Keleti Ujság, 1941. október (24. évfolyam, 223-249. szám)

1941-10-04 / 226. szám

1941. OKI O B£ R 4 „Sje»* évre s*óló - ▼alágVörVénelmi döntési kell kiharcolnunk f‘ Hitler reirpr ős kancellár nag^jelentős ?qli tes*éJel mondóit a birodalmi Véli segélyakció megindítása alkalmából ——WB——WByuyjiiL^IJIIUHIIIIIP miimuwibmiimmbbmmmwbsbwhi DRAMA MOZGO MAI KEZDETTEL az Ínyencek csemegéiét, a fráncia filmek gyöngyét mutatja be. EGYETLEN ÉJSZAKA KELLERMANN világhírű regénye. ..a férti belép az asszony életébe, hogy „egyetlen éjszaka“ fellobbanó érzései és emléke kisérje élete végéig a világhirü művésszé lett rajongót,. E film cselekményét minden ember átélteT Főszerepben: Píerre BLAPKCflAR és Renée *5". í YR. A filmben elhangzó hangversenydarabok Beethowen, Liszt, Chopin, Ber­lioz műveiből vannak összeállítva. Számozott he yek telefonon is meg­rendelhetők. Telefon: 27—42. — Vasárnap d. e. 1h 12 órakor Matiné olcsó helyárakkal. Minden jegy 66 fillér. Bemutatásra kerül Táncolj és szeress. Berlin, okt. 3. A Führer a® IMI—42. évi háborús téli segélyakció megindítása alkalmá- ból rendezett nagygyűlésen pénteken beszé­det mondott. Kijelentette, hogy beszédének n&m az a célja, hogy választ adjon azoknak az állam­férfiaknak, akik nemrégen csodálkoztak azon, miért hallgat olyan régóta. Az utókor majd mérlegelni fogja és megállapítja, hogy minek volt. több súlya ezekben' a hónapokban: Chur­chill ur beszédének-e, vagy az ö, — a Füh­rer — a cselekedeteinek. A Führer a továb­biakban hangsúlyozta, hogy rendkívül nehéz volt neki résztvennie ezen a nagygyűlésen, mert a keleti arcvonalon a megindított had­műveletek során éppen most alakiéi ki egy uj hatni inas eredmény. „48 óra óta — mondotta — ismét gigászi méretű hadművelet folyik. Ez a hadművelet hozzájárul az ellenfél szétzúzásához“. A Führer ezután rávilágított arra, hogy sohasem törekedett háborúra. „Egy azonban bizonyos volt — hangsúlyozta — mégpedig az, hogy mi semmi körülmények között sem akartunk lemondani a német szabadság heiij- reállitásáról és ezzel együtt a német fellen­dül 'ş nclulny előfeltételéről. E szempontok figyelembevételével igen sok javaslatot, tet­tem a világnak. Bármennyi bókeaján latot tet­tem ennek a világnak, javaslatokat a leszere­lésre, javaslatokat az ésszerű, uj gazdasági rend békés megteremtésére, valamennyit elve­tették. Lassanként azonban mégis sikert!lt ne­künk több évig tartó békés munkával nem­csak a belső nagy reformmunka véghezvitele, hanem a német nemzet egyesítésének meghűli- S tása a Nagy Német Birodalom megteremté­se. Ebben az időben sikerült nekem több szö­vetségest szereznem, élükön Olaszországot, amelynek államférfijához engem személyes szoros és benső barátság fűz. (Élénk tetszés). Japánhoz fűződő kapcsolataink is egyre job­bak lettek. Európában azonban tavasz óta több nép és állam viseltetett irántunk változatlan rokanszenwel és barátsággal, igy első­sorban Magyarország és néhány északi állam. Ezekhez a népekhez mások is csatlakoz­tak, de sajnos az a nép nem csatlakozott, amelyért eleiemben a legtöbbet fáradoztam, meg pedig a brit. Nem azért nem tette ezt meg,, mintha az angol népe miatt a m iga összeségében felelős lenne. Néhány olyan ember van ugyanis, aki elvakult gyűlöleté­vel szabotált minden olyan kísérletet, amely megegyezésre vezetett volna. Ezeket a nem­zetközi világeilenség támogatta, amelyet va­lamennyim-ismerünk, azaz: a nemzetközi zsidóság.“-,Işy, akárcsak 1914-ben, elérkezett a« a nap, amikor meg kellett hozni a kemény döntést. E döntés elől semmiesetre sem riad­tam vissza. Egy dologiban, ugyanis bizonyos voltain: ha ezt az angol barátságot nem le­hetett megszerezni intézkedéseimmé! és elő­zékenységemmel, akkor ez a jövőben som szerezhető meg és igy- nem marad más ut, mint a harc. Ebben a/, esetben hálás vagyok * sorsnak, hogy ezt a háborút én vezethe­tem. (Hosszantartó helyeslés).. Az. a mew- győződésem, hogy ezek közül a férfiak fcö- aiil tényleg eggyel sem jöhet létre semmiféle megegyezés. Azokban a hónapokban, amikor megegyezés létrejöttén fáradoztam. Chu-- chifl ur állandóan csak egyet hangoztatott: Háborút akarok! Most megkapta. Megkap­ták azok az us-zitói is, akik azt mondták, hegy kedvükre való bábom jön. Azóta periig folyik a harc az igazság és a hamisság kö­zött és mint mindig, ez a harc végül is az igazságnak hozza meg a győzelmét. Ez más szavakkal annyit jelent, akármit hazudnak is össze a brit propaganda, a nemzetközi vi- lágzsidóság és demokratikus segítői, a tör­ténelmi tényeken . nem fog változtatni. A történelmi tény pedig az, hogy Né­metország most már két év óta egyik ellenfelét a másik után terítette le.“ (Viharos tetszés.) „Mindjárt az első össze­tűzés után uibói kinyújtottam a kezemet. Azonnal visszautasítottak és azóta meg­győződtünk róla, hogy a háborúra uszító Churchill és uszálya minden tőlem szárma­zó bék-oívjánlfttot azonnal felhasznált aninat kijelentései«, hogy ez a mi gyengeségünk bizonyíték a. Ezért felhagytam vele, hogy mégegyszer kísérletet tegyek ebben az irány­ba». Kiérlolődött bennem az a meggyőződés, hegy itt csak egy egészen világos döntést lehet Mlmootai, még pedig a legközelebbi száz évre szóló világtörténelmi döntést. Mindig arra törekedtem, hogy a háború terjedését korlátok közé szorítsam és ezért 1939-ben elhatároztam, hogy elküldöm mi­niszteremet Moszkvába. Ez érzelmeim igen keserű leküzdésével járt. Megkísérel tem, hogy itt megegyezésre jussunk. Önök tudjták a legjobban, milyen becsületesen betartot­tam ezeket, a köteiezeteégeimet. Sajnos, _ a másik részről kezdettől fogtva nem tartottak magukat a megegyezéshez. Ezeknek a meg­állapodásoknak a következménye árulás lett, amely elsősorban felszámolta Európa egész északkeleti részét. Amikor azonban hétről- hétre jobban éreztem, hogy Oroszország most már elérkezettnek látja az időpontot, amikor ellenünk fellépjen, tisztázni akartam az egész problémát és ebből a célból annak idején meghívtam Molotovot Berlinbe. Az önök előtt is ismert négy feltétellel állt elő. 1. Németországnak bele kell egyeznie abba, hogy Szwjetorosizország felszámolja Finn­országot. Nem tehettem mást, mint hogy megtagadjam hozzájáimlásomat. A második kérdés az volt, vájjon a német garancia Szovjet Oroszország ellen is megvédi Romá­niát1! Itt Is ragaszkodnom kellett, megtett ígéretemhez. A harmadik kérdés Bulgáriára vonatkozott. Molotov szovjet helyőrségeket követelt Bulgáriában. A negyedik kérdés a Dardanellákra vonatkozott. Szovjetoroszor- szág támaszoontokát követelt a Dardanellák mentén. Ha Molotov ezt most le alkarjai ta­gadni, ezen nem kell nagyon csodálkozni. Ő felállitotta ezeket a követeléseket, és én visszautasítottam azokat. A helyzet már má­jusban odáig fejlődött, hogy nem lehetett kétség afelől, hogy Szov.ietoroszország az el­ső alkalommal nekünk akar esni. Akkoriban hall eatnőm kellett, nem beszélhettem, mert ha csak egy szót is elejtettem volna, ez Sztá­lint a legkevésbé sem ingatta volna meg el- há.tároizáásában, de megfosztottam völniai ma­gam.. a meglepetés lehetőségétől, amely mint fegyver a kezemben volt, (Helyeslés.) Ezért még akkor is hallgattam, de mos már vég­kép elhatároztam, begy magam teszem meg :»z első lépést,“ ,,Itt ma kijelentem, hogy ez volt etetem ed­digi legnehezebb elhatározása, mert minden ilyen lépés olyan kaput tárt fel, amely mö­gött csak titkok rejtőznek. Junius 22-én reg­gel megindult tehát a világtörténelem e leg­nagyobb harca. Azóta mintegy három és fél­hónap telt el és most itt mindenekelőtt azt a megállapítást tehetem, hogy azóta minden tervszerűen folyt. (Viharos helyeslés). A né­met, hadvezetőség ez alatt az egész idő alatt egyetlen pillanatra sem engedte ki kezéből a cselekvés törvényét. Csak egyetlen raegálle- pitóst kell itt tennem: Nem-csalatkoztunk a tervek helyességéiben és vem csalatkoztunk a német katonák páratlan történelmi bátorsá­gában és nem csalatkoztunk fegyvereink jó­ságában sem. Egy dologiján azonban mintha esa la t koztunk volna. Fogalmunk sem volt ar­ról, milyen gigászi előkészületeket tett az el­lenfél Németország és Európa elten és milyen hallatlan nagy veszély fenyegetett, amelyet ez alkalommal hajszálnyival megelőztünk. Ez a veszély nemcsak Németországot, hanem Euró­pát is megsemmisítéssel 'fenyegette. Ezt ma itt bátran elmondhatom. Ezt csak ma juttathatom kifejezésre, csak ma szabad kijelentenem, mert ez az ellenfél már megtört és soha sem- emelke­dik fel. (Percekig tartó tomboló éljenzés). Itt Európa elten olyan hatalom tömörült, amelyről sajnos, a legtöbb embernek fogalma sem vek, sőt sokaknak még ma sincs. Ez má­sodik Pzsingisz kán-roham lett volna. Első­sorban a mi német, katonáink bátorságának, kitartásának ée áldozatkészségének, valamint a velünk menetelő áldozatának köszönhetjük, hogy ez a veszély elhárult. Ugyanis most első ízben történt meg, hogy európai felébredés féle ment végig ezen a földrészen. Északon Finnország harcot; igazi hőéi nép. (Élénk helyeslés), délen Románia harcol. (Helyes­lés) és ezzel már át is fogjuk ennek a had- sziin térnek egész- messzeségét a Jeges-tenger­től a Fekete tengerig. És ezeken a területe­ken harcoltalak most ami német katonáink és az ő soraikban és veiül- együtt a finnek, ola­szok (helyeslés), a magyarok (helyeslés), a románok, szlovákok (helyeslés) a horvátok készülnek az arcvonalra (helyeslés) a. spa­nyolok — most mennek a csatába (helyeslés), belgák, hollandok, dánok, norvégok, sőt még franciák is csatlakoztak ebbe a nagy arcvo­nalba“ (viharos tetszésnyilvánítás). „Ennek a küzdelemnek a nagyságát egyéb­ként néhány szám ékesen bizonyltja. A foglyok száma mostrrtár két és fél mil­lió orosz fogolyra emelkedett. A zsákmá­nyolt vagy megsemmisített vagyis a ná­lunk található ellenséges lövegek száma máris kereken 22.000 a zsákmányolt vagy megsemmisített, tehát nálunk található páncélosok száma huír több, mint 18.000 és a megsemmisített, szétrombolt vagy le­lőtt repülőgépeké több, mint 14.500. Ezenkívül ott van az a hatalmas térség, amely kétszer olyan nagy, mint Német­ország volt 1933-ban, amikor átvettem a vezetést, vagy négyszer olyan nagy, mint Anglia,“. „Szavakat sem találok, amelyek méltók lennének katonáinkhoz. Elképzelhetetlen mindaz, amit ők bátorsággal és hősiességgel állandóan véghezvitt ek. Kimondhatatlan erőfeszítéseket tettek. Ebben valamennyien egyformák voltak. De valamennyi felett áll teljesítményét tekintve, a német gyalogos, a Tízhónapi börtönre ítélte a budapesti törvényszék Vágó Pált Budapest, október. 3. A budapesti bünte- tőtörvénysizák pénteken tárgyalta Vágó Pál volt nyilaskor esztes országgyűlési képviselő szándékos emberölési bűnügyét. Mint isme­retes, Vágó Pál júliusban szóváltás közben t őrs zur ássál megölte lánya udvarlóját, Ecse- di Bálint Imrét. A törvényszék Kovács tanácsa egy órás tanácskozás után hirdette ki az Ítéletet, mely szerint az elsőfokú bíróság bűnösnek mondta ki Vágó Pált erős felindulásban elkövetett halált okozó súlyos testisértés bűntettében ás ezért tiz hónapi börtönre ítéli, amiből az el­szenvedett. vizsgálati fogsággal két hónapot kitöltöttnek vett. Hatalmas tűzvész ousziitott a Worga-testvérek bodorU úti aazdas gísbsn Kolozsvár, okt. 3. A közeli Kajántó község főjegyzője pénteken délután 13 óra 20 perckor értesítette a kolozsvári tűzoltóságot, hogy a Wargia-iestvérek bodonkuti gazdaságában tűz ütött. ki. A jelentés vétele után vitéz Zom- bory József tűzoltó főparancsnok egy motoros fecskendővel négy tűzoltót: Zsigmond Dezső SS Szabó Lajos tűzmestereket. Kuthi András tűzoltót és Kozma. János sofőrt, küldötte ki a lángok megfékezésére, A tüzoltó-különitnrény 35 perc alatt érkezett ki a helyszínre, A Wgr- ga-féle gazdaságban hatalmas asztag buza és négykazal zabsz;llma állott lángokban. A tűz­oltóság a bodonkuti és a kajántói önkéntes német muskétás. Vannak ott olyan had.osztá_ lyainlt, amelyek tavasz óta 2500—3000 kilo­métert meneteltek gyalog. Éppen olyan óriá­si az, amit az arcvonal mögött teljesítettek. Több, mint 25.000 kilométernyi orosz vasút tájból üzemben van. Több, mint 15.000 kilo­méternyi orosz vasutat átigazítottak a német nyomtáv oiságra“. A Führer ehhez kapcsolódóan köszönetét mondott, az otthonlevőknek, majd ezeket je­gyezte meg: „Tudom, hogy már nincs olyan ellenfelünk, melyet le ne küzdenánk a már készenálló Iő- azertömegekkel. És ha önök némelykor az újságokban olvasnak valamit más államok­nak gigászi terveiről, hogy mi mindent ké­szülnek és kezdenek megtenni, ha milliárdos összegekről hallanak, akkor, kedves néptár, sátra, csak arra gondoljanak, amit most mon­dok: 1. Ennek a küzdelemnek szolgálatába mi is egy egész kontinenst állítottunk. 2. Mi nem tőkéről beszélünk, hanem munkaerőről és ezt a munkaerőt, száz százalékig beleviss- sziik ebbe a, szolgálatba és 3. Ha nem be­szélünk róla, ez még nem, jelenti, hogy nem teszünk semmit. Ha ez a háború majd végét­ért, akkor a német katona nyerte meg, aki a maga tömegével valóban népünk tömegét képviseli és megnyerte a német haza, a, dől. gozó emberek millióival. Ha. ez a háború vé­gétért, még sokkal fanaţi kusabb nemzeti szo­cialistaként fogok belőle visszatérni, mint amilyen eddig voltam. Ebből a, háborúból visszatérek majd régi pártprogramommal, amelynek végrehajtása még fontosabb szá­momra és még fontosabbnak látszik nekem, mint az első napon.“ (MTI) tűzoltóság közreműködésével négy és félórái megfeszített munka titán megfékezte a lángo­kat. Mintegy 25—30 mázsa buza a lángok martaléka lett. A megejtett hivatalos vizsgá­lat szerint a kár meghaladja a 7000 pengőt. Fegyelmi eljárást indítanak az udvariatlan tisztviselők ellen Budapest, október 3. A kormány nemrégi­ben utasította az alsófotkiu hivatalok tisztvi­selőit, hogy a. felekkel bánjanak udvariasab­ban és legyenek készségesebbek az adófizető polgárukká1 szemben. A jelek szerint a kor­mány felhívásának az alsóbbfoku hivalalno- kok nem mindenütt tettek eleget, mert to­vábbra is érkeznek panaszok 32 illetékes kormánytényezőkhöz udvariatlan tisztviselők ellen. Most illetékes helyen elhatározták, hogy az udvariatlan közhivatalnokok ellen fegyel mi eljárási indítanak és a legszigorúbban el­járnak velük szemben. Értesüléseink szerin! maguk a miniszterek és államtitkárok vál­lalták az időnkénti ellenőrzést, hogy a tiszt - viselők miképen bánnak a felekkel. A szerkesztésért felel: NTIEfi JÓZSEF. A kiadásért telel: JENET LÁSZLÓ. Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Brassai-u. 7. sz. Telefon: 1508. Posta-ta­karékpénztári csekszámla száma: 72148. Postafiák: 71. «z. Kéziratokat nem adunk vissza. Sikeres áttörést holtot! végre o honvédség a Dnyeper és a Donee között BERLIN, okt. 3- (MTI.) Valamennyi német lap jelentést közöl a magya­roknak a Dnyeper és a Donee között végrehajtott sikere« áttörési mozdu­latairól. A jelentések kiemelik, hogy a Dnyeper arcvonal még megmaradt részét most göngyölítik fél. Nyomatott a Lapkiadó Részvénytársaság körforgó-gépén. Felelős üzemvezető: Pável Miklós■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents