Keleti Ujság, 1941. szeptember (24. évfolyam, 199-222. szám)

1941-09-14 / 209. szám

1141. fiZEPlEMnEM 14 Honnan eredtek a kásáitok ? Elmélkedés oroszföldi rokonokról — Ukrajna történél# Valami Kazahsztánról A Keléti TTjeáír augusztus 15-iiki számá­ban dr. Russow tolláiból aa Európa Sondar- dietist egy cikkét közölte, amelyben a ma előtérbe került Ukrajna történetét, ennek a terűiéinek a lakosságát ismertette. Egyik utóbbi számában Kaaakiszrtámról közölt is. mertetést. A napokban a budapesti Függet­lenség-ben jelent meg dr. Síilády profeszr szórnak egy igen figyel«mxcméltó cikke az oroszlöldi rokonokról. Hála Istennek, kez­dünk már ráeszmélni, liogy történeti és nép­rajzi térem milyen rengeteg tennivaló vár ránk, magyarokra. Nem mint szakember szólok hozzá ezek­hez a kérdésekhez; sajnos, osak kedvtelés­ből foglalkozom néha a magyarok múltjá­val, de igy is el kell oszlatnom néhány té­vedést, ami itt-ott napvilágot lát. így töb­bek között a kazákok eredete és mibenléte olyan probléma, amelyhez a legtöbb hibás fogalom tapad. Dr. Russow1' például azt szögezi le fen­tebb jelzett ismertetésében, hogy a kazá­kok valójában a — lengyel dnj’omás ellen, az alól a Fekete-tengermelléki steppékre menekült ukránok. Hát ez óriási tévedés. A kazákok nem ukránok. Mégcsak nem is oroszok. Sőt, mintha nem volnának szlávok sem. Nyelvük és vallásuk lehet, de fajilag tisztán a tö­rök-tatár fajhoz tartóznák. Helyesen mondja Russow, hogy a kazák szó tatár credotu, valójában török-tatár és annyit jelent, hogy szabad harcos. Népi1 is annyira a .harcoson, mint inkább a szabadon van a hangsúly. Kazák — annyi, mint a maga ura, senkinek sem szolgája. így nevezik magúkat az oroszok által kir­gizeknek csúfolt törzsek is, akik magukat nem kirgizeknek, hanem kazák oknak mond­ják. A kirgiz név — orosz gunyszó. Akár­csak a szamojéd, amelyik olyan mérges em­bert jelent, aki (tehetetlen dühében) ön­magát, kezét-lábát rágja; tehát amolyan ön­evő, önmagát rágó. S itt. mindjárt utalok arra az anomáliára, ami a tudományban a népelnevezésetk körül van. A ..kirgiz“ még hagyján, mert m orosz filológiából vala­mennyi náció átvette ezt az elnevezést, de mégiscsak abszurdum például a németet németnek nevezni, oroszul geirmanszkinatk, nyemetszkinek, olaszul tedcsconak, fran ciául allemannak hívni, amikor ő magát déutschnak nevezi. Hiszen 1000 esztendők múlva’, ha a németeknek történetesen nyo­muk veszne, a jövendő, három vagy négy, esetleg még több külön nációnak tartaná a németséget, aszerint, hogy olasz, magyar ▼agy francia iratok maradnának fenn a kései utókor számára. Dr téiivnk vissza a kazák őzhez. Kazá- kot iroK, mert. kozák, az nem létezik. Ez. az utóbbi szó az orosz ortografia azon sa­játságából került közforgalomba, hogy az első szótagban levő — o betű rövid á-nak, tehát magyar a-nak ejtőd'k. Az, első ma­gyar közíró vagy tudós, nem tudván erró'l a sajátságról tájékozatlan jóhiszeműséggel o- nak irta és olvasta ki az orosz o t, ami a kozák szó első szótagjában volt, igy lett a kazákból kozák. (Mintha a Jakobs Leiter esete ismétlődött volna meg.) fis igy va­gyunk a rumun népnévvel is. '-fi hsd;*. rt~- . aases*»*' «iss .ötr-. /i > •» »so«» »yW.. »V, .