Keleti Ujság, 1941. október (24. évfolyam, 223-249. szám)

1941-10-05 / 227. szám

IS41- O KT GREU 5 AuraWs elpusztulását nemcsak a mí nagy Petőfink jósolta meg egyik versében C,,Miként, elpusztult Jeruzsálem, el fog pusz­tulni Ausztria“), han6m olyan ember is, aki­nek a szivéhez a császári ház é? usztria igen is közel állott: V. Ferdinand ' ztrák császár. Hírről az uralkodóról, aki Ferenc József elődje volt s akit a bécsi magyarellenes ka­matúi!» úgyszólván erőszakkal távolította, el az uralkodói trónról, azóta is azt tanítják, hogy uralkodásra képte’en, gyengeelméjű uralkodó volt. Az ujabbkori történelmi kuta. tásök m,a már kétségtelenné teszik, bőgj’ Ferdinand éppenséggel nem volt gyengeelmé­jű, azonban belátó, jó uralkodó volt, aki a monarchia népének elnyomásába soha nem egyezett volna bele El kellett tehát távolítani a helyéről, hogy a kiskorú Ferenc József ne­vében aztán a. minden népjogot, de főleg a magyarok jogait megtagadók ragadhassák magukhoz az uralmat. Ezek aztán vérbe foj­tottak minden szabadságmozgalmat, igy a ma­gyar szabadságharcot is. Tagadhatatlan, hogy V. Ferdinand testileg is, mint lelkileg is csökkent erőkről tanúsko­dott. Ezen nem is lehet csodálkoznunk. A Habsburgok hatalmi politikája sohasem tö­rődött az egészséges összeházasodással. Nem házasodtak össze idegen vérrel, hanem osak egymás között, hatalmuk növelése, vagy meg­tartása céljából. így aztán érthető, hogy Fer- dinándot születése után életképtelennek tar­tották, azt viszont ennek ellenére 82 eszten­dőt élt. aránylagos testi, lelki épségben. Ferdinand nevelésében igen nagy érdeme van az anyjának, nápoly-sziciiiai Mária Te­réziának, akiben igen sok vonás maradt fenn nagyanyjából Mária Terézia császár-király­nőből. Vigkedélyü, amellett polgárias gondolko- zásu nő volt, aki egyre hangoztatta, hogy nem tartja méltóságán alulinak, hogy az ura gazdasszonya legyen s annak miég a ruháit is rendbe tartja Gyermekeit meglehetősen szi­gorúan neveli. ■’’izennégy éves volt Ferdinand, amikor az nyja árván hagyta. Bár utána még két rnoü’ohát hozott a házhoz Ferenc császár. Ferdinánd az anyja emlékét többé nem felej­tette el. Tőle örökölte szívjóságát, egyszerű életformáit, kedélyes tényét és bizonyára azt. a tagadhatatlan nyár&polgári szellemességet is, amelynek — minden ezzel ellentétes rossz­indulatú magyarázat ellenére is — feltétlenül birtokában volt. Mert lehet-e másnak, mint józan tisztánlátásnak nevezni az olyan jól ki­fejlett kritikai érzéket, amelyet még fiatal­ember korában nyilvánított egy'z.'cerr a cama­rilla mindenható fejéve], Metternich :■ - mel­lárra; szemben. Társaságban, bizalmi emberei között a kancellárra került a szó. A fiatal főherceg egyszerre csak ezekkel a szavakkal fordult a társasághoz: — Az embernek a legerősebb testrésze az orra. Nézzék csak, Metternich hány év óta vezeti már apámat az orránál fogva és az még mindig nem szakadt el . . . Aki ennyire élesen látta a helyzetet s aki annak ennyire találó jellemzését, tudta adni. arra igazán nem lehet azt mondani, hogy gyengeelméjű volt. Amikor 1530-ban magyar királlyá koronázták, úgy határozott, hogy magyar nyelven fog a rendekhez szólni. A magyarellenes udvarnál természetesen nagy megrökönyödést váltott ki a főherceg döntése. Attól féltek, hogy nevetségessé teszi magát majd a rossz magyar kiejtésével. — Már pedig én mégis magyarul fogok be­szélni — mondotta — és pedig úgy, ahogy éppen tudok. A magyarok ebből meglátják jó- szándékomat és nem fognak kikacagni. Neki volt igaza. Olyan éljenzés fogadta Ferdinánd szavait, aminőre évszázadok óta perc marosvásdrhehj 40 perc Haq^vorad 125 perc Budapest REPÜLŐGÉPPEL A Macjyísr r. L MAIÉRT iéqijdratai vasárnap is közlekednek, Sóeiőre gondoskodjék h elvjfoglol ásró ftfátyás tkirsiiy-f‘ér 7 ««• Telefon: 35—96 nein vo]i példa. Oe new fs letetett, mert ép- századok éta nem hangzott el Habsburg ural­kodó ajlráről magyar szó. Az osztrákok a ,Jóságos” jelzővel illették ezt az uralkodójukat. Az újabban megállapí­tott tények sorozata, azt mutatja és igazolja, hogy Ferdinand igaz szívből örült, ha mások­nak örömet okozhatott s ha, csapa megelé­gedett vidám arcot látott maga köri:: A Met- temich-féle államtanács nem sok Italaimat hagyott a keze között, de annyi mindeneset­re megmaradt, hogy kihallgatásokat tartha­tott. amelyeken személyes válogatás nélkül fogadott mindenkit. Mindenkihez volt. egy jó szava és ha más nem, legalább annyi: „Majd megcsináljak!“ — és ilyenkor még külön vál­lon is veregette a kérelmezőt, hogy annál több bizakodást keltsen az illetőben. Az ak­tát átvette tőle. Az elintézés aztán már nem rajta, hanem az államtanácson múlott.. Még a Saját sérelmeit is félretette, ha ezzel jót, tehetett. Egyszer valaki az udvari vadá­szaton véletlenül meglőtte söréttel. Ferdi­nand nyomban kiadta az utasítást, hogy ne keressék, ki volt az illető. Máskor huszár- szemle közben az első és második sor közé ment be. Az egyik katona alatt megbokroso­dott a jó, nekiágaskodott és feldöntötte a császárt Kiséretc hamarosan felemelte az uralkodót. Szerencsére semmi baja sem tör­tént. Jókedvűen leporolta a ruháját és első szava ez volt: — Nehogy bán+ődása essék ennek a hu­szárnak! Egy Reindl nevű ember, volt tiszt, meg­őrült. merényletet követett el a császár ellen, anélkül különben, hogy Ferdinándnak komo­lyabb baja történt volna, csupán néhány hé­tig nyomta az ágyat. A merénylőt ugyan az őrültek házába csukatták, de Ferdinand már pár naPP&l a merénylet után még a beteg­ágyában igy szólt a főudvarmesteréhez: — Hallom, hogy annak a szerencsétlennek fia van, akiről bizonyára senki sem akar majd gondoskodni, amiatt a buta história miatt. Ezt a fiút én fogom neveltetni, gon­doskodjék ilyen értelemben. Ferdinand korlátoltságáról szántszándékkal terjesztett pletykákkal szemben igen érdekes egy német diplomatának 1836—ból, Ferdinand első tényleges uralkodási esztendejéből szár­mazó véleménye, amely szerint: ,,A császár, ha ugyan igen nyomós okokból tetteti is ma­gát. v' npen éppen olyan erős szellemi­leg r.-. ni, ennyire testileg gyönge,“ ,,t tekintetben is éles szeme volt és sok rr indent tisztábban látott meg, mint nagyhatalmú környezete. így például tisztá­ban volt azzal, hogy a magyar reformország- gyűléssel felvetődött magyar nemzeti ébredés a Habsburgokra még komoly veszedelmet fog jelenteni, ő, hogy magyar alattvalóinak örö­met szerezzen, szívesen elfogadta a reformpr- szággyülősnek a magyar nyelv előjogaira vo­natkozó követeléseit. De egyben máris meg­látta, hogy ezzel szembekerült a monarchia többi nemzeti elemeivel. — A magyarok íderánoigáínak — panasz­kodott ekkoriban az államtanács tagjai előtt _ ti meg amoda rancigálfok. Hát voltakép­pen mit akartok tőlem, mit tegyek? Ebben a sóhajtásban már bertnerejlik az egész 1018—i megoldatlan tragédia. S amel­lett azt is tisztán látta, hogy a nagy francia foriadalom kora óta vajúdó nép,jogok dolgá­ban nincs már joga annak az elzárkózó, dik­tátor! politikának, amelyet Metternich kan­cellár és Zsófia hercegnő. a bécsi Burg ártó san rossz szelleme, egyébként Ferenc József anyja, csorba, nélkü] akarjak fenntartani- Ezért volt hogy amikor a bécsi utca először mozdult, meg 1848 elején, Ferdinand (nem hallgatva az udvarra, — kiállott a Burg er­kélyére és onnan lengette meg a, forradalmi gondolatot jelképező trikolort, a fekete-vörös— aranyszínű zászlót. S ha talán engedig a sa­ját. feje szerint, cselekedni, sikerült volna, a fenyegető forradalmat, simán átvezetnie a re­formok útjára. De nem ez történt, Zsófia irigykedve figyelte, minő népszerűséget szer­zett a császárnak ez a zászlólengető gesztu­sa.. Már pedig az ö személyes politikájában nem illett bele az, hogy Ferdinand népszerű legyen a tömegek előtt. Dühöngve szaladgált fel—a.lá a Burg folyosóin és hangosan foly­ton ezt hangoztatja: „S ez akar osztrák csáe szár lenni’.“ Kierősz- olta a császári családnak Inn­sbruckba /aló szökését, hogy igy eltávolítsa Ferdinándot 3 lehetetlenné tegye hogy eset­leg az események irányítását ő vegye kezébe. Ekkor történt, hogy az. első magyar alkot mányoz minisztérium nevében és megbízásá­ból Innsbruckban megjelent Batthyány La­jos gróf miniszterelnök re Ferdinánddal alá­íratta azokat a törvényeket, amelyek a ma­gyar nemzet követeléséit foglalták maguk­ban: az úgynevezett április 11-i törvényeket. Annyi bizonyos, hogy történeti súlyú aláiráe volt ez. mert hiszen emiatt kényszeritette utóbb Zsófia főhercegflö kamiarillája Ferdi­nande! lemondásra, emla+t indult meg a ma­gyarok ellen az oroszokkal súlyosbított irtö- had járat emiatt végezték ki .a magyar tá­bornokokat s elsősorban az eüső magyar mi­niszterelnököt, emiatt, következett el a tizen­nyolcéves abszolutizmus * véle kapcsolatban Ausztria porosz, és oSaszországi veresége, A dolog vége az lett, hogy — Deák Ferenc szavai szerint. — „a rosszul begombolt mel­lényt“ elölről kellett, újra begombolni, Ferenc József mégis csak kénytelen volt ezekhez aa április; 11-t törvényekhez visszatérni és azok­nak szentesítés! napját külön törvényes ün­neppé- deklarálta. A császári család ezután egyidöre újra visszatért Becsbe. A kamarilla — nyilván azért, hogy Ferdinámdot végkép le­hetetlenné tegye a. tömegek szemében — miai- ctenáron arra akarta rábírni, adjon ki olyan parancsot a katonaságnak, hogy az lőjjön a népre, — Nem, nem lövetek az én bécsijeimre! — volt a császárnak emherbarátijag is, de még politikailag is igen megindokolt válasza,. Ez sem tetszett a kamarillának, amely erő­szakot és korlátlan uralmat akart biztosítani magának, Ezért felhasználta a. császárnak békés természetét és vágyát a csönd és nyu­galom után, végül is keresztülvitte az olmützi puccsot, Ferdinándnak a trónró] való lemon­dását. Ferdinánd eleinte kész örömmel ment. bele a változásba, de az utolsó percben va­lahogy mégis felébredt benne az ellenkezés szelleme. Erre aztán megint a jószivére apel­láltak azzal, hogy minő örömöt, okoz majd a lemondással unokaöccsének, Ferenc József­nek. Ezzel végkép leszerelt ál: az 55 éves uralkodót, főként, amikor mér felesége is sürgette a hatalomró] való lemondást. Anélkül, hogy valaki előzetesen is tudott volna, a legszorosabban vett bennfenteseken kívül a tervbe vett puccsról. 1848 december 2-án Ojüfczben végigjátszottak ári a játékot, amely utóbb annyi derék embernek, katoná­nak került életébe, akik felesküdtek az al­kotmányos királyra, V, Ferdinándra s most egyszerre megoldhatatlan lelki kétség elé ke­rültek, az alkotmányos királynak engedel­meskedjenek-e, vagy pedig a t.it.kcm császár­rá kikiáltott és -.miféle tényező által e] nem ismert, meg. sem koronázott fiatal Fe­renc Józsefnek? Maga a lemondási szertartás Ferdinándnak, előre megállapított formáktól való önkéntes és hirtelen eltérése következtében a remélt­nél sokkal bennsöségesebb és emberibb for­mát öltött. Amikor ugyanis felolvasták már a különböző lemondásokról szóló állami ok­iratot, Ferenc József az előirt ceremónia sze­rint oda.térdalt Ferdinánd elé, hogy áldást kérjen. Erre Ferdinánd az uj fiatal uralkodó fejére tette a kezét s a szertartástól eltérően ezekkel a szavakkal búcsúzott a hatalomtól és adta át az utódának: — Áldjon meg az Isten, csak viseld magád derekasan, az Isten majd megvéd téged. Szí­vesen tettem! Igaz, hogy utóbb kissé megváltozott ez a véleménye, mert évek múltán, amikor egy­szer újra találkozott Ferenc Józseffel s a?. ismét hálálkodni kezdett Ferdinándnak nagy­lelkűségéért, a volt császár azt felelte neki: — Hát -zó, ami szó, akkoriban rutul be— csaptak engem. Tte miattad vo|t :tr e^ész '• ezért nem bánom, hogy megtettem. Ferdinánd halálakor. 1875-ben egyes ma gya.r lapok nyíltan meg is Írták, a. császár utólag csakugyan megbánta hogy annak ide­jén olyan könnyen engedett a rábeszélésnek. Egyelőre, azonban valóban nagyon megköny- nyebbült. hogy lerázhatta magáré] a császár kodás gondjait Prágába vonult el a feleségé­vel együtt. Naponta kijárt gyalog sétálni és nem győz­te a környezetének eleget mondani' — Hej. most kezdők csali Igazi» élni! Sétái közben az egyetlen szenvedélye a* volt hogy pénzt osztogatott a szegények kö­zött A másik szenvedélye pedig a sok evés volt, hogy pénzt osztogatott a. szegények kö­vem a kapóséra füstölt hússal, meg a gom­bóc. K - a világ eseményeit továbbra is éles kritikai szemmel figyelte, arra, is v3n adat, Tgy például a solferinói híre? csatavesztés •bán bizalmasai előtt így nyilatkozott: — Ennyit azután én is tudtam volna A königgrärzi katasztrófa utam — amikor Ausztria elvesztette Velencét is — pedig éle­sen nyilatkozott utódja, politikájáról ég had­viseléséről: Oriile flîolfc marad hogy kedveli-e Önt a sors, ha nem teszi pró­bára, Vegyen azonnal osztálysorsjegyet és meglátja, hogy mennyi jut Önnek az összesen több mint tíz millió pengő nyereményből. Hiszás: o&cfőber IS. pwi^iaaiiwiwi-nwwi’ii —mu—muţi — Na, tartományokat aztán én is tudtam volna veszteni. A néhány találó megjegyzéstől eltekintve azonban sorsával megbékélte» élt tovább a prágai Hradzsinban .ez a békés emberpár. Ferdinándnak azonban már életében meg­lehetett az az elégtétele, hogy Ferenc József végül is arra kénytelenedet^ hogy megkösse a magyarokkal a kiegyezést és pedig ugyan­azoknak a törvényeknek az alapján, amelyek­kel annak idején Ferdinánd indította meg a magyar reformkorszakot.. . Az erdélyi mag:iotiszt* viselők is reformokat követe7 nek az OTI gyakorlatában Kolozsvár, okt. 4, Az Országos Társada. lombiztositó Intézet november 16-ikán tartja Budapesten, évi rendes közgyűlését-. Az ön- kormányzat közgyűlésén Miklóst/ László, az Erdélyrészi Magántisztviselők és Kereskedői, mi Alkalmazottak Egyesületének főtitkára töhb nagyfontosságu javaslatot terjeszt elő. Elsősorban kéri, bogy a székelyföldi baze- dowos betegei részére a Szováta fürdő mel­letti Bekecs J-etőn, szanatóriumot állítsanak fel. Ez a bely, amely 1069 méter magasság­ban van a tenger színe fölött, igen alkalmas a bazedowos betegek részére. Erdélyben két bazedowos-beteg gyógyintézet működik, azon. ban mindkettő a románok által megszállt ré­szen maradi, és egyelőre hozzáférhetetlen a. székelyföldi betegek számára. Miklóst/ főtitkár javasolni fogja erdóly. részi OTI-rendő’őkben az órvos-iisztviselői állások haladéktalan megszervezését és a fise. tések rendezését. A kolozsvári OTI rendelő- intézet számára pedig laboratórium berende­zését indítványozza. A laboratóriumot fel kell szerelni anyagcserevizsgáló berendezéssel', hogy a betegek ne kényszerüljenek más gyógy intézetekhez fordulni. Igen fontos az a javaslat, amely az öreg­ségi korhatár leszállítását szorgalmazza. A korhatár jelenleg 65 évben van megállapítva. Minthogy azonban a fizikai munkások átla­gos életkora 55—60 év, az OTt-nak secam: nagyobb megterhelést amúgy sem jelentene az. öregségi korhatár leszállítása. Súlyos sérelmet vél orvosolni Miklósy fő­titkár a. vénydijak eltörléséről szóló előter­jesztésével. A vénydijakat az OTI költség­vetésének egyensúlyba hozása érdekélven ve­zette be. Minthogy az önkormányzat, költség- vetési egyensúlya helyreállt s nyereséggel zár- ja évek óta költségvetését, a vónyá’ják to. rabbi kirovása tárgytalan. Miklóst/ főtitkárnak az önkormányzat koz. gyűlése elé terjesztendő javaslatai közül fi­gyelmet. keltő indítvány Kolozsváron létesí­tendő tüdőbeteg zanatorí/wm fek’.llitásdra. Kolozsváron és környékén az utóbbi évek 'so. rán erőteljesen feliépet nyílt tuberkulózisom járvány, parancsoló szükségessé teszi, hogy' Erdély fővárosa tüdőbeteg szanatóriumot kapjon. Erre egyébként minden lehetőség meg is ran, mert Kolozsvár városa tüdőbeteg - szanatórium felállítására 20 holdas telket ajánlott fel. Építkezések Men rosvásár-he 'yen . A nagy lakásínség, amely Ma.robváeirte- lyen is mutatkozik, arra. késztette a várost, hogy elősegítse az építkezést. A város több családi házat fog emelni közelebbről, a Nemzeti Bank kirendeltsége pedig bérralo tát épit,. A közintézmények közül most kezdték meg a.a Erdélyrészi Hangya Köz­pont székhazának felépítését, A székház haj- talanas területen, három emelet magasság­ban épül s a jövő év nyarára bésr il el. Az erdélyi szövetkezeti mozgalom központja itt fogja, végezni az egész Székelyföld ás Erdély többi részének gazdasági téren való megerősítését. Ferdiuán ::I és ® mafjyffir reforaulkorszalc ® ** t ® ; \ a á I IÎ.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents