Keleti Ujság, 1941. november (24. évfolyam, 250-274. szám)

1941-11-19 / 264. szám

W41. *0£JEMB£R 19 Vanlateăs és mégsincs Á kolozsvári lakásínség okairól od felvilágosítást Deesy dr., a lokáshivaiaí vezetője Kolozsvár, november 18. ,<Nem tudom a családimat ide költöztetni“ — mondja csüg­gedtem s elkeseredetten a szolgálatra ideren­delt köztisztviselő. — „Hatodmaffamnnai egy- szoba konyhába zsúfolva kínlódom, nem tu­dok megfelelő lakáshoz hozzájutni“... A közszolgáját különböző hivatalaiban szol­gálatot teljesítő vezető & alantas tisztviselői­nek és hozzátartozóiknak ajkáról hangzanak ei ezek a panaszok a kolozsvári lakáshivatal­ban. Naponta száz és száz ilyen panaszt kell ott meghallgatni, felvenni és —- elintézni. Nem könnyű munka! Felkerestem a lakáshivateil vezetőjét, Deesy István dr. városi aljegyzőt és megkértem: a közönség felvilágosítására tájékoztasson: mi­lyen intézkedésekkel, hivatalos beavatkozással törekszik a váróéi lakáshivatal megoldani és rendezni ezt a nehéz ügyet? * albérleti lakásokat illetőleg, az utóbbi időben gyakran előfordult, hogy a bútorozott szo­bák bérét mértéktelenül felemelték. — Ezekről az esetekről is tudomása van a hivatalomnak — mondja Deesy dr. — Miután a miniszteri rendeletnek a bél-emelés korláto­zására vonatkozó intézkedése az albérleti la­kásokra is kiterjed, minden olyan esetben ami­kor panasszal fordulnak hozzám, a kellő eréllvel járok eh, E tekintettem a közönség megkönnyítheti a hivatal munkáját azzal, ha- mint a mástermészetü árdrágítások, rendelet- kijátszások esetében is, a köz érdekei ellen vétőket a hatóságoknál feljelenti. Ezt a belső harcot a belső ellenséggel meg keli vívnia min­den becsületes embernek. Igazságtalan ne I; tartom, hogy az olyan bérlő, aki mondjuk, havi százhúsz pengő bérért négys: j’j is villát bérel, abból egy szobát havi ötven pengőért adjon albérletbe. A kisemberek és munkások lakásviszonyai általában kielég tőnek mond hatók. Egyszoha-konyhái kislakások s általá­ban a szerényebb igényeket kielégítő lakások megfelelő számban és árért bérelhetők. Gondoskodtunk a herssetmélküli, magukkal tehetetlenek és hajléktalanok részére szükség­lakásokról, ezeket a mi adataink alapján a város közjóléti ügyosztálya osztotta ki az arra rászorultaknak. — Miért mm juthatnak a keresztény keres­kedők, különösen az uj életet kezdő fiatalok a város belsejében üzlethelyiséghez 7 Ha jól tudom, miniszteri rendelet intézkedik arról is. hogy a zsidó kezekben lévő üzlethelyiségeket keresztényeknek kell átadni? — Ez a rendelet úgy szól, — tájékoztat Deesy dr. — hogy a zsidók által bérelt üzlet- helyiségek lejárt szerződésének meghosszabbí­tását meg lehel támadni. Az üzlethelyiségek ügye azonban nem tartozik az én hatásköröm­be Hiszen ha ezt is nekem kellene intézni, be is kerülnék egy ideggyógyászatra. Láthatta, reggeltől mostanig mi volt itten, mennyi iz­galom. Szerencsém van a munkatársaimmal!, győzik munkával s ideeekkel. TÚRÁN LAJOS Kitezerötszáz nyilvántartott lakás — A lakáshivatal vezetését és ujj ászé rve eásét október második feliében bízta reám Ke­led*,' Tibor dr. polgármester, — mondja Deesy dr. — A hivatal működését két miniszteri ren­delet szabályozza, A reodeletek legfőbb intéz­kedése az, hogy a lakbérleti szerződések fel­mondását és uj szerződések megkötésének fel­tételeit szabályozza, valamint az. hogy a hi­vatalnak jogot ad minden üresen álló és a nagyobb lakásokból egyes lakrészeket az érdé. ítélt közalkalmazottak részire igénybe venni. Ismétlem, lakást csak közalkalmazott részére utalhat ki a lakáshivatal.. A tulajdonosok és bérlők tudomására hoztuk, hogy érvényes lak­bérleti szerződést csak a lakáshivatal tudomás, vételével és az én jóváhagyásommal lehet köt. ni. Ezzel az intézkedéssel csirájába elfojtot­tam minden lehetőségét, annak, hogy lakásköz- vetitők garázdálkodhassanak, közvetítési és lelépési dijakkal a bérlőket megzsarolhassák. Az említett miniszteri rendeltetek szabályoz­zák a lakbéreket is. Az 1939 szeptember 1-én fizetett lakbérnél magasabb bért senki sem kérhet. Az újonnan kötött lakbérleti szerző­dések érdekeltjei, ha nem tudnak békésen megegyezni, a járásbírósághoz fordulhatnak. — Kétezerötszáz négyszobásnál nagyobb la. kast tartunk nyilván. Ezekben a lakásokban a legtöbb esetben csak Jeét-három személy tar­tózkodik. Jogunk van ezekből a nagy laká­sokból lakrészeket igénybe verani. A katonaság részére szükséges lakások ügyét a katonai ha­tóságok rendezik. Eddig hatvannégy közalkal­mazott részire utaltunk ki megfelelő lakást. Százötvenegy kérés fekszik a hivatalban, eb­ből a nagy tömegből naponként elintézünk nyolc-Hz kérést. Jelenleg negyven-negyvenöt közalkalmazottnak nem, tudunk lakást adni. Ezeknek sajnos néhány napig, esetleg néhány beiig türelemmel kell várakozni. Több mint hatszáz szerződést hagytam■ jóvá s ebből kö­rülbelül hetven százalék volt a köztisztviselők állal kötött szerződés. A lakáshiány oka — Mi tulajdonképpen e lakáshiány okai — vetem föl a kérdést. — A muíit év elején bőven volt Kolozsvárt lakás. E nagy bőségben — amint pontosan megállapítottuk — a legtöbben igényeiket sok­szorosan felülmúló, nagy lakásokat foglaltak et. Vannak sokan olyanok, akiknek anyagi és társadalmi viszonyaikét tekintetbe véve, töké­le'esen elégséges lenne, mondjuk egy szerény kétszobás iákás is. De, mert nagyon könnyű­szerrel hozzájutottak, mondjuk egy négyszo­bás vilMókáshoz- most ragaszkodnak hozzá és nem akarják a hivatal rendelkezésére bocsá­tani, vagy elcserélni. Emiatt a jogosan igém/. i£ s-,'‘■■gyermekes és nagyc-saládn tisztviselőket turm tudom nekik megfelelő hajlékhoz juttatni. A másik ok, amelyik megnehezíti a lakás- &éráás megoldását az, hogy a lefoglalható ■agy lakásokból csak szobákat tudnék elvenné. Mellékhelyiségekről, pl. konyháról, fürdőszo­báról stb. már nem tudok gondoskodni, hiszen -egy ilyen nagy lakásban is ezekből csak egy vaa. Természetes, hogy az üyen lakásokat az f-in-ylők nem fogadhatják el. Megei 'itera, bogy panaszokat hallottam az MOST JELENT MEG Fhzre Kötve Eaton: Udrí redm . . . , 6,— 8.50 Hutchinson: Örök fogoly 8,— 10.50 í Sefdel: Hívtalak.............9.— 1! .50 Simenon: fl besurranók . 6.80 Waggatl: Kenxár .... 7.50 Kaphatói? : ÍIHÍIE! Vfl R. T. Könyv­osztdljján, lüdtjjds kiráfy-lér 8. szám ... a 99.000 §x. csehkiapon a Főméltóságu K ormányzóné tél' segélyakciójára Goal Elemér alispán megnyitotta az Országos Szociális Felügyelőség kolozsvári ismeretterjesztő tanfolyamát Kolozsvár, nov, 18. Kedden délután a vár­megyeház dísztermében tartották meg az Or­szágos Szociális Felügyelőség ismeretterjesztő tanfolyamának első előadásait. Dalnoki Gaal Elemér alispán megnyitó beszédében tolmá­csolta a hivatali ügyekben távollevő főispán szerenosekivánatait, majd köszöntötte az elő­adókat: Lukács Saroltát, a Magyar Vöröske­reszt Egyesület aieinökét és báró Diószeghy Erzsébet szociális előadót. Hangoztatta, hogy egyetlen hatalmas szociális arcvonalat kell kiépítenünk s a kormányzat bölcsen támo­gatja ez* a gondolatot. Rámutatott arra, hogy Kolozsvár és Kolcxza-vármegye szociális fel­ügyelőségének külön nagy feladata is van: a V,1 ! .-magyarság v'WftÖítf’r megerősí­tése. Ebben a munkában államnak, társada­lomnak és egyénnek együtt kell dolgoznia. Ki kell kapcsolnunk munkánkból a maga hasznát néző idegen szellemet“ — idézte Bon- ezos államtitkár szavalt, majd azt a meg­győződését fejezte ki, hogy az említett elv szemelőtt tartásával a néhány napos tanfo­lyam eredménye® lesz Gaal Elemér alispán dörgő tapssaJ foga­dott megnyitó beszéde után báró Diöszegby Erzsébet ismertette azokat a rendeleteket és törvényeket, amelyek alapul szolgálnak az Országos Nép- és Családvédelmi Alap célki­tűzéseinek megvalósítására. Ismertette az In­tézményes szociálpolitika jelentőségét, törté­nelmi visszapillantást adott a trianoni Ma­gyarország szociálpolitikai téren tett erőfe­szítéseiről, majd vázolta azokat az ujszeru elgondolásokat, amelyeknek atapj&n a ma­gyar szociálpolitika felépül. Hangoztatta, hogy nem egy, két vagy tiz év munkájáról van szó, hanem tervszerű nevelő és építő te­vékenységet kell folytatni. Ismertette a Nép­es Családvédelmi Alap felállítását elrendelő 1940. évi 23. törvénycikket, s elmondotta, hogy ennek alapján erre a céíra az uj költ­ségvetésbe már kilencven mijUó pengőt vet­tek fel. Elmondotta, hogy a munkát Bonczos államtitkár, ügyvezető elnök irányi tilsával a törvényhatóságok első tisztviselői végzik munkatársaikkal, a népjóléti előadókkal, a közjóléti szövetkezetekkel és a szakmunkát végző szociális gondozókkal. Végül beszélt a szervezés alatt álló községi munkaközössé­gekről, Kőadását a közönség nagy érdeklő­déssel hallgatta végig s kérdéseket intézeti az előadóhoz. Ezután Lukáe« Sarolta, a Magyar Vörös Kereszt Egyesület a!e]nöke tartotta meg elő­adását ,,A szociális munka“ címmel. Ismer­tette a szociális munka kialakulásának és fejlődésének történetét egészen attól a pilla­nattól kezdve, amikor gondolkodó emberek rájöttek arra, hogy nem elegendő a pillanat­nyi segítség, hanem szükség van tervszerű, szervezett segítségre — egészen napjaink szo­ciálpolitikai tevékenységéig. A nagyszámú hallgatóság rendkívüli érdeklődéssel hall­gatta végig a kitűnő előadót. Mindennap 30—40 uj lag az EMKE lelkes táborát Az ifjúságot is bekapcsolók az EHRE nemzetmegtartó munkájába Kolozsvár, november 18. A megujhodott és nagy feladatok megoldáséra hivatott Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületben nagy lendülettel, folyik a mantet Az uj vezetőség Szalmáry Lajos dr. alelnökkal és Walter Gyu­la központi titkárral az élen már eddig is igém szép teljesítményt mutat fel és a ma­gyar társadalom a legteljesebb bizalommal várja az egyesület további munkáját is. Jelentettük, hogy az EMKÉ-ben megindult széleskörű tagszerzési mozgalom. Ezzel párhu­zamosan került sor a régi EMKE létesítmé­nyek számbavételére is. Az egyesület vezető­sége megkeresést intézett az összes egyházi, községi és iskolai' szervekhez és kérte: adjanak pontos tájékoztatást a hatáskörük alá tartozó területen működő, vagy szünetelő EMKE is­kolákról, könyvtárakról- olvasókörökről. Az a terv ugyanis, hegy ezeket s. közművelői ósi lé­tesítményeket, ahol erre szükség van. tovább akarja működtetni az egyesület. A megkere­sésekre érkezett válaszokat most dolgozta fel az EMKE közművelődési osztálya. Kitűnt, hogy a háború előtt az EMKE 275 könyvtár felett rendelkezett Erdély területén. Ezek köziül 156 került vissza Magyarország­hoz, a többi Délerdélyben maradt. Érdekes, hogy 26 könyvtár kizárólag a katonák rendel­kezésére állott. Az EMKE uj vezetősége most foglalkozik az ifjúsági egyesületek kérdésével is. A ki. leaeszázas évek elején az egyesület ifjúsági létesítmények felállításával úttörő munkát végzett. A jövőben is nagy szerepet kivan szentelni az ifjúsági egyesületek megszervezé­sében. A daloskörök szervezése is rövidesen meg­indul- A világháború kitöréséig Erdély terü­letén 157 dalárda működött az EMKE fenn­hatósága alat*. Ezek közül 85 működött a ha­zatért területeken. Igém fontos kérdés a népiskolák ügye. Az EMKE 1911-lg bezárólag Erdély területén 1.200.000 aranykoronát fordított iskolaépítés, re. Ebből az összegből 263 iskolát állított, fel veszélyeztetett pontokon. Magyar iskolák fel­állításának fontosságát még a világháború előtt felismerte az EMKE, mert 1912-ben 110.000, 