyás-szobor és Vörösmarty Szép Ilonkájának királyalakja igen sok rokon vonást mutat fel. Előadása során ismertette a szobor és a vers felépítését, rámutatva a rokonságra, a két nagy művész alkotása között. Walter Guula előadása az Erdély* Pálban Kolozsvár, november 26. Ár, Erdélyi Párt tegnap esti körzetvezetői értkezletén Botos János, a kolozsvári tagozat főtitkára beje­lentette, hogy a tagozat a kedd esti körzet­vezetői értekezleteket rendszeresítette és nem boegât ki többé ezekre meglűvókat. Ezúton is figyeli mezteti a tagozat a körzetvezetőket ős a párt híveit, hegy minden kedd este 7 óm­kor megtartja értekezletét, melyre külön meg hívókat nem bocsát ki. A főtitkári jelentés után Walter Gyula, az EMKE főtitkára tar­totta meg előadását ,.Mit olvassunk“ cim alatt, melyben kifejtette azokat az irányelve­ket, amelyeket a magyar olvasónak szem előtt kell tartania olvasmányai kiválogatásában. Harcot indított a ponyva és sekély értékű irodalmi féremüvek ellen. Végig vezette a hallgatóságot azokon az irodalmi alkotásokon, melyeket ismerniük kell a nemzeti lélek erő­sítése céljából. A szabadságharc íróitól nap­jaink népi írójáig hosszú az 'ut, de közös jel­lemvonása az irodalomnak, hogy a nép jobb sorsáért küzd. Walter Gyula előadása után Mócsi Károly dr. a legújabb törvényrendeleteket ismertet­te az értekezlet résztvevőivel. Besienési segélyt ad munln^salnaV a l< o'oz** ▼ári Rendorottórgyár Kolozsvár, nov. 26. A kolozsvári Rendőr­bőrgyár megegyezett munkásaival a beszer­zési segély folyósítása ügyében. A segélyek folyósítását már meg is kezdték. A megálla­podás szerint a két vagy több gyermek« munkások kétheti teljes fizetést, az egy gyer­mekes munkások pedig egyheti fizetést kap­nak téli segélyként. A vállalat egyben köte­lezte magát arra. hogy a léli beszerzés érde­kében fát, krumplit, lencsét és babot hivatalos áron juttat munkásainak és gondoskodik zsir- sr.iikséglictüik kielégítéséről is Hagy sikerrel szerepelt Kolozsváron Franz Turnier, a kiváló osztrák költő Kolozsvár, nov. 26. Szerdán délután a Vár- megyeháza dísztermében előadást tartott ae uj német ii-odajom egyik kiváJóeága, Franz Turnier. A nagytehetségii fiatal Író, alig ne­hány évvel ezelőtt tűnt fel novelláival b már is a német irodalom élcsoportjához tartozik. Az előadást Koszó János egyetemi tanár ve­zette be, aki üdvözölte az előadót és a közön­séget. A vármegyeháza dísztermét zsúfolásig megtöltő közönség érdeklődéssel hallgatta a fiatal író felolvasását. Franz Turnier egy no­vellát, majd naplórészleteket olvasott feJ, amit a közönség élénk tapssal köszönt meg. A szerkesztésért fetei: NYÍRÓ JÓZSEF. A kiadásért felel: JENEY LASZEÖ. Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Iirassal-utca 7. sz. Telefon: 1508. Posta­takarékpénztár! csekszámta száma: 721*8. Postafiók: 71. sz. Kéziratokat nem adunk vissza. Nyomatott a Lapkiadó Részvénytársaság körforgó-gépén, Felelős üzemvezetői. Fável Miklós•

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents