Keleti Ujság, 1941. október (24. évfolyam, 223-249. szám)

1941-10-30 / 248. szám

SCeiBTíZIéffji'd. 1941. OKTOBER 30 í t T. Msşami^&UMF-? EBBEN ez EVBEN ez UTOLSÓ gyorsíró gépiró és szépíró fanfo Vamokra a beiratkozások mecskezdod- tek Manyarorsz^q egyik legmodernebb szak­iskolájába. —* Ál'amí vizsga és bizonyiívány. Fabro iskola. — Kolozsvár, Hitler-tér 3 szám jmt Magyar fiatalember Pétain marsall országában Egy kolozsvári magyar mérnök négy év után most került haza Toulouse-ból Kolozsvár, október 29. A fiatalember, akiről az alábbiakban szó lesz, négy eszten­dővel ezelőtt fölment a kolozsvári rendőr- kveszturára és kiváltotta az útlevelét. A kék borítékon ott aranylott a román elmer s fel volt irva nagy betűkkel „PASAPORT“. A belső oldalakon pedig olvasható volt, hogy II. Károly királynak semmi kifogása sin­csen az ellen, hogy Dózsa Mihály kolozsvári os, román állampolgár Franciaországba \ azzék. A fiatalember tehát vonatra ült és meg sem állt egészen Pariéig. Simán, nehézségek, kellemetlenségek nélkül utazott, hiszen béke volt. A határokon ugyan nem volt 6zabad kinézni, mert erődítményeket építettek s a egyvergyárak ablakai éjszaka is izzottak. A diplomaták még barátságosan rázogaUák egymás kezét, de a vezérkarok már kidol­gozták a felvonulási terveket. A fiatalember mindebből alig érzett valamit. Sétálgatott Póriéban, beült egy apéritifre a DOME CAFÉ-be és csodálta a vorsaillesi kerte-k őszi színeit. Aztán Toulose-ha utazott s be­iratkozott az egyetemre. Jött a háború s a fiatalember nem jöhe­Körzeti tűzifa nagykereskedői jo­gosítvánnyal rendelkező cég keresztény, szakképzett üzletvezetői keres Ajánlatok fizetési igény megjelö­lésével „Tűzifa“ jeligére kiadó­hivatalhoz küldendők. tett többé haza. Megindult a német harsereg csodálatos gépezete s az álom a francia vi­lághatalomról ronggyá foszlott. Természete­sen szeretett volna hazakerülni, de a zava­ros viszonyok következtében lehetetlenné vált az utazás. Több mint másfél esztendő telt el azóta s a kolozsvári fiatalember nagy nehézségek árán csak a napokban vergődött haza. * Most Gyulai Pál-uteai lakásán beszél Petain marsall országáról. Igen gyakran használja az ,,azt hiszem“ és „talán“ kifeje­zéseket. Nem dobálózik statisztikai adatok­kal, nem is akar teljes képet adni a megnem szállott Franciaország életéről. Nem diplo­mata és nem újságíró, aki kötelességszerüen figyeli az életet. De amit mond, mégis ér­dekes, mert a magánember szemszögéből lá­tott egy feltápászkodó országot. Egy por­szem volt, aki elvegyült a többiek között. Legfőbb törekvése az volt, hogy ne haljon éhön. Ez pedig időnként nagyon nehéz volt. Gyártott fogkrémet, árult vasútjegyet és ősszel beállt szolomunkásnak. Ott kavargóit körülötte a francia kisember élete. Ami sze- mébevillant az életért való hajszában, arról mesél most, halkan, kiesit mosolyogva az elmúlt nehézségek fölött. De most átadom neki a szót. —■ Hallatlanul érdekes és izgalmas volt az a néhány nap, amikor Franciaország ösz- szeomlott. Szinte semmi volt meg abból a „minden elveszett“, ájult hangulatból, ami annyira jellemző volt tizennyolcra. Inkább zavar és rettenetes felfordulás volt. Min­denki kiabált és intézkedett. A várost előbb a belga menekültek özönlöttek eL Aztán jöttek a párisiak. Egyelőre azonban minden volt bőségesen. Talán épen ezért nem vették egészen komolyon a dolgot az emberek. A nyáron kezdett nehezebb lenni a helyzet. El­fogyott a sajt, a cukor, nem volt hús s a bőséghez, a szinte fullasztó jóléthez szokott franciák megismerték azt, hogy mit jelent a nincs. Mégis, mit ettek? — Hát mi, szegények leginkább paradi­csomot, articsókáit, spárgát- A népkonyhán étkeztünk. Itt aránylag igen olcsón tűrhető dolgokat lehetett enni. — Hozzá tudtak szokni a franciák a nél­külözésekhez ? Elmosolyodik. ■ — A nélkülözéshez kénytelenségből na­gyon hamar hozzá tud szokni az ember. És ami a legkülönösebb, hangtalanul, zavargá­sok, minden forradalmi hangulat nélkül vál­lalják a nehéz életkörülményeket. Forra­dalmi hangot másfél éven át egyáltalán nem hallottam. Különben jellemző, hogy a nehéz élelmezési viszonyok ellenére az élelmiszert termelő terület alig növekedett. A parasztok nem dolgoznak többet és erősebben, mint az­előtt A folyók partja most is telő van halá­szokkal, akik naponta legfeljebb egy-két ujj­nyi nagyságú hala*, fognak. De ez már így van- A délfrancia mindig könnyen vette a dolgokat. Szinte szállóige ez a mondás; .-Elvesztettük a háborút? Hát aztán? Más még nem vesztette el? Azért mi franciák, mégis nagy nép vagyunk.“ — Valahogyan igazuk van. A francia va­lóban nagy nép. Csodálatos erővel láttak neki, hogy újjáépítsék az országot és újra­fogalmazzák elveiket. — Szinte máról-holnapra megváltozott az egész ország szelleme. Mindent elvesztettek és mindenből kiábrándultak. Csak az maradt meg nekik, hogy franciák. Ebbe kapaszkod­tak és erre kezdtek újból felépíteni mindent, — Mit gondol, sikerülni fog? Kicsit zavarba jön. Érzi, hogy a kérdés nehéz. — Hát Istenem . . . nem vagyok sem jós, sem politikus, de azt hiszem igen. Keveset láttam, kicsi körben mozogtam, de annyi* tudok, hogy uj szellem ébredt a franciákban. Kemény és egyszerű bátorsággal vállalják sorsukat és tettekben, gondolatokban egy­aránt az nj Európához idomították életüket. — Mi tette ezt a csodát? — Pétain. Csodálatosan hisznek a mar- sallban. A megnem szállott országban min­denki az ő hive. Mindenki rá esküszik és öt követi. Nem politikai formulák és kortesfo­gások. hanem a nép élő szeretető és hite jártja őt fenn. Szervezete a „Légion des an- eiens eombattants et amis de la Légion“ sok milliós szervezet. Ez eredetileg frontharcos szervezet volt, de aztán kibővítették s most már mindenki beléphet, aki hive Pétain po­litikájának. — Érdekes volt számomra megfigyelni és látni kényelemhez és könnyű élethez szokott fiatalságot, amint az élet csapásai alatt meg­változott. Megkomolyodtak, felelősséget éreznek már nemcsak saját, hanem egész né­pük sorsáért. Milyen , keményen dolgoznak! Akár a német fiatalság. Aratnak, erdőt ir. tanak, minden fajta mezőgazdasági munkát végeznek. Mindezt őrömmel, lelkesedéssel csinálják. A franciákban felébredt a közös­ségi szellem. — Érdemes megnézni az uj francia fil­meket. A „La France en marohe“ vagy a „Kutasé lánya“ a legnagyobb sikerek. Ezek már az egyszerű családi életet, tiszta erköl­csöt s erős francia hazafiasságot hirdetnek. Ezeknek a® elsöprően nagy sikere bizonyít­ja, hogy valóban uj szellem született a fran­ciákban. Most úgynevezett „kényes“ kérdést teszek fel. — Milyen álláspontot foglalnak el a fran­ciák a németséggel szemben. Gyűlölik legyő­zőiket? «— Erről szó sincs. Inkább csodálják és követendő példaként nézik Németországot. De legjobb lesz, ha elmondok erről egy pél­dát: Egy kedves barátom, a francia) hadse­reg tartalékos tisztje, aki Dünkirchentől menekült, vadul és elszántan gyűlölte a „boche“-ofcat. Ott. tengődött Toulouse-ban. Később úgy alakult a helyzet, hogy semmi- képen sem tudott megélni. Párisi illetőségű volt, tehát visszautazott a fővárosba. Ne­hány hónap múlva kijelentette 1 >/, ’ó 'a ■> ~ Y, - mrrr' hogy nagyon rendes emberek. „Ki lehet jönni velük — mon­dotta. — TJríémberek. „Elragadtatással nyi­latkozott arról, hogy rövid idő alatt milyen i pompásan megszervezték egész Északiran­ei aországot. A franciáik most tanulnak tőlük. — És ez az egész vonalon igy van. A meg nem szállott területen mindenki néme­tül tanul. A gyűlölet, ellensége« érzés már a legfanatíknsabbak lelkében sincsen meg. A franciák meg vannak győződve arról, hogy az uj Európa felépítésében ők îs dol­gozni fognak. Rendületlenül hisznek Fran­ciaország jövendőjében. Aki látja lelkesedé­süket, elszánt akaratukat, maga is erre a meggyőződésre .jut. — Mi a véleményük rólunk magyarokról? — Már eljutottunk oda, hogy tudnak ró­lunk. Rokonszenvesnek találnak. Gazdasá­gilag pedig az sem jelentéktelen, hogy a svájci frank mellett a pengő a legerősebb valuta Franciaországban! Igazuk is vau. A mi nyugodt, kiegyensúlyozott életünknek, a nehéz viszonyok között is aránylagosan ma­gas életszínvonalunknak, alig van ma párja Európában. — Nagyon megszerettem a franciákat, de hihetetlenül boldog voltam, amikor végre a földre tehettem a lábamat a kolozsvári ál­lomáson. Elábrándozik. A cigaretta füstje kékesen gomolyog s a füstfátyolon át látom, hogy fáradt, megviselt arcán mosoly szalad át. Valósággal ízleli, forgatja a szavaikat: — Itthon .. . Kolozsvár . . . NAGY ELEK IGAZI ZEKEI ESEXÉKY! IATM1RECZHY EDE hsgediiművész hangversenye november 8-dn este 8 órakor a HZátyás király teremben (Farkas-u. 3) Zongorán kisér: bflURISlR HliKLÓS. műsoron: Fach, Fee*hoüen, Csajkovszkij, Hubay, Zsolt stb. Jegyek: 1.50 pengőtől 6*— pengőig. Jegyelővétel: az Ellenzék könyvesboltjában, Kolozsvár, mátyás király tér 9. Telefon 11—95. A gazdasági élet átáilitásának eredményei Kolozsvár, oki, 29. Rendkívül érdekes sza- badelőadás hangzott el kedden este az Er­délyi Párt kolozsvári tagozatának körzetve­zetők részére indított pártértekezletén, annak az előadássorozatnak folytatásaként, amelynek előadóiként eddig Bálint József országgyű­lési képviselő', preMfos-katonok és Kristóf György dr. egyetemi professzor voltaik elő­adói. Az erdélyi magyar gazdasági élet átállí­tásáról tartott egyórás előadást szentgericei Jakab Géza, az Erdélyrészí Gazdasági Ta­nács sajtóosztály-vezetője, kinek időszerű gaz­dasági vonatkozása előadásait jól ismeri a. magyar rádió hallgatósága is. Az előadó gazdaságtörténeti távlatba he­lyezve mulatott, rá annak a- törekvésnek lo­gikus következetességére, amelyet a gazdasági élet magyar kezekbe való juttatásának törek­vése nemzetgazdaságunk eteven életében ma jelent. Rámutatott arra, hogy több, mint két­száz éves, lassan munkáló folyamatról van szó, amely nem téveszthető össze sem az üres antiszemitizmussal, sem a nemzetegységet gyengítő pártpolitikai propagandával: a ma­gyarság megillető térfoglalása gazdasági hon­foglalást kell jelentsen Károlyi Sándor gróf szellemében, aki először fogalmazta meg azt a tételt, hogy „okiéi a fold., azé az ország“. E? áll a gazdasági élet valamennyi munka­területére is. A nemzet érdeke ont követeli meg, hogy a gazdasági életet ténylegesen a keresztény magyar elem vegye kezébe. Tehát a stroh- nr sr.nak el kell tűnnie, mart szerepe impTo- o’uktiv, hatása káros ée elállja az utat a gaz­dasági átállítás tényleges eredményei előtt. A Strohmann napjai meg vannak számlálva, mert vagy beáll a tényleges dolgozók közé és önerejében, tudásában bízva, munkájára ala­pozva folytatja működését, tőkét szerez és egyedül viseli a kockázatot is, — vagy át kell aama helyét, gazdájával egyetemben a gazda­sági élet olyan keresztény magyar tényezői­nek, akik kellő tőkével és kellő szaktudással felfegyverkezve indulnak a tanoncotthónok, a gazdasági közép és felsőiskolák padsorai, vagy ar ipari műhelyek munkapadjai, a kereskedé­sek pultjai mögül, hogy betöltsék az idők pa r a utószavát és átvegyék hoye’ket a magyar gazdasági élet munkaterületein. A magyar szakmai tömörülések, mint a Baross Szövetség, a Keresztény Kereskedők Egyesülete, továbbá a szövetkezetek eredmé­nyesen vették 'fel munkájukat a magyar nemzetgazdaság védelmére. A kormány vi­szont éppen a két legfontosabb munkafron­ton: a keresztény elemek töke-eüátásának és szakmai képzésének Munkaterületein folytatja épitőmunkáját. Az Erdélyi Hangya boltos­képző tanfolyama gyakorlati kiegészítője a kormány átképző-tanfolyamainak; közokta­tásügyünk a tanoncképzésre és a gazdaság­tudományok intézményeinek fejlesztésére egy­formán gondot fordít. Az Iparosok Országos Központi Szövetkezete hatféle hitelakcióval áll a magyar iparosság tőkeszükségleteinek ellátására. A tőkeszegény kisipar és kiske­reskedelem pillanatnyi nehézségeinek mentője a fedezetnélküli hitelkeret, amelyet a köz- igazgatási hatóságok nyújtanak. Az Erdélyt Ipari Munkaszervező Intézet középipari vál­lalatok tőkeellátását biztosítja. Ezenfelül az egyes tárcák alkalmilag: is felkarolják az egyes termelési ágak munkáját, mint aminő a földmivélésügyi minisztérium ötmillió pen­gős hitelakciója a székely kis és közép-fater- rnelők anyagi megerősítése érdekében nyeri megszervezést. Végül a Nemzeti önállósítást Alapot azzal a kimondott eéllal hívta életre a kormány s szervezte meg az erdélyrészí terü­leteken is, hogy a fiatal magyar egzisztenciák önállósitását lehetővé tegye. Egy év leforgása alatt Erdélyben több, mint félezer űyen ma­gyar iparos és kereskedő alapíthatott önálló üzletet, mintegy másfélmillió kormánykölcsör. segítségével. E pillanatban Kolozsvárott 48, Szatmárnémetiben 24, Nagyváradon 21, Ma­rosvásárhelyen 12 magyen' üzlet, kirakatában hirdeti a tábla „Nemzeti Önállósitási Alap­ból nyílt üzlet“ felirata, hogy a magyar gaz­dasági élet első rohamosa patai megkezdték előretörésüket az nj magyar gazdasági hon­foglalás érdekében. Az Erdélyi Párt körzetvezető értekezlete mindvégig lelkes tetszéssel hallgatta az elő­adást. MOS F JELENT MEG fPagvarorsztg Tiszti Cím- és név­tára 1941-------------------------lira P 17 matolov : Srőf Csdky Is! vári (album­alak) — -------—------flw P 24 Erdélyünk Honvédségünk (nagy albumalak)----------------— — líra P 20 Kapható: rwnERUfl Rt. Rőnyvosztd- Igán, mátíjds király-tér 8.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents