Keleti Ujság, 1941. október (24. évfolyam, 223-249. szám)

1941-10-05 / 227. szám

1941. OK TOB EU 5 Babits-emlékek a pécsi ciszterci gimnázium régi onképzőköri jegyzőkönyveiben Jüf mondanak a nemrég elhunyt nagy költőről hajdani osztály­társai és rokonai? — Egy ismeretlen Babits-vers működése miatt lemond az elnökségről. A március 10-iki ülésen Babits „nagykörű el­foglaltsága. miatt“ mégis lemond az elnök­ségről és helyébe a rivális, Frank Tivadar kerül. Az önképzőkörben azonban továbbra is szorgalmas tagként működik. „Meren. gőhöz“ cimii veidet szavalja' és bíráló meg­állapítja: „Előadása színtelen, gesztusai szegletesek. Viszont egy WHáaife ülése«, a ,,Tetemrehiváls“-sial kapcsolatosan kiemeli a bíráló az érzelmes részek jól felfogott hang­ját. Október 6-ikán ő mondja a gyászbeszé­det, év végeié lé jádig elfogadják „Pünkösdi rózsa“ címűi versét és Martiális-forditásiaié. Az utolsó ülésen egy aranydijat kap, mint legjobb bíráló. A kis Babits Mihályt hatodikos korában érte a nagy csapás. Édesapja, fiatalon, 53 éves karában meghalt. Édesanyja vissza­megy Szekszárdin, Misi távoli rokonához özv. Decleva Bélánéhoz kerül kosztósdiák- nak. A József-utoa 8. szám alatti házban la­kik és Deeleváékmál igazi otthonra talál. Az özvegyasszony lányai kényeztetik, fia, Dé­nes, aki három évvel idősebb, készséggel se­gíti, amiben lehet. Ahogy a rokon emlékezik... Ezekről az évekről igy beszél Decleva Dé­nes dr. ny. ügyészségi elnök: — Babits Mihály lehangolt., szomorú ál­lapotban került hozzánk. Édesapja nyelv­rákban halt meg, szörnyű szenvedés után és a 16 éves fin hónapokig nem tudott sza- hadnlni a legmélyebb gyász sötétjéből. Egyébként is csendes, kevésszavu voit. Ha kérdezték felelt, de legszívesebben behúzó­dott közös1 szobánkba és olvasott. Mind­nyájan szerettük, pedig nővéreim sokat ve­sződtek vele, mert szórakozott volt, önma­gával nemtörődő, külsejét el Hanyagolt a. Egyizbe.r megtörtént, mégpedig télviz ide­jén, hogy egyik lábára húzott csak cipót és úgy ment az utcára. A nedves járdán vetie csak észre, hogy harisnyában van és restel­kedve '•'untordáit vissza. Vers H 30 éves érettségi találkozóra A ciesztcrei gimnázium egykori növendék cei 1931-ben tartották 30 éves iskolatársi alálkozójubat. Babits megígérte, hogy le­an Pécsre. Nem#jöhetett és az utolsó perc­len küldte a „Pécsi érettségi találkozóra“ íimü verset amely ezideig ismeretlen a útgyközönség előtt. Soős Nándor dr. rend- irfőtainiácsos, az egykori osztá'ytárs bocsii- etta azt rendelkezésünkre és az ailabbittk ián adtuk: Oroszország arca 1. A tatárjeilegü Hoszkovto. 2. Három évszázadon át germán ku túrón nevelkedett az uhr n nemzet Nem merek kössétek jönni, régi társak! Elit vártok?'Nem vagyok már az, akit vártok, Az már régen meghalt. Megfojtotta lassan a napok özönje, s, akt helyette ma, ha jöhetne, jönne, tán úgy néznétek rá, mint egy idegenre, ki jöttével megcsalt. Idegen léptekkel és meg.megbotolva jönne, mintha fáradt s kissé zavart volna, szomorú, vagy részeg. . Nem a régi fiú, aki álmatagon, de még friss szívvel ült körtetek a pádon, s a táblán át, mint egy fekete ablakon, a jövőbe nézett. Mint az álmodéra les a gonosz reggel . úgy lesett a jövő véres fellegekkel. Ki irt a táblára vad leckéket, melyek szünidőn is fájnak?- Ki hágott székébe a nyájas tanárnak: egy uj évszázadnak, egy zordabb osztálynak kegyetlen tanára? Ismeritek ti is ért a tanárt, aki mindenkit elválaszt s külün-külön tanít? S e szörnyű leckéket miktől a haj ritkul, a hát görbül a szem bágyadt-szomorú lesz.. s a lélek idegen s vén, mint az enyém lett.... '~bb nekem, jobb /nekem nem menni közzétek! Hadd legyek az nektek, aki voltam régen s nem ki ma vagyok, hogy bennetek még éljen aki nincs már sehol s aki... harminc évvel fiatalabb .. Ezen nevettek; de úgyis szomoritott versem: vigasztalást értő egy pohár csengessen, egy pohár pécsi bor. Sírva vigad, mondják, a magyar!Sötétben látszik meg a láng és esti csöndességben harsan ki az ének. így égnek, boruló élet-délutánunk mélájában, egyre szebben ifjúságunk emlékei s zenegenek ifjú fiunk-lányunk ajkán a fris évek. * (1931) Babits Mihály halálával nagyjelentőségű irodalmi borszak zárult le, amelynek ki­emelkedő képviselője vo'.t. Pécs büszke ar­ra, hogy a költő ébredező tudata ebben a városban bontakozott a teljesedés felé és ennek külsőségekben is jelét akarja adni. Mozgalom indult meg, hogy utcát nevezze, nek el Babits Mihályról. SőSDI SÁNDOR. Ptee, október 4. Ady Endre Erdély feűtdÜtte voit, Babits Mihláíy itt született a Dnmámtnioro, gyemralkfeorát fehórfalu, szel id- Vmmgşniaifen présházat emléke kisérte, közép­iskolás Pécsett volt, itt növekedett férfi- sorba, a Járás eisrteroei gimnázium pad jait koptatta nyolc esztendőn át, as Iskola önfcépzőböre számára irta első verseit, no­velláit, eJWben a városba*! temette el édes­apját és amikor csak tehette, eljött Pécsre, keresgélni a hegynek futó utcákon a kis Babits Misi lábnyomát. A költő szorosan összefort Péccsel, emléket állított neki , .Emléksorok egy pécsi uszodára“, az „Utca estefelé“, az „Isten kezében“ című verseiben és „Tímár Virgil fia“ cimü hatalmas regé- nyében, amelyben a lokál-holmit annyira pécsi, bogy a templom oltárképétől kezdve a kite házakig, áterihanó emberekig, minden­né, mindenkire ráSsmerhetünk. Babits Mihály édesapja Szekszárdról ke­rült Budapestre, onnam táblaibitóként Pécs­re. Három gyereke közül kettő ék ekkor, Mi­mt aMoor íratta a gimnáziumiba. Felkeres­tük az egykori diák osztálytársainak egyi­két, aki kitünően emlékezik a Ids Babits Mihályra. „Töprengő, csendes fiú volt Babits Misi“ — Csakugyan „kicsi“ volt — mondotta — legkisebb az osztályban. Eleinte eltűnt a tö­mött padsorok szürkeségéiben, de hamaro­san előrerukkolt, nnagárairámyitotta taná­rai, különösen osztályfőnökiink figyelmét. A legnehezebb kérdéseket, amelyekre senki­től nem remélt választ, hozzá intézte. Töp. rengő, csendes fiú volt Babits Misi. A játé­kokban alig vett részt. Kiválasztott barátja nem volt, egyformán szives volt mindenki­hez. Hetedikes korunkban tetszett neki egy Edit nevű polgárista lány. Úgy emlékszem, személyesen nem is ismerte, de — vers for. májában — levelet irt hozzá. Hetedikes, nyolcadikos karában az önképzőkör leg- ewMgialmiasaibb tagja, volt. Néhai Bitter Illés volt &» osiztáilyfomöfcünk, G-reksa Kázmér ■—-, aki később a zágrábhi egyetemen kapott katedrát — a magyar tanárnak. Ellátogatnak a ciszterci reálgimnázium­ba, hogy az onképzőköri jegyzőkönyvokben kikeressük az egykori, szorgalmas tag mű­ködése nyomát. Kühn Szaiiiszló, az intézet tudós-iguEgiatója készséggel bocsátotta ren­delkezésünkre az Összes idevonatkozó jegy­zeteket, dokumentumokat. Babits Mihály 1892—-93-ban járt a giar.- uáakua első osztályaiba és 1900—1901-ben tett, kitűnő eredménnyel, érettségit. Az osz­tályok magyrészében, szinjeles volt. Néhai la­tinból és vallástanból kettőse volt, magyar­ból mindig egyese, tornából pedig végesvé- gig hármasa. A ciszterci gimnázium önképzőkörében A jegyzőkön y veikből kitűnik, hogy Babits csaknem minden onképzőköri ülésen szere­pelt, Adódott alkalom, amikor ugyanazon ülésen szavalt, bírált és novellája is felolva­sásra került. Hetedikes korában először a „Pázmán lovag“-oí szavalta. A biţulat tag- lejtését esetlennek, hanghordozását hamis­nak mondja. Ugyanekkor elfogadják „Vi­szály a tanáösházban“ cimü elbeszélését. Máskor a „Szép Ilonkát“ szavalja, amikor ie előadásá t vön hatottnak mond ja a bíráló, viszont décséri azokat a részeket, amikor a leány hervadását ecseteli. Egyik ülésen Kiss József „Mese nagy csizmáról és a kis cipő­ről“ cimü versével lép hallgató: elé. de di­cséretet ezúttal se kap. sőt a bíráló azt ajánlja, próbálkozzék komikus versek sza­valásával, ott többre viheti Március 14-én „Vázlatok a nap lőrtéueréből“ címen tan előadást. Néhány héttel később el fogadják „Biró uram karácsonyestje“ ©imü elbeszélé­sét, amelyről a bíráló dicsérettel emlékezik meg. Különösen Kiemeli népies nyelvezeté­inek hibátlianságát és arányos szerkezetét. A záróülésen Gar.ty „Obsitos“-át szavalja és négy dijat nyer. Egy aranyat kap, mint leg- ssorgalimasabban működő tag, dijat nyer „Apró versek“ cimü fordításaival, „II. Rá­kóczi Ferenc“ cimii • balladájával és „Tíz év Erdély történelméből“ cimü értekezésével. Ugyanakkor a nyolcadikos Surányi Miklós is nyer dijat „A görög szobrászat főirá­nyai“ cimü munkájával Nyolcadikos korában Babits Mihály ugyancsak a legszorgalmasabb Szava,lója a körnek. Egyúttal i ifjúsági elnöke is, viszont Ónba a tanár-elnöke. Az elnökválasztást kétségkívül nagy harcok előzték meg. Egy Fiunk Tivadar nevű tanuló volt Babits el­lenfele. Babits fölényesen győzött, de hogy a továbbiakban mi történi, rejtély. Az 3901 március 7-ifki jegyzőkönyv szerint ugyanis Bafcite bejetentette, hogy a tagok lanyha A'ki tisztán alkarja látni, hogy az orosz birodalom egysége mennyire csinált önkény- uralmi álruha volt csupán, nemcsak Sztálin agyában, de a „nagy“ orosz cárokéban is, elsősorban azt vizsgálja meg, hogy Orosz­ország történetét milyen mély választóvo­nal osztja ketté két kiilöniböző részre; a germán és a tatár korsizakra. Közel négy­száz évig tartott az előbbi és nemsokára kétszáz éve leoz annak, hogy a második megkezdődött. Moszkva szivében talán még ma is. áll. egy kis templom, amelynek egészen furcsa neve van: „A fenyvesben lakó Krisztus temploma“. — Az eredeti fatemplomot a 13. századlbyn a Hurik nemzetségéből származó valamelyik herceg alapította. A herceg rabszolgákkal, mint gyarmatos tört előre északra*, a finn fenyvesekbe, amelyek akkor még egészen a mai Moszkváig húzódtak le. Annikor az északi Warjag hercegek leigáz- ták a Dnyeper, a felső Düna és az Dmen­tő környékén élő szláv népeket és az uj gyarmatnak Oreszország lett a neve, az Uralon inneni mai Oroszországhoz tartozó területek még messze túlestek az orosz fennhatóságon- Amit ma. Oroszország szi­vének nevezünk; a Moszkva folyó, nz Oka, a felső és középső Volga környéke és az egész Észak és Észak-Kelet abban az idő­ben finn testvéreink hazája volt. A vidéket pedig — hason! own a mai Finnországhoz — fenyveseik bontották. Csak a föld megmű­velése szorította ki az északi erdős régiót mai-helyére, de utolsó emléke még nra is ott áll a Kreml közepén: „A fenyvesben lakó Krisztus temploma“. Ahogy a 10. és 12. szá­zadban a szász császárság fokozatosan ke­letre nyúlva leigázta és genstuamizáilta a ven­deket, úgy terjeszkedett az «mez, helyeseb­ben akikor még' normann hercegek gyairma- tositása északra a finn erdős területekre. Éppen úgy, ahogy ma senki sem talál már szláv elemet az ezeréves vend fővárosban, Kottbusban, éppen úgy Moszkvában is már csak ez az egy kis templom hirdeti a finn, illetőleg a normáim eredetet. Amikor a tatárok elözönlötték Kelet. Európát, már nem Kiev volt, a nagyherceg­ség fővárosa, hanem Wládimir, a mai Moszkvától keletre. Az akkori Uj-Oroszor- szágban á szláv, normninn és finn vér keve­redett egymással éppúgy mint Oroszország, ban a.szláv és a germán. Ha Batúkáu hordája nem árasztotta vol­na el akkor ezt aiz országot, a mai értelem­ben vett Olaszország Poros /országhoz ha­sonlóan elgernianizáilódott volna és ma déli és délkeleti része Németországhoz, északi része pedig Finnországhoz tartoznék, lévén mindkét faj erősebb, mint a szláv. A sors azonban másképp akarta. A tatárok évszá­zadokig rabigában tartották az országot és Rurifc utódai a tatár kán zsoldosai lettek, aki Saráj.bain székelt a Volga mellett. Az eredeti Oroszország, helyesebben Ukrajna, Kiev és Nyugat nem maradt sokáig tatár uralom alatt. A későbbi gyarmatteniletek, a szláv-finái terület azonban két évszázadon át tatár uralom alatt maradt. Ez alatt az idő alatt fejlődött ki Moszkva és ez adja egyben azt a lényeges különbséget, mely az orosz és ukrán lélek, műveltség és kul+ura között fennáll. 1328-ban a Kreml felépítésekor lett a mongol világ’ székhelye Moszkva­I. Iván választotta 1328-ban Moszkvát a nagyhercegség székhelyéül és felépítette a Kremlit. Maga a „Kreml“ szó tatár ex»­NE SZÓLJ SZJSM nem fáj fejein! E közmon­dás csak képletes De tény az, hogy fejfájás, Ideges bántál inak. női gyengélke­dés stb. idején kitűnő gyógyszer az 1, 3 és 8 os- tyás dobozokban minden gyógyszertárban kapható ALCOC RATINE detü és várat jelent. Ettől az időtől kezdve híven lehet követni a moszkovita Oroszor­szág eltatáresodását. A tatár vérkeveredés és kétévszáziados uralom kiirtott és kiölt minden germán elemet és ázsiaivá tette az Országot, Ez a jelege a mai napig is meg­maradt.1 Amikor a 15. század végén megdőlt a tatár uralom, a régi Oroszország (Ukraj­na) litván és lengyel gyarmat, a moszkovita Oroszország pedig cári ország lett. A tatár kánok aramban mintaképei maradtak a cá­roknak egészen bukásukig — a, „vörös cár“ pedig méltó utódja Dzsingiszkáminak. Délen tartják 'magukat ai normann feje­delmek a 14. századig. A Kárpátok és a Dnyeszter között Halics vagy Galicia nor­mann és magyar uralom alatt fenntartja nyugati kultúráját. Évszázadokkal később látjuk ■ ínégegyszer felforrni a normann vprt az ukránoknak a lengyelek és törökök ellen vívott harcaiban. Két nagy hetmanjuk Bog­dan Chelmitzky és Mazeppa, késői utódai a legendás normann fejedelmeknek. Nagy Pé­ter cár apja volt az utolsó ázsiai jellegű uralkodó, de egyben a legnagyobb is, ő egyesítette Kievet és az ukrán földet Moszkvával. Ő volt Nagy Péterrel együtt a mai Nagy-Oroszország meglalapitój-i. De minden tatár és ázsiai erőszak ellenére sem tudták évszázadokon át kiölni az ukrán népből a germán csirát, mely ugyan sokszor óvsSázadokom át szunnyadt, de mindig új­ból előtört és csatlakozni kívánt, a nyugati kultúrához. Napoleon mondása volt; „Kapard meg az oroszt és kibújik a tatár“, ő talán az életből és saját tapasztalataiból ítél ;e mondta ki ezt az aranyigazságot, nem tudta még pon­tosan a történelmi tényeket, lévén ez akkor még — különösen arai Oroszországot illeti. — elég ismeretlen terep. De a történelem teljesen igazolta őt. Hogy mennyire nem tartozik Oroszország a nyugat-európai kulturközösségbe, art a mai német-orosz háború szörnyű leleplezései mutatják. A Szovjet nem tagudt.ii meg több évszázados tatár voltát, mindenütt ennek a romboló szellemnek pusztítását látjuk: a szabad életformák eltiprását és a magasabb civilizáció kiirtását. A mos'zkovitai-tatár szellemmel éles ellen­tétben áll évszázadok múltán is a germán vérű ukrán nép, mely 390 éven keresztül szíttá magáiba a germán alkotmányt, nyel­vet és egész életformát s az ma sem tagadja meg önmagát. Öntudatunkban tehát Oroszországot min­dig' csak belső szétdaraboitságában képzel­hetjük el: Moszkovia, mely évszázadokon át tatár uralom alatt volt s a végén azzá is lett és Ukrajnai, vagy Ő-Oroszország, mely ez­alatt szoros kapcsolatban élt az európai kul­túra keleti képviselőivel. KORBUSZ-LIPTHAY KURT MOZI-MOTOROK CAPITOL- mozgó: Leányvásáx. Fősz.: Bze- leczky Zita, Sárdi Jáno3, Kiss Manyi, La- tabár, Tompa Pufi, Bilicsi és Makiári. A film előtt: Magyar és Ufa vtlághiradók. Vasárnap délelőtt 11 órakor is vetítjük a Leányvásárt. Előadások 3 .5, 7 és 9.20-kor. EDISON-mozgó: Mata Hari. Gréta Garbo legcsodálatosabb alakítása, EGYETEM-mozgó: A falu rossza. Főszere­pekben: Dajka Margit, Greguss Zoltán, Somogyi Erzsi, Somlyay Arthur, Rózsahe­gyi Kálmán. Műsoron kivül a legújabb hír­adók. Előadások kezdete 3, 5, 7 éc negyed IC órakor, RIO-mozgó: Budai cukrászda. Fősz.; Ferczei Zita. Gázon, Kabos. Vasárnap d. e. 11 óra­kor matiné: Tarzan győz. ROYAL-mozgó: Asszonyok a börtönben. Fő­szerepben: Francis Carco, Vivian Romance, Renée Saint-Cyr, Előtte Magyar- és Luce hiradó. Előadások kezdete: 344, %6, %S és fél 10 órakor, URANIA-mozgó: Egyetlen éjszaka. Fősz,: Pierre BJanchar és Renée St. Cyr. Vasár­nap d. e, fél 12 órákor matiné: Táncolj és szeress c. filmmel. JÓ ÁRU ÉS JÓ HIRÜETÉS ALAPJA A JÓ ÜZLETMENETNEK

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents