Keleti Ujság, 1941. november (24. évfolyam, 250-274. szám)
1941-11-25 / 269. szám
\r *A 'I»VA JOîSîtM; BUDAPEST Or^j ságháza letartó xialăsba ßely ex feli ax ismert kaloxsvári Kedd lilái» november 35 Ara 12 fillér E1ÖFIZETÉSI ARAK: 1 HÖRA 8.7#, NEGYED ÉVRE 8. FÉL ÉVRE M, ÉGÉSÉ . ÉVBE SS PENGŐ. — POSTATAKARÉK. ; PÉNZTÁRI C8EKSZAMLA SZAMA: 7S148. HUSZONNEGYEDIK ÉVFOLYAM, 269. SZÁM. KIADJA A LAPKIADÓ RÉSZVENVTABSASAG FELELŐS SZERKESZTŐ: NYIRÖ JÓZSEF SZERKESZTOSEG, KIADÓHIVATAL BS NYOMDA: KOLOZSVÁR, BKASSAI-Ü. 7. SE, TELEFON: 15-«8. — POSTAFIÓK: 7L SE. KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA Bárdossy miniszterelnök Berlinbe érkezett a kommunistaellenes egyezmény összehívott európai értekezletre Ma, november 25-én a bomlnfem elleni egyezmény 1936. évbe® történt megkötésének ötéves évfordulóján a német birodalmi kormány meghívására a birodalmi fővárosban összeülnek a bolsevizmus elleni harcokban egyesült hatalmak vezető államíérfiai azzal a céllal, hogy újból hangoztassák Európa népéinek a bolsevizmus elleni közös állásfoglalását és újból megerősítsék és kibővítsék az an tikom intem egyezményt. 1036-ban az egyezmény megkötésének bizonyos miértékben szimbolikus j allege volt Európának az egyezmény aláírásában egyesült hatalmai kifejezték ezzel a cselekedetükkel azt a felfogásaikat, bogy a bolsevizmus nem* setbomiaSitó tevékenyéé a él elítélik és n nur auk testétől minden eszközzel a legtávolabb akarják tartani a fertőző tanok csiráit. Altkor még azonban a kommunista követségek, nagykövetségek őr konzulátusok ott üllek merte európai megfigyelő' helyeiken és pókhálóikkal igyekeztek beszőni az öreg kontinens testét. Mögöttük pedig félelmes evővel fegyverkezett, minden munkáját hadseregének fejlesztésére fordítva Szovjetoroszorszdg. hogy majd adandó alkalommal összehúzza a reménye szerint kötelekké erősödő pókháló szálakat és megfojtsa ezzel a jobb áliet után aóvárgó ée a tekintő Irha tftlmak gondola! ai nyomán uj életre törekvő Európát. A mai események és a mai belátások tudatosságából visszatekintve valóban jóslataira és gonávi- 0elésszerü volt az 1936 évi elhatározás, amely már akkor lehetőséget nyújtott annak megmutatására, hogy Európának mely államai hé seek teljes erővel gátat vetni a komraunknrns eszméinek Magyarország az elsők között csatlakozott az antikoméniem egyezményhez és ezzel is Rí‘1 maradt önmagához, európai hivatásának tudatához és keserves tapasztalatathoz. Ma, az egyezmény megkötésének ötéves évfordulóján Európa fegyveres harcban áll Szovjetoroezországgal és ötbónapi küzdelem után a szovjetóriás, amely röviddel «előtt még a világ legnagyobb hadereje és legbőségesebb nyersíi nyagfcwTásai fölött rendelkezett. hmdtereiének javát, lnuli a tufa r/á,rut k legnagyobb részét, országa földjének legértélcesebb területeit és lakosságúitok csaknem felét el* veszítve^ térdreroskadva, egyre inkább fogyó erővel védekezik. Junius 22-én a német birodalom vezére — amint azt legutóbb Bárdossy miniszterelnök is hangoztatta — a legnagyobb hálára kötelezte le önmaga iránt az egész európai szárazföldet és a legnagyobb szolgálatot tette ae európai civilizációnak, amikor kiadta a parancsot a kelet felől egyre jobban gyülekező szovjet haderő támadásának megelőzésére és megindította a bolsevizmus elleni hadjáratot. ' Azóta a német haderő és a vele szövetséges államok -- közöttük Magyarország — csapatai 1.700.000 négyzet- kilométer területet hódítottak meg, majd. nem négy millió szovjet hadifogoly van a német fogolytáborokban, mérhetetlen meny- nyiségü hadianyag került zsákmányként a szövetségesek kezébe s a diadalmas csapatok ott állanak Rosztovon túl a Kaukázus előtt, vasöklük Moszkva kapuját döngeti, északon egyre jobban szorul a halálos gyűrű Leningrad körül és nyilvánvaló, hogy a saovjeturalom napjai már nagyon is megvannak számlálva. A helsevizmus többé már nem nagyhatalom, Európa felől elhárult az a veszedelem, amely öt hónappal ezelőtt még mindnyájunk legdrágább értékeit feig talán csak órákon mult volna, hogy a halálos vízözön reánk zúduljon. Bárdossy László magyar miniszterelnök és külügyminiszter az antikon untern egyezmény megkötésének évfordulójára már elutazott Berlinbe és meg is érkezett a német fővárosba, ahol Ribbentrop külügyminiszter ünnepélyesen fogadta. A német fővárosba érkezett kíséretével Ciano gróf olasz. Popov bolgár, Lorkovics horvát és Scavenins dán külügyminiszter Európa vezető államiérfiaj adnak tehát találkozót egymásnak s kétségtelen, hogy ennek az eseménynek most, a bolsevizmus elleni harc csúcspontján, amikor a szovjet hírforrások közlése szerint Moszkva előtt a világtörténelem talán legvéresebb csatája dúl az orosz főváros birtokáért, rendkivüli jelentősége van. A közös veszedelem megvalósította a nehezen remélt gondolatot, Európa népeinek egységét. Kétségtelen, hogy lélekben ott vauinak Berlinben mindazok a?. európaiak, akiknek drága az európai cirill ráció és értéket jelentenek azok a kincsek, amelyekért a<z európai emberiség évezredeken keresztül küzdött ki fegyverrel és szellemmel. A berlini ünnepségen Európa, megmenekülését ünnepli a legnagyobb veszedelmek egyikétől, amelyek a világtörténelem folyamán osak fenyegették. Amerika sem akarja a kommunizmust. csak Európa számára Arra. hogy a szovjettől még mostani szövetségesei, az angolszász hatalmak is menynyire irtóznak, rendkívül jellemző az a nyi latkozat, amelyet Harrymann, az Egyesült Államok Londonban tartózkodó képviselője tett az angol rádióban. Harrymann a |egha- tÁrozottabbon hangoztatta, hogy az Egyesült Apiamok a saját országában nem akar kommunizmust és a se,g»ynytijtâsra vonatkozó amerikai—szovjet, megegyezés «emmíesetre nem jelenti, hogy változás állott vo}n® be a? BgyvsiKt Államoknak a kommnnirmnssa], mint tannal, szemben tennisitort m«gsUtrt&- áttna Európának jót meg kép fontom» ér soha nem szabad elfelejtenie ezt a kijelentést. Az Egy®eü}t Államok távol tartja magától a kom muntzmust, tehát tudatában van annak, hogy ez a ragály mit jelent egy állam szervezetére nézve. Ebben a tudatban azonban mégi» szövetsége* köt a kommunizmussal, hogy azt Európa ellen megerösitee, hogy e halálos kórt reászpbaditaa m európai nemzetekre, amelyeknek keserve« és nagyszerű munkájából kapta örnaga is egész kultúráját. Az Egyesült Államok hadvezetés égé valószínűleg felháborodva utasítaná e] azt a gyanúsítást, hogy baktérium háború* szándékozna folytatni Europa ellen, pedig a valóság az, hogy a leggonoszabb fertőzést, a kommunizmus mindent elpusztító betegségét nem utalja megerősíteni és reászobaditani a maga egészsé- ségéért hurcoló európai szárazföldre. Szerencse. hogy Európa vitalitása nagy férfi a inak lángelméin át már legyűrte a veszedelmet. Harryman beszéde más szempontokból i® érdekes. A brit—amerikai . ..sorsközösségr&l“ szólva azt hangoztatta, hogy el kell hárítani a két állam közül minden bizalmatlanságot és gyanakvást. Sietett hozzátenni, a jó angolok okulására, hogy áldozatoktól nem szabad visszariadni. Bizonyára sokan vannak Angliában, akik tudják, hogy ez a szó, „áldozat“, g.vskoi’ iti értehunben art jeéenti, hogy Anglia engedje át n világa ráírni törekvésekben az o|sö helyet War-hingtonnak. adja át a támiaozpontokof, mosná jón le a brit vFághi- rodalc.mban eddig élvezett kere-kedelmi eló'- nyftkröl s kétségteEen, hogy a yenki leleményesség még ki fog találni egypár ilyen ,.áldozatot“ Anglia számára a segítség ellenértékéül. Harrymann egyébként hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok nem élnek addig békében, amig el nem pusztítja a hltlerizmust s rejtélyesen hozzátette, hogy ezeknek a szavaknak „tartsátok távol az Egyesült. Államokat a háborútól" az utóbbi hónajpokban újabb értelme támadt. Az áldozatok emlegetése után meglobogtatta tehát a* angolok előtt a tényleges amerikai segítség lehetőségét is s végül kijelentette, hogy az Egyesült Államok nem fog félreápuni. ha szükség lesz rá. Ezt tudjuk. Ha érdekei úgy kívánják, — majd a végső nagy osztozkodásnál — aa angol- világbirodalom örökségéneik fölszámolásánál, az Egyesült Államok kétségtelenül ott lesz, — ha az akkori világhelyzet ezt lehetővé fogja tenni számára. A világtörténelem legvéresebb csatája A keleti hadszíntérről érkezett jelentések egyértelműen azt mutatják, hogy Moszkva környékén rendkívüli erejű német támadás bontakozik ki. A német hivatalos jelentés közli, hogy páncélos csapatok elfoglalták * szovjet fővárostól 50 kilométerre északra fekvő Szólnecsnogorszki várost. A moszkvai rádió is elismerte, hogy a németeknek az egész moszkvai arcvonalon sikerüli előretör- niök és a német nyomás állandóan erősödik. A világtörténelem legnagyobb csatájának nevezi a „Pravda“ cimü szovjet lap tudásitája a moszkvai csatát. A szovjet kormány ujábh felhívással fordult Moszkva lakosságához és nzţ a végsőkig váló ellenállásra buzdította. A szovjet harc vonal déli részén Rosztov elfoglalásával újabb kapu nip.lt meg a szövetséges csapatok előtt a Kaukázus felé. Jfzen a városon vezet keresztül a Moszkva— kaukázusi vasútvonal egyik legfontosabb ága és ami még lényegesebb, itt magi/ keresztül a kaukázusi olajvezeték. Megtört az angol támadás Az angolok azzal a nyilvánvaló szándékkal Indították meg északafrikai támadásnkat, hogy a világnak bebizonyítsák, képesek egy második arcvonal megteremtésére. A nagy támadás első két napján az angol hírügynökségek és az angol rádió úszott az örömmámorban és előlegezte a nagy sikereket. Ma már, az ötödik napon, az angol hírforrások is beismerik, hogy a hadműveletek nem (fakulnak úgy, ahogy azt ClvurchiUék szeretnék. A német és olasz haderőt a támadás nem érte váratlanul. Felderítő gépeik már napok óta jelezték az angol páncélosoknak' a Marmane* sivatagban történő gyülekezését és a jelen pillanatban a kezdeményezés a támadó angolok kezéből átjutott a német és olasz hadvezetőség kezeibe. A harcba vetett brit páncélosok közül roppant tömeg pusztult el. Azokat a híreket, hogy Bárdiát av, angolok elfoglalták volna, Berlinben nem erősítik meg. A tengelyhatalmak részéről hangoztatják, hogy a líbiai események gulyát nem szabad lebecsülni, kétségtelen azonban, hogy a tengelyhatalmak ellentámadásai követi-értében az angol támadás ereje -máris megtört. Európa államférfiul gyülekeznek a berlini találkozóra BórJossy Lósrtó mfnimlcrelnAk im meqérLexetl a német fővárosi»» A Magja* 'Távirati Iroda jeleaţi: Bárdossy Lássló m. kir. miniszterelnök ős külügyminiszter a német birodalmi kor. § mány meghívására vasárnap délután Berlinbe utazott. A miniszterelnök résztves* a bolsevizmus elleni harcban egyesült hatalmak vezető államférfiadnak az antikomin- tem egyezmény megkötésének évfordulóm alkalmából rendezendő ünnepélyes aktusán. A miniszterelnököt útjára elkísérte üllőin Reviczky Antal rendkívüli követ és mégha- j taünazott miniszter sajtófőnök. Sebestyén I Pál kuliigymiuwetériumi miniszteri osztályfőnök és a nemzetközi szerződések ügyosztályának vezetője, Szentmiklósy Andor, el- sőoeztályu követségi tanácsos, politikai ősz tályvezető és Caopey Dénes m. kir. konzul, a külügyminiszter titkárságának vezetője. Berlin, november 24. (PNB) Berlinben a kedden történő ünnepélyéé állami aktuson résztvevő államférfiak körül hétfőn délben Bárdossy László m. kir. miniszterelnök és külügyminiszter is megérkezett a birodalmi főváráéba. Rü>b«nfcrao torodahni külügyiülniszter és Sztója Döme berlini magyar kát. követ fogadták az anhalti pályaudvaré*. Megjelent, még a fogadáson Weizsäcker államtitkár, Dörnberg báró protokcflfőoök, Heissmeyer SS főcsojiortvezető, Steeg GL polgármester, valamint Haae altábornagy berlini katonai parancsnok. Ribbentrop birodalmi külügyminiszter üdvözölte a magyar vendéget, majd Bárdossy László miniszterelnök ellépett a „Nagyné- motország zászlóaljnak“ ss Anhalt! pályaudvar előtt levő téren zenekarral együtt fal-
