Keleti Ujság, 1941. november (24. évfolyam, 250-274. szám)
1941-11-16 / 262. szám
T-\t* T <“s V r - r < r* r \j i <-< /> n ’ £„ if V ^.ü kJU JUnO uiJ«.\u X . BUDAPES X 0r3 zásháza Ny ilvcnosságra Kozzák a zsirspekulánsok névsorát! Vasdtrnap 1941. november iß Ära IG fillér EIÖFIZETÉSI ARAK: 1 HÓRA 2.7«. NE. 1 GYED ÉVRE 8, FÉL ÉVRE 16, EGBSZ j ÄVRE Sí PENGŐ. — POSTATAKAREK. J PÉNZTÁRI CSEKSZAMLA SZAMA: T2146. HUSZONNEGYEDIK ÉVFOLYAM, 262 SZÁMKIADJA A LAPKIADÓ RÉSZVÉNYT A R S A S A G FELELŐS SZERKESZTŐ: NYIRÖ .JÓZSEF I SZERKESZTOSEG, KIADÓHIVATAL ES NYOMDA: KOLOZSVÁR, BRASSAI-D. 7. SZ. TELEFON: UWW. — POSTAFIÓK: 71. SE KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA ERDÉLY - ERDÉLYÉRT! A mai napon örvendetes mozgósítás kezdődik Magyarországon. Arra szólítják fel csendes szóval az örvendetesen meggyarapodoH magyar család minden egyes gyermekét, hogy segítsen az egy évvel ezelőtt hazatért erdélyi részek felépítésében. Ez a feladat felemelően szép és egyben halaszthatatlanul szükséges is. A bécsi döntéssel nemcsak mi, elszakított magyarok ''értünk vissza a magyar sorsközösségbe nagy örömmel, lelkesedéssel és a történelmi elégtétel boldog tudatában, hanem a magyar határok közé szorult egy sereg súlyos hiány és annak minden gondja i3. Nem a mi egyéni bűnünk volt az, hogy két hosszú évtizeden keresztül idegen uralmat kellett elszenvednünk és a neon mi számlánkra írandó a történelem lapjain, hogy ez az országrész az idegen uralom alatt nem sok lépést te v előre a civilizáció ösvényén. A hazatérés1; megelőző napok zűrzavarában pedig azt a keveset is elvitték amink volt. szabad tétlenül elvesztegetnünk, egyetlen percre sem szüneteltethetjük az építő munka menetét. Nem titok, hogy Erdély önerejéből nem tehet eleget a meg3okasodo't feladatoknak. Ezért kell békés és lelkes mozgósítással az egész magyar társadalmat a nemzet oltára elé szólítani és a jövendő alapjait tovább rakó munkához szolgálattételre meghivni. Hálát kell adnunk a Gondviselésnek, hogy ezt a szolgálattételt nem fegyverrel és nem életáldozattal kell teljesítenünk. A haza most csak javaink feleslegét kéri önkéntes áldoza ul, amikor arra szólít fel mindnyájunkat. hogy erőinkhez mérten vegyünk részt az erdélyi nyereméuykölcson vállalásában. Bt: a kérés szól a megnövekedett Magyarország minden polgárához. Rész tvesz abban tehát a Trianonban megcsonkított anyaország, a hazatért Felvidék és Kárpátalja, az egy évvel ezelőtt felszabadult Erdély és a most fegyverrel visszaszerzett. Délvidék is. Minden magyarhoz szól a felhívás és minden magyarnak — különösen az idegen járom alól most felszabadultaknak — bizonyságot kell tenniök amellett, hogy átérzik és teljesítik a sorsközösség behívó parancsát. Száz millió pengő kell a magyar társad:», lomnak a mai naptól karácsony napjáig ösz- szehoznia azért a nagy célért, hogy Erdély ősi földjén a magyar élet szebb és jobb feltételeit akkora lendülettel teremthessük meg, amekkoráit ez a kivételes, nagy, hősi korszak megkövetel. Szent meggyőződésünk, hogy Erdély haza téli magyarjainak nem kell külön lelkesítő szavakat mondanunk a magyar társadalomnak e nagyszabású mozgósításakor. Erdély mindig lelkében hordta a magyar egységért való nagy áldoaathozaíal tudatát. S ezt a tuda ot a múlt. a vérrel és dicsőséggel szegélyezet történelem útja bizonyltja, a jelen pedig még erősebbé teszi. Amikor hangok hallatszanak a távolból s azok a hangok «íjra és újra, kanokul elvitatják Erdélynek a magyar egységhez való jussát, Erdély tudja, hogy mi a kötelessége: tettel és öntudatos magatartással, szent áldozathozatallal válaszol a hetvenkedő kihívásokra. Tudjuk, hogy Erdély minden magyarja most önként áll a nemzet oltára elé ás teljes lélekkel hozza meg az áldozatot, hogy a sanda hírverőknek ezzel is bizonyítsa: Erdély magyar és magyar hűségét, a magyar családhoz való tartozását, a magyar élethez való jussát azzal adta tudtul a világnak, hogy az egész magyar társadalom nagy mozgósításában elől jár a jó példa megadásában. A bécsi döntéssel hazakerült Csonka-Er- délynek most nyílott első alkalma arra, hogy hitet tehessen önmaga: Erdély, mellett. S ezt az alkalmat mindnyájan szívesen, örömmel és öntudatosan ragadjuk meg. Hadd lássa mindenki, hogy érzésben és cselekedetben magyarok vagyunk és azok is maradunk! Az idő pedig, amelyben kor-társak vagyunk, egyre nagyobb és nehezebb feladatokat. hárít reánk. Nem köthetünk alkut magunkkal arra, hogy ha nehezen is, de csak megvagyunk s megelégszünk azzal a kevéssel is, amink van. Ez az évszázad a lázas alkotás hatalmas korszaka s a népek versenyében csak az jut el az őt megillető helyre, aki nem sajnálja alkotó képességeinek teljes alkotó lendületét. És nézzünk szét az erdélyi föld hazatért parcelláin! A hazatérés örömének égig lobogó lángjai alatt mennyi hiány, mennyi ür, mennyi nincstelenség tátong! Nem volt vasufunk. nem voltak kor. szerű utaink, hiányzott rengeteg gyár és üzem, a keresztény magyar kereskedelemnek uj honfoglalást kellett végrehajtania saját földjén, a falvak szegények és elmaradottak, a városokra is ráfér a korszerűsítés, fánkat, természeti kincseinket — ha ki is tudnék termelni — nem tudjuk szállítani. Hazatértünk s napról-napra jobban érezzük: otthonunkat, Erdély drága földjét mindenestül újra be kell rendeznünk a kor törvényeinek megfelelően. így parancsolja ezt a jelen és igy sürgeti a jövendő. Alkalmunk volt látni, hogy már a hazatérés első napjaiban mit tett a kormány és a »agyar társadalom Erdélyért! Mély meg. illetődéssel állunk meg a testvéri együttérzésnek és a kötelességteljesitésnek e nagyszerű megnyilatkozásai előtt. A Föméltó- ságu Asszony „Erdélyért“ indított mozgalma a legelesettebb erdélyi szegények pilla natnyi sebeire igyekezett enyhítő balzsamot csurgatni, a kormány pedig a tájékozódás első napjai után már megkezdte a vasutak építését, az országutak kijavíttatását, a különféle alapok pedig az erdélyi magyar és keresztény ipar és kereskedelem alapjait rakták le nagy segítséggel ás már eddig is igen szép eredménnyel. E biztató kezdet után, a magyar áldozatkészség és épitőakarat pompás kibontakozásában, a mostoha keze alól az édes anya sze- reteténeb bűvkörébe visszatért Erdélynek mégis éreznie kellett, hogy két hosszú évti- zed — hibánkon kívül történt — mulasztásait és bűneit nem könnyű jóvátenni s az rtt élő magyarság sorsának minden vonalon való felemelése napról-napra az újabb feladatok egész sorát veti fel. A Közjogi és földrajzi hazatérés után az is szükséges, hogy ennek a drága országrésznek minden egyes gyermeke a szellemi és gazdasági élet minden elképzelhető vonatkozásában is a legszorosabb szálak révén kapcsolódjék be a magyarság meggyarapodott nagy családjának lélekkel és javakkal egyarámt gazdag közösségébe. S ehhez munka, épitéz, alkotás szükséges. Rengeteg még a tennivalónk. És az idő nemcsak sürget a nagy versenyben, az idő drága kincs. Egyetlen pillanatot sem \ szörelségeselt újra téri nyerteit a keleti arCYonal szakaszain „Minden elesett német katona a zsidóság lelki ismeretét terheli" — írja Göbbels dr. Japán vélemény szerint elkerülhetetlen a német-amerikai összetűzés Amerika hanyatt-homlok rohan a háború felé A washingtoni képvieelőbázban kUséuysze- ritett eredmény után az amerikai háborús beavatkozás hívei ’ázás tevékenységbe kezdtek. Kno.r tengerészeti miniszter, az amerikai bábom* izgatás egyik leghungosabh embere «deleft kijelenteni, hogy a: éstakameriktsi tengerészeti hatóságok rögtön megkezdik it kereskedelmi, hajók fegyverrel és katonasággal való ellátását, mihelyt as elnök aláírja az uj töm vényt. Ezzel a kijelentéssel kapcsolatban ma. gában az Egyesült. .4Hornokban is safes körökben fölvetik azt a kérdést, vájjon honnan szerzik he a szükséges fegyvert és honnem toborozzák össze a kiképzett legénységet. Arról, hogy a 18 főnyi többség összehozása hogy történt, érdekesen nyilatkozott Clark szenátor, az elszigetelődéspártiak egyik iegií- mertabb személyisége. Elmondotta, hogy esü- törtökön éjjel kevéssel éjfél előtt az ellenzék még húsz szavazattal többségben volt. A Feliéi Ház, az- elnök környezete természeteeen állandó kapcsolatban volt a képviselőim z»»l s hamarosan, néhány perccel éjfélutáv meg is érkezett Uooéevekt személyes i-zenete, amely azután befolyásolta az ingadozó képviselőket, ,4 Obikago Tribuno megállapítja, hogy “•* EgyesüM Álltának történetében még ilyen gyatra szavazattöbbséggel nőm döntöttek hadüzenet fölött. Amerika igazi közvéleményét n módosítás ellen szavazó 194 képviselő jelenti. A német sajtó minden meglepődés nélkül teljes nyugalommal közli és szemléli a washingtoni eseményeket. Tudja, hogy a birodalom katonai és politikai vezetői számoltak nz összes további lehetőségekkel. A német nép bi. zor.yos afelől, hogy az amerikai szavazás semmiben sem béfolydsolja az Alanti Oeeán-i német hadvezetést és a tengely hatot m«k tengeri és légi haderői az eddigi módon fogják folytatni hadműveleteiket.. , Berlinben inkább az keltett meglepetést, hogy Roosevelt csak ilyen csekély többséget kapott. Ismeretes ugyanis, hogy a háborús- jártiak minden eszközzé!', minden befolyásuk, ka! igyekeztek hatást gyakorolni a képviselőkre r felhasználták a személyes iáhatás, isábitás, Ígérgetés és a megtévesztés minden rendelkezésükre álló eszközét. Az, hogy Roosevelt csak ilyen nehezen tudta feieroszakolini ezekután i.s az eredményt, mutatja, hogy milyen nagy az ellentét a háborús izgatók és az iaazi amerikai közvélemény között. Az amerikai nép nem akar belekeveredni az európai hálomba — ez a határozott tanulsága a washingtoni szavazásnak, viszont azt is mutatja, hogy a Roosevelt körűt csoportosuló tábor ke- rewitiiMszi akaratát az. aim éri kői páriámén, tár:non.útvesztői segitségével az amerikai nép ellenére is. „A zsidók vétkének a háborúért“ ismeretes, bogy Roosevelt tanácsadóinak Jelentékeny része zsidó és Így egyáltalában nem következetlenség, he mindjárt ez eme rikat döntés után arró] a cikkről emlékezünk meg, amelyet Göbbels dr, német birodalmi miniszter irt a Das Reick enmü folyóiratban. A miniszter abból az alkalomból, hogy a zsidók megjelölésére néhány héttel ezelőtt bevezették a sárga zsidó keresztet, hangoztatja, hogy ezek a német intézkedések teljesen jogosultak. — A mai történelmi harcban minden »idő ellenségünk — írja Göbbele dr., — akár a lengyel ghettöban vegeta), Berlinben, vagy Hamburgban éli a maga parazita létét, vagy pedig Newyorkban, Washingtonban fújja a harc) trombitát. A zsidók azonban azt a benyomást szeretnék kelteni, mintha népük csak édeski« bébikből, vagypedig törődött i regasszonyokból állama. Ké«zvétgárdájnk»í küldik előre. Gyanútlan éa topasztelaüa« lelkeket ezzel pillanatnyilag zavarba hozhatnak, de minket nem. Mi pontosan tudjuk, hogyan áll az ügy. A zsidó élösdi faj és rothadó Penészként telepedik reá a® egészséges, de éiet- ö«ztöneikben gyöngébb népek kultúrájára. Bz epen csak egy hatásos eszköz van: Is kelt vágni és el kell taszítani. Göbbels dr. ezután azok ellem fordid, akik azt hiszik, hogy a zsidókkal szemben részvétét kell tanúsítani. Emlékeztet arra, hogy a mostani háborút Is a zsidók készítették Hő. ok robbantották ki és figyelmezteti a német népet, hogy ne ossék ismét nemzeti jellegének egyetlen végzete« hibájába, a tnhsagy fs- ledékenységbe. — A zsidóság elleni harcunkban nem hátrálhatunk meg, eltekintve attól, hogy est iwsn Is akarjuk megtenni. A zsidókat el keC| különíteni a német népközösségtől, mert veszélyeztetik nemzeti zártságunkat. — Minden német katona — irja a továbbiakban, — aki ebben a háborúban elesik, s zsidók vétkeinek számlájára Írandó. Az ő lelkiismeretükön szárad és nekik ken azért megfizetniük. Aki még a zsidókkal magán- kapcsolatot tart fenn, hozzájuk tartozik s igy ken értékelni és igy kelj bánni vele. Megérdemli az egész nép megvetését, mivel tegne\ fagyos idő beálltával meggyorsultak a hadmurelefek A Magyar Távirati Iroda jelenti: A fagyos idő beálltával ismét járhatóvá lett utak é* megjavult terepviszonyok igen kedvező lehetőségeket nyitottak meg a szövetségesek ukrajnai hadműveletei számára. Ez a körülmény különösen a Donec dombvidék és Schachty körzete elleni támadások során éreztette hatását. A szövetséges erők mindenütt, teret nyernek. A honvéd seregtestek hadműveleti körletében jelentősebb hard tevékenység nem volt.