1913-ban 157.000, 1919 ben pedig 105.000 koronát fordított erre a célra. Az is­\ kolaépitési mozgalmat az uj vezetőség termé­szetesen a jövőben is hathatósan felkarolja és ahol arra szükség van, hajlékot emel a ma. gyár gyermekek nevelésének. Á tagszervezeti mozgalom is uapról-napra erőteljessé válik. Minden nap 30—40 uj tag jelentkezik, akik érzik és tudják hogy az EMKE nagyszabású célkitűzéseit csak úgy tudja megvalósítani, ha az egyesület köré tö­mörül minden erdélyi magyar. Vjobban az egyelem jogi karának professzorai, és a refor­mátus leánygimnázium tan-személyzete lápéit be az EMKE tagjai sorába. Alapító tagók­ként pedig újabban a következők jelentkez­tek: Józan Miklós unitárius püspök, Korpa- rits Ede, a Hangya Szövetkezei, elnökigazga. tója és Lázár Ernő dr. ny. itéló'táblabiró (Bu­dapest). Meghal Lám István dr, áivaszéki ülnök KOLOZSVÁR, nov. 18. Egész Kolosmséron általános részvétet keltett az a hir, hogy Lám István dr. árvaszéki ülnök rövid betegeskedés után meghalt. Az elhunytat, aki értékes és népszerű tagja volt a magyar társadalomnak, mindenki ismerte és becsülte. Csak barátai voltak. közvetlen és rokonszenves egyéniségé­vel mindenütt híveket szerzett magának. Lám latvám dr. 53 éves korába<n távozott el az élők sorából. Vasárnap rosszuMétet érzett, hétfőn bél-mütétnek vetette alá magát, au or­vosi beavatkozás azonban már mm tudta meg­menteni az életnek.,. Amikor a román megszállás bekövetkezett, nem tett esküt és az árvaszék átadásával kap­csolatos munkát is megtagadta. Állását t-rmé. szelesem elvesztette s kéivytelen volt más el­helyezkedés után nézni, hogy családját fenn­tarthassa. Miután már fiatalkorában érdeklő­dött a villamosság iránt, elektrotechnika* labo­ratóriumot nyitott. Az idegen uralom 22 éve alatt minden magyar megmozdulásban részt vett és kevés boldogabb ember volt nála, amin kor a várt lavárt felszabadulás bekövetkezett. Főhotalomváltozás után árvaszéki ülnökké ne­vezték ki s városi biztosa lett a villamosmű- nek Lám István dr. halálát feleségén, született Weress Alice-on, leányán Seyfried Ferencnén, az EMGE ügyosztályvezető titkárának felesé­gén, fián, Istvánon, vején és kis unokáján kü Vül barátainak és tisztelőinek nagy serege gyászolja, Kolozsvár városa az elhunytat sa­ját halottjának tekinti. Temetése ma, szerdán délután 4 órakor lesz a köztemető halottas ká­polnájából, a luteránus temetőben levő családi sírhelyre. A gyászszertartást- Járosi Andor végzi. A házsongárdi temető szépségének védelmében / Kolozsvár, nov. 18. Kolozsvár város polgár- mestere rendelkezést adott ki, amely a bá- zsorgúrdi temető szépségének megvédését cé­lozza. A polgármester elrendelte, hogy eaet*- tul csak engedéllyel lehet a temetőben sírem­lékeket felállítani, silókat kerítéssel ellátni• általában a síroknál építési munkálatokat vé­geztetni. A rendelkezés célja az, hogy a ha­lottak kegyelete« érzésű hozzátartozói, ha ha- lottaik árjáért áldozatot hoznak: az emlékmű, vagy kerítés művészies legyen és megtartsa a halottak birodalmának régi szépségét. Ez a rendelkezés nem sújtja a háteamaradottakat terhekkel és nem jelent utánjárást. Mindé» ilyen tervet a temető felügyelő égéhez kell be­adni, amely azt azonnal a mérnöki hivata’hoz juttatja s annak véleménye alapján adja ki a polgármester az engedélyt. A rendelkezés te­hát a temető illő rendezését és megszépítését akarja elő&'giteoi s azt megnyugvással fogad­hatja mindenki- aki vek hozzátartozója a há- zsongárdi temetőben örök álmát alussza. SO perc rnarosvásárhety 9» perc nagyvárad 125 perc Budapest REPÜLŐGÉPPEL Á Maayor Légiforgalmi r. *. MALŐRT léqiídrata5 vasárnap Is ' őzlekednek. Sóelőre qondoskodték h el V tog I a 1 dsró ftlályás & irály-tér J am» Telefon: 35—96

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents