Keleti Ujság, 1941. november (24. évfolyam, 250-274. szám)

1941-11-25 / 269. szám

Körséta Kolozsvár városa filakátfiálf/ázafának kiállításán Kóbtaodr, vm. 24. Az Unió-utcai Redoul- épiilet egyik elsőemeMi termében most tették közszemlére azokat a plakátokat, amelyeket művészeink a város által kiirt pályázatra ke­zeltettek. A cél az volt hogy Kolozsvár iieve- aetességeit, jellegzetességeit, idegenforgalmi látványosságait művészi mádon tárják a nagyközönség elé. A kiállítás anyaga bizo­nyítja, hogy a óéit áAtaMban sikerült elérni. A pályázatra — néhány igénytelenebb tervet le­számítva — több olyan plakát érkezett be, amely művészi eszközökkel ás hatásosan szol­gálja a célkitűzést 8 a legkényesebb bírálatot Se kiállja, itt elsősorban Andrásy Zoltán vio­láét faira gondolunk, örvendenénk, ha ezeket a «naben és rajzban, elgondolásban egyaránt 'tökéletes munkáikat rövidesen viszontláthat­nánk az ország valamennyi hirdetőoezol pán és lábiáján. f Minden tekintetben helyeseljük a bíráló bi- botteág döntését, amellyel az első dijai A«- ánásy Zoltánnak ítélte oda A díjnyertes pla­kát sötét hátteréből sejtelmesen., meseszerűen rajzolódnak elő a Szent Mihály templom, a bevárom református templom és a Bethlen hártya tömbjei a az egészet egy gótikus ablak kékeessürke víziója foglalja keretbe. Hasonló­an művésziek a nagy tehetségű művész többi plolrátjai is, az aranyos fénvözönben fürdő Sását Mihály templom, vagy egy másik pla­kátja, amelyen az egykori városfal vöröses szmben tartott oromzata mögött a Szent Mi­hály templom sötét kontúrjai rajzolódnak elő. Ugyancsak tetszetős művészi munkák MoL doaán István és Bajka László közösen készí­tett plakátjai is. Egyik plakátjuk a második dijat vitte élt. Kis terveik közül is több van olyan színvonalas, mint a pályadijjal hitűn teteit. Néhány szép plakáttervvel szerepel líispál Sándor is. Különösen az a plakátja tetszett, amely jellegzetes viseletbe öltözött, hőstáti leányt ábrázol a Mátyás-szobor előtt. Nem kevésbbé ötletes másik plakátja, egy nyitott album, amelynek egyik lapjáról a város- fő­terének madártávlati képe emelkedik elő. Fi­gyelmet érdemel Lengyel József plakátterve is. Plakátja régies modorban készült, két disz rsiMs hajdú áll az egykori városfal előtt s a kapun keresztül a távoli Kolozsvár apróié sec műgonddal megfestett miniatűr képe tá­rul a néző szemei elé. Dr, Zalat'ayné plakát- tervei közül különösen az tetszett, amelyen a 'áros házai fölött, látomásszerűen, a Má­tyás-szobor látható. Nagy készségeket árul e' ’haras:’' 5y Béla terve is. Sajnuijuk, hogy a pályázaton olyanok i- ".Kerepeltek, akik a magyar helyesírás lcgele- rsibb szabályaival sincsenek tisztában. Hiába fifiszetős egy plakát grafikai mego.dasa, ha például az alatta díszelgő „Mennyünk Ko­lozsvárra" — alaposan elrontja « hatást MI EKT HIRDESSEN A K ELLTS • t'J&AurBAiV 7 Mm ezt » lapot *'■ ORSZÁG EG ESZ VEVŐK EPES KO- g ZONSEGE drvsn IlEZBTM ZlwSJgg. Többször főnyi tömeg jelenlétében avatták fal Bénfíyhunyad országzászlóját Bánffyhunyad, november 24. Vasárnap, november 23-án délelőtt ünnepély« körül­mények között avatták fei Bánffyhunyad országzászlaját, melyet Pest-Pilis-Solt-Kis- kun vármegye központi járása és a MANSZ tanügyi esoportja ajándékozott a városnak. Az adományozók 20 tagú küldöttséggel kép­viseltették magukat az ünnepségen. Kólóm vinnegyét Száz* Ferenc dr. főjegyző és I Csornay Jenő dr. másodfőjiegyző képviselte, s Az ünnepség istentisztelettel kezdődött. * majd kalotaszegi viseletbe öltözött fiuk és i lányok sorakoztak fei az emlékmű körül, j Elsőnek Keresztes Károly római katolikus j plébános az arezágzáezló bizottság aleluöke üdvözölte a többezer főnyi közönséget, majd Ostky Jánoené, a MANSZ képviselője mondott beszédet. Az Ercklyés Országváaz- ló Nagybizotteág’ részéről Horváth Zoltán dr. beszélt. Pest vármegye központi járásá­nak közönsége nevében Konca Ján« dr. csepeli főjegyző mondott bey.éctet, átadva a zászlót Bánffyhunyad városának. A város nevében Székely József dx. polgármester vette át a zászlót felolvasva a jegyzőkönyvi kivonatot, amely magában foglalja az ado­mányozásról szóló javaslatot és az erre vo­natkozó határozatot. Ezután a Himnusz hangjai mellett felvonták az országzászlót. Befejezésül a polgári iskola dalkara előad­ta Loaaonczi Gábor városi tanácsnok regös- énekét. Az ünnepséget dir.zf el vonulás és köaebád fejezte be 1941. KÖZEMBER 25 Á nagy érdeklődésre való tekintette! új gyorsíró gépáró r • r r F lielyesiró TANFOLYAMOK kezdődnek a FABRO gyorsíróiskolában Kolozsvár, nov. 24. A város mérnöki hiva­tala most készítette el a közterületek burko­láséról szóló szabályrendeletet. A busz sza­kaszból álló szabályzat megszünteti a mag- szállás alatt divatban volt rendszert, hogy bárki is a város költségére gyalogjárót épít­tessen háza előtt. Érdekes, hogy a szabályzat visszaható erejű. Ez azt jelenti, hogy azoknak a politikai korifeusoknak, akik a megszállás alatt a város költségére gyalogjárót építtet­tek, a szabályrendelet hatálybalépése után a járdaépítés költségeit meg kell fizetniük. A szabályrendelet első szakasza előírja, hogy a közterületek burkoiása. kövezése és burkolása, kizárólag a város joga, a burkolat pedig a város tulajdona. Magánosok részére ut, vagy gyalogút létesítésére a meglevő bur­kolat íelazakitására a polgármester ad enge­délyt. Kolozsvár területén végzett ' mindennemű útburkolás költségéből — kivéve a farban­Uj technikával a ruha estás. tisztítás nem drárább,csak jobb CZINK-nél Kolozsvár Hogyan látja c „Magyar filmet csinálni — folytonos megalkuvás!“ látja a maoyar finn jelenét és jövőjét legnagyobb filmgyártó 5oönk főnöke és a leg-iker;se>b tMmak rendezője? Kolozsvár, november 24. A legnagyobb magyar filmgyártó és filmkölcsönző cég telj­hatalmú főnöke — az ember deresedő, éde­sebb urat képzel maga elé, szájában szivar­ral s ehelyett talál egy nagyon csinos, ma­gas, szőke hölgyet — Hausz Máriát. Igazi korszerű üzletasszony. Kedvesen mosolyog az embereikre, közben azonban számok go­molyognak fejében. Mindenütt rövid életrajzot.t kérünk. — Tíz éve vagyok a filmszakmában. Elő­ször a Hunnia titkárnője voltam. Itt, tanul, tam meg a fűm gyártást s azntán önállósí­tottam magam. Két éve vagyok önálló film­gyártó s azóta jónéháuy filmet készíttettem. Hirtelenében nem említek mást, mint az „Elnémult harangok“-at, a „Tóparti látó- más“„t s a legújabbal, a „Bob herceg‘*-et. Ennek bemutatójára jöttünk Koiozsrárra Kovács Katóval, a film egyik sztárjával és Kalmár Lászlóval, a rendezővel. Mindennek a pénz az oka... Most kellemetlenebb kérdés következik. — Mi az oka annak, hogy a magyar fil­mek legnagyobb része nem üti meg a kívánt mértéket ? Hansz Mária szemei harciasán es illa,írnak fel s máris kész a válasz: — Mindenekelőtt kevés lehetőségünk van. Sokai, de sokkal kevesebb pénzzel kell dol­goznunk, mint az amerikai, német, angoá vagy olasz gyárak. Magyar ti met csinálni — folyton« megalkuvás. Higyje el, a szán­dék mindig a legjobb. A legjobbat szeretnék nyújtani. — de. nem sikerül mindig. E mellet több megértésre volna szükségünk A fcriti- ka gyakran túlságosan szigorú. Nem gondol­ják meg, hogy gyakran épen emiatt maiad el a további próbálkozás. Közbevetőleg megegyezzünk, hogy a ma gyár filmek jelentős részénél már a téma megválasztása som szerencsés. — Nem könnyű dolog jó filmtémát, vá­lasztani. Mielőtt hozzáfogunk a gyártá-.-hoz, számolnunk kell azzal, hogy mit szólnak a filmheiz a mozitulajdonosok. Ők ragaszkod­nak az ismert dolgokhoz. Nagysikerű regé­nyek vagy színdarabom filmváltozatát min. dig szívesebben fogadják, mint valami ere­deti dolgot. Hogy egészen világosan fejez­zem ki magamat, az én filmjeim közül pél­dául sokkal könnyebb volt forgalomba hoz­ni az „Elnémult harangok“-?!t vagy a „Bob herceg“-et, mint — mondjuk — a „Tóparti látomás“.t. A mozisok erősen idegenkednek its ismeretlen témáktól. Ugyanígy állunk a színészekkel is. Valósággal sötétbe ugrást .felent, uj színészt szerepeltetni. „Csomagol­ni“ kell őket, ismert nevek között, különben senkinek sem kell a. film. — Nagyon nehéz és kockázatos dolog ná­lunk filmet crinélni. Meggyőződésem, hogy a magyar filmgyártás fejlődik s mind jobb ég jobb filmeket fogunk csinálni. Ahogyan a rendező látja Kalmár László filmrendező, aki szintén Kolozsvárra érkezett a „Bob herceg" bemu­tatójára, helyeslőén bólogat. Kalmár számos nagy áikern magyar film rendezője, ő ren­dezte a „Süt a nap“, „Bankó Pista", „Halá­los tavasz", .-Tóparti látomás", „Elnémult harangok" és a „Bob herceg" dmü filmeket. Meet hozzá fordulunk. — Több mint két évtizede vagyok a film­szakmában, igazán minden ágát, bogát ic­Meg kell fizetni a megszállás alatt készített gyafogjárók költségeit Elkészült a bőzlarülefak burkolásáról száló városi szobályrenda'eí tartásra, vagy a járható állapot fentariására * szolgáló kavics szórásokat — a burkolt terü­let mentén fekvő ingatlanokra a következő költségek vethetők ki: A gyalogút burkolás után kivethető egy- egy oldalon 12 méterig terjedő utszélesség ete­tem 1.5 m. átlagos szélességű, 12—18 méterig 2 m. átlagos szélességű. 18 méteren felüli ut- szélesség esetén pedig 2.50 m. átlagra széles­ségű gyalogút teljes útburkolási költsége. Kocsiút burkolás után kivethető egy-egy oldalra — tekintet nélkül arra, hogy a kocsi­ul milyen távolságra van a telekhatártól — 12 méteres utszélesség esetén 2.5 m., 12—18 méteres utszélesség esetén 3 m„ 18 méteren felül 3.50 m. átlagra szélességű kocsiút bur­kolási költség*. A szabályrendelet szerint a háztulajdonosok mind a gyalogjáró, mind a kocsiút építési 6ölts%eihez aránylagosan kell hozzájárulja­nak. nerem, hiszen legatei kezdtem, de minden. ben igazat kell adnom Hum Máriának. — A közönség — folytatja — beül a sco­aba, de fogalma sincsen arról, milyen hihe­tetlen nehézségekkel kell megbirkóznia. Mil­lió szempont és nehézség van, amik mind gátolják a munkát. Filmgyáraink felszerelé­se nem hasonlítható össze a külföldi nagy gyárakéval. Egy-egy jelenet, amit Ameriká­ban vagy Németországban simán megolda­nak, nálunk gyakran napok nehéz munkájá­ba kerül a technikai hiányosságok miatt. Vigyázni kell arra, hogy a szerződésben ki­kötött felvételi napokat ne lépjük túl, ne használjunk el sok nyersanyagot — hogy csak néhány példával mutassunk rá a nehéz­ségekre. Arról nem is beszélek, hogy a költ­ségvetés szinte sohasem engedi meg azt a szereposztást, amit a rendező szeretne. A magyar film problémája tehát lényegében pénzkérdés. Többet azonban aligha lehetne befektetni a filmekbe, mert a pine kiesi. — Mi a véleménye, a filmművészetről? — Filmművészetről ? Ilyet nem ismerek. A film nem művészet. — Hanem ? — Üzlet. Nálunk ég külföldön egyaránt nem a művészi, hanem az üzleti szempontok az Irányadók. Egyetlen filmvállalkozó sem olyan bolond, hogy kísérletezésbe ölje & pénzét. Mindenki biztosra akar menni. A film legjobb esetben is legfeljebb csak egy fokkal lehet magasabban a nagy tömeg mű­vészi Ízlésénél. A rendezőnek tehát valóság­gal be kell csempésznie a művészetet. A film éppen ezért sohasem lesz igazi művészet. Legjobb esetben is csak művészies lehet. Ez az őszinte véleményem a filmről. Ennek el­lenére is hiszek azonban abban, bogy a film ma és holnap művészete és sok minden újat tud majd adni az emberiségnek. Uj tervei felől érdeklődünk. Most fejeztem be a „Szüos Mara há­zasé. áeá“-t. Filmet készülök csinálni Fritor Lóránd életéből 6 terv be vett ük az uj Karády- fihnet, amelyben a férfi főszerepet Nagy István játsza. — örülök, — mondja végül —, hogy film­jeimben több erdélyi színész is ért el nagy sikereket. Nagy István. Kovács Kató, Tom­pa Sándor után remélem még aok eredeti, friss tehetséget ad Erdély a magyar film- gyártásnak. (n. c.) Éneklő ifjúság Kolozsvár, nov. 24. Felemelő, szívderítő összejövetel színhelye volt vasárnap délelőtt a Mátyás Király Diákház nagyterme. Száz és száz csillogó szemű, kipirult arcú diák és diáklány, iparos ifjú tilt a széksorokban. Ko­lozsvár magyar ifjúsága volt ott, társadalmi különbség nélkül Énekelni gyűltek ósszs, ősi lejtésű magyar dallamok töltötték be á ter­met a a sok fiatal torokból áradt szárnyalt a dal. Meleg, baráti közösség alakult tó Eltűntek a válaszfalak s a munkásiíjak és diákkisasz- szonyok egyforma szívvel és lelkesedéssel énekeltek. Nem volt közönség és nem voltak előadók, mindenki szerepelt és mindenlci éne­kelt, tiszta örömmel és szívvel jókedvvel. El­tűnt az egyén s csak a közösség maradt meg — ebben rejlett a kolozsvári Éneklő Ifjúság első összejövetelének igazi értéke. Eggyé let­tek a nótán keresztül. Népi táncszámok élén­kítették és tették változatossá a délejőttet s az éneklést vezető tanár megmagyarázta * népi nóták szépségeit. öröm sugárzott minden arcról s aki Jelen volt gazdagabban és a jövőben bizakodva lé­pett ki a Farkas-utcára. A magyar ifjúság erejéről, elpusztíthatatlan kedvéről, szépsé­get kereső leikéről tett tanúságot ez a feled­hetetlen délelőtt. A pompásan sikerült nótád élelőttet remél­hetőleg még számtalanszor meg fogják ismé­telni A magyar néipi énekeken keresztül 8n- tudatosabbakká, igazabb magyarokká neve­lődik ifjúságunk.-fO oerc ITl<rosü<Js<5rfieh7 perc nagyvárad 125 perc Budapest REPÜLŐGÉPPEL A Mceycr Légiforgalmi r. t. MALERT légijdratcr vasarnapis' özlekednek. Sóé lőre gondoskodjék h el jjtod1 a I <ts ré Mályva “-Irály-tér ¥ s*. Telefon: 35—96

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents