Keleti Ujság, 1941. szeptember (24. évfolyam, 199-222. szám)
1941-09-13 / 208. szám
MeS-BTX llr&AtG J94h SZEPTEMBER 13 Orvosok ezrei ajánlják a Togal-1 ríiemnatflnis &s köszvényes fájdalmak öllen, idegfájdalm&knál, fejfájásnál, tag- és izületi fájdalmaknál, valamint meghűléses betegségek ellen. Tegyen még ma egy kísérletet. Kérje kifejezetten a Kiváló hatású Togal-t. Teljesen ártalmatlan. Minden gyógyszertárban. P. 1.60. Pityergő vörös „katonát" fogott egy magyar honvéd — Am. bír. honvéd haditudósító század közlése —. Nőm írjak meg e kis eset hősének a nevét, hogy meg ne gyűljön a haja majd otthon az asszonnyal. Mert a házi perpatvar aofcsEor rosszabb a háborúnál is — aki mind a kettőben résztvett, igazat adhat nekünk... Pedig ártatlan eset volt. s szívesen teszek hiteit B. honvéd mellett, hogy semmiféle eeintelanság nem fordult meg az agyában, aman kor elhatározta, hogy nőt ejt foglyul a vörös katonák közül. Mert hire jött, itt-is, ofctlis rebesgették, hogy a vörösök már a nőket is egyenruháiba öltöztetik és nekihajtják a német, meg a magyar ágyuknak és j páncélosoknak. B. honvédnek szöget ütött a fejébe ez a hir s miután két nap s két éjszaka ször- nyülködöt-t ezen a szovjet rendszeren, a harmadik napon elhatározta, hogy ha törik. ■ szakad, szerez egy ilyen vörös asszonykato- nát Pusztán kíváncsiságból s aki netalán mást gondolna, annak nines igaza s még restelhet.i is megát, ba gondolatban is gyanúsítani mert az olyan derék embert, mint B. honvéd, aki igazán szereti a feleségét, meg a három kis oselédkéjét. Mondom, csupán csak becsületes kiván- esiság vezette B honvédet, amikor egy éj. szaka csónakot szerzett 3 átrándult a Dnyeper egyik szigetére, amelyen meg-megfor. dúltak a szovjet-járőrök is. Gondolta: legalább felkajtat egy ilyen fakanáltól fajzort bolsi asszonykatonát és tanulmányozás, vagy inkább szörnyülködés céljából foglyul ejti, bár nem nagyon hitt a mendemondának... Józan ésszel nehéz is elhinni, hogy vörös fehémép is legyen a világon, de hia már idáig eljött hazulról, akkor legalább megtudja, hogy mi az igazság? Hát vörös fehénezemélyt nem talált, de főlönc8Ípett egy katonarnhás gyermeket. Katona volt az is. Tizenhat éves nyakigláb gyerek, kopaszra nyírt fejjel, kerek máié arccal, tépett ruhában. Isten tudja, mióta bujkált a dogványoe erdőkben, miből élt, mennyit reszketett, amióta szétverték a csapatát. Ott állott előttünk s a tolmács kérdéseire kamaazos szepegássél felelgetptt. Elmondtál, hogy egy nikolajevi gyárban dolgozott s amikor már a városba hallatszott az ágyu- dörgés, beverték őket egy sebtibe összetákolt zászlóaljba és kikergették a frontra. Puskát sem adtak a kezükbe, azt mondták nekik a politikai biztosok, hogy „puskát majd kapnak a halottaktól, csak ki kell csavarni a kezükből“. Az első támadásnál szétverték őket, aki megmaradt, riadtan menekült s szél ed t el az erdőben. Ő újból és újból a vörös csapatok közé verődött. Velük vonult vissza a Dnyeperen túlra is. Osapat- teste már nem volt. bát ide-oda lökdös- ték. Legutóbb egy dnyeperi sziget elleni vállalkozással előrehajtották a szigetre. A Magyarok visszaverték őket s azóta ott bujdosott többedmagával a nádasban. Három nap óta egy falat nem volt a szájában, füvet rágcsált és a posvány vizét itta. Antiig beszélt, egyre remegett ez a nyakigláb kamasz, mintha görcs rázta volna az egész testét. A kihallgatása után egyszerre csak sirai kezdett, el volt készülve arra, hogy most kivégzik. Hiszen egyebet sem hallott a biztosoktól a gyárban, hogy a németek, meg a magyarok minden foglyukat le- öldösik. A halálfélelem mellett rettentő éhség is kínozhatta, mert lekuporodott, hogy a térdével nyomja össze a gyomrát. Biztat- gat.ttáfc, bátorították, hogy ne féljen, semmi bántódása sem lesz, de csak remegett s időekimt lehunyta szemét, mintha a halált várná. Cigarettát adtak neki s tüzet is. Mohón kapott a vékony Honvéd-cigaretta után, de az égő gyufát is kivette a kézből. Talán attól féjt, hogy a szemét akarják kipörkölni. Amikor az egyik honvéd előszedte a bicskáját, hogy a kenyeréből jókorát kanyarit- som a Méhezett kamasznak, felnyögött és egyszerre a térdére bukott a feje. Azt hitte, most jön a vég... TJgy kellett megbök- cfâsni a vállát, hogy nézzen fel, vegye el a feléje nyújtott, karéj kenyeret... Mindnyájan szánalommal néztünk rája... Kétezerhatszáz vagon buza Kolozsvár lakosságfának évi szükséglete SoroxaVos ▼isszaélésele el tapasztalatait a cipő- és (tenyérjegyek igénylése körül Kolozsvár, szept. 12. A város közélelmezési hivatalának a mai időkben nem irigylésremél tő a helyzete. Ez az egyetlen váróéi hivatal, amelyet — minden alap nélkül — a legtöbben szidnak és amelynek működésével a közönség általában nincs megelégedve A közélelmezési hivatalnak az a feladata, hogy a lakosságot elsőrendű közszükségleti cikkekkel lássa el, azonfelül ellenőrizze az árakat, megakadályozza az árdrágítást, az áruhalmozást, de figyelme kiterjed a tiltott kereskedelem minden fajának megakadályozására is. Hálátlan feladat valamennyi! Ezt a felelősségteljes munkát, amelyet meggondolatlanul megbírálni, valósággal hozzátartozik a mindennapi élethez, Kolozsvárott hatvanhat tisztviselő végzi. Ezek az alkaima- ‘zottak állandóan érintkezésben vannak a közönséggel és az adott körülmények között és a törvényes lehetőségek mellett mindenki baján segíteni igyekeznek. Legtöbb esetben nem a tisztviselőkben van a hiba, hanem a közönségben, amely sokszor türelmetlen és ideges, követelőleg lép fel és nem akar tudomást szerezni a fennálló nehézségekről A közélelmezési hivatal legsúlyosabb gondja a cipőkérdés. Ezidőszerint havonként 2200 pár cipő és 1882 kilő talpbör áll Kolozsvár rendelkezésére. Ennek a mennyiségnek a. felemelését a polgármester ismételten kérte a közellátási minisztertől. Ezzel szemben a havi Igénylés körülbelül 50.000 cipő. Ez azt jelentené, hogy a város minden lakójának — gyermekeket is beleértve — két és félhónapon- ként egy pár cipőre, vagy tál palásra tenne szüksége. Igényel az is, akinek ö+-hat, sőt tiz-tizenkét pár cipője van. Ez a komolyság legteljesebb hiányát mutatja, másrészt azt, hogy a törvényes követelményekkel nem tőrödnek. Pedig az igénylési lapon rajta áll a figyelmeztetés, hogy valótlan adatok közlését a törvény szigorúan bünteti. Ez a büntetés hathőnapi elzárásig é* 8000 pengő pénzbüntetésig terjed Nehéz a kenyér, és lisztkérd ős is. A minisztérium csökkentett fejadagot utal ki, de mindenki kenyéradagját biztosítja. Ezért ál- I lapították meg a munkások napi adagját 40 dekában, a többi fogyasztók 30 dekájával szemben. A város lakosságának felét sem teszi ki a zöld jegyre Jogosult munkásság és azok családtagjai. Ezzé! szemben mégte körülbelül 70 ezer zöldjegyet és negyvenezer fehér jegyet adott ki a közélelmezési hivatal. A fehér-kenyér igénylésénél te sok a visszaélés. A fehér kenyérrel az aggokat és a betegeket akarták eredetileg ellátni s a* Igazolásnál megelégedtek egyszerű háziorvosi bizonyít vÁnnysl. Visszaélés volt a válasz a bizalomra. Sok panasz hangzott el a közönség körében a kenyér minőségére is. El keli ismerni, hogy sok esetben jogosak ezek a panaszok. Csak egyes pékek nyerészkedési vágyával lehet magyarázni a kenyér kifogásolható minőségét, mert a pékiparosok többsége kifogástalan kenyeret ad piacra. A közélelmezési hivatalnak hatalmas munkát ad a pékek erőteljes ellenőrzése is. Érdekes az a megállapítás, hogy Kolozsvár egyévi Usztazükséglete körülbelül nyolcmillió pengő értéket képvisel. A város lieztellátass a malmokon keresztül, eddig nehézkes volt. A közélelmezési hivatalnak most az a törekvése, hogy a város egész évi lisztszükségletét biztosítsa és ne kelljen havonként a malmoktól beszerezni a szükségletet. Evenként mintegy 2600 vágom buza szükséglete van a varosnak, Ha ezt sikerül előre lekö+nd, nem kell tartami altól, hogy a kenyéradagot csökkentik. A zsir és hue, főleg sertéshús ellátása miatt a város ^közönségének nem volt oka panaszkodni. A város előrelátóan több anyaországi sertéahizlftlóval kötött szerződést és a leszállított sertések vágásából szükebb hónapokra te tároltak megfelelő mennyiséget. Ebben a tekintetben a legnagyobb nehézség az, hogy a vágóhid szűk és nincs kellően berendezve és igy a hütőkamara befogadóképessége sem kielégítő. A vágóhidat már rendbehozták és most készül a korszerű hütőhix, amelyet egy év múlva adnak át rendeltetésének. MGrosvásárheSyi hadijelentés ii. Séféi a hangverseny-orgona, a Teleki-téka Corvinéi és Bodor kútjának elő-előtőrő vize körűi Marosvásárhely, szept. 12. Legutóbbi hadi- tndósitnsn óta nevezetes dolgok történtek az idegennel. Rájött többek között, hogy nem min den réz, ami fénylik, leihet néha arany is. De ne vágjunk a dolgok elébe. Legutóbb azokról a helyekről volt szó, ahol naponként töltik az emberek idejük egy részét. Most értesítés történik azokról, amelyeket idegenforgalmi nevezetességekként mutatnak meg az idegennek. Több ilyen nevezetesség van: a városi kultúrpalota s annak hires orgonája. Aztán a Teleki-téren. a kísérletként jelentkező zenélő Vut, meg a többiek. Vegyük sorra. A városi kul- tarpailota ott van a világváros és a falu között. Egyelőre mozinak használják. Itt van az ország egyik legnagyobb és legmodernebb orgonája. Hány sípja, változata, játékasztala van? Nagyon sok és a hangszer igazán remek. A pontos adatok megtalálhatók a város leírásában. — Hetenként tartanok hangversemitf — Nem — Hát milyen időközökben ? — ?? Erre már nincs válasz. Mert ha volna, valószínűleg az lenne, hogy szökőévemként háromszor. Igaz, hogy az elmúlt télen itt járt egyszer Gergely István, a Vásárhelyről elszármazott neves orgonista s játszott egy változatosan összeállított miisorii hangversenyen, ahol még vers is került a terítékre egy ambiciózus szavalás következtében. minden elemi IQSf fii Aszak és közép- lOIMJLH KÖNYV ÍrösEzérÉRKÉP’ L E P A G L, Azóta a közönségnek nem volt része az orgonában. Zenekarban sem, szólistákban kevésbé. Az ember úgy érzi, mántba a falusi tisztasaobáról volna szó, amely a ízért van, hogy szép legyein és nem azért, hegy használják. Valaki nagy elkeseredésében mindemért a helyi társadalmat okozta. Nyugodjunk meg abban, hogy nem volt igaza. Miután felszabadultunk s megindult a rendes gazdaság; élet. a szellemi termékek is bekerültek a, forgalomba s nemi késieké dh étik már az sem, hogy Marosvásárhely zeneiskolája, hangversenyterme s remek orgonája értelmet kapjon. Az ősi téka Corvinái Korhadó, omladozó, ősi barokk épület a Geese Dániel utcában: a Teleki-téka. Aki bővebbet alkar tudni róla. elolvashatja a könyv- táj- részletes leírását. Ezúttal halványan utalunk egy különös jelenségre. A könyvtárnak ugyanis nagynevű alapitója hagyott egykor nehány diarab Corvinát is, ami bizony hatalmas érték volna a mai világban. Volna? Ügy látszik. A könyvtár rokonszenves, fiatal őre szerint ugyanis még nyolc, vagy tíz évvel ezelőtt a budapesti Nemzeti Múzeumba szállították a Corvinákat, mert itthon nem voltak elég biztonságos helyen. Ebben a magyarázatban meg kell nyugodni. Minek akkor a suttogás? Sokan ugyanis úgy tudják, hegy nehány évvel ezelőtt valaki eladta a Corvinákat. Egyéni számlára, még pedig egy amerikai műgyűjtőnek, nehéz dollárokért, Ha igy volna, minden bizonnyal nagy szégyene volna kulturvil águnknak. De ha a Nemzeti Múzeumiban vannak az öreg könyvek, nincs semmi baj. Végül is konkrét nyilatkozat kellene vagy a könyvtár, vagy a Nemzeti Muzeum részéről. Ha nem is közvagyon a könyvtár, de közhasználatú vagyontárgy, a nagyközönség irodalmi áhítatának emelésére szolgáló gyűjtemény. Illik tehát minden marosvásárhelyi és minden magyar polgárnak tudnia, mi lett Mátyás hires könyveivel Î Kísért a muzsikáló Kút Tudnivaló, hogy az idegen, aki Marosvásárhelyre érkezik, már útközben gondol Bodor híres muzsikáló kutjára. A székely leiemé yesség legendáshírű alkotásának azonban csak emléke él. Nyomát könyvekben és nagy beton- tömbökben lehet csak megtalálni. Ennek a helyére építették ugyanis a nagy görög kelet; templomot, szürke betonból, bizánci stílusban. Építője, — aki egyesíteni szerette volna a rég; építészeti formát és a modem vasbeton stílust, különö6 épül etmonstrummal ajándékozta meg megrendelőit Az elvarázsolt ember hírében élt Bodor lelke most ennek az építészeti szörnyszülöttnek kövei között ismét jelentkezik. Szemmel látható és kézzel tapintható formában, még csak legendát is fölösleges költeni a fel-feltörő Bo- dor-kufcról. Ott van annak nyoma, a beton minden likacsában. Lassan, de kitartóan szivárog a viz, éktelen nagy fokokban mutatja a be- tonfalban, hogy valaha, volt és most is létezik. Elnyomni nem- hagyja magát. De ne feszegessük tovább Bodor kísértet- ként jelentkező kürti zenek kérdését. Építészekre tartozik, a közbiztonság közegeire... A muzsikáló kút szellemed jussukat követelik... S a látható anyag és a láthatatlan erők ki- sertie párharca éni‘őszekre és a közbiztonság közegeire tartozik. DÁVID IVÁN T ermesszunk csicsókái! Már nem egyszer előfordult, hogy a. szükség olyan később nélkülözhetetlenné vált élelmezési cikket segített diadalra, melyekre a bőség esztendeiben senk; sem gondolt. Franciaországban a csicsóka, ez az érdemtelenül elhanyagolt emberi és állati tápnövény ismét jogaihoz jutóit. Jacques Bujmlt több mint egy századdal ezelőtt már felhívta erre a rendkívül sokoldalúan használható növényre a figyelmet, de közvetlen hazáján kívül nem jött divatba. A világháború, ínséges esztendőiben azután uj virágkort ért el a csicsóka, hogy a konjunktúra idejében ismét feledésbe merüljön. A csicsókát sok tekintetben a burgonyához lehet hasonlítani. Ha a burgonya tápértékét 100-nak vesszük, akkor a csicsóka tápértéke körülbelül 80 egységre rúg. Ezt a különbséget azonban bőven ellensúlyozza az a körülmény, hogy egy holdon a burgonyánál kétszerte nagyobb mennyisig terem belőle. Nagy előnyt még a burgonyával szemben, hogy rendkívül igénytelen. Sokkalta rosszabb földdel is beéri, trágyázásra alig van szüksége és a kártevőkkel szemben is ellenállóbb. Mint takarmánynövény különösen nagy jelentőségre tehetne szert. Ezer kg. csicsóka takarmányértéke 2000 kg. répa takarmány- érőikével egyenlő. Bár kezdetben nem szabad nagy mennyiségben adni az állatoknak, az állatok szívesem fogadják. Nyersen izlátesebb, mint főve és értékesebb, mint a nyersburgonya. Jól emészthető alkotórészekben nagyon gazdag, különösen szőlőcukorban (14.7 százalék), melyet a gyomor átalakítás nélkül közvetlenül dolgoz fel táplálékká. A növény szára jó zöld takarmányt szolgáltat. Levéléinek tápértéke nagyobb, mint, a kukoricáé és a fehér cékla leveleinek teka.rmányáríékét háromszor felülmúlja. Kísérletek alapján megállapították, hogy száraz, másra alig használható talajon ápolás és trágyázás nélkül nem kevesebb mint 32 évig szakadatlamd terem. Dél-Fmanoiaországban jó földön normális művelés mellett egy hektárovkint 600—700, szerencsés, esetben 800 méetrmázsa csicsóka termett. A csicsóka gazdaságos termelése történhet a vetésforgóba való beiktatással, de ugyanazon a földön egymásután négy-nyolc évig is lehet termelni. Igénytelensége folytán termelésére olyan rossz talajokat is fel lehet használni, melyeket különben parlagon kellene hagyni. Túlságosan nedves és tiszte agyagteíajan nem disz fik. Vájjon nem lenne-e érdemes a csicsókának nálunk is több figyelmet szentelni? (MN.) — Temesváry Imre országgyűlési képviselő balesete. A Magyar Tudósító jelenti: Temesvárv Imre dr. országgyűlési képviselő neimirfei'ben Kolozsvárott járt ás amidőn an- tóra akart felszállani, olyan szerencsétlenül csúszott meg, hogy a kezén és a térdén sérüléseket szenvedett, A kolozsvári klinikán tetanusz ellen oltást kapott, amely után magas láz lépett fel, Szerencsére a láz hamar elmúlt és másnap már Hódmezővásárhelyre tudott utazni. A lakásán kezdetben jól érezte magát, de a minap újból magas láz lépett fel nála, úgy. hogy a kórházba kellett szállítani. Temesváry Imre dr. képviselő egészségi állapota a kórházban már javult és valószínű, hogy néhány napon belül telisen felgyógyul.
