Keleti Ujság, 1941. november (24. évfolyam, 250-274. szám)

1941-11-23 / 268. szám

A kolozsvári tüzérek ünnepe A Koiozavárott állűirnásoBÓ («bori ás légvé- ttekni tüzérek nagy ünnepre készülnek. Köze­leg Szent Borbála napja, amikor a tiraérhii gyományotenak megfelelően a koltoasvári tikó- rek ünnepélyesen esküt tesznek. Nagy öröm­mel és megható*faággal adunk hirt ennek az ünnepnek közeledi éröl. Bbbem az esztendőben ugyanis a mi erdélyi katonafiaink, s köztük égést seregnyi székely sorakozik fel a zászló alatt, hogy anlárd magyar létekkel, érces han ­gon, tneasae zengő saSwd elmondja a hagyo­mányos esküt: — Derék Kottvédekhce és jó hazafiakhoz ittő módon viseStediink és igrj becsülettel élünk és hokink ! Szent Borbála, aki Maximimis Da ja alatt 304-ben, Nieodóm.ia föildjén halt vértanúhalált. nédöseentje á bányászoknak, erősségeknek és a tüzérségnek. Zivatarban. tiihben és a halál érájában öt hívják segítségül. A »zeni életé- hon csodaként szereplő vMámcsapásbtm a tü­zérek hivatásaik mély értelmű jelképét látják: az igaz. ügy s a haza ellenségeire villámként csapnak.le az igazságos ügy védelmében ki­lőtt gránátjaikkal. Isteni igazság esek egy van és haza is csak egyetlen egy s a honvédtüzér fluent Borbála csodájából megérti hivatásának és kötelességének legelső és legszentebb paran­oiát: szolgálni a haza védelmében a magyar nemz férc ruházott isteni igazságot. ,S ae igazságnak mindig vannak gáládul le­selkedő ellenségei. A haza, mindnyájunk leg­drágább kincse, a húsz éves elnyomatás után ismét visszakapott magyar haza k tisztában van atzzal), bogy nincsen híjával vérrel és sewnvedéssel megszerzett földje ellenségeinek. He ma magyar tüzér Erdély földjén esküt teái a zászló alatt, sokszorosan tudatában van annak, hogy önmagáért és nemzetéért erejé­nek minden megteszilésével, lelkének minden rezdülésével, utolsó csepp vérig híven meg kelj az eskitf; tartania. ás amikor december -trikón, Szent Borbála napján a zászlót meglengeti a csípős téíti szél és az eskü dörgő szavai elhangzanak, a Hu­nyadi-téren' lezajló ünnepség főrésneseri, az erdélyi csészékéig fiuk büszkeséggel goMolnák vissza dicső példaképeikre, akik örökre be­írták nevüket. a magyar történetembe és a ma­gyar szivekbe. Eszükbe jut Bem apó, az 1848-as szabadságharc törékeny testű, de szik­lánál erősebb lelkű vitéz honvéd tábornoka, aki maroknyi csapataival tisztította meg az erdélyi földet az ellenség túlerőben levő ha­daitól. Bem apó pedig — tüzér volt. ÉS az ő teze alatt szerzett elévülhetetlen, dicsőségeit a magyar igazság szolgálatában Gábor (árön, a székely ágyuöntő. Harangokból öntött ágyút-, hogy ezt a földet magyarnak tudjuk megtar­tani a magyar szabadság eWeneógetvel szem­ben. Szent Borbála e két kiválasztottja lebegjen majd fiaink szeme előtt, amikor néhány nap nrolva szivüket, lelkűiét, teljés erejüket ünne­pélyesen ajánlják fel a haza oltárán. Az ő példájuk is adjon erőt, büszke öntudatot ahhoz a szent szolgálathoz, amelyre elkötele­zik magukat. És adjon hitet, erős, ntegtánto- 1 ühatatlan lelket Bem apó legendás vitéssége! Gábor Áron fatálé komi elméje, a semmiből is dicsőséges áhdozatféteit varázsló magyar haza­szeretete! Szent Borbáht napján meleg szeretettél öleljük szivünkre a ma és a holnap Beim apóit, Gábor Áronjait. Az a nap az ő napjuk lesz: a an tüzéreink napja. Ünnepük az egész ki ne esés város' bensőséges 'magyar ünnepe lesz', mert ahogy ők érettünk vannak és érettünk vállalják a tüzérsons teljességét, nekünk szí­vünk minden melegével meg kel mutatnunk, milyen egyek vagyunk velük a magyar sors közösségében. Ott teszünk a Hunyadi-téren és velük együtt mondjuk el az eskü szavait. Ahogy ők az ágyuk mellett lésen állnak, s tudásukkal! és fiatal életük teljes feláldozásával is híven vállalják kötelességük minden parancsát, ne­künk is vállalnunk kell a munka és az áldó- zaihoztítal ránk eső részét. És velük leszünk a nagy nap többi ünnepségén is. Szent Bor­bála napjának estéjén a Mátyás király Diák­házban tartják meg a kolozsvári tüzérek ben­sőséges lmjtánsi ünnepségét. Ezen részt vesz­nek a. katonai 4? polgári hatóságok tavéJtífcá- gai, a többi fegyvernemek bajtársi küldöttsé­gei, a váróé'és a megye nnegliivoft. vendégei. Ez az ünnep ugyan zártkörű, de a meghívot­takon keresztül a város és magye egész tár­sadalma képviseletet nyer a bajtársi seeAlem- uek ezen sa. eraoSkedett. sweltlemü megnyilat kozáaén. Szent Borbála napja eiőtt, december 3-ikán, szerdán este a sétatéri szinházépülethen a iwmvódtüaérek műsoros estje zajlik le s anrn mindenkit szeretettel hívnak meg a rendezők. Az estnek seines és gazdag műsorára most nem térünk ki. csak egyre szeretviők a figyel­met faftüvná. Nem a szereplési vágy vtesí színpadra derék üzéreinket! Most is köteles­séget akarnak it Ijesiteni mögt is áldozatot akarnak hozni. J .miikor elhatározták a műso­ros est imagrend »zérót, az volt az első gon- dofetuk. hogy a jövedelemmel segítsenek az arra rászoruló kon. S az esi tiszta jövedelmét gtmdléros szívvel ajánlották fel a szórvány­ban élő magyar gyermekek. fHsegtiésére .. . A kolozsvári üzérek nemcsak a. szorosan vett szolgálat pi rancsa-it ismerik. Tisztában vannak azzal is, hogy a magyar sors sokféle területén kell folyton és folyton őrt állam, áldozatot hozni. magyar életeket megmenteni, fegyverrel és j i cselekedet tel egyaránt. Koronázza, siler és győzelem neme* köte- lessésrteljesitésük *t! S Mária Koré ária és dalestje! Endre Jegyek elővételben 1.50 pengőtől 6 pengőig az ELLENZÉK könyvesboltjá­ban, Mátyás király-tér 9. szám. Telefon 1199. — Rendezi a Kolozsvári Filharmónia Társaság „Erkel Ferenc“ hang versenyrendező iroda inháii hireh Mátyás király szerelme Az idő kemény és kórielihetctlwi bíró. íratlan paragrafusai csak a lényeget mérle­gelik s csak örök értékeket ítélnek mara- dandóságra. Fel kell vetnünk tehát ezt a gondolatot a kolozsvári Nemzeti Színház péntek esti felújításával kapcsolatban. Váj­jon irgalmassott-e aiz idő Gbéczy István és Stafanidesz Károly „Mátyás király szerel­me“ erirnü daljátékának f Á kérdés* felvetni könnyű, de annál nehezebb a minden szem­pontot kielégítő válasz. Az a tomboló taps­vihar, amely már az első felvonás függö­nyének felgördültekor felcsattant és a bar- madik felvonás zárójelenetéig sűrűn megis­métlődött, mintha azt a látszatot igazolná, hogy ez a sok évtizedes daljáték megkapta >naradandóságra szóló ítéletet. Holott a da­rab meséje és cselekménye bizony, nagyon is szimplex, nagyon is naiv s ma már az ifjúsági meséskönyvek is messze felülmúl­ják Gkhéezy uram szövegkönyvét valőszcrü- ségben és érdekességben. Ez a költött törté­nelmi epizód valóban csak szinpadon, csak az operett és a daljáték szép és egyugyü varázslatokra egyaránt feljogosított színpa­dán virágoahatik ki. De az idő és darabiiói ipar korszerű fejlettsége már átlépte rég címek a szép és dicsőséges magyar operett- vágyálomnak szerkezeti felépítését, sőt tár­tál™ megmunkálását is. Van azonban Má­tyásnak az első felvonásban néhány monda­ta a magyar hivatásról: még ma is felrázó és lelkesítő hatással süvölt le a kulisszák tündérvilágából a nézőtéren ülők lelkiisme­retébe. És a muzsika? Vájjon mond-e vala­mit ma, Bartók én Kodály s a magyar népi mázaiba Imi foglalás áriak fültanui számára? Milyen gondos, becsületes munka jiedig! A nyitány csupa lendület ás magyaros hév. a többi számok is méltók hozza. Ez a muzsika, Erkel és Liszt romantikájának talaján vi­rágzott ki s látjuk: késői virág, formás és -vines palánta, csak gyökerei nem kapasz­kodnak már a magyar lélek ősi talajába. Vájjon helyesen válasz,tott-e a színház, WWWWWWWWWW & i & :• » > % Tudja már, hol vásárolhat erdélyi nyeieménykítvényt? Minden jvénaSűraléatetljen és bíielsinvefkeielben! ■ Közvetítést elfogad: minden postahivatal, a Hangya és a Hanza szövetkezetek, az Osztálysorsjáték főelárusitői, végül a m. kir dohányárndák 4 °2 •2 < •2 •2 & amikor erre a. darabra evett választása? Tűnődni lehet e kérdés felett, de hallgassuk meg, milyen tapsvihar©^ tomboltak a néző­téren. Az operett és a daljáték nem a mérle­gelő esztétikusok vadászterületének zsákmá­nya, kár minden mérték és bármely szem­pont! feltevése. Itt a közönség kegye ítél s a péntek esti tapsviharok eléggé érthetően beszélnek. Valóban, egyre nagyobb biiAakodaasal és reménykedéssé tekinthetünk az uj kolozs­vári Nemzeti színház munkája elé. E régi daljáték felé e vend lése is bebizonyította, hogy a szánba; akar és tud is színvonalas munkát. A színpadképek színben, foltban, vonalban és fc nyben vájó művészi össr.han- goltsága már i függöny felgördültekor taps­ra kényszeríti a látóidegben összpontosult szépérzéket. Díszletek, kosztünök művésziek, pazarak és mindenben méltók a Nemzeti Színház rr.agae célkitűzéseihez. A zenekar kifogástalan, u kórus széphangn és lerdiilet- tol tel jes. A főszerep!' >k munkája csupa tehetség', igyekezet és lelkesség. Vegyük sóira őket. Säende Bessy a női főszerepben rokonszen­ves, kellemes jelenség. Éneke kellemes, bár erőben és technikában még fejlődnie kell. Játéka is meggyőzött. Végh Kató csupa tűz és ki áradó jói sedv. Régi ismerőseink közül Bázsa Évát hittük ízléssel éte elevenséggel megoldott kurta kis szerepben. Angyal Nagy Gyula szép hangú és kiforrott játékai te­norista. Mátyis szerepét méltósággal és — ahol kellett — - nagy jókedvvel, kedvességgel énekelte és játszotta, végig. Andrási az ud­vari bolond groteszk szerepében egy osa- pásra meghódította a közönséget. Borovszky és Senkálszky szép és ízes beszédét az nj, csillogóbb ke rnyezetben is nagyra értékel­jük. Tompa í undorról mondhatunk njat ? Ismerjük és változatlanul szeretjük ösztö­nös, őserojii i tumoráért. A kisebb szerepek­ben Hegyi Li i, Horváth József és Fehérpa- ta'ky Ervin rtsvét emlitjük meg. A rendezés kifogástalan. Csak a zenekar harsogta túl olykor az éneseseket. A balett se ép és látványos volt. A máso­dik felvonás medvetánca szellemes és mulat­ságos volt. A kiváló ienekait- maga a zeneszerző, Stefanidesz K ároly vezényelte nagy lendü­lettel. A közönség őt is melegen ünnepelte a szereplőkkel együtt. Egy megjegyzést még a színház igazgató­sága felé: sávosén látnánk könnyedebb, szórakoztatói) d müveket is a játék renden. A miisor idáig i. klasszicitás jegyében állt. A közönség mai Db, karsaer&bb darabokat is satveeen megnézne.- f. ­1941. NOVEMBER 23 Anyanyelvűnkért Kilenc* Mindenki ismeri ezt a mondást: „egyik ti- aenlcilencz, a másik egy híján húsz", őseink „egy hijján husz“-nak is mondták a tizenki­lencből. A latin nyelivbe*] meg éppen rendesen így számoltak: 19 un-de.viginty (egy hiján húsz) 29 un-de-trigintá (egy hiján liarmincB) 36 un-de-quadraginta (egy hiján negy­ven) gtb. Nyeltudóseink már régen azt tarritják, hogy kilenc: is tulajdonképpen „egy hiján tiz"_et jelent. Ez hihető, de további okoko- dásirk már nehezen követhető. Azt mondják, hogy kilencz regesnégi alakja kile.mys. Hogy kik mát jelent, azt nem tudják, de mys vöt. jakul tinet jelent s igy a feltételezett kile- mys valami „egy hiján tíz“-félét jelenthetett. Csakhogy mi ttt-nek mondjuk a tizet, nesn pedig mys-nek. Teljesen vaíőssrinüflen, hogy az „egy hiján tíz" jelentésűi kilencz régibb tmS legyen nyelvünkben, mint a tiz jelentésű Itt. Ezért merem én nrr gondolni, hogyha foile»«. szavunkban a Hz jelentése rejlik, akkor min­den bizonnyal maga a tiz is benne rejlik. Négy-ötszáz évvel ezelőtt még nem használ­tuk mai nélkül szavunkat. Abban az időben pL ént: nyomdái nélkül, igy mondták: „És lészeni monden föld.nyomdoknál külön". Ha tehát ebben az időben, azt akarták mon­dani, hogy: egy hiján tiz, egy nélkül tíz, est igy mondották: egynél külön Hz. Már régebben, mikor nyeltvünk nem ismerte még az ü ép ö hangokat, ez igy hangzott egy. ruíl. kilen tiz. Mandatbau, amikor tta-et ragok követték, ae i kihullott, tehát egynál kilen tízet Pegynál kilen tzet (agy­nál kilenczet), egynál kilen tizen Vegynál kilen tzen (egy- nál Idlenczem) stb. Ebből az egynál kálencz-hiSl vált aztán ki a kilencz, magába oiVaeztvn a teájea „egynál kátén itt" jelentést. Ugya^iigj- magyarázandó két másik szám­nevünk is, a nyolcé, meg a. hmrméncz. Tudjak, hogy három régi alakja charmn. FöltéhcAjük, hogy harminczat őseink három tizének mond­ták, ami az 5 nyelvükön eharmu-tiz-nek (eset­leg rJiarmu tizi-nek) hangzott. Ebből lett az­tán mondatban hortnuez, harniiez (mint pár. dues, párdicz, vagy koldus, lcódLs stb.) és harmiczJhoSb a mai harmincé. A nyolca.at w »yoLcíM/S-ból magyarázzák; nsgol ormt jelöni. Ha elfogadjuk is, hogy őseink orr-liz-wk mondták a ayolezat, felesleges votják ttzeséri szaladni kölcsön. Ha a nyol-muis-ből alakul­hatott nyolca, a nyOl-tiz-bőS még inkább ala­kulhatott : nyottizet >’• mgoltzct, X nyoltsert stb. Tény az, hogy nyolcé, küencx, harmincé sza- reinknak a rokimyelvekben nincs olyan pon­tos megfelelője, mint példán] huse, ötvm stb. számneveinknek Ovnsr vogulwi ehmst, üt­ve* vogulnl elmen stb.) Ebből legnagyobb valószínűséggel az következik, hogy ezek a izámnovoi-nk nyelvünk kiilön életében kelet­keztek. mintán már él vájt legkÖBetebbi roko­nától, a vogultól is. Aránylag fiattal szavaikról van tehát. szó. melyeket éppen ezért eleőeörbam magából * magyar nyelvből kell magyarázni próbálni * csak, ha ez nem sikerül, fordulhat,rank a ké­tes távoli rokonsághoz. De úgy hiszem, m teljesen felesleges, mert hiszem ezeket a sza­vainkat a modem nyelvből is teljesen hiélég»- tően meg lehat fejtem. SZABÉDI LÁSZLÓ KOLOZSVÁRI NEMZETI SZÍNHÁZ MŰSORA 23-án, vasárnap délután fél 4 órakor: gyei bál. (Olcsó helyárakkal.) 23- án. vasárnap este fél 8 órakan király szerelme, (Bérletszünet.) 24- én. hétfőn este fél 8 órakor: Mátyás ká­ra!.v szerelme. (Napi bérlet A. I.) 26-én, kedden este fél 8 órakor: TmWi. (Operabérlet XI. 1.) HIRDETMÉNY Az erdélyi róm. kát. ösztöndíjalap talaj donát képező, Almásnyires község határában lévő erdörészekben kitermelée a|á kerülő tölgy-, bükk- és nyirfa-amyag nyilvános ár­verésen értékesíttetik Az árverés az Egy­házmegyei Tanács Igazgatótanácsának hiva­talos helyiségében (Kolozsvár Szentegyház TI. 5. sz. II. emelet, Erdészeti ügyosztály) ISO. december hő 1-én délelőtt. 10 órakor iám megtartva. Az árverési feltételek a hivatalos órák afertt. ugyanott megtekinthetők. Kolozsvár, IMI. november hó 22-én lg—gatőtámác*.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents