Keleti Ujság, 1941. október (24. évfolyam, 223-249. szám)

1941-10-05 / 227. szám

194l> OKT OBEU 5 Október 12-íkén tesz a kolozsvári Ferenc József Tudómé nyegyetem ünnepélyes évnyitója KtdáMádr, oífc 4. Az egyetemi épShd Ja­vítóéi Bwmkálatelhiak elhúzódása. m4tót a?, egyetrm kapui «*& a jövő Hét, elején nyil­unk mag * badlgatólc Az ümncpétyes év­nyitó, mint már eSSwűeg is közöltük, október 12-ikén 'Hétben tói 12-kor 'lesz a Mátyás Ki­rály Diétííáz dfetteTmébrr. A megnyitó előtt dBteJőft fiz érakor a Szent Mihály templom­ban, a Farkas ntetó református templomban, az evangélikus és tér, unitárius templomban üwnepélyeK iebenlfcieztelef lesz. A megnyitó ünnepségen málmósi Bartók- György őr. az előző rektor ismerteti először ez eTmuJt egye­temi év eseményeit, Utána Szentpél ery Zsig- Bwmd őr., az nj rektor tartja meg rektori fflékfoglaÜóját. végül 'Gyulai Zoltán őr. a ma­tematika és természettudományi kar eaévi dékánja szól néhány szét a® ifjúsághoz. ŰL MCibz&tj Hrs>MG A zsidókérdés távlatai Felszentelték Marosvásáihelyen a „Repülőgépet Erdélynek" mozgalom által vásárolt hat repülőgépet Marosvásárhely, ofct. 4. Országszerte isme. retee már a Horthy Miklós kormányzó nevét viselő repülőalap mozgalom. Hasonló mintára szervezték meg a Szókelyföldön a. niarosvá- sárhelyi sport egyesület agilis vezetői a „Re­pülőgépet Erdélynek“ cimü mozgalmat. Ez a hazafias mozgalom még a tavaszi hónapok­ban indult el nagyjelentőségű útjára A lel­kes vezetők már is örömmel azt állapították meg, hogy nem csak a városok, do a falvak népe is habozás nélkül teljesítette a mozga. lommal szembeni hazafias kötelességét. A ve- *10 egyéniségek fáradságot nem kiméivé mindent elkövettek, hogy szándékuk elérje azt á sikert, amelyet "álul kittietek; Remé­nyeikben nem csalódva már is gazdag ered­ményeket tudnak felmutatni. Rövid idő alatt várakozáson felüli akkora összeg összegyűlt, hogy a hatalmas összegből már meg is vásá­roltak, hat repülőgépet. A gépeket szállító gyár az első három gépet már le is szállítót, ta. Felszentelésük csütörtökön délelőtt történt meg egy időben a sport egyesület tulajdonát képező marosszentgyörgyi repülőtér felszen­telésével. A délelőtti órákban gépkocsik hosszh sor­fala indult el az ünnepség színhelyére. Egy. házi, katonai és polgári élet reprezentánsai is ott szorongtak az egy begyült tömeg sorfalai előtt. A város részéről dr. Májay Ferenc pol­gármesterrel az élen teljes számú küldöttség jelent meg. Emelte az ünnepséget még az a körülmény is, hogy a Magyar Film Iroda munkatársa Nagy László és az országosan közismert kiváló fényképésszel az élen Ba­logh Rudolffal felvételt készített a filmhíradó számára. Délben 12 órakor Máriaffi Lajos az NSE elnökének neje avatta fel a virágokkal tele szórt gépeket. Beszédek elhangzása után dr. Kovács László ügyvezető elnök a növen­dékekkel az élen bemutató repülést ndthk a megjelent közönségnek. A gépek a kivonult iskolás ifjúság sorfalai között emelkedtek a magasba.. Az ünnepséget diszebéddel zárták be. Halálro ítélt a Csíkszeredái törvényszék két fosztogató cigányt Csíkszereda, október 4. Az utóbbi időben » csíki falvakat egy oigánybanda fosztogat­ta. A rabló banda tagjai: Kalányos Géza. Balás Rafael és Kalányos Miklós csütörtökön kerültek a Csíkszeredái törvényszék rögtön- ítélő bírósága elé. Az ügyészség Kalányos Gézát 7 rendbeli az elsötétítés ideje alatt elkövetett, másik két társát pedig öt rend­beli, ugyancsak az elsötétités alatt elköve­tett lopással vádolta. A törvénuszék Káló. nyos Gézát, és Balás Rafaelt kötéléttali ha­lálra, Kalányos Miklóst pedig négy esztendei fegyházra ítélte. A biróság kegyelmi tnnác-s- csá alakult át és mind a lcét halálraítéltet kegyetemre terjesztette fel. Legolcsóbb! PCSIEN Legjobb szórakozás: a MONTE CARLO dancing bárban, Teréz-körut Î5- Műsor! Raggogö fáit cgöriftk! JÓ ÁRU ÉS JÓ HIRDETÉS ALAPJA A JÓ ÜZLETMENETNEK As (dábbi tanulmány a Has Reich szepteniber 28-îki számában jelent meg. Szerzője dr. Hohberg, az aj Né- irrt ország történelme birodalmi kuta­tóintézetének tagja, a kérdésnek ki- vrijó ismerője. As európai zsidókérdés szempontjait közös nevezőre hasé né­met cíJláspoot közelebbi ismeretére kö­zöljük dr. Hohberg időszerű sorait. Az évfordulók kerek számai ritkán jelölnek meg valóságos történelmi korszakokat.. Annál különösebb az a végzetsaerüség, amely a fran­cia köztársaság összeomlásét . 1.040 nyarára tette, épp amikor a nagy francia, forradalom emléknapjának ünnepségei kellett volna kez­dődjenek. A .tervbevett ünnepségeknek el kel­lett maradniok, mert az összeroppanással el­vesztették értelmüket. Az emléknapokat a forradalom ellenlábasai gyakran fordított elő­jel szerint ünnepelték meg, . aszerint, amint ama történekei; esemény pozitívnek, vagy ne­gatívnak megítélt, történelemformáló ereje el­enyészett. Az 1940. évi összeomlás azonban több volt, miiint aa inga visszalengő«: ezzel mér egy uj történelem fon 11 á'l ó hatalom és egy u.j időszámítás jelentkezett: a német forra­dalom kezdte meghatározni Európa sorsát. Az uj Németországnak a zsidókérdésre adott feleletét a, túloldalon mint az, emberi és a polgári jogok legszélsőségesebb ellentétét fogták feli, amire a köztársaság felépül. Ép­pen ezért üt meg a kérdés fejtegetésében az. ideológiai ellentét élessége* s bár a kérdés anyagi jelentőségét gyakran le is becsülik, az mégsem egyedül döntő jelentőségű. A német álláspont mégsem az ellentétből szó,írna,zik, saját törvényei után igazodott. Aem ö fran­cia nemzetgyűlés 1791 szepteniber 27-ikén tartott ülésén hozott emancipációs törvény példáját követte a régi jogállapot formasze- rint való megszüntetésével, hanem az történt, hogy a zsidókat gyakorlatilag kirekesztette a nyilvános életből. S eltekintve egyes kivéte­lektől, amelyeket egyes zsidók különlegesen kriminális magatartása okozott, a zsidóktól az állampolgárságot nem vonták meg, A kívülálló egyes jelenségekből mindeneset­re arra következtethet, hogy a németországi zsidó-politika „ középkori ghettó feltámasz­tását célozza. A zsidókat települési közössé­gekben fogják össze, főkoimányzóságokban és zsidómegyedekben, amelyek a csalódásig ha­sonlítanak a középkori ghettókra és akárcsak azok, külön önkormányzattal rendelkeznek. A középkorban tavábbá tilalmak is állottak fenn a személyes és még inkább a nemi érintkezésre a zsidók és a nemzsidók között. £ akarc-sak akkor, mély világnézeti szakadék választja ej a zsidóságot az államalkotó néptől. Ezeknek a részleteknek hasonlósága mellett azonban a németországi zsidó-politikát gyökerében más szellem irányítja. A középkor magas falakkal kerítette körül a zsidókat, de nem zárta ki őket. A hi telin ii vetetek kel sokszorosan Is meg­hagyták nélkülözhetetlen szerepüket a gazda­sági életben s ennek révén a zsidóság szembe­tűnő politikai erőtényezővé vált. A mai zsidó­politika a zsidóságot sem a gazdasági életben, sem, a világnézet birodalmában nem engedi tarfósabb'szerepléshez. Az, hogy a zsidóságot piHamtnyUag gheffószerii zsidón (gyedekbe különítik el, csak elöleges átmeneti intézke­dés. A végcél a tökéletes területi elkülönítés: a zsidók eltávolítása Európából. Ami a kö­zépkorban egy maradandó rend alkotóeleme volt, ma mindössze az uj célok felé vezető ni egvjk állomása. Mi t<»há{ ma nemcsak a zsidók emancipá­cióját szüntetjük meg. hanem egyúttal az ide­jét multa középkori toleranciát is. Nincs ugyet/nis semmi értelme annak, hogy az eman­cipáció mellett, vagy ellen, vitázzunk, ha n bőrünkről van. szó. Ma sokkal alapvetőbb kérdések vetődnek fel, mint valaha. Az a tör­ténelmi távlat, amelybe a zsidókérdést most beállítva látjuk, sokkal mélyebbre nyúlik visz. sza, mint 1791; vissza nyúl a. régi római bi­rodalom korszakába, amikor a zsidókat elő­ször tűrték meg Európa területén. Nemcsak az utolsó évszázadok fejlődéséből tevődik ösz- sze. a problémában benne foglnltattk az év­századok óta lappangó veszedelem.. Ez pedig már abban a történelmenkivnliségben, amely­ben a francia forradalom a szájhagyomá.ny- • nyal szakított, hanem egy sokkal mélyebb történelmi mélységbe való áttörésben, aminőt a múltban nem ismertek. S minkej mg nem­csak a keresztény-nyugati történelem évszá­zadai, de a mi fajunk évezredei is köteleznek. Európa népei önvédelemből ismételten a szétszórás radikális fegyveréhez nyúltak a zsidók tultengése elten. Ahol a zsidók valaha is behatoltak egy népbe, egzisztenciájuk rö­videsen kérdéssé nőtt. A német nép különös sorsa volt az, hogy a középkor vége felé nem oldhatta meg olyan egységesen, a zsidókérdést, mint ahogy az például Angliában, Fraoeie­«mszágöan és Orosaarszágban történt. A bi- rodaiom egyes városairól és vidékéiről aligha leszakadó, hosszú lánca a zsidó terjeszkedé­seknek igazolja, hogy a német, nép ösztöne nem volt kevésbé gyengébb és mint min­denütt, tiltakozott a zsidók toleranciája ellem. És csal; a birodalom szétforgácsáRsága aka­dályozta meg Németországban, a hasonló meg­oldást és kényszeritette a német népét arra, hogş/ még néhány évszázadon át gyűjtse ta­pasztalatait a zsidóságról, hogy mást azok- nak birtokában alkalmas legyen a zsidókér­désnek egész Európára érvényes megoldására. Jellemző, hogy a zsidókérdés félgönyölitése a francia forradalomban a német Elzászban kezdődött, ahol is a parasztok 1789. augusz­tusában a zsidók házait megostromolták ás a kizsarolt adósleveleket elégették. Mégis, a francia nemzetgyűlés 1791. szeptember 27_én tökéletes tájékozatlanságban a kérdés mélysé­gét illetőleg, a nép akarata ellenére ruházta fel a zsidókat az összes polgári jogokkal. Az elszászi képviselők már a következő napon“ az elszászi nép nyílt forradalmával fenyegetőz­tek, ha nem enyhítik a zsidóknál lévő adóssá­gok terheit. A'lapjrlmn véve a nemzetgyűlés sem járt, nagyobb körültekintéssel, mint egy. néhány elszászi főnemes, akik beengedték a zsidókat a maguk birodalmacskáiba és zsák­mányul dobták oda a, népet. És amíg a régi jogrendben legalább bizonyos korlátok közé szorították a zsidókat, most minden ajtót megnyitottak előttük. A franciaországi zsidóemancipáeió 150 esz- 1 ende je a zsidókérdés történetében azért nyer mindig különleges jelentőséget, mert ebben a korban fejlődött ki a zsidókérdés •nagysága és élessége s az most már általános európai elrendezést követel. És mert a francia példa a többi európai népek számára irányadó volt, nincs ma nép Európában, amely a zsidókat meg ne ismerte volna. Ebben rejlik, természe­tesen negativ értelemben, 1791 szeptember 27_ nek történelmi jelentősége. A történelmi ta­pasztalatok azóta bebizonyították, hogy a zsi­dóknak adott, polgári könnyítések egyáltalán nem hozták magukkal az elvárt erkölcsi ja­vulást. A politikai éllet elzsidósodásához épp azok a zsidók járultak hozzá a. legbaljósla, tubban, akik maguk buzgón asszimilálódtak. A zsidó állampolgár tipikus karakterjellegze­tességeinek ugyan más volt a színezete, alap­jában véve mégsem voltak mások, mint a ghettózsidóké. A zsidóság minden saját ter­melő tevékenység nélkül, jól értett az idegen eszmék Hbánydszásáhos és mint kereskedő és mint alkusz beszivárgott a parlamentáris rendszer politikai pártjainak birodalmába. Anélkül, .hogy bármely, pártnak eladta volna magát, a zsidó (ih’am polgár minden pártban benne volt és párthatárokon, országhatárokon túl fenntartotta a maga kapcsolatait. Ismere­tes, hogy a XIX. század nagy német politikai pártjai között egy sem volt, amely zsidó köz­reműködés nélkül keletkezett volna. Annak révén, hogy a háttérben maradhatott és hogy a felelősség nyílt vállalásától távol tarthatta magát, a zsidóság az állampolgári jogok ere­jével afféle névtelen, hatalommá fejlődött, amely a politikai élet igazi ura akart lenni, A zsidók polgári feLszabaditása számukra csak eszköz volt az uralomhoz. Ahelyett, hogy az államalkotó néphez közeledett és abban be­leolvadt, volna, amint azt az emancipáció szel­lemi bábái vélték, a zsidóság megőrizte faji átlagát, és idegen rétegként terjengett a nép fölött, miközben a polgári jogok szinleges gyakorlásában a parlamentáris rendszert ügyesen tudta kihasználni a maga érdekeinek szolgáltaiéban. Ennek a zsidó idegenuralomnak keletkezése késztette a modern nacionalizmust a faj elmé­let felvetésére> Ha a forradalmi idő francia nacionalizmusát a zsidók és a négerek felsza­badításában a középkori universakismus hatá­rozta meg, a német romantika felébresztette a népek történelmi, . nyelvi és művelődésben különállóságának öntudatát, A francia köz­társaság eredetileg univerzális állam volt, mig az. u.j Németország ezzel ellentétben — akárcsak Itália — nemzeti állommá vált. A zsidókérdés kifejlődése azt a következményt hozta magával, hogy a nemzeti gondolat an­nál élesebben kifejeződött. .4 nemzetnek, mint kulturközösségnek ideájához társult a testi- lelki fajközösség gondolata. Mert a kikeresz­telkedett és az asszimilált zsidót csak a faji különbség határolja el. Egyidejűleg azonban a látótér is kiszélesedett és a modern, antisze­mita nacionalizmus felismerte az egészséges népek közösségét a zsidóság ellen viselt népi önvédelmi harcban. Európa nem csupán egy különböző népességekből összerakott mozaik, hanem a rokon faji erőkből alkotott szerve­zet, amellyel a zsidóság gyökerében idegenül áll szemben. Európa a maga nagyon tőkéiét« és mégis egységes tagozásáva! lényegesen más fokozatot jelent, mint a valósággal kaotiku­sán szintezett Amerika, Ezeknek belátásával az európai államrend- vezető gondolata abban összegeződik, hegy ál­lampolgár csak a fajtabéli, az pedig csak «z lehet, aki azonos vagy rokonfajta vérből szár­mazik. Hogy a zsidók képesek lesznek önálló nemzetet alkotni és külön állompolgárságot szerezni, azt maguk bizonyíthatják be majd azon a területen, amelyet számukra kiutalnák. örökre vége van annak az állapotnak, hegy a zsidók Európában, idegen nemzetek közötti szétszórtságban többé álampolgársággal bír­hassanak. Hómon miniszter köszöneté a kolozsvári Szinpártoló Eqyesületnek Kolozsvár, október 4. A Szinpártoló Egye­sület a mult holnapban tartott közgyűlésén iidvijzlő táviratot küldött Hóman Bálint dr. vallás- és közoktatásügyi miniszternek. Dr. Jelen Gyulához, a Szinpártoló Egyesület el­nökéhez, a miniszter ma a következő távira­tot intézte: „A Kolozsvári Szinpártoló Egyesületnek Kolozsvár visszatérte utáln tartott első köz­gyűléséről küldött, jóleső távirati üdvözlést, őszintén köszönöm. Isten bőséges áldását kí­vánva az Egyesület hazafias működésére kérem, hogy a kolozsvári Nemzeti Szánházat a jövőben hathatós támogatásban részesítem szíveskedjék“. 4-m ________* ./ókarban hétszázpengö ţoi, egyéb márkás zon- gorák, pianinók feltűnő olcsón legcsekélyebb * részletre is. — Budapest, Rákóczi-ut ötven. Zongorateremben. Tanügyi kinevezések Budapest, október 4. (MTI). A m. klr. vallás- és közoktatásügyi miniszter Nagy Jenő kolozsvári, Kegyes István nagyváradi. Kovács László nagyváradi. Purman Dezső dési, Csilcser Ernő számos újvári, Faragó Alfréd nagyszalontai, Schneider József azlatmámémetii állami gimnáziumi ideigle­nes rendes tanárokat az állami középiskolai és velük egy tekintet alá eső többi tanár részére megállapított és a VT. fizetési osz­tály első fokozatának megfelelő 12. fizetési fokozatban, Jaklowszky Dénes nagykláxolyi, Tarján Kristóf dr. gyergyószentmiklési és Diószeghy László nagyváraid állami gimná­ziumi rendes tanárokat a VI. fizetési osz­tály 2. fokozatának megfelelő 11. fizetési fokozatban. Nagy Gyula naszódi, Baktay Albert gyeigyószentmiklósi és Deák Gyula dési állami gimnáziumi ideiglenes rendes ta­nárokat a VI. fizetési osztály 3. fokozatá­nak megfelelő 10. fizetési osztályban kine­vezte. ■III. -UJn. ■.muu■ Magyar testvéreiden segítesz, ha a Magyar Vöröskeresztet támogatod! A fftfiijtés napfa október 4. és 5.!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents