Keleti Ujság, 1941. november (24. évfolyam, 250-274. szám)
1941-11-18 / 263. szám
üüRtEW Ul&JKQ Megnyíltak a csíki és háfoniszéki Leánynépfőiskolák Csikosrokolyés, fiától székely leányok, mint a szebb r*v<5 úttörői, imédságos, dolgos és képzett asszonyok lesznek a Népfőiskolák leányaiból KégSvásárholy, nov. 17. A ..Keleti Újságé' kiküldött tudósítójától. Székelytoldön a legöregebb emberek sem emlékeznek 17 fokos novemberi hidegre. Most aztá/n ezt te megér* táh, akárcsak a műit esztendei nagy földrengést. Calkországban a korai premi«- habfehér köntöséből még melengető napmosolyával kedveskedik felénk Télapó, de Háromszékben gonosz cinkosként szegődik hozzá a vadul száguldó Nemere és az emberek, — minthacsak , bsragsecan!rád"-ot játszanának vele, háttal haladnak előre Kéadivásárhely utcáin A Katolikus Otthon épülete élőit most sae- deT'zködik le a szekérről egy esik os-rokolyás székely assaony és bazsarózsa arcú leánykája, a k ózdi vásárhelyi Katolikus Leány népfői eko! a harmincadik hallgatója. A szemközti irányból berobogó, jégfüggönyös ablaku gépkocsival Sándor Imre püspöki helytartó, gróf Bethlen Györgyné és báró Apor Péterné érkeznek az iskolanyitó ünnepségre. A vendégeket Zacho- ri/ís Flóra és Künnle Ilona, a Leánynépfőiskola szervezői fogadják. Az első székelyföldi LeánynépfŐiskok megnyitásának meäeghangulatn ünnepségén Kezdi vásárhely egyházi, katonai és polgári életé nek vezető személyiségei is megjelentek, ezzel is bizonyítva ennek a ma még felmérhetetlen kihatású nemzeti küldetést betöltő iskolának fontosságát. A Katolikus Otthon egyszerű, szűkös kis termében, amelyet a Népfőiskola ügyes székely leányai őseiktől örökölt nemes ízléssel díszítették fel. ott ékeskedik a magyar Szentkorona, az örök jelkép, amely nemcsak egymástól távol eső országrészeinket, de az egymástól távol élő testvér-milliók szivét is egy gyé olvasztja Ezt érezzük mindannyian, arai túr a Népfőiskola harminc zsenge székelt! leánykájának ajkairól felhangzik az ünnepség, •nyitó Székely Himnusz Gróf Bethlen Györgyné, a mindig és mindenki felé mosolyt, jóságot sugárzó Nagyasszony meghatódottan mondja el telkes megnyitó szavait. Mindannyiunknak jólesett hallani. hogy a Leánynépfőiskola megnyitásával kapcsolatban a korán elköltözött másik erdélyi magyar Nagyasszonyunkról, Kovács De- Zíőoérő', emlékezett meg, aki nemzete iránti végtelen nagy szereltétől sarkalva a megszállás sötét esztendeiben nem győzte elégszer kihangsúlyozni, hogy minden hiába való, ha a nemzeti megújulás munkáját nem a népne'l, a gyökérnél kezdtük. Est. akarjuk mi itt most megvalósítaná •— mondotta Bethlen Györgyné — és őrködni fogunk* hogy a lelkesedés lángja, melyei ma itt meggyuj főttünk, ne aludjék ki. Imádság«», dolgos és az élet-harcot erős létekkel álló anyák kellenek! Földi István népművelési titkár meggyőződéstől izzó szavakkal mutatott rá a székely Lean y nép főiskola nemzetépitő feladataira. — Olyan magyar asszonyokat akar nevelni Népfőiskolánk, mint amilyen a honfoglaló ötök áldozatos asszonya volt, aki — míg férje küzdelemmel, vérrel hazát szerzett, — addig otthont teremtett, gyermekeket szült, és ójielammel látta el a harcban megfáradt férfit, sőt harci eszközeinek utánpótlásáról is gondoskodott. Olyan magyar asszonyokat akarunk nevelni keleti végeink leányaiból, mint a hás egri nők voltak, mint a világháború asszonya, aki felszántottál bevetette a földet, amíg az ara ellenséggel küzdött és olyan asszonyokat, mint a trianoni Erdély nemzetmenté, erős magyar anyái voltak ... Vargha Béla dr. ügyvéd beszédében kifejtette, hogy azok, akik ezt a nagyhorderejű munkát megkezdték, nem divatból tették, de iw rj is szereplési vágy késztette őket, hanem nak felismerése, hogy 1» itt, a Keleti Kár. párak tövében élő székegységet nem szabad 1 ivábbra is sorsára hagyni, hanem minden rendelkezésre álló eszközzel szellemileg és anyagilag kell nnegerősiteaii őket... Poller Erzsébet, az iskola vezetőtanitónője a Népfőiskola legfőbb célkitűzését abban jelölte meg, hogy a román tannyelvű iskolákban felnőtt székely leányokat megismertesse a magyar nemzeti műveltség alap-elemeivel, gyakorlati háziasszonyokat neveljen és ezáltal a székely családok és a székely falvak élőiének színvonalát emelje. — Azt akarjuk — mondotta végül, — hogy az uj székely leány-nemzedék ne űzött vadként Ss olcsó prédaként kóboroljon a világ, ban. mint- végvári idegenek szolgája, hanoin uji boldog otthont, gyermekkacagástól hangos, meleg fészkel építsen. Az iskola legfiatalabb növendéke, Ráduly iVe/oBÍka, egy kezdi saeutM&eki székely földművé«-család kilencedik gyermeke, komoly tekintette! és csengő hangon győzi meg hallgatóit arról, hogy ők annyi hasznos tudnivalót, annyi szépet és jót visznek majd magukkal ebből a Népfőiskolából, hogy nemcsak a családjuk, hanem az egész falu küzdelmes, nehéz sorsát szebbé és könnyebbé teszik vele... Zacharias Flóra szociális testvér, a Leány- népfőiskola megszervezője visszapillantást vetett az Erdélyi Katolikus Nőszövetség tizenkét esztendős munkájára, melynek egvik legszebb kivirágzása a székely leányok Népfőiskolája... Sándor Imre dr. ált. püspöki helytartó zárószavaiban elmondotta, hogy már tizenöt esztendővel ezelőtt egy tusnádi összejövetel alkalmával tanácskoztak a székelyföldi Népfőiskolák felállításának szükségességéről.- - Legfontosabb feladatunk — mondotta — « nemzet gyökerének ápolása, mert minden, ami érték, minden erény és jóság ebből a népi gyökérből szívódik fel a nemzet fiainak leikébe és amikor megfogyatkozunk életerőben, nemzetfenntartó erényeinkben, mindenkor ehhez a kiapadhatatlan <>d forráshoz kell visszatérünk, hogy tovább élhessünk. Az én édesanyám is ilyen egyszerű, szőttes róko- !yás székely leányka volt, mint ti, — forduü a harminc fiatal székely leány felé — ás büszkén, boldogan vallom, hogy min de a nemeset és szépet ő o'tott a telkembe, az iskoia. az élet csak tovább építette, ezt az alapot.. Osiksomlyőn a kegytemplom szomszédságában ütött tanyát a Népfőiskola Kézdivásárhellyel egyidejűleg Csiksomlyón is megnyílt a Leány főiskola. A földrengéstől rokkant csiksomlyói kegytemplom még mindig <3eszka ál Iványolctól körülkerítve várja teljes gyógyulását, A kemény hideg bizony mcedermesztette a templomon dolgozó serény munkáskezeket és a sok szi- kártesHi. harisnyás székely munkás a templom mellett gyújtott máglya lobogó lángjánál melengeti tenyerét. Csak Szöls Dénes házfőn ölném fázik. Kabát nélkül, karba tett kézzel vizsgálja az egyik elkészült tornvot. A hideg Kolozsvár, november 17. Előttem fekszik Kolozsvár thj. szabad királyi város 1642. évi költségelöirayzata. Felelős kiadó: Jancsó Sándor számv. főtanácsos, aki — csak úgy mellékesen megjegyezve — rendkívül kedves, kurta pipát szívó, anekdótázó ur, akiből senki sem nézné ki, hogy mint ,/i m. kár. bel- ügjpniniszter alá rendelt számvevőség“ főnöke, milyen szigorúan ügyel arra, hogy minden kíntaláa, kifizetés a törvények és remde- teéek betartásával történjék... nem aggasztja annyira, mint az a negyvenezer pengő* ami még hiányaik a templomjain- tás költségéből. De amikor a Somlyói népfőiskola harminc leánya elvonul cilőbte, kisimulnak homlokán a gond redői. A sooilyói népfőiskola harminc teánya éppen most vonul a Veni Samcte-ra. Utána az Egészségiéi nagy termében ismétlődik meg a kézdivásárhelyihez hasonló, meleghangulatu megnyitó ünnepség. Abrahám József dr., Csik vármegye alispánja, mint a Somlyói népfőiskola legfőbb pártfogója nagyhatású ünnepi beszédet mondott. Az ünnepség után megtekintettük a bennlakó leányok otthonát. A világos, szellős nagy hálóteremben fehértakarós ágyak. A takaró alatt kézimunka« huzata párna és legtöbb ágyban eserge-takaró, de olyan szépséges, művészi munkák, hogy akármelyik urildseeszony megirigyelhetné. A faragott sárga szekrények zára piros szivbe van foglalva. Most rendezik el benne tarka holmijaikat a leányok. Egy egy csikós szoknyás székely asszony fél- kenyeret, sárgcboHi csíki pereest, kirántott csirke combot pakol a ládafiába, hogy ,,ne érezze magát az első napokban olyan hontalanul a leánka“ ,.. Csodálkozva kérdezzük meg az iskola meg szervezőitől, hogy miből teremtették elő ezt a sok költséget, amibe a bútor meg a felszerelés került Kiderül, hogy Kérdi vásárhelyen a 30 iskolapadot ingyen ajándékba készítették a székely asztalosok, a mosdókat a katonaság adta. a szekrényeket családok hordták össze... Most már tudjuk, hegy miért sikerült, a Székelyföldön a Népfőiskolák felállítása és miért van Isten áldása ezen a népen A nagy titok a: kaláka, amit jelszóként választott az első székely Leány népfőiskola.... A sürgő-forgó, kipirult arcú, csillogó szemű leányok közt ott áll az ezüshaju Nagyasszony. Ugyanolyan ruhát visel, mint ők. Egyenként vizsgálja őket. kérdezősködik, buzdít. tréf álkózik: — Na kis Jula — szól oda egy bogársae- mü leánykának — neked nagyon huncut arcod van, biztos fogsz kapni nehány pofont, amíg jó gazdasszony lesz belőled. Be ne búsulj, mert az én egyik boldogult nőném, Wesselényi Jozefa gróf kisasszony, aki 1816 junius 6.-ilán, — amikor éppen olyan idős lehetett mint te — azt i-rta a naplójába: „Tágítást olvastam, béfőtett elraktam, anyámasszony megmotozott,.. GAAL OLGA A város 1942. évi költségelőirányzatát a Keleti Újság nagyvonalakban már ismertette. A költségvetési összeg a jövő évre 6,326.273 pengő, az ideivel szemben 577.408 pengővel emelkedett, a fedezeti rész viszont az 1941. évi bevételekkel szemben te emelkedett 587.159 pengővel. Lényegében tehát a város ugyanolyant bevételekkel és kiadásokkal készül a következő évre, ahogy ebben az évben gazdálkodott. A költségvetés sosáutosriopaiból nem tűnik A főmélíóságu Kotnuáiu/zóué téli segélyakciójára befizetés a 99.000 számú esekkte&oM Hol lehet erdélyi nyereménykötvényt jegyezni ? Néhány napja csak, hogy hírfű adtuk az erdélyi nyereménykötvények jegyzésének közeli megindulását és máris olvasóink egész serege fordult hozzánk a kérdéssel: hol lehet erdélyi nyereménykötvényt .jegyezni- Az élénk érdeklődés könnyen megérthető, hiszen olyan akcióról van szó, amel^ egyrészt jól kamatozó, kitűnő tőkebefektetést jelent, másrészt hatalmas pénznyereményekkel kecsegteti a szerencsés kötvénytulajdonosok tízezreit. Közel 26 ezer nyereményt sorsolnak ki, köztük egész sereg milliós, három- négy edmflliós és félmilliós főnyereményt i«. A jegyzés, mint már közöltük, november 24-én kezdődik és december 23- ig tart. Az első húzás január 2-án lesz A jegyzési helyek a következők: A Pénzintézeti Központ kötelékébe tartozó összes pénzintézetek, az Országos Központi Hitelszövetkezét kötelékébe tartozó hitelszövetkezetek, a „Szövetség Gazdasági és Hitelszövetkezetek Központja“, Kolozsvár és annak tagszövetkezetei. a Hitelintézetek Szövetkezete, a postahivatalok és postaügynökségek. mint a m. kir. Postatakarékpénztár közvetítő hivatalai, a Hangya Szövetkezet és annak tagszövetkezetei és az osztálysorsjegy főáru- sitók, a Magyar Bankárok és Értékpapír Kereskedők Országos Egyesületének tagjai és végül a nagyobb forgalmú dohányáru dák. Mint már közöltük, háromféle köt. vény van: 200 pengős egész, 100 pengős fél és 56 pengős negyed kötvényKolozsvár városa—mint munkaadó A kétezret is meqhaladţa a város tíszMselölnek, alkalmazottainak, munkásairak száma — Mindent össze* véve, Ko'ozsvár akossácpnak tíz szaza éka él a városból 1941. ÍBER 18 ideák és ideák új rádió és villamossági Ré4|iólK szaküzlete, Csillárok Mátyás király-tér Re«gó *< 15. SZ. Tel. 21-38. Korszerű rádió fásítás ki, hogy a városnak tulajdonképpen hány alkalmazottja van, vagyis Kolozsvár városa, I mint munkaadó, hány embernek ad kenyeretf Ezeket az adatokat sorakoztatjuk fel alább. Megjegyzendő, hogy úgyszólván naponként vannak változások, számbelileg egy-két százas eltolódások is természetesek, de ezek nem rontják le a hozzávetőleges kimutatás meg- bizhatóságát. Kolozsvár városának 312 kinevezett és 323 ideiglenes tisztviselője van. Ehhez hozzá kell számítani még a vízmüvek, vilamowmfl- vek és a gázgyár alkalmazottait. Számuk meghaladja a háromszázat. A köztisztasági alkalmazottak, munkások, ncaseprők száma 250 körül mozog, (A kéményseprőket, akik eddig városi alkalmazottak voltak, kivesszük a listából. Egyébként negyvennégyen voltak.) A város mérnöki hivatala hetenként átlag 600 munkást alkalmazott. Ezeket a város a gazdaságainál, az utcák burkolatainak javítása munkálatainál stb. foglalkoztatta és most az év végén is a tehetőségek szerint megtartja. Hozzávetőleges számítás szerint tehát a város tisztviselőinek, alkalmazottainak, munkásainak száma csaknem kétezer. Ezeknek a városi alkalmazottaknak — tekintet nélkül arra, hogy milyen minőségben teljesítenek szolgálatot a városnál — hetven százaléka nős, gyermekes családapa, a nők pedig részben családfenntartók. Különösen a munkásokról állapítható meg, hogy 3—8 gyermekes családfők, így jutunk el — megközelítőleg — a városi tisztviselők, alkalmazottak, munkások és családtag jóinak 7000—0500-as számához. Ez a kimutatás azonban nem -enne teljes, ba nem hivatkoznánk azokra a munkálatokra, amelyeket a város különböző vállalkozóknak és iparosoknak ad ki. Ezeket a vállalkozókat és iparosokat a város sokszor hónapokon át foglalkoztatja. Összegben is hatalmas az a pénz, amit a város pénztára a vállalkozóknak és iparosoknak kifizet. E kimutatás szempontjából pedig ki kell emelni azt is, hogy a város évenként a vállalkozókon és iparosokon keresztül mintegy 5—600 munkásnak ad kenyeret. Ha ezek családjait is számítjuk. az előbbi szám legalább kilenceze*re emelkedik. A város nyugdíjasai és szegényei Következnek a város szegényei, akiket a családtagjaikkal együtt a város segélyez, vagy tart el. Ezenkívül a nyugdíj .'sok és hozzátartozóik, Minderről még nem készülhetett el pontos kimutatás, de mindenki elfogadhatja azt az állításomat, hogy a .’áros mint munkaadó — százféle minőségűin és jogcímen — tízezer embert tart "I — persze családtagokkal — és ez csaknem pontosan a város lakossága tízszázalékának felél meg. A városnak, mint üzemnek — hogy így nevezzük — ezenfelül megvannak a maga kulturális, szociális kiadásai, egy pengőtő. száz pengőig, vagy ennél is nagyobb Összegekig. Beruházások, elkerül hetet! an reprezentációs kiadások, gyorssegélyek, domáayok stb. .1 város kasszájában valóban nem melegszik meg az adófizető pénze. Gyorsan csereinek gazdát a bankók. Megillető tűzetését kapja a tisztviselő, mukabérét a munkás, biztos nyugdijával elégedetten távozik az öreg tisztviselő, vagy özvegy, nyomort enyhít és könnyeket szárit fel a gyorssegély... Irodalmat, művészetet támogat egy megértő gesztus, de mindé,n fillérre vigyáznak, minden a költségvetési keretek között történik, a törvényesség legszigorúbb betartásával. ... Nem árt ezeket tudni a polgárnak, aki befizeti adóját. Megnyugodbatik, hogy az adót — a múlttal ellentétben — most valóban közcélokra fordítják, ebből van biztos kenyere a város lakossága egvtizedének. A pénz körutat tesz. De útjában mindenütt meleg otthoné és kenyeret jelent. TÓTH SÁNDOR — Egy lengyelországi zsidó a nanteei gyilkosság tettese. VichyböJ jelenti a Stefanl- Iroda: A nantesi gyilkosság tettesét Páriában elfogták. Lengyelországi zsidó, aki két kommunista társával együtt más romboló cselekményeket is elkövetett. Mind a hármat letartóztatták és valószinüleg rögtönitélő bíróság elé állítják őket. HIEHT gfH Vlen ezt a ianoc az HIRDESSEM M ORSZÁG EG ESZ A KELETI ff VEVŐK EPES KODJSAGBAN ■ ZONStGE oivasai
