Keleti Ujság, 1941. október (24. évfolyam, 223-249. szám)

1941-10-18 / 238. szám

1941. OK IQBEU 13 JtfgjEg vx ^Frs.gtG A DUCE ZÁSZLÓT NYÚJT ÁT a fasiszta milicia egyik különleges csapatának. Horvátország területéről csak utazási ioozoivónnyal !eheí Zcgiábba utazni Zágráb, október 17. (Búd. Tud.) A horvát belügyminiszter rendeleté értelmében október 20-tól kezdődőleg a Horvátország más terü­letéről Zágrábba utazóknak a rendőrségen, vagy az illetékes járási hatóságoknál külön utazási engedélyt kell beszerezniük. A fővá­ros látogatására csak azok jogosultak, akik­nek útja, üzleti, vagy más életfontosságú ér­dekből) elkerülhetetlenül szükséges. Ezek is kötelesek 10 napon belül elhagyatok Zágrá­bot, miután az engedély továbbtartózkodásra nem érvényes. Kivételt képeznek a rendelke­zés alól azok a személyek, akik orvosi kezelés cél jából utaznak a horvát fővárosba. Húszéves fennállását ünnepli a leventei intézmény Budapest, okt. 17. A leventeintézmény eb­ben az évben tölti be huszadik esztendejét. A huszadik esztendő határkövet jelent. Uj fel­adatok várnak az ifjúságra és uj utakra in­dul el a leventeintézmény is. A levente intézmény abban az időben szü­letett. amikor nemzetünk a sir szélén állt. A világháborút követő összeomlás a kom­munizmus négy hónapos uralma, az ország megcsonkítása, csaknem mindent elpusztí­tottak ebben az országban, ami értékes, szép és jó volt. Honvédségünket lefegyverezték és csupán a 30.000 főnyi zsoldos hadsereg tartá­sát engedélyezték. Nemzetünk teljesen ki volt szolgáltatva ellenségeinek, mert háború ese­tére nem lett volna fegyverforgatásban ki­képzett elegendő harcosa. Ebben a szomorú és megalázó helyzetben a nemzet reménysége és bizalma a magyar ifjúság felé fordult. A leventeintézmény, amelynek az 1921 : LIII. t. e. szerint eredeti feladata csupán ifjúsági testnevelés volt, magára vállalta azokat a feladatokat, amelyeket a bilincseiben vert honvédség nem oldhatott meg Leventeint éz- ményünk kiállta a próbát. Elég ha Kárpátal­ja visszafoglalására hivatkozunk, ahol hon­védségünk alig hat hetes kiképzésen átesett újonc legénységgel indult harcba, akik hon­védesküjüket a vitézül kiállt tűzkeresztség után tették le. Ennek a leventeintézménynek, amely a ma gyár szebb jövő záloga, húsz éves fennállását ünnepli folyó hó 19-én Budapest, székesfővá­ros katonai parancsnoksága. (MTI.) —p Méhészeti tájékoztatót adott ki a F. M. Erdélyi Kirendeltsége. Hirt adtunk arról, hogy a Földniivelésügyi Minisztérium Er­délyi Kirendeltsége népies kiadványokban tájékoztatja a gazdákat a inunk'körükbe vágó legfontosabb tudnivalókról. E -sorozat negyedik számában Örösi Zoltán Pál dr. egyetemi magántanár, az Erdély részi Mé­hész Egyesület alelnöke foglalkozik a föld­művelésügyi kormány legújabb méhészeti akciójával. Ismeretes ugyanis, hogy az éhín­ségben szenvedő méhcsaládok átterelésének biztosítására a minisztérium nagyobb menv- nviségü ,,méhetető“ (homokkal kevert) cuk­rot engedélyezett. Az ezzel kapcsolatos ehá- lásra hivja fel a ügyeimet Örösi Pál Zoltán dr. A füzetet az érdeklődőknek díjtalanul küldi meg a> Méhész Egyesület (Kolozsvár, Majális-utca 2?») Nyíró József képviseli Magyarországot *» weimari iróla Iáik ózón Kolozsvár, október 17. Nagy megtisztelte­tés érte a napokban Nyíró Józsefet és rajta keresztül az egész magyar irodalmat. Horst Grimm, a Német Akadémia kolozsvári meg­bízottja néhány nappal ezelőtt felkereste Nyíró' Józsefet és a budapesti német követség megbízásából meghívta a weimari nagynémet irótalálkozóra. Ezen a találkozón, ahol a né_ metség legkiválóbb írói és költői találkoznak, meg szokták hívni a vezető európai kulturné- pek legkiválóbb íróit is. Az irókongresszus rendezősége Magyarország képviselőjéül Nyí­ró .Józsefet választotta. A meghívó levél, melyet a budapesti német birodalmi követség juttatott el Nyirö József­be. a következőképpen szól: ,.7gén tisztelt Nyíró url A birodalmi népnevelési és propaganda minisztérium. 1041. október 23—20 között nagynémet irótalálkozót rendez Weimar­ban, amelyen külföldi irók és költők is riszt-nesznek, Engem ért az a megtisztelte tés, hogy Önt meghívjam erre az összejöve­telre, mint a baráti magyar nemzet és u magyar költők képviselőjét. Horst Grimm urat, a kolozsvári német r lektort híztuk meg azzal, hogy ezt a meg­hívást önnek átadja. Ugyancsak őt bíztuk meg azzal is, hogy távirati utón közölje ve­lünk, számithatunk.e részvétedére. Megkülönböztetett nagyrabecsüléssel: DR ERAHNE, a német követ nevében Nyirö József örömmel fogadta el a meg­tisztelő meghívást, amely r nagy német nem. zet részéről érte. A lriváló erdélyi iró nagy érdeklődéssel várja a találkozót, amelyen megismerkedhetik a mai német irodalom leg­kiválóbb képviselőivel. A találkozó bizonyára még szívesebbé teszi azokat a bensőséges és meleg kapcsolatokat, amelyek a magyar nép és nagy barátja között fennállanak. A poli­tikai és fegyverbarátságon túl. ezt a eélt leg­inkább éppen egymás szellemének és művé. szetének megismerése szolgálja. Nekünk, erdélyieknek külön öröm és büsz­keség, hogy egy erdélyi iró. aki a két évtize. des kisebbségi sorban is bátran hirdette iga­zunkat, képviseli Magyarországot Európa költőinek és íróinak válogatott gyülekezeté ben.------------------ l Értékes alapítvánnyal gyarapodott az EMKE vagyona Kolozsvár, október 17. Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület pénteken délután gróf Bélái Kálmán elnöki ősével a szombat délután megtartandó közgyűlés előkészítésére választmányi ülést tartott az egyesülőt tanács­termében, Megjelentek: Sándor József dísz­einek, Szathmáry Lajos dr. allelnök, Jelen Gyula dr., Bariha Ignác dr., gróf Bethlen 1 Ász ló dr,, Kristóf György dr., Kovrig Béla dr., I,ászló Dezső, Erszényes Samu dr., Bzolnoky Gyula, Hatházy Sándor, Szentimrei Jcuő, Ferencz József dr., Sigmond Ákos, Csörephy András, Szabó Imre, Guráth Béla, Gyarmathy Árpád, Pálffy László, Biró Ist­ván felsőházi tag, Orosz Endre, Geley József dr.. Bagómért Zsombor és özv. Hirschfeld Károiyné, a központi iroda, részéről pedig Walter Gyula adminisztratív titkár és Mol­nár István. Bélái Kálmán gróf megnyitója után Szath­máry Lajos dr. alelnök vázolta azokat a fel­adatokat, amelyek a megujhodott EMKE előtt megoldásra várnak. Megliallgatta ezután a választmány a titkári és számvevői jelen­tésit, amelyhez Jelen Gyula, dr., Sándor Jó­zsef, Kovrig Béla dr. és Ferencz József szó­lották hozzá. A jelentések után Bartha Ignác dr. ügyész bejelentette, hogy a felszabadult és újjászervezett EMKE újabb, nagyértékü aiapilvánnyál gyarapodott. Péterffy Dénes * unitárius lelkész özvegye hatvanholdas va- a gyónót az EMKE-re ruházta azzal a megha­gyással, hogy annak jövedelméből arra érde­mes magyar mérnökjelölt taníttatását segít­sék elő. A bejelentést a választmány nagy örömmel vette tudomásul. A választmányi ülést Bélái Kálmán gróf zárta be. Hámon Bálint, Guláesy Irén és Meíich János nyerték a főváros Kazinczy-érmét Budapest, október 17. (MOT) A főváros irodalmi, nyelvészeti és történeti Kazinczy érmét Hóman Bálint, Guláesy Irén és Melich János kapták. Az érmet október 22-én, szer­dán Szendy Károly polgármester ünnepélyes külsőségek között adja át a három kitünte­tettnek. November I» ö*epére befejeződnek az egyetemi építkezéseit Kolozsvár, okt. 17. A Ferenc József Tudo­mányegyetem központi épületében már hosz- szabb idő óta átalakítási munkálatok folynak. Az egyetem előző urai nem sokat törődtek az egyetem külsejének állapotával s igy az egye­temi tanácsnak két évtized mulasztásait kel­lett helyrehoznia. A nyersanyag-ellátás és egyéb nehézségek következtében a munkála­tokat nem tudták az egyetemi év befejezése után azonnal megkezdeni és ez az oka annak, hogy az átalakítási munkálatok nem fejeződ­tek be az egyetemi előadások megkezdéséig. A festésen és a mindig szükséges tatarozás» munkákon kivül nagyarányú átalakítási munkák is folytak és folynak az egyetem épületében. Az elmúlt évben az egyetem há­rom karának: a jogi, bölcsészeti és termé­szettudományi kar előadásait tartották az. egyetemen. Már a kezdet kezdetén meg lehe­tett állapítani, hogy a Központi Egyetem ki­csi arra, hogy a három kar összes előadásait itt rendezhessék. Ezért már tavaly is átren­dezések történtek, amelyek következtében néhány bölcsészkari intézet máshol kapott helyet. A mostani átalakítási munkáknak az a lényege, hogy a bölcsészkar átköltözik a központi épületből a Jókai-utcai épületbe. A bölcsészkar! intézetek helyébe a szükséges át­alakítási munkák megtörténtével a matemati­kai és természettudományi kar intézetei ke­rülnek. A jogi kari előadásokat egyelőre a Mátyás Király Diákházban tartják, de minden előké­szület megtörtént arra nézve, hogy a kar át­költözzön régi helyére a központi egyetem második emeletére. Értesüléseink szerint a munkálatok annyira haladnak, bőgj- novem­ber közepére minden munka befejeződik az egyetemen és akkor minden professzor saját tantermében tarthatja meg előadásait. Az Elvetem Becsületből elégtelen Mozg*b’*n vasárnap d. e. 11-kor Hatiné Minden nap 3-kor, negyed 6-kor, fél 8-kor és háromnegyed 10 órakor Becsületből elégtelen *******•*. e. lt—1 óra között Átkelés o — A m. kir. honvéd hadi Éjjel. Dnyepei“part.. Messziről szakadatla­nul morajuk az ágvuszó, de itt tegnap óta mintha elhalkul* volna a — háború. Meg kell tudni, mi van odaát. Egy huszárszázad máris átkelésre készül az utászokkal. Rövidesen megindulnak a huinl- mas pontonok a Jiuszárokkoií, hogy birtokba vegyék a félelmetes folyam túlsó oldalát is. A Dnyeper-vidék legveszélyesebb szaka­szán’ járunk. A vissr.avpnuló vörösök a szem­közti parton fészkelték be magukat a legorő- sebljen, minden erejüket arra huny itatták, hogy a végsőkig tartsák a fontos folyamot. Már hónapokkal ezelőtt alaposan kiépítették védelmi állásaikat, hosszú, folyosókkal össze­kötött fedezékeket ástak. Biztonságos állásaik­ból feszülten lesték a megszállt partot s a legkisebb mozgásokra a leghevesebb tűzzel vá­laszoltak. Ha megpillant»1 tak egy honvéd acél- sisakot: nyomban megszólalt még a tüzérsé­gük is. Magányos emberre aknavetőkkel céloz­tak. Nappal lehetetlen volt a parton járni, most éjjel is csak a Dnyeper á<rns-bogas ki­ágazásain' mehetünk le a vízhez.. Az áruló hol­dat olykor szövet séges“ felhők kendőzik el. Némán haladunk a horhos esennplyét átívelő korhadt tahidon. Kapaszkodó következik, a domb tetejéről'föltűnik a sötétben csillogó fo­lyam és az alsó falu nyomott viskói. Este nyugszanak a szovjet fegyverek, e-wik ritkán csap fel a tűz. Úgy látszik, készülnek a to­va bbi vi-szavonulásra. Jelentkeztünk az. átkelést végrehajtó utá­szok parancsnokánál és — várunk. Haj nalodik. Az iszapos parton hang nélkül sürögnek az emberek. Utászaink forgolódnak a pontonok körül. Úgynevezett tagot szerkesztenek: két pontonból, vasgerendák sogitaégével komp­Dnyeperen idósdó sió zári közlése — szerű, erős és biztonságos vizijármüvet állí­tanak össze. Mennydörgés rázza meg a domb­oldalt.: ágyaink, torkából tűz csap fel. Meg­kezdődik a tüzérségi előkészítés. O.lnátról is válaszolnak. Ti hát itt vannak még. Legalább is tüzérségük egv része. Unsz, percig tarthat az. acél és tűz szimfóniája, utána csönd száll a tájra. Las<an világosodik. A derengésben már néhány lépést is látni. A túlsó parton pálosié füstgomolyag tör a szürkés ég felé: lecsapó­dásaink és a felgyújtott szovjet gabonaraktá­rak füstje egyiieolvad. A pari megelevenedik: a házak mögött vá­rakozó huszárok karc alakzatbem megindulnak a pontonok felé. Először a husztagu felderítő járőr száll vízre. Számukra egyedülálló pon­tont készítettek elő. A járőr egyik része hu­szár. a másik felt árkász, a többiek utászok. A parton megjelenik a lovasdandár parancs­noka is tisztikarával. Személyesen irányítja az „ellok&t“. a járőr indítását. Rövid, halk parancsszavak: — Beszállás! A honvédek elhelyezkednek a pontonban. A huszárszázad parancsnoka vigyázzban jelenti; — Ezredes ur! rt felderítő járőr indulásra készen áll! A dandár-parancsnok visszatiszteleg. El­hangzik az. indulást jelentő vezényszó: — Lökd el! Az evezők a vízbe merülnek, it ponton las­san megindul. Izmos karok lendítik beljebb, a folyam közepe felé, egyre kisebb lesz & vál­lalkozók csoportja és a nyomába szegődött mentőjárőr csónakja. Tiz pere múlva indul az első a fel­derítő osztag. Hatvan huszár. Ijedező orosz lovacskát vezetnek a hajóra, megrázza, söré­nyét: nem tetszik a Dnyeper, a bajókázáe, de a málhás állatra szükség lesz odaát. A muszka lovacska viszi majd a géppuska lőszerraka- szait. Végre megnyugszik és kíváncsian, ag­godalmasan fülel előre: mi lesz most vele? Ml is beszállunk. Felnangzanak az ismert vezényszavak és megindulunk a túlsó part felé. Az evezőllapútok ütemesen csapódnak a víz­ije. A nap már felkapaszkodott a szemközti domb peremére: fény és világosság ömlik » tájra. Távcsővel figyeljük az ellenséges par­tot: sehol semmi mozgás. Hirtelen motorz.u- gást haliunk a magasból. Hatvan szempár mered az égre. — Repülő! Golyószóróink tüzelésre ké zen álmák, fegv- vcreinikhez kapunk. Az osztag, param-noka végre leengedi látcsövét. Mosolyogva int; — Német felderítő. Néhány perc múlva már felettünk zug s gépmadár, jól látjuk a szövetséges felségjele­ket. A repülők integetnek a gépből. Úgy lát­szik, nincs semmi baj, a vörösök odébb vo­nultak. Az evezőcsapások erősödnek, szabadszemmel is látjuk a túlsó oldal iszapos, homokos pari­ját. A csigákkal, kagylókkal borított sziklá­kat, tar fákat, bokrokat. Még alig három hét­tel ezelőtt viz alatt volt ez a rész. Felrobban­tották azonban a közeli duzzasztómüveket, amelyek az oroszok legfontosabb iparvidéké­nek szolgáltattak elektromos energiát s kö­zel nyolc méter1 apadj, ennek következtében a Dnyeper. Különös táj alakult ki: a vizbgn élő csigák, kagylók ellepték a köveket,' szik­lákat, fáikat, növényeket. Furcsa, korai Wm-ii képződmények alakultak, vagy talán inkább kaktuszokhoz hasonlítanak a csigákkal meg­rakott ágak. Néhány méternyire vagyunk a parttól, de még nem kötünk ki. Előbb utászok vizisgálják meg a környéke*: aknákra számítunk. Végre találunk egy biztonságos sávot. Kingruuk a pontonból. Magyar honvéd ta­possa ezentúl a Dnyeper mindkét partját.

Next

/
Thumbnails
Contents