Keleti Ujság, 1941. október (24. évfolyam, 223-249. szám)
1941-10-25 / 244. szám
4 A K* .te A l\ i'i , BUIUPfCT Örs zá^háza Sszomb at 1941 október 25 IWSíTELIES HETI RADIÓ-MÜSO*? 4ra 12 fillér EK5FIZETÉSI ARAK: 1 HÖRA 2.70. NE- | GYED ÉVRE 8, FÉL ÉVRE 16, EGÉSZ 3 ÉVRE 32 PENGŐ. — POSTATAKARÉK. 5 PÉNZTÁRI CSEKSZAMLA SZAMA: 72148. HUSZONNEGYEDIK ÉVFOLYAM, 244 SZÁM. KIADJA A LAPKIADÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG FEEELÖS SZERKESZTŐ: NYIRŐ JÓZSEF SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA: KOLOZSVÁR, BRASS AI-U. 7. SZ. TELEFON: 15-08. — POSTAFIŐK: 71. SZ. KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA Isten behunyta egyik szemét. „Fekete angyalok, fekete pecséttel“ — úgy, ahogy Ő maga már 1936-ban megírta — lepecsételték as életét. Reményik Sándor — meghalt. Ahogy külsőségekben csendes és szinte észrevétlen volt élete, halála is épp ilyen csendes, halk távozás volt. A lét keresztjére felfeszi tett ţeste megszenvedett a földi sors legnagyobb és legszebb ajándékáért, a puszta életért. „Megszenvedett és vége“ — idézzük egyik verséből. Napokkal ezelőtt, már beleraskad* az örök álom ölelő végtelenségébe s csak odaát ébredt fel, a t.nlsó parton, ahol egyszer mindnyájan találkozunk. A nagy csapás és a pótolhatatlan veszteség fájdalma kínoz minket, társakat a betűvetésben. Mély gyászt és szomorúságot érez az erdélyi magyarság, amikor megtudja, hogy Rományik Sándor nincs többé. Törékeny. éteri alakja többé nem tűnik fel e kincses város Utcáin, halk szava csak a múltból cseng vissza az irótársak emlékezetében és az erdélyi pódiumokon többé nem zendul meg ajkán elemek sodró erejével az utolsó két évtized legszebb és legigazibb csodája: a Reményik-vers. Nem is tudjuk, hogy a megrendülésnek és a gyásznak ebben a komor pillanatában ldt sirassunk, kit gyászoljunk Benne hamarább? Ha a pilláinkra kiülő könnyek forró prizmáján át végigtekintjük emberöltőnyi életét, születése pillanatától a halál fenséges percéig, mérlegelve azt a küldetést, amelyet betöltött, a könnycsepp és a gyász egyaránt megilleti Reményik Sándorban az alkotó költőt és a költő dicsőségét megosztó emberi is. Most, amikor tüzes igéi megdermedtek benne a fekete angyalok fekete pecsétje alatt, Reményik Sándor költészetének égig érő lobbanásai és egyéniségének halovány, éteri ködből szőtt gyöngéd vetülete ércnél maradandóbban egésszé va- rázsolódik. Az ember és a. költő Benne tökéletes, csodálatos harmóniában találta meg egymást s ez az egység, ez a nagy. tündöklő hatalmú egység — ha Neki macának sok-sok fájdalom és szenvedés keserű po- harát kinálta — mégis égi ajándék voit; egy megtépett, porig alázott., meg nem érdemelt kínok között meggyalázott nemzet és a nemzet szenvedő népének siratója. vigasztalója, prófétája és felemelője... Erdély a most felbakacsinozott ravatal előtt tesz hitvallást Reményik Sándorról. Amikor a történelem lutrijában a magyar sors figyelmeztető közjátékaként az ország szétdarabolását, a nemzet széttépését húzták ki a sátáni kezek, itt, Erdély földjén szólalt meg Reményik Sándor verseiben a lármafa. Sok-sok versét, idézhetnék, megannyi könnycseppként a közös gyászban és megesni olt ságban. Ez volt nekünk az ég nagy ajándéka: valaki, aki egy hatalmas közösség fájdalmát elsírja a fekete fellegek alatt A történelem vak szeszélye állította Reményik Sándort, a költőt, népe mei’é, de Reményik Sándor, a költő volt az aki a költészet drága vértjében, kezében a vers lángpallosával kiállt a történelem elé. A sorsunkat sirató versekben felolvadt a gyász és a tehetetlenül marcangoló fájdalom s a nemzet nagy temetője felé terelt nép szivére az életakarat, a jobb jövendő elkövetkez- tébe vetett hit balzsamát csurgatta. Költő volt, igaz mivese a szónak és művész volt, ura a lélek tüskével és virággal megrakott csipkebokrának. Az a sok Reményik vers, amit folyóiratokban, napilapok hasábjain olvastunk, ami erdélyi összejövetelek pódiumain felcsendült, “számtalan eset-ben éppen alkotójuk ajkáról,, sohasem voit csak vers, formának és tartalomnak könnyed játéka, mert Ige volt. És az Igének sok értei me van. Azok. akikhez szól, azok értik csak azt az egyetlen, igaz érielmet, ami több mint a szó és több, mint a mondat. Erdély szivére' tett kézzel tesz hitet Reményik Sándor mellett: az Igét megértettük. Köszönjük a Gondviselésnek, hogy az Ige Benne testet, öltött, hogy ajkán megzendült és fülünkhöz eljutott. Általa erősebbek, kitartóbbak, magyarabbak és emberebbek’lettünk épp abban az időben, mikor egy ellenséges tengernek az volt a jámbor óhaja, hogy tehetetlenek, hitetlenek és gyengék legyünk s talán önként huzzuk magunkra a Moszkva védelmét Sztálin irányítja A szovjet, veresége magával rántotta, elnyelte, megsercmisitettr a szovjet hadvezéreket. Már régóta rebesgetik, hogy Budjen- nit kivégezték. Most Berlinbe érkezett jelentések szerint Vorosilov is eltűnt s va lószinüleg Timosenkó sincs már az élők sorában. Az a három „nagy“ szovjet hadvezér, akikbe Sztálin és hívei legnagyobb reményüket vetették, egymásután szenvedett vereségei. Vorosilov seregei harapófogóba kerültek Leningrádnál. Bndjcnnit a déli harcvonalon verték meg a diadalmasan elő- retörő szövetséges csapatok, Timosenkót pedig, akire Sztálin Moszkva, védelmét bízta a középső szakaszon, az október 2-án megindult és most már Moszkvát szorongató német támadás semmisítette mag. Timosenkó hadseregével a szovjet legképzettebb és legjobban felszerelt csapatai pusztultak el. A német, fővárosba hírek érkeztek arról, hogy Sztálin személyesen veszi kesébe a hadműveletek irányítását Moszkva védelmében. Vesztett játszmába kezd ezzel a bólsevizmus vezetője. Moszkva sorsának megpecsételődésc már csak bizonyos idő kérdése. A szövetséges támadó és üldöző hadműveletek az egész harcvonalon folytatódnak s Moszkvában is teljes a zűrzavar. A város előtt mm az utolsó tartalékokat is harcba vetette a szovjet hadvezetőség. Tizennégy-tizenötéves fiuk és katonailag nemzet nyitott sírjának hantjait. , Az a két évtized, amit számunkra kiosz tolt a végzet, a nagy megpróbáltatás ideje volt. Reményik Sándor mindig hirdette ennek ?, megpróbáltatásnak nagyszerűségét it is. „Eredj, ha tudsz!“ — kiáltotta oda az erdélyi végzet elől menekülőknek. És sokan ittmaradtak s végigjárták a kálváriát. Itt élt velünk. Látta, hogy milyen nehezen és milyen áron. És felénk villantotta a vers lángpallosát, az égre Írva. erre a borút, és derűt «olr-cor látott erdélyi íirniamentum ra, hogy élni kell „Ahogy lehet“ — de megfutni nem szabad, nem lehet. Amit, a politikusok hosszú beszédekben tudtak elmondani, közírók vezércikkben kifejteni, azt ö egyetlen tömör és zengő sorral tud. tunkra adta: „Ne hagyjátok a templomot s az iskolát!“ Az volt, a trianoni Ítélettel elsüllyesztett Atlantisz: Erdély ünnepélyes, komoly, szépséges csengésű harangszava. teljesen kiképzetten gyári munkások kerültek nagy számban a németek kezére a foglyok között. A hangulatra jellemző a szovjet rádiónak az a közlése, amely szerint számos moszkvai lakost agyonlőttek ellen- forradalmi izgatás miatt. A Nervy ork Jómmal is azt jelenti Moszkvából. hogy ott tovább folynak a tömeges kivégzések. Sok embert azért ítéltek halálra, mert elhagyta munkahelyét. A „Popolo di Roma“ Bernen át kapott, jelentése szerint hatalmas tömeg zsúfolódott össze Moszkvában. Nagy tömeg menekült áramlik az líraion tali vidékek felé is. eltoriaszolva a még rendelkezésre álló útvonalakat. Súlyos járványok pusztítanak. Az élelmiszerek fogytán vannak és hajlékról nem is lehet beszélni. Borzalmas helyzetben van Szentpétervár lakosság*, is- A német csapatok gyűrűjében szorongó ötmillió ember soraiban éhínség pusztít;, Többizben már emberevés nyomaira bukkantak. A beállott hideg természetesen még nyomorúságosabbá teszi az összezsúfolt emberek helyzetét. A nemet nehézágyuk lövegei tervszerűen rombolják össze a házakat és előreláthatóan nincs messze az az idő, amikor esetleg maga- a. végsőkig elkeseredett lakosság kényszeríti a város védelmi bizottságát a megadásra. Angijának is segítségre van szüksége A szovjet helyzetét tárgyalta az angol alsóház csütörtöki ütése. Backer munkáspárti S az ember, aki ezt a nagy küldetést, a bukástól a feltámadásig betöltötte, önmaga a szenvedések, kínok, fájdalmak keserű pohara volt.. Szent aszkézisben, az élet szabványos örömeinek kertjétől fényévek mesz- szeségében, úgy élt, mint kevesek, mint a szentségre kiválasztottak ezen a földön. Tudta, b°gy az eleve elrendeltetés milyen szenvedésekre Ítélte. Tudt-a és vállalta. Utolsó cseppig kditta az élet keserű poharát. A költő egyik keze a csillagokba nyúl, a másikkal a halál csontkezet fogja. Ha versei olvassuk, sokszor csap meg az az érzés hogy eljutott ő is arra & válaszúira, amelyen az élet és a halál ösvénye elválik egymástól. De aki az életet, az élethez való jogot, a mi életünk igazságát, a magyar jövendő jobbrafordultát hirdette a költészet tündérnyelvén, csak a csillagok felé nyúlhatott. „Üss Uramisten, amig birod" — irta dacos elkeseredésében és ment tovább a maga kálváriája ösvényein. A lélek és á szellem ereje vitte végig a földi ösvényen, egészen a végig. És éppen itt van életének és életművének nagy titka: a sors tudatos vállalása. Életeitek és költészetének csodálatos egysége, tisztasága, nemessége és az azokból kiáradó tulvilági szellemerő, a legnagyobb hatalom szólalt meg költészetében. Reményik Sándor most hazatért. Az élet gyötrelmes mécse kialudt benne, hogy újra felgyűljön az örökkévalóságban. Mert a költő meghalhat, de müve, a vers. ittmarad nekünk. Kortársainak és utódainknak. A nemzetnek... S a nemzet, amelynek fájdalmát énekelte és amelynek hitét élesztgette, amelynek fogyó erőit megtartotta, örökre szivébe zárja. Kaphat-e ember és költő ennél szebb, nagyszerűbb mauzóleumot? Finta Zoltán képviselő kijelentette, hogy a keleti események miatt. Londonban nagy a* aggodalom. Az angolok szeretnék tudni, van-e mód angol csapatok küldésére a szovjet megsegítése érdekében. Felszólította a kormányt hogy a közelkeleti brit haderőt haladéktalanul az ukrajnai szovjet harctérre rendelje át. Wed- gewood képviselő is pártolja azt a követelést, hogy a Kaukázusba angol katonákat küldjenek. Eden külügyminiszter válaszolt a felszólalóknak. Nem tartja szerencsésnek és megfelelőnek, — mondotta — ha Oroszország megsegitéséröi beszélnek, mert a közös győzelem érdekében nem lehet egyoldalú segítségről beszélni. Kétségtelen, hogy a szovjetunió borzalmas megpróbáltatások előtt áH és az egész atsöiház óhajtja, hogy minden lehetőt megtegyenek érdekében. Biztosíthatja is az alsóházat, hogy szándékában van eljuttatni mindazt a segítséget, amit megígéri. Anglia tehát nem akar egyodalu segítségről tudni. Igaza van. Rövidesen neki Is éppen annyira szüksége lesz a, segítségre, mint most Szov.ietoroszországnak. Kétségtelen az is, hogy Angliának nagyon keB az oroszországi olaj és ha csapatokat küld a Kaukázus védelmére, elsősorban ezért teszí, Edennek „szándékában“ van hogy segítséget küldjön Sztálinnak, lehetősége azonban nem Igen van és a közeljövőben még kevésbé lesz erre. Ha Sztálin valóban átvette Moszkva védelmét 4<i őzzel magára vállalta a felelősséget Moszkváért, úgy hamarosan letűnik Moszkvával együtt Sztálin csillaga és a bolsevizmue ,,acél- embere“ eltűnik a világ tainpadárot. ......................... 1 11 —nrtr—iriTr r — Budjennit és Timosenkót kivégezték» Vorosilov nyomtalanul eltűnt Szentpétervárról kannibalizmust jelentenek a svéd lapok A honvédcsapatok folytatják előrenyomulásukat REMEM SÁNDOR 1890—1941 S I /