*» eewen-r* '.ntm-is:-: ■#=• -«ä » er-, aäs-gia;; .tt ,-iesjs»«" Ha­sonlóképpen téves fővárosuk nevének kiej­tése is. Bucureştii Bukureöt-nek és nem Bukarestnek kell kiejteni s igy kell, foneti­kusan, írni is. A helyes tehát mmunok vagy romunok, Bukurest és kazákok. Dr. Russow tehát helyesen ir kaz,ákokról. Csak abban tévedt, hogy őket ukránok-nak tartja. Olyan ukránoknak, akik — megun­ván a lengyel uralmat, a Dnyeper egy el­hagyott szigetére húzódtak és ott metrala- kitváu a záporogi kazákok lovagrendjét (?), ebből a magból alakult ki a kazáikság. Ez a megállapítás is téves és fölötte regényes is. . -Tsn - T'.JÍ A.­MOST JELENT MEG! OOmOKOS P/)L PÉTER A moldvai magyarság mu ltja és jelene c. munka harmadik bővített kiadósa, flra fűzve 14 pengő. Kapható : mKlERUH Rt. Könvjvoszfáhjdn rndhjds kirdh;« tér MOST JELENT MEG! Mintha bizony a® u. n. népalakulások előre - szándékolt, tehát tervszerű folyamatok let­tek volna, mint a lovagrendeké szokott lenni. S mintha a. dolog igaz lenne. K-yzáíkokról az első történeti nyom, a leg­első adat a XIII. századból való. Azelőtti történetükről nem tudunk semmit. A mon­gol, illetve tatár betöréssel egyidejűleg em- Hti őket egy szláv irat. Már most — lia két. ségtelen tény, hogy első Ízben 1200 Titan esik Szó kozákokról s akkor is, mint önálló (maga-ura) népségről tétetik említés —, mely népség hadban áll talárokkal, mongo­lokkal, miaijd lengyelekkel, oroszokkal — fe­jük lévén egy hétmán —, világos, hogy kü­lönböztek az oroszoktól, hogy nem voltak oroszok. Annál kevésbé voltak oroszok, mert hiszen, mint önálló szövetségesek ke­rültek az orosz fejedelmek versengésébe. Egyszer mint a kievi, majd a moszkvai, novgorodd fejedelmek szövetségesei, hol egyiket, hol a másikait segítik diadal irt s végül a moszkvaihoz pártolva, mint rube­lekkel busásan megfizetett szövetségesek vetik meg alapját Moszkvai tősége alatt az orosz bárodul ornmqjk A kazákság tehát önálló népség volt, ön­álló horda, törzs vágj' akármi. Önálló Szer­vezetük volt., hétmánok vezérlete alatt, mely szervezetük a legújabb időkig megvolt s talán még most is megvan. Igaz, hogy fel - vevón a keresatségiet éspedig, az oroszokkal együtt a bizánci kultusz formájában, kultú­rában az oroszokhoz hasonultak. Összeboro­nálta őket az Írásmód is, a Cyrill-betü, no meg a szövetséges orosz cárok, nagysziiikál­Polyannán a. magyaroktól vissz-tmaradt 108 nemzetség sorsának problémája. Azoké a magyaroké, akik nem kerekedtek fel Ár­páddal uj honi szerezni, hanem ott marad­tak a Káspí-tó vidékén, a Don vagy Volga vizei mellett, a Mentis ingoványai között. Tehát, ott, ahol a kazákság ma is él. A visszamaradt, magyarság nyoma a TX. század folyamán elvesz. Somsukról tovább nem tudunk. A kazákság ]?00 után lép a történelembe. Nincsen-e valami összefüggés a két. világesemény között? A történettudomány azt mondja az ott­maradt atyafiakról, hogy elvesztek a nepek tengerében. Dehát a természetben semmi sem vész el. Nép meg éppen nem. Nevet, változtathat-; más atya fiság után nézhet, el­veszítheti önállóságát. De különállását, jel- legzcsséprét, sok apró tulajdonságát nem. Rá lehet arra ismerni, az átöröklés törvé­nyénél fogva, évszázadok múltam is. Csak atârna kell nézni. A „írási kazawsi“ büszkélkedő frázisa nemi oldja meg a kazákság különálló népi problémáját. Ebbe a. katzáifeság sem nyugo­dott soha belé. Legfeljebb nem törődött vele. És nem hiszem, hogy puszta véletlen len­ne az sem, hogy az Líraitól keletre etso „kirgizség“ is hazáknak nevezi és hívja magát. Három horda él belőlük ma is, meg nem telepedve, élvén a kóborlás szabad életformáját, éppen így, mint a magyarság, kazákság is ezer évvel ezelőtt. A világ leg­egészségesebb vérösszetétejii népe, állapítja meg róla az orosz néprajz. Míg normális eu­rópai ember sebesülése két bét alatt gyó­gyul, S' barangoló kazák (kirgiz)-nak 3—4 nap alatt kutyabaja. Uj világalakulás kontúrjai bontakoznak, ügy tudjuk, hogy se testvérünk, se roko­nunk a nagyvilágban. De ezt a tudást vala­hogy nem tekintjük bizonyosnak. Érezzük, hogy n«m lebet igaz. Nem lehet már amiatt sem, hogy — nem tudunk belenyugodni. Tankönyvek, füzetek, diáknaptárak szen(£crlccl lahob Jenő könyvesboltjában fTtáTYtfS KIRÁLY-TÉR 7 SZÁÍT! - TELEPŐR: 27­■k5 lu papjaikkal, annyira, hogy föleszmélvén — a XIV., XV., sőt a XVIII, században is fölkelésekkel próbáltak megszabadulni az önként vállalt, cári járomtól; de nein sike­rült egy Mnzcppámak seni újból kivívnia a szabadságot és függetlenséget. Rettenetes Ivánok pénzzel, vérrel szolgákká, darabon­tokká tették ezt. a vitéz és szabadságra ter­mett népséget, magukhoz láncolták ügy- annyira, hogy — a tudományban is. amit szintén a cárok irányítottak — elveszték, elsikkadtak önálló vagy külön népségként. „Náei kázácsi — hangzott büszkén az oro­szok részéről s a boldogtalan hazáknak hi- zelgett a- titulus, ontotta vérét akószámi a az Atyuskáért. De a kazákság többet szol­gált, mint amit egy rendes csatlóstól el­várni lehetett. „Önálló“ maradt tehát köz­igazgatásilag és önálló bíród hatóságai is megmaradtak. És élveztek is évszázadok folyamán olyan különállóságot, kezdettől fogva, amilyent hiába keresnénk más nem­zeteknél. (Talán nálunk a székely külön­állás hasonlít valamennyire hozzá.) Hiszen tudjuk, hogy még a világháború alatt is a kazákság félig állam volt az allamban, akik­nek még a rendes sorkatonaság sem rendel­kezett. A kazák mindig lenézte aiz oroszt. Különbnek tartotta és tartja is magát. Csak a cár uralmai volt az, ami az oroszokkal összekötötte. De mutatja a nevük is, népi elnevezésük, hogy nem voltak és nem oroszok. Még uk­ránok sem. Mert mi is az ukrán, kik azok az ukránok? Déloroszok ugyebár? Nevezik őket fekete-oroszoknak és kisoros z ok nak is, szemben a fehér és nagyroszokkal. Ez utób­biak magasabb termetű, szőke hajzatu, vilá­gos hajzata, világos szemű népség, mig az ukránok tömzsi, bamiaszőrzetü, sötétehb szemű fajta. (Még az is vitás, hogy vájjon ezlávok-e egyáltalán. Hiszen antropológiai­lag sokkal közelebb állanak a török-tatár fajú népekhez.) A kazákság kezdettől fogva Ukrajna ke­leti felét kapta, a Don vidékét, a Meotis öböltől ésizaknai, nagyjában a Dnyeper és a Volga közti térséget, Európai Kanaán-föld­jét. És — itt kapcsolódik bele, önkéntelenül, ie, magyar ember eszébe a IX.—X. század Csorna Sándor és annyi más, nem voltak holdkóros fantaszták. E sorok irója is úgy tudta, hogy például a, nádor, bán, Küküllő, sátra}», Isten, nap, pajka, stb. szavak eredete homályos, vitás és miegymás, de kétesztendei szibériai és volgiaimeuti hadifogság után, tanulmányoz­ván német, orosz, arab, perzsái, török, ta­tár, kazák és tudja a csuda még mi más nyelveket, jött rá, hogy a nádor kormány­zót. a 'bán helytartót jelent a perzsa-arab nyelvben, az Isten assyr szó és jelentése ugyancsak isten, hasonlóképpen a nap is assyr szó, mig a pajka nemzeti lovasver­seny a kajakoknál és résztvevői pajkosok, sth. stb. A kazákok tehát nem ukránok. Nem is oroszok. Sőt szlávok sem. íme', egy távlat — a sok közül. Érdemes beletekinteni, érdemes, sőt szükséges is el­gondolkozni fölötte. Hiszen jó pár millióra rugó, ügyes, önállóságra termett, arrai soha­sem vergődött vitéz népségről van szó, ame­lyik^ csak orosz politika vadított el az eu­rópai kultúrától. Történetük azután kezdődik, ahogy a mi testvéreinké megszakadt. Közelebb kerül­tek hozzánk: Ukrajnába! DR. SZABÓ ANDRAS. — Újjáalakított iskolákban kezdődik meg az uj tanév Marosvásárhelyen. Marosvásár­helyről jelentik: A román uralom alatt, ci­li anyagólt nnarosváisárhelyi állami iskolák rendibehozására 8000 pengőt fordítottak. Az uj tanév már az átalakított iskolákban kez­dődik. (MTI.) Vásároljunk a Baross Szövefséq (aqiainál! Korrekt csíkos «Ii vat- öltőnyl GiUDER-tól VH. Erzsébet-kirai < Lem. TeL 130-854 K» M CG 55 C « O »•<! •cg < Ö Az országos Magyar Sajtó amara a ^agyar Sajtó Kon/vtóra részére vásárol mindennemű kül- és bélföldi sajtóelméleti, sajtójogi, sajtó­történeti könyvet, újságok jubi­leum , vagy más alkalmi kiadá­sait, naptárakat, régi saitóal- manachokat, évkönyveket, régi és uj publicisztikai és zsurna­lisztikái munkákat, röpiratokat. Ajánlatokat d. e. 10—12-ig a Magyar Sa tó Házába (VI., And- rássy-ut 101. T.: 428-558) kérünk Opifz Márton A német humanizmus kései kép­viselője: Opitz Márton 1597-ben született, 1639-ben halt meg. Szá­mos uj műfajt honosított meg a né­met lírában, költészete azonban erősen mesterkélt és modoros. Er. délyhez közelebbi kapcsalotok kö­tik: egyideig a gyulafehérvári Rethlen-iskolában tanított. KEDVESKE, SIESSÜNK.., Kedveske. siessünk, sürget, az idő! Ne tétovázz sokat, vissza sose jő, s úgy elszáll a szépség — nyöma se marad s rőten ég fölöttünk majd a téli nap. Megsárgul arcocskád, hajad is fakul, szemedben a tűz már nem lobog vadul. Ajkad vig kor áll ja búsra változik, nem csókolgat többé, csak imádkozik. .. Élvezzük hát gyorsan ifjú életünk, mert az év nem áll meg, elforog velünk és megváltozásán nem maradsz te sem —- add hát csókjaidat még ma szívesen! RAICS ISTVÁN fordítása MOZIMŰSOROK CAPITOL-mozgó: Ellenségek. (Feinde) Fő­szereplők: Brigitta Homey, Willy Birgel, Petrovich Iván Előtte: a legújabb magyar és Ufa világhiradók. Előadások mindennap 3. 5, 7 és 9.20-kor Vasárnap este 9.29 órakor díszbemutató, VÉGRE. . . Páger, Muráti, Bilicsi. Jegyelővétel: d. e. 11—1-ig. EDISON-mozgó: Hotel Kikelet Főszerepben: Turay, Tőkés Anna, Páger, Kabos, Uray és Mály. túlETEM-mozgó: Csákó és kalap. Főszerep­ben: Simor, Bilicsy, Csortos, Vaszary, Kiss Manyi. Műsoron kivüi Horthy induló (egy felvonásos film) Magyar és Ufa világhír- adók. Előadások kezdete 3, 5, 7 és fél 10 órakor. RTO-mozgó: Cserebere, vasámjap d. «. 11 órakor jótékonycélu matiné, olcsó helyárak­kal. Általános belépődíj 60 fillér. ROYAL-mozgó: András! Fősz,: Páger Antal, Bordy Bella, Hidvéghy Valéria, Csortos, Tímár, Bihary, Köpeczy—Boóc. Kezdet»: !Í4, %6, %8 és U10 órakor. URANIA-mozgó: Párbaj semmiért. Főszerep­ben: Csortos Gyula, Nagy Alice, Tömj» Pufi, Vaszary Piri, Pe+hes, Somlay és Bob urfi a csodakutya. Előtte a legújabb magyar híradó. Előadások kezdete mindennap t órától JÓ ÁRU ÉS JÓ HIRDETÉS ALAPJA A JÓ ÜZLETMENETNEK

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents