Keleti Ujság, 1941. október (24. évfolyam, 223-249. szám)

1941-10-09 / 230. szám

I Afganisztán az angol és orosz malomkövek között 1941. OKTOBER? Azok a távirati jelentéseik, amelyek ase- rinif; Anglia ultimátumot intézett az afgán kormányhoz és csapatokat vont össze Indiát- ban az afgán határ közelében Afganisztánt épp úgy a világ érdeklődésének középpontjá­ba helyezik, mint néhány héttel ezelőtt Iránt. A közelfceleti helyzet alakulásának és bonyo- lódásának ebben az állapotában időszerű is, érdekes is röviden áttekinteni az angol-afgán kapcsolatok történetét Ez a viszony az an­gol világuralom csillagzata alatt született meg és alakulása folytonosan a kard és a vér, a fanatikus gyűlölet és a sanda kalmárszelletn jegyében állt A brit képzelet és az orosz imperia­lizmus vágyálma Anglia, amióta csak India az angol világ- birodalom legértékesebb gyöngye lett, mindig sóvár szemekkel tekintett a Hindukus éa a Szefid-Koh ormai fölé. Ez a táj mindig út­jára tévedt a világrészeiken átgázoló hódítók­nak. Nyugat felőli Nagy Sáudor. Keletről Ti- murlenk menetelt végig az afgán földön s a világhódító utakban nevezetessé vált afgán hágók: a Kahiber, a Peivor, a Kodzsak és a Khavak, India meghódítása óta sem hagy­ta nyugton a brit fantáziát. Tegyük hozzá : állandó vágyálma volt a mindenkori orosz imperializmusnak, U. E két nagyhatalom aspi­rációinak harapófogójába« Afganisztán utol­só száz esztendejének története nem más, mint folytonos menekvés hol az orosz üllőről, hol az angol kalapács előli. Két hatalom versengése Anglia, hogy India északi határait bizto­sítsa az állandó becsapásokkal és portyázó hadjáratokkal fenyegető afgánok felől, 1838- ham expedieiás hadsereget küldött Afganisz­tánba. A brittek könnyűszerrel, győztek, el­foglalták Kabult és angol főbiztost neveztek M. 1841 november 2-ikdn a pünkösdi király­ságnak gyorsan vége szakadt. Az afgán, tör­zsek csendben meg szervezkedtek , fellázadtak és a gyanútlan Kábult megrohanva nyolcezer angolt hánytak kardélre. Az expedícióé sereg (16.000 ember) gyorsan csomagolt és viasza- sjrovonult. Ama Khaíher-hdgónál az afgánok harapófogóba szorították őket és mind, a 16.000 embert lemészárolták. Egyetleu egy angol tiszt meodbftllt át a hágón és jutott el Peshavárlg. Egy év msnlva Elphimtonr. tábor, ■nők büntetőhad,járatot indított Afganisztán ellen. Ekkor mái- az orosz diplomácia is meg­kezdte titkos Bakkhuzásait az angolok ellen. A két hatalom valósággal versengett, egymás­sal abban, hogy a törzsek és a trónkövetelők egymás ellen való ki játszásával állandó nyug­talanságot és beavatkozási alkalmat teremtse­nek. A földrajzi helyzet, azonban Angliának kedvezett, mert Oroszországnak osak vágyai értek el a Hindnknsig, mng ft britek bármikor fegyveres erővel léphettek át a — szomszéd­ba, ízelítőt adni a nyugati műveltség gyar­mati venaffcozásbajn alkalmazott áldásaiból 1878-ban újra nagy angol haderő kelt át a Khaiber-hágón: 40.000 főnyi hadsereg és 144 ágyú. Ismét győztek, ismét követet ültettek he Kabulba s az újra éleiével fizetett megbí­zatásáért. Két évig tartó véres és Irgalmatlan hevességű csatározások után A bderrahman balkhi ©mírt megnyerték, vállalja az afgán trónt. Angija olyan kegyes volt. aminő jóin­dulatot legyőzött ellenfél iránt ritkán muta­tott. A békeszerződésben nemcsak a hadlzsák- mínyként szerzett fegyvereket adta vissza hanem még rendes évi adót is biztosított Abderr&l«naivnak a jószomszédi viszony meg­tartásáért. Afganisztánt érdekövezetekre osztják Csakhogy erre Oroszország is elérkezettnek látta au időt, hogy India kapuját megvédje a maga számára. Fegyveres haderőt küldött Perzsián át Afganisztánba és Abderrahmannal szemben annak öccsét Ejub khánt támogatta. A szerencsétlen Abderrnhnian kétségbeesetten „pendlizett“ hol az orosz, hol az angol „jó­indulat“ között, de 1802-ben mégis csak az angolokhoz fordult segítségért. 1893 novem­berében kötötték meg az úgynevezett Durand- féle szerződést, majd 1895-ben angol-orosz egyezményt s az eredmény az volt hogy Af­ganisztánt orosz és angol érdekövezetekre osz­tottál;, olyanformán amint Perzsiát tagolták fél angol és orosz érdekevekre 1907-be.n. Az oroszok megkapták Sugnant és Rosant, azaz a Pendzs jobbpartján elterülő vidékeket. Csámánt az angolok szállták meg. 1899-ben az oroszok tovább terjeszkedtek és Barátot is megszállták. Abderrahma", akinek az egyez­mény hatalmas évdijat biztosított az indiai kormányzat részéről, ettől kezdve az angolok­hoz húzott éa fia: Habibullah is megtartotta a sfcetrt3d& kikötéseit,. Az orosz-japán háború után a helyzet megváltozott. Az afgánok el­érkezettnek látták az időt. hogy legalább az oroszoktól szabaduljanak. Az oroszoktól való­ban meg is szabadultak az afgánok csodála­tosképpen vérontás nélkül. 1907 augusztus 31.én megkötötték az angol-orosz egyezményt s ebben Oroszország elismerte. hogy Afga­nisztán kívül esik az orosz politikai érdeke­ken,, de kereskedelmi vonatkozásban egyenlő jogokat kötött ki az angolokkal. És bár az angolok ünnepélyes Ígéretet tett, hogy Afga­nisztán határait tiszteletben tartja és az or­szágot nem fogja oroszellenes irányban befo­lyásolni. Habibullah — akit meg sem kérdez­tek — sértett hiúságában nem ratifikálta az egyezményt. Az oroszoktól megszabadult, de 1919 februárjában egy vadászat, alkalmával rejtélyes módon meggifilkoltdk. Amamillah tévedése és bukása Az afgán trónt Habibullah fia Aman üli ah foglalté, él, leverve a trónkövetelők csapatait. Már Habibullah idejében is többszőr fellá­zadtak az angolok ellen, de Am'anullah ural­kodásának első szakasza a Icghedározottab an- golgyülölet jegyében zajlott le. Látva bőgj’ Budapest, október 8. Kedden délután öt órakor tartották meg' a Vigadóban az idei katolikus nagygyűlés zárógyülését, Serédy Juszt imán biboTos-he rcegprimás a pápai himnusz elhangzása után üdvözölte a meg­jelenteket. Felkérte Zsembery István dr.-t, a hódoló táviratokra érkezett sörgönyvála­szok felolvasására^. A közönség a választáv- iratokat, állva hallgatta végig és lelkesen éljenezte azok küldőit. XII. Plus pápa Maglione bíboros állam­titkár utján az alábbi táviratot küldte a nagygyűlés hódoló sürgönyére:’-. ,,A Szentségre Atya a budapesti katolikus nagygyűlésen résztvevők kedves hódoló üd­vözlésére apostoli áldásának megadásával válaszol ás azt a kívánságát fejezi ki, hogy a nagy ünnepség érlelje meg a megujhódó tevékeny egyetértés gyümölcseit. Maglione bíboros államtitkár.“ Vitéz nagybányai Horthy Miklóstól, Ma gyarország kormányzójától az alábbi válasz érkezett a nagygyűlés hódoló táviratára: ,,Hálásan köszönöm a XXIX, országos katolikus nagygyűlésre a Gondviselés segít­ségével megnagyobbodott Magyarországból egybegyült hívek 'nevében E-minenciád, állal tolmácsolt hazafias üdvözlést és a keresztény a világháborúban Anglia is éppúgy meg­gyöngült, akárcsak tizenöt évvel azelőtt az orosz, K léim, hogy a® indiai mohamedán törzsek lázongnunk, az afgánok a régi recept szerint átcsaptak a Khaiberen és Omdr léhán vezetésével egészen Peshavárig nyomultak előre. A bombavető repülőgépek és a harci- gázak a szilaj nmbázist csúfos kudarcba ful­lasztották. A Ttavalpindîben kötött, békében Anglia, újra az engedékenység politikáját gyakorolta, meghagyta A. man-nllah-t és élis- nverte Afganisztán függetlenségét. A lüntépnlitlka uj korszakba jutott. A szovjet diplomáciája újra Afganisztán felé fordult. Az 1021-bon kötött afgán-orosz szer­ződésben Amnnullah Moszkvát fejte meg: évi egi/millié aranyrubel szubvenciói, biztosí­tott az indiai, nt, használatáért. AmanyTlah azonban elkövette azt az ügyetlenséget, hogy igen gyorsan akart reformokat az. elmaradott és bigott földön'. Amikor 1929-ben európai útra indult és Szara ja királynéval együtt az ősi afgán erkölcsbe ütköző módon- európai öltözetben mutatkozott, az európai udvarok­ban, országa felháborodása elseperte a trón- răi. Bursa Szakao, a „vizhondó fia“ lázadást, szított, bevette Kabult és A mawulUűmak me- nekülnie kellett. A vad hegyi vezér Habidul- lah néven trónra lépett, de alig néhány hó­napos uralkodás utón angol segítséggel lever­ték és Kabul főterén lefejezték. Utódát, Na­dir khdnt 1933-ban gyilkolták meg. lelki élet, az erkölcs ás a hazaf ias érzés erő­sítését és kinvélyitését szolgáló közérdekű munkálkodásukhoz teljes sikert kívánok. Horthy.“ A keddi diszgyülés első előadója Tóth László ár, a „Nemzeti Újság“ főszerkesztője volt, aki „Szellem és katoücizraus“ címmel uuondtsi el beszédét. A zá rogy ülés következő szónoka Mihalo- vics Zsigmond prclátus, az Actio Catolica igazgatója volt, aki ,.A katolikus hivő az idők viharában“ címmel tartott előadást. Szokoly Leo dr. székesfővárosi árvaszéki elnök, egyetemi magántanár tartott. ezután előadást a családvédelemről. Ezután emelkedett szólásra Serédy J lasz­ti nian bi bőrös-hercegprímás, hogy elmondja az idei nagygyűlés záró beszédét. — Tudom jól, — mondotta —, hogy az Istennel való együttműködés sokszor ne­héz és fáradtságos ás sok önmegtagadást, a politikai és világnézett harcokban pedig katolikus bátorságot kíván. Ezenfelül a modem ember olyan könnyen visszariad, vagy a megalkuvás kényelmesebb útját ke. esi. Ha mások puszta kényelemszeretetből Istenre akarják rábízni azt, amit pedig bú ránk bízott az Ur, akkor mi soha ne hárítsuk vissza Istenre, amit 6 miránk bí­zott. hanem működjünk benne közre kato­likus hűséggel, bátorsággal és áldozatos munkával. Előttünk a fenséges példák: buzgó őseink és magyar szentjeink életé­ből. Ha Boldog Margit a szerezetes életben lassan égő áldozat lehetett Isten előtt a ta­tároktól feldúlt magyar hazáért és a ma­gyar katolicizmusért, akkor miért ne ál­dozhatnánk fel magunkat mi is azzal, hogy szenvedéseinket, munkásságunkat, egész életünket Szent István szellemében Isten­nek ajánljuk fel, tudván jól, hogy csak bölcs szentistváni politikával és keresztény szeretettel tarthatjuk meg azt, amit. Nagy asszonyunk és magyar szentjeink közben járására már visszakaptunk abbéi, amiről sokan azt hirdették, hogy végleg elveszett, de tudván azt is, hogy csak Isten segítse gével és csak Szent, István szellemével sze­rezhetjük vissza azt, ami még hiányzik: országunk, valamint hit és erkölcsi életünk integritását. Ez legyen a legszebb eredmé­nye a XXIX. országos katolikus nagygyű­lésnek. A beszéd elhangzása után, a közönség so­káig lelkesen tapsolta a biboros-hereegpri- mást, aki áldását adta az egybegyült kö­zönségre. A résztvevők a Himnusz elének- lése után a püspöki kair tagjait és más elő­kelőségeket lelkesen ünnepelve hagyták el a Vigadó épületét. A zárógyülás befejeztével a Vigadó elöl hatalmas könyörgő . ortyás körmenet in­dult Grősz József szombathelyi püspök ve­zetésével a Szent (teliért hegyi sziklatem­plomhoz a magyarok Nagyasszonyának tisz­teletére. Összejövetelt tartott az Erdén/i Part Bethlenben Megalakult a bethleni hitelszövetkezet Bethlen, október 8. Az Erdélyi Párt Beth­len-! járási tagozata vasárnap délután Beth .enben összejövetelt tartott, molyon ngy a járás központjának, mint a vidéknek ma­gyarsága rendkívül nagy számban .jelent, meg. Az összejövetelt a járási tagozat veze­tősége azzal a céltól hívta össze, hogy meg­hallgassa az Erdélyi Pált központja és egy­úttal parlamenti csoportja kiküldöttjének: gróf Bethlen László dr. országgyűlési kép­viselőnek beszámoló beszédét, A gyűlés megnyitása után Rácz Jóasof dr. kir. közjegyző mint elnök felkérte gróf Bethlen László 'képviselőt beszámolójának megtartására- Bethlen gróf aiz Erdélyi Párt­nak immár egyéves parlamenti működését ismertette a gyűlés résztvevői előtt. Részle­tes tájékoztatót adott a párt parlamenti és partementen kívüli ténykedéséről is és ismer­tette azokat az eredményeket, amiket ai Párt. Erdély magyarsága, érdekében eddig is elárt. A beszámoló beszéd elhangzása után kü­lönösen a helyi vonatkozású kívánalmakat ismertetve Kese Attila ref. lelkész, Bross József r. kát. plébános és Biró- Péter .soru­ké ráki gazdaköri elnök szólaltak fel. Végül a gyűlésen jelent volt Horváth József, a ko­lozsvári „Szövetség“ hitelszövetkezeti köz­pont aligazgatója ismertette a szövetkezés jelentőségét, a hitelszövetkezetek rendelteté­sét. hivatását és azt a rendkívüli nagy fon­tosságát. amellyel különösen a falusi gazda- társadalom szempontjából bir. Ezzel a be­számoló beszéd meghallgatására összehívott gyűlés véget is ért. A gyűlés titán a jelenvoltak megtartották a Bethlenben felállítandó hitelszövetkezet alapitó közgyűlését gróf Bethlen László or­szággyűlés: képviselő, mint a „Szövetség“ elnöke és Horváth József, a „Szövetség" al­igazgatója jelenlétében. Az alapitó közgyű­lés határozatilag kimondotta a. „Bethlen és Vidéke“ hitelszövetkezet felállítását, a« ala­pítók beszámoltak az eddigi jegyzések ered­ményéről majd megválasztották a 8 tagn igazgatóságot és a 4 tagú felügyelő bizott­ságot. Gyaluban és Bánffvhunyadon tart beszámolót vasárnap Albrecht Dezső dr. országgyűlési képviselő Kolozsvár, október. **, Az Erdélyi Párt képviselőinek beszámoló körútja során va­sárnap Albrecht Dezső dr. országgyűlési képviselő Gyaluban és Bánffyhunyadon tart beszámolót. Albrecht képviselő társaságában lesz Gallus Viktor, az Erdélyi Párt kolozs- vánnegye: tagozatának elnöke és Botos Já­nos főtitkár. Albrecht Dezső és kísérete vasárnap dél­előtt először Gyalu nagyközséget keresi fel, majd délután 3 órakor Bánffyhunyadon a járási tagozat vezetősége előtt tartja meg nagy érdeklődéssel várt beszámolóját. ­Véfjeiért ay Országos Kalolikus Nagygyűlés XJ'. Pius pópa és a Kormányzó Ur válaszoltak a résztvevők hódoló- lovitataira - A bíboros heicegprimás nagyhatású zárászázatot mondott Mohamed Zahir, az előrelátó... A mai emir, Mohamed Zahir, sokkal előre­látóbb volt mint elődei. Belpolitikájában nem lépett a máról-holnapra forradalmasító refor­mok útjára. Külpolitikában egész öntudato­san ismerte fel országa helyzetét és a tehe- ráni négyes paktum, révén egyik pitiére lett a török—iráni—iraki és afgán blokknak, amelynek éle. egyaránt irányul az angol és az orosz befolyás közömbösitésére. 1034-ben Mo­hamed Zahir kereskedelmi megállapodást kötött — Japánnal, majd 1939-ben, épp a lengyelországi hadjárat megindulásakor, igen széleskörű kereskedelmi egyezményt irt alá Németországgal is. A háború közel keleti fejleményei miatt Afganisztán helyzete visszazökkent a száz év­vel ezelőtti állapotok küszöbére. London és Moszkva ultimátummal fordult Kabulhoz s az ürügy épp oly átlátszó, mint Irán eseté­ben. A helyzet is körülbelül ugyanaz: mind a, két ország átjáró India felé. fté bár ezen a ponton az angol és az orosz érdekek hom­lokegyenest ellenkeznek egymással, a télin- natnyi nyomorúság és szorultság mégis közös tépésre készteti a hagyományos ellenfeleket. Lehet, hogy az afgánok okulnak az iráni események példáján ás nem adják fel oly könnyedén függetlenségüket. Be az is bizo­nyosnak látszik, hogy bármily következménye, is legyenek a közös angol—szovjet ultimá­tumnak, katonai tekintetben Afganisztán esetleges megszállása a briteknek már nen jelent komoly hadászati előnyt. Anglia sorsa nem a Közelkoleten dől el mert az ottani helyzet csak függvénye más. távolabbi harctereken lejátszódó nagy esemé­nyeknek. Afganisztán — kemény dió Az afgánoknak pedig jó emlékező tehetsége vau. Az utolsó száz év története bizonyítja legbeszédesebben, hogy sem az orosz, sem ai angol befolyásból nem kérnék és független- légüket, ősi törvényeikéi és erkölcseiket a kö vetkező száz évben is védeni fogják a ve­szedelme» szomszédság befolyása ellen. A Ka hiber-hágőn ugyan már dübörögnek az ango! páncélosok H nem lehetetlen, hogy az angol légi erők is már indulásra készen állana! Kabul felé. Nem valószínű, hogy olyan könv- n .vedén sétálnak be az afgán hegyek közé mint Iránba. Az afgán hadseregnek is van­nak harckocsijai, harcirepülői és az afgár harciszeEcm bármikor felveszi a versenyt ím ősi ellenséggel. . . — f* -

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents