Keleti Ujság, 1941. november (24. évfolyam, 250-274. szám)

1941-11-21 / 266. szám

194UHOV EMBER 21 Ur&heten 48.000, áprilisban már 87.000 ipari munkás dolgozott. Az erdélyi és délvidéki munkásokkal, valamint az egyéb ipari alkal­mazottakkal, együtt tehát jóval több, mint egy millió főnyi, az a tábor, melyet ipari terme- lémink foglalkoztat. Ez a szám felülmúlja azt a várakozást, amelyet iparfej Lesztésünk tekintetében még néhány évvel ezelőtt iß ta­lálhattunk. Az ipari termelés terén kényte­lenek: vagyunk teljesen háborús gazdálkodást folytalmi, de figyelemmé! vagyunk az első­rendű polgári szükségletre, továbbá a* export réméire szükséges anyagmennyiségre k. Az ipari energia kérdése A miniszter ezután részletesen foglalko­zott a legfontosabb nyersanyagok ellátási helyzetével. Majd az ipari energia kérdésekre hért át. A keleti és erdélyi országrészek visszatérése után is a szén maradt a legfon­tosabb energiahordozónk-. Hazai szénbányáink 1940-ben 115 millió méterraázsa szenet ter­meitek. A termelés a szükségletet nem fedez­te s ezért a szénbányáknak további beruhá­zásokat kellett tenni. A fogyasztás ugyanis jelentékenyen növelte az ipari üzemek meg­nagyobbodott szükséglete mellett a vissza­csatolt területek szénigénye. A szénhiányt be­hozatallal kellett pótolni. Az idei évben ha­sai szénbányáink még tovább növelik a ter­melést. Az erdélyi területek fabősége örven­detesen nyilvánul meg a® országnak fa-szén­nel való ellátásában is. A szén- és faterme­lés fejlesztésével párhuzamosan halad a vil­lámot energiatelepek kiépítése is. Ásvány­olaj ellátásunk terén az utóbbi évek erőfe­szítései megnyugtató eredményt, adtak. Az ál­lami bányászati kutatások az elmúlt évben elsősorban a hazatért erdélyi és keleti terü­leteket tették vizsgálat tárgyává s a kutatá­sok sikerrel is jártak. Az állami ércbányászat legsürgősebb feladata a legutóbb megszerve­zett és nagyobbrészt elhanyagolt ércbánya- üzemek és kohóüzemek korszerűsítése. Ipari beruházások Nemcsak a nyersanyag és energiagazdálko­dás terén, hanem az ipari készáruk előáll- tása terén is több gyáralapitás, illetve üzembővités történt, elsősorban a vas- és gépipari ágban. Ezeknél nagy mértékben va­lósult meg az ipari decentralizáció. Számottevő eredmény, hogy az ipari mun­kaszervező intézet erdélyi akciója 20 millió pengő értékű újabb ipari beruházási teze le­hetővé. A mérnök utánpótlás A miniszter ezután az ipari termelési poli­tika egyik legnagyobb fontosságú problémá­jával, a mérnök, illetve a mérnökutánpótlás kérdésével foglalkozott. Az iparügyi minisz­térium a jövő évi költségvetésbe 60.000 pen­gőt vett fel műegyetemi ösztöndíjak létesí­tésére. A kisiparosság A miniszter ezután a kisi párásságról be­szélt, amely ,a mai körülmények között, saj­na», a legközvetlenebbül érzi a háborús gaz­dálkodás minden nehézségét és hóhányót. A nyersanyaghiány a kézsniiipárosok jelentős számának munkáját a legszűkebb keretek kö­zé szorítja, jóllehet sok minden történt, első­sorban éppen a kisiparotok aránylag kedve sőbb nyersanyagellátása érdekében. A számos szakmában méltán, nagyhírű, öntudatos, ma­gyar kisiparos réteg fokozott gondoskodás tárgya. A kisiparos hitelakció, amelynek kü­lönösen a mai időkben van nagy jelentősége, lS33-han 120 ezer pengős állami hozzájárulás, sál kezdődött és a Icözülat hozzájárulást íb hozzászámítva, ma mór 3.2 millió pengős alap­ra emelkedett. Ma már 325 város, illetőleg község kapcsolódott beié ebbe az akcióba. A visszacsatolt területeken fokozott mértékben kíván a magyar két miitparosság segítségére sietni. Magyar nyíltsággal, de magyar szellem mel is keH szólnom — folytatta ezután — egyes kisipari ágazatok fiataljaihoz. A nyersanyagbiány, a kényszerű háborús munfcaimódsaerek meeakadálvozrák, hogy min­denki abban a szakmában' boldoguljon, ame­lyet a magáénak vaM. Meg kell barátkozni a háború, tartamára azzal, hogy egyes iparágak­ban nem adhatunk kenyeret minden olyannak, aki ebben az iparágban akarja megkeresni e megélhetéséhez valót, amelyet tanult. Első­sorban természetesen a.t ifjúságnak kell átme­netileg áttérnie más foglalkozásra. Foglal­koztatni minden munkáskezet tudunk. Más munkára áttérni esek azokban az iparágak­ban kell. amelyekben — remélhetőleg — át­menetileg nyersanyághiánuyal küzdünk. Min­denki ott tartozik kötelességét teljesíteni, ahol a közérdek követeli. Nemcsak a baráti hatal­maknál. hanem mindenütt, a többi országok­ban is kényezarrcndszubályokat alkalmaztak azokon a munka területeken, amelyek a hábo­rúban nem termelhetnek gazdaságosan és azoknál a kisipari műhelyeknél, amelyek cse­kély számú ipari munkásságot foglalkoztat nafc ÜJra £î?pîttk a* erdélyi ipartestületi hál őstatot A keleti ás erdélyi, országrészekéin, ahol u román kormány a magyar kieiparosréteg ere­jének megtörése céljából feloszlatta nz ipar. testületekéi* az ipartestületi hálózatot sürgő­sen kiépítjük. Az IOKSZ anyagi támogatását a megna­gyobbodott feladatokra való tekintettel fel­emeltük. Az elmúlt költségvetési év folyamán 623 házi ipari tanfolyaméi rendezett. 17.000 résztvevővel. A külföldre exportált házi ipari cikket ér­téke *8 eéamW. évben közel hat millió pengő volt. Hosszasa* foglalkozott ezután a miniszier az ipari szociálpolitikával, hangoztatva, hogy az iparban foglalkoztatott munkások, és al­kalmazottak jólétéről való gondoskodást az egrjOi legfontosabb feladatnak tekinti. A leg­kisebb munkabérek és a százalékos bérpótlék rendszer az eddigi gyakorlatban bevált. Az ipari foglalkoztatottság általában jó, a mun­kanélküliség elenyésző. A munkaközvetítés államosítására vonatkozó törvényjavaslatot a legközelebb a Ház elé terjeszti e az állami m-inkaközvetitő hivatni átszervezése foflya- matber. van. A munkaviszonyra vonatkozó jogszabá­lyok betartásának ellenőrzése céljából meg­kezdte az országos munkaügyi felügyelőségek­nek, mint kizárólag munkaügyekkel foglal­kozó szakhivatalnak a szervezését, még pe­dig szakmai alapon A munkaidő és munkabér kérdésének ren­dezése, az orvosi gondoskodás, a munkás­sportok, stb. magas fokra fejlődték, és nincs olyan ember, aki ezt visszafejleszteni szándé­kozna. A háború azonban több vonatkozás­ban dlljt parancsol és különösen a, saocráK- intézkodések további kiépítése terén nem tu­dunk olyan íitemhem előrehaladni, »milyen­ben szeretnénk. A miniszter ezután bejelentette, hogy a kartelltörvény végrehajtása során fokozot­tan ellenem tette a kartellek működését és ügyelt arra., hogy « kartellizált áruk keresz­tén*/ üzemek, v.jtán jussanak forgalomba Arra, is ügyeit, hogy a kartellek vezetősége személy szerint is gór, nciát, nyújtson a visz szaélések kizár ísára. Az iparügyi miniszter beszéde után a Hőm az iparügyi tárca és a hozzátartozó állam üzemek költségvetését áltedómossdgban és rész létéiben megszavazta. A legköz dobbi ülést holnap délelőtt 10 órakor tartják. Sorra kerül a külügyi tárca költségvetésének tárgy alása. EGYETEM MOZGO A magyar filmgyártás ünnepi eseményei Ma este fél tiz érakor díszbemutató! HUSZKA JENŐ diadalmas sikerű operettje KALMAR LÁSZLÓ rende­zésében, gyártási vezető HAUSZ MÁRIA. — Főszereplők: Kovács Kató — Simor Erzsi — Szilassy László ~ Víz­vári Mariska — Rajnay Gábor — Bilicsi Tivadar A MA ESTI DÍSZELŐADÁSRA MINDEN JEGY ELFOGYOTT! Jegyelővétel d. e. 11—1 óráig a szombat, vasárnap és hétfői előadásokra (3, 5, 7 és 9 órakor). VASÁRNAP délelőtt 10 DÓR UCDrCfl és 12 órakor két előadás rendes helyárakkal: DtJD nCKV»CV7 Három áruholmozó zsidó kereskedő elíen internálása indítványt tett a kolozsvári elsőfokú rendőrbiróság Kolozsvár, november 20. A kolozsvári duó- foka iparhatóság mellett működő rendőrbi ló­ság csütörtökön délelőtt hirdetett Ítéletet Lax Izsák. Zélei Sándor, Bóth Sámuelné, Wolf Ábruhám Hirsch Hermann, Klein Lajos és Hersch Máltán, kolozsvári eipokeresktdők, iL lelve öipőkésBitőüzemtulajdocKwok kihágási ügyében. Az eljárási ellenük a közellátásiigyi minisztérium leirata alapján indították meg a hatóságok. Nevezetteknek ugyani? cipőüzemük számára jogtalanul igényeltek ae országos ipartestülettől talp és bőranyagot. A vádirat szerint csak 6—7 szakmunkással dolgoztattak, de 12 munkás után igényelték az anyagot. Nem vezettek könyvelést a nyersanyagról, sem a kés« árut. nem könyvelték tő. Jeszenszky István dr. rendőrbira kihirdette előttük és jogi képviselőik előtt az ítéletei, amely swiau Lax Izsákot 1 hónapi elzárást helyettesíthető 1000 pengő pénzbüntetésre- Zelei Sándort 500 pengő pénzbüntetésre vagy huss. napi elzá­rásra, Bóth Sámuelnél 2 hónapi elzárást he­lyettesíthető 2000 pengő pénzbüntetésre, Wolf (Áhrahájnot 4 hónapi elzárást helyette­síthető 4000 pengő pénzbüntetésre, Hirsch HermcrJot 3 hónapé elzárást, helyettesíthető 4000 pengő pénzbüntetésre. Klein Lajost 4 hónapi elzárást helyettesíthető 5000 pengő pénzbüntetésre és Hersch Mártont 4 hónapi elzárást helyettesíthető 4000 pengő pénzbün­tetésre Ítélte az elsőfokú rendőrbiróság. Wolf Ábrahám, Klein Lajos és Hersch Márton ese­tében a rendőrbiróság internálásra is javas­latot tét*. AV. ítélet nem jogerős. Megkönnyítették a kisegzisztenciák számára a sertéshizlaláshoz szüksé­ges kukoricamennyiség beszerzését Kalózévá*, novehmer 20. Az EMGE ter­mény értékesítési tájékoztató ügyosztálya közli: Az EMGE a sertések hizlaláséhoz szük­séges és hiányzó kukoricamennyiségek beszer­zése körül felmerült nehézségek kiküszöböl év­véget!; felterjesztéssel! át a közellátási mi­niszterhez, melynek következtében ar, alábbi intézkedés történt: ,,Értesítem, hogy ahol egyes vármegyékbe.h a kisegzisztenciák a sertéehisMáehee szüksé­ges kukoricamennyiséget készlethiány miatt beszerezni «et» tudják, ott a közellátási kor­Megalakult az Erdélyi Párt szatmárit«metii tagozatának munkás-szakosztálya Szatmárnémeti, november 20. Az Erdélyi Párt Szatmár-mogyei és és Szatmárnémeti városi tagozat® Boro« Jenő esperes lelkész, elnök vezetésével nagyfontosaégu értekezle­tet tartott s azon a váróé munkás vezetőinek jelenlétében megalakították az Erdélyi Párt. Szatmárnémeti várotei tagozatának munkás szakosztályát. A szakosztály feladata az, hogy a párt. vezetőségét munkáskérdésekbsn szakszerűen tájékoztassa, ée az általános .jellegű munikáaügyekben állást foglaljon. Az értekezleten elhangzott felszólalásokból mec állapítható, hogy a Szattnérnétnetá rcanká­mánybiztosnak, vagy igazolása alapját* a köz­igazgatási szerveknek adattam ki. olyan, vá­sárlási engedélyeket, amelyekkel a szükséges kukoricamennyiségeket a vásárlással megbí­zóit szert/ más vármegyékben bárkitől megvá­sárolhatja és a rendeltetési helyekre rlssáHit- hatja. Az így beszerzett kukoricát a közsé­gekben természetesen elsősorban is sertéehiz- lalás cél jából azok között kell kiosztani, akik könségi igazolvánnyal (engedéllyel) rendel­keznek.“ (506.731—1943. V.) rak örömmel kapcsolódtak be az Erdélyi Párt és a szakosztály mimikájába. Az értekezleten Nérnedy Gábor tagozati főtitkár az Erdélyi Párt ínunkáspolitikájá- ról tájékoztatta a mrmkás vezetőket, majd egyhangú határozattal a szakosztály vezető­ségét is megválasztották. Mnök: Kádas Sándor géplakatos. Alelnökok: Kikeli Sán­dor kőműves és Deutsch Mihály művezető. Jegyző: Lázár Albeit munkás. Az egye« szakmák kiküldöttei: Viaki Sándor kőmű­ves, Szűcs Sándor ács, Dreysier Béla vas­ipari munkás, Tukacs Andor, Mészáros Ve­re* Lajos asztalosok, Turbuc* .József fod­rász, Vásárhelyi Károly mészárai?, Kovács Gergely cipész, Bakk György csizmadia, Féri Gyula, Kamacrit* Kánoív ás Horváth József fatelepi munkások, Heller Ferd nánd. Tóth István közüzemi munkások, Mez« Árpád és Martocsán Károly agyagipari mun­kások, Magoss Lajos kubikos, Magosa Gyula, Baráti Lajos és Oláh Sándor mezőgazdasági munkások. A szakosztályban a munkásnőkei Harkai Mária és Tóth Ida képviseli. A sütő. pincér és szabószakma képviselőit később választják meg. Az alakuló gyűlésem a saakmad munkás képviselők sérelmeiket is feltárták. Az Er­délyi Párt vezetősége Ígéretet tett, hogy az illetékes hatóságoknál a sérelem orvoslása érdekében megteszi a szükséges lépéseket. Az értekezlet Boros Jenő tagozat! elnök zú róbeezédével ért véget. Ma hódol Werbőczy emlékének a tudományegyelem jogtudományi kara Kolozsvár, nerv. 20. A Fenémé József Tudo­mányegyetem jogi és államtudományi kaum mtt, pénteken délután 6 órai kezdettel tartja meg Werbőczy-ürmnepségét, a nagy magyar jogtudós halálénak 400-ik évfordulója alkui mából a Mátyás király Diákház disztewnébeu. A nagyszabású ünnepségen méltatni fogják a nagy magyar jogász munkásságának .jelentősé gét. Balde P. Elemér dékán mond hevessertőt Werbőczvről, a modem emberről. Majd Bá­nig György, Csekey István és Szászy István egyetemi tanárok méltatják Werbőczy emlé­ket és munkásságát. A komoly tudományos jelentőségű ünnepséget nagy érdeklődésért várja Kolozsvár egész jogásztársadalma és a nagyközönség is- mert az értékes előadások Werbőczy müvének és egyéniségének megis- murósére ünnepélyes alkatúmé jelentenek. Az Erdélyi Dalosszövetség egyesül a Magyar Dalosegyesüle­tek Országos Szövetségével Kolozsvár, nov. 24). November 22—2S-án díszes ünnepségek keretében üli meg az Er­délyi Dalos-szövetség fennállásának 20 évre jubileumát. Megjelenik a® ünnepségen a Ma­gyar Dalos Egyesületek Országos Szövetségé­nek elnöksége Ripka Ferenc őr. ny. főpolgár­mester és Fülei-Szántó Endre dr. miniszteri osztályfőnök, egyetemi tanár, «. iwöveteég ügy­vezető elnöke vezetésével. A vasárnap délielőtti díszközgyűlésem ütme pélyes keretek között fog megtörténni ae er­délyi magyar dalostársadalom végleges csatla­kozása az Országos Szövetséghez. Erre az alku lomra meghívták az erdélyi dalosok, a kitűnt fővárosi férfikart, a Budai Dalárdát is, amely szombaton este hangverseny keretében matat­ja he az hj magyar kóruanüvésaet fgjiődéaSL,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents