Keleti Ujság, 1941. október (24. évfolyam, 223-249. szám)

1941-10-12 / 233. szám

Októberi emlék Vasi ember, akiinek a bor ad mámért, s van, akinek a betű. Számom rai a betű má- mora voit elsőbb a borénál s ha, most emlé­kezem is még csúf, boros mámorokra, a betű mámora, még erősebben él emlék ezekemben. Szinte most is úgy erezem lelkemben a betű námorát, mini azon a régi, régi októberi estén, kicsi, pendelyes koromban ... Az öreg papom már megtanított a betűvetésre, olvasásra s adott némelykor olvasnivalót is, hogy mivoljem magamat. Fennhangon ol­vastam már hétéves koromban a fonóban öregaaszonvOkinaik Genovéva történetét és ha hallgatóim kívánták, m!ég Bogár Imre históriáját is. Szép volt mdndatkettó', szép volt, hogy még sírtak is a vénasszonyok az esti fonókban, de én mégis szebbet szeret­tem volna - . . Valami szépet, amiben ma­gyar hősökről van szó. Meg is mondtam az öreg papomnak egyszer, hogy én egy olyan könyvet szeretnék s nekem olyan könyvet, adjon. — Hát, akikor hivasd fiam ezit, ha meg­érted — adott ide egy vaskos könyvet. Megfigyeltem, onnan vette le a polcról, a Biblia mellől s olyan áhítattal is bánt vele, mint. ® Bibliával. Az utcán, ahogyan hazafelé mentem, ki­nyitottam a könyvet. Ajz volt címe, hogy „A magyar szabadságharc történetté“. Irta: Gracza, György. Otthon neki ültem a könyvnek, de máris felköt tettek mellőle, hogy hozzak Vizet, meg eresszem iki az óiból a roabiookat, meg se­perjem ki az udvarit s több efféle dolgot adtak. Nem lehetett otthon olvasni. Mert. akkor a bátyám se akart dolgozni. Hogyis­ne! Ő dolgozzék s ón olvassak, mint egy ur... Akikor ő se bolond, hogy dolgozzék — mondta. De végre eljött az este, amikor meggyej- töfcták a lámpát s akkor már nem kell fct dolgozni se. Vacsoráztunk s hallgattuk, ahogy édcsapámék disk ura lnak, amíg azt nem mondták, hogy most már „mais ® pok­róc alá, aludni“. Mindig szót fogadtam, csak azon az estén nem, amikor megkaptam a Magyar szabad­ságharc történetét. Addig olvastam, amig égett a lámpa s akkor is csak nagy szidások után bújtam a pokróc alá. De az a baj, hogy ott se tadtam nyugton ülni. Már belém bujt a belő mámora, már részeg voltam (öle e még mind több kellett volna belőle . . . Ahogyan ültem féloldalra dűlve a takaró etett, megláttam a kályha pislákoló lángját, ami még a vacsora főzés idejéből maradt. jAprókaf ugrált a kiesi láng s én szépen le- jeaál'lottam az ágyból s még erősebben éleszt- gieteá kezdtem. Mindenki aludt, nyugodtan rakhattam a forgácsot a -tűzre. Aztán elő a könyvet, a miagyar vértanuk könyvét s neki tovább, olvasna, falni a betűket. Olvasok, olvasok. a pislákoló kályhaláng mel­lett, amikor hallom, hogy édesapám meg­mozdul az ágyban s meg is szólal. Édes­anyámat költögette: — Te , Trézsi, nőm ég valami . . . Perzs- saagot érzek. Valaminek égnie' kell . . . — Ugyan, ugyan, bál; mi égne ? — rnoz-ro lód.At édesanyám is, hiszen mér régen ki­aludt a tűz is. — Dehogy -aludt Ram. nézd. bogé pilá- teol . . . Szállj le s nézd meg, mert. égnie kell valaminek . . . —- Na, most. mér baj lesz — kapok észbe — baj lesz, mert. ahelyett, hogy aludnék, itt ülök s olvasok s rontom a szemem . . . Nem baj, még csak ezt az oldalt . I . Még csuk ezt a néhány .sort, aztán lefekszem, csak most. ne rakjanak meg . . . Még hallom fél Ili llel édesapáim és édes* anyám vitatkozását, hogy ég vstetní, mpr* óraik a szaga, büdös, de nem törődöm sem­mivel, csak iszom, falom a betűket , . . Mar magam mellett érzem édesanyáim inge suha- nását, már magamon érzem a kezét s rémült, tekintetét is, művel nem tudhatta, hogy ki iil a tűz mellett, de csak olvasok tovább, amig meggy-ujiia édesanyáim a lámpát . , . És már hallom; is, amint felkiált: — Szent Isten! . . . Ez a kölyök elégette a fejét! Kelli fel Pistin, nézd, hogy milyen csúfot űzött magéiból . . . Kapok a fejemhez . . , Hű! — hogy sajog — csak mórt ér* seen. bogy «M-kugyaa sí égettem a kicsapódó lángoknál • én nem is éreztem eddig, annyira megrészegített a betű . . . És mivel egyéb orvosság nőm volt a. bás­nál, hát petróleumot töltöttek rá. Reggel pedig egy akkora avas báját fs rákötötték, mini ai tenyerem s úgy kúrálták, de előbb jól 'megvertek, 1 gy ilyen boldogtalan va gyök. Háiíha elégettem volna egészen magam — mondták. S addig suppantgattak rám, amig meg nem sajnáltak. A hajam újból kinőtt, lógos-régen és nj mámorok is jöttek, de olyan boldog mámor, mint 9 7, a betű-mámor soha nem ült meg. Sem bortól, sem szerelemtől . . . BÍRÓ JANOS Pesti Magyar Kereskedelmi Bank Î841-S941 MEGJELENT LEnGYEL 3ÓZSEF: AZ UGAR NEPE Kőm?v a magyaroknak, illetve ugoroknak a történelmi idők legkeideféfől való raia a ró­mai kor előtti) euióoai télen- létéről; az uaor, kimér, szkftha, szarmata, jazté, hun. avar, maqjjar foivtonossáq- ról; a székelv mai a'- közös eredetről és több mds, nvelvé- szeíileq és történelmileg igen érdekes dologról, * Ara» 5* — p e n i| ő Kapható a Ilíinerva könyvkereskedésben Gróf Széchenyi István „HITEL“ csimü művének megjelenése után a pesti kereske­dők és patrícius polgárok mozgalmat, indí­tottak, hogy az egészséges magyar hitelélet megíeresntéee érdekében megalapíthassák z első magyar bankot 1830 májusában a hely­tartótanács előtt volt a kérvény az „Első 'Magyar Kereskedési Bank“ felállításának emgodélyeváse iránt. A kérvényezőknek sike­rült pártfogóul megnyerni József nádor fő­herceget, akii egyben négy darab részvényt jegyzett s ezzel megnyitotta a részvényjegy­zések sorát. Az alapszabályok szerint a „bank járulmáiiyi alaptőkéje két millió pengő formtlwm áilapi Batik meg s az üzlet sziik- séglletéhee képest mór-ékleudő arányban öt­száz pengő forintos négyezer bankrészvény­ben bocsát tátik ki“. Az alapítók úgy hatá­roztak, bogy egyelőre ötszáz darab részvény kerül kibocsátásra, s ez az ötszáz darab már regem Le volt jegyezve, amikor az engedélye­zési kérelem elintézése még mindig nem .ju­tott döntő stádiumba. Hat évnek kellett elítél­ni, amig az alázatos instancia egyáltalán el tudott-jutni a legmagasabb illetékes fórum­hoz; az alapítók élén ekkor gróf Sstáray Al­bert állott, egy nyolc tagú bizottság elnöke gyanánt, s ennek a bizottságnak, gróf Szé­chenyi Irtván is tagja volt. Az osztrák kor­mányzatnak különféle aggályai voltak a bank. allapitási kérelem engedélyezésénél, s ezek kö­zött szerepelt az is. hogy Pest. az ország fő­városa nem elég erős ahhoz, hogy megtűrjön egy bankot. A legfőbb kifogás az volt, hogy Magyarországom nincs váltójog, nincs váltó- törvényszék s az igazságszolgáltatásnak is nagy hiányosságai vannak. Azok. akik a bank. alapítás tervét elindították s a hozzájuk esat- Ilakozó gróf Sztárav-esoporf tagjai mindent elkövettek, hogy az akadályok elsimuljanak. 1841-ig tartott a küzdelem a privilégium le­vél kiadásáért, s tizenegy esztendő lelt el, amíg abban az évben, október 14-ikén V. Fér. ■d>> rívrf király aláírta a Pesti Magyar Keres- 1 kedelmi Batik szabadalomlevelét, jóváhagyta alapszabályait és üzletmiikiidési tervét. 1842 április 30-ikán tartotta, meg az első magyar baulk alakuló gyűlését, s az, ország kereskedő és ipurostáraadalmn boldogan lé­legzett fel, nem voltak többé uzsorásokra szo­rulva, vagy a lx«csá bankárok kénye-kedvének kitéve. A Inunk első helyisége az úgynevezett, keres­kedőka: ápii' -téiK n volt, a Csarnokban, a ki­rak dó pia í. Ma is áll az épület, a Ferenc J.u T ’-éren. a jelenlegi bankpalota közvetlen kivit ben. A Csarnoknak a Dunára néző frou.tján. volt a bank szerény helyisége/ ahol 1342 augusztus 1-én megkezdődött a tulajdon­képpeni üzletműködés; Ezen a napon vonult fel a ka tóira i őrség a bank elé. mely egészen 194!) januárjáig fennállott, akkor szüntette meg Wirulischgrijtz herceg. 1343-ban a bank bevezette a kölcsönök folyósítását pesti és.bu­dai házingatlanokra, s elhatározta, hogy be- raktározott árukra is folyósít előleget, 1843 júniusában indult meg a beté'üz’ét. lTgy<rn- akkor történt a bank végleges, ép alapszabály- szerű megalakulása, eddig mindent az ideig­lenes igazgatóság intézett. A bank első elnö­ke Vrményi Ferenc, titkos tanácsos, koronaőr lett. aki mellett egy elnökhelyettes és 12 tagú igazgatóság vette út a vezetés*. Eleven. élet kezdődött és az üzletműködés 'egyre jobban § kiszélesedett. A bank 1844 augusztus 22-ikén folyószám­lát nyitott a Központi Vasúttársaságnak, mely az első magyar vasutat építette. A va­súttársaság 50 ezer forint hitelt, kapott a banktól!, hogy megvásárolhassa a pesti pálya­udvar telkét. (Ma Nyugati pályaudvar). Ugyanebben az évlten 20 ezer forint hitelt folyósított a. bank — gróf Széchenyi István kezességével — az. első magyar gőzmalomnak, a Pesti Hrvpcrmnloni Társulatnak. 1845-ben a bank Kossuth.Lajos Gyáralapító Réseit <->r 'ársasáyával került kapcsolatba. 1848-ban Kassuth pánzTÍgyminiszter lett és a bankot jegy kibocsátó intézetté, emeli. A Posta Ma­gyar Kereskedelmi Bank bocsátja ki az egy­es kétforintos Kossuth-bankót, 12 és félmil- . lió forint értékben. Ez összegből a kormány bárom és fébniHliót az. ipar ás kereskedelem fokozottabb támogatására irányoz elő. A sza­badságban*. leveretéise után a banknak -ok ne­hézsége támadt a Kossuth-haakók miatt. Az osztrák kincstár súlyos anyagi igényekkel lép fel. Nagy küzdelembe kerül, hogy az üzlet­működés zavartalan maradhasson, de sikerül! A bank kölcsönt folyásit Pest vármegyének, s a szabadságharc Leverése után pénztelenül álló kereskedő és iparostársadalmat hitellel látja el; harcolnia kell íemirnarádá.sáért, is, óriási erőfeszítéssel dolgozik! 1854-ben — királyi kegy-elemmel —, elsimul a Kossuth- bankók kibocsátásának anyagi következménye és a következő évben a mérleg — az első. me­lyet nyilvánosságra hozott, a száz esztendős bank — közli, hogy 1 millió 700 ezer pengő forint á'l az intézet rendelkezésére. 1859-ben felmerütt a terv, hogy a bank saját otthont építtessen magának. El=ő he­lyisége már szűknek bizonyul a megélénkült, kiszélesedett üzletműködés számára. Két esztendőre rá felépült a bank első palotája-, az akkori Szinház-téren, (ma Vörösmarty- tér) az egykori városi Hanoin ead-há.z he­lyén, ott, ahol ma » Gerbeaud palota áll. 1863-ban az uj üzleti terv tetemesen felemeli az, előlegnyujtás összegét belföldi ipari ér­tékekre. Kölcsönt kap az Alagút társaság is, hegy zavartalanul fennmaradhasson. 1866- ban idegen országbeli pénzintézetekkel lé­tesít a bank kapcsolatot Becsben, Prágában és Triesztben. 1867-ben a bank 40 ezer fo­rint előleget ad kedvezményes kamatlábbal Pest városának a koronázási ünnep költsé­geinek fedezésére. Ugyanebben az évben kezdi meg a bank a záloglevél-kölcsönök folyósítását. Elkezdi megalapozni vidéki kapcsolatait is. A hatvanas évek végen és a hetvenes évek elején általános pénzügyi krí­zis uralkodik, de a bank zavartalanul telje­síti feladatát. A nyolcvanas években uj kor­szak indul ,meg az intézet életében. 1.882-ben Lánczy Leó foglalja él a vezérigazgatói széket, s a bank a modern üzleti élet, köve­telményeihez szabja működését. 1886-ban félmillió kölcsönt nyújt Puskás Tivadarnak, majd egy év múlva u.jabb 670 ezer forint kölcsönt bocsát rendelkezésére, hogy a világ­hírű feltaláló; akkor még kezdetleges vál­lalkozásából kiépülhessen Budapest telefon­hálózta. 1892-ben a bank a Magyar Helyiér­dekű Vasutak Részvénytársaságot alapítja meg, s négy* millió forint alaptőkével meg­kezdődik a vidéki vasúthálózat, fejlesztése. Ezekben az években építi ki a bank üzleti k pc-solatait a Balkánon is. Szerbiában, Romániában. Bulgáriában és Törökország­ban, Bulgária és Szerbia számára többizben veret a bank ezüst érméket. Az ezerkilenc- százas évek elején már a Gizella téri palota is szűknek bizonyul, -megkezdődik a mai bankpalota építkezése, a Ferenc József té­ren. a régi Diana-fürdő helyén. (A Diana fürdő első emeletén lafaott Széchenyi István. 1827—1832 között. Ennek emlékére már­vány táblát helyezottt el a bank.) 1909-ben az uj helyiségben folyik a munka. 1914-ben a bank működését, immár a háborús köz­gazdaság irányítja. A hadikölesönjogyzés nagy* munkájában az intézet vállalja a reá háruló feladatot: öt millió koronát áldoz, ha- dijótékonyságra. szervezetet létésii, mely­pénzt juttat ei a magyar hadifoglyoknak. A kom műn összeomlása után hatalmas iram­ban fejleszti ipari érdekeltségeit az utódál­lamok területére került iparvállalatok pót­lására. 1920-ban 190 milliós hitelt nyújt a kormánynak az ellátatlanok érdekét szol­gáló gabona beszerzési akcióra. 1924-ben je­lentős mértékben működik közre a népszö­vetségi kölcsön magyar részének elhelyezé­sénél. 1925-ben 10 millió dollár törlesztéses kölcsönt szerez Amerikában 48 magyar vi­déki város számár®, s ugyanebben az évből 1941. OKI OSER 12 MINDEN BAJ ELLEN azonnal tenni kot!. Ide, r«s fájdalmak, fejfájás, női gyemgéfkedés stb. ide­jén kitűnő gyógyszer az l, 3 és 8 ostyás dobozok­ban minden gyógyszer- tárban kapható ALGOCRATINE a. magyar mezőgazdaság hosszúlejáratú hi­teligényeinek kiél égi tésére létrejött ameri­kai kölcsönmüveletben van vezetőszerepe. 1939-ben 14 millió dollár hitelt szerez ame­rikai üzlebba rátái tói a magyar mezőgazda- sági és ipari kivitel céljaira. A bank alapí­tása. óta tudatában volt a hazai iparfejlesz­tés fontosságának s az érdekkörébe tartozó és hozzá közelálló iparvállalatok száma, a nyersanyagbeszerzést és a magyar, ipari termékek értékesítését, végző kereskedelmi vállalatokkal együtt, állandóan, növekszik. 1938 a Felvidéket, 1939 a Kárpátalját hozza vissza az anyaországhoz, 1940-ben pedig Erdély egy részét öleljük magunkhoz. ‘ A bank a visszatért országrészeken nyon ban felveszi régi összeköttetéseit, sőt kibővíti azokat. 1941 tavaszán S' Bácskába vonul be a magyar hadsereg, r ebben az országrész­ben is megindul ismét a bank működése. A százéves Pesti Magyar Kereskedelmi Bank büszke lehet múltjára és a hagyomá­nyok alapján dolgozik tovább fenn állásának második évszázadában is Hazánk fejlődése érdekében. Kolozs vármegye Közigazgatási Bizottsága, oak Kisajátítást Albizottságátö| Szám: 640/1941. kib. Tárgy: A bánffyhunyadi téli gazdasági is­kola építéséhez szükséges telkek kisajátítása. HIRDETMÉNY Kolozs vármegye Közigazgatási Bizottsága az Iparügyi Miniszter ur 52.972/1941. XV. sz. rendeletében nyert felhatalmazásánál fog­va, DStZSI ISTVÁN prekup bánffytuinyadi lakos 1226/1. és 1227/1. mérnöki szám alatt felvett ingatlanából 2230 m: BAZSÖ PÉTER és neje kőrösfői lakósok 1226/2, 1226/3, 1227/2. és 1227/3. mérnöki szám alatt felvett ingatlanából 4650 m2, BEDE MÁRTON bán- ffyhunyadi lakos 1226/4, 1227/4, mérnöki szám alatt felvett ingatlanából 928 m2. végül IGNA JANOS Romániába repatriált, volt bánffyhunyadi lakos 1226/5. 1227/5, mérnöki szám alatt felvett ingatlanából 192 m2 terü­letű ingatlanrészeknek a bánffyhunyadi tép gazdasági iskola és szaktanácsadó állomás céljára leendő kisajátítás végett az 1937: VI. t c. 16. paragrafusa alapján a kisajátítási eljárást, elrendelte. A Közigazgatási Bizottság Kisajátítási Albi­zottsága a kisajátítási terv megállapitása végett Bánffyhunyadon, 1941 évi október hó 28-án. délelőtt 9 órakor helyszíni tárgya, lást tart, melyen határoz mindazon igények és észrevételek fölött, melyeket érdekeltek az 1881 XI. t. c. I. fejezete alapján netalán emelnének Egyben figyelmezteti a Bizottság az érde­keiteket, hogy a kisajátítási terv megálla "vi­tása felett akkor is érdemileg határoz, ha az érdekeltek közül senki sem jelenik meg, Bánffyhunyad m. várost felhívja az Albi. zottság. hogy a kisajátítási tervet és össze­írást jelen véghatározat vétele után azonnal tegye közszemlére 15 napra, a felajánlott kártalanítási összeget, illetve a kisajátítandó ingatlanok kataszteri tiszta jövedelmének negyvenszeresét készpénzben, vagy értékpa­pírban tegye bírói letétbe s az erről szóló bizonylatot a tárgyaláson mutassa be az AI. bizottságnak. Kolozsvár, 1941. október bó 8-án, Közigazgatási Bizoltv : Kisajátítási Albizottsága. 25 Dere Marosvásárhely 40 perc nagyvárad 125 perc Budapest REPÜLŐGÉPPEL Á Hegyőr Légforgalmi r. ♦. HALÉRT légijdraía' vasárnap is közlekedne1’. 3óe!őre gondoskodjék helgfoglaldsró1 WjÄIya<s iiirály-lér f sz. Telefon: 35—96

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents