Keleti Ujság, 1941. szeptember (24. évfolyam, 199-222. szám)

1941-09-12 / 207. szám

4 1941. SZEPTEMBER 12 Ajsmw Ursjia Erdély magyar gazdasági éleiének egy évi lérlegi Irtat Dr. Berccily Ernő iparkamarai fölüké rt miniszteri biztos A Hangsúly a magyar sann van. Ez alka­lommal tehát art vizsgáljuk, hogy a gazda­ság életünk magyar szereplői milyen mérték­ben találtak érvényesülést? A szerencsétlenül végződő világháború után Erdélyben a keresztény magyar ipar, keres­kedelem és hitelélet a románok és zsidók gátlás nélküli előretörése következtében, ösz- szes fontosabb helyeit lassanknt elvesztette. Nemcsak, hogy nem részesült támogatásban, hanem minden törvényes és főleg törvényte­len eszközzel mesterségesen visszaszorította a román államhatalom. A kormány Erdély magyar iparáért A magyarság a legerősebb volt az iparban, helyesebben szólva legerősebb volt a kézmű­iparunk. A volt Románia megközelítőleg sem tudott volna olyan nagy fejlődést kimutatni, ha a kitünően képzett magyar szakiparosok ezrei nem állottak volna a nagyipar rendel­kezésére. A kézmüiparost főleg az jellemzi, hogy nem szeret helységet változtatni, hanem ahol a mesterségét kitanulja, ott szeret ma­radni. A kényszerítő körülmények folytán kénytelen volt szétszóródni. A felszabadulás után e szétszóródott magyar iparosréteg most újra visszatért és nyugodtan folytathatta Mesterségét, mert nemcsak erkölcsileg, hanem anyagilag is segítségére sietett a megnagyobbo dott országa kormánya. Elkobzott ipartestü- leteit azonnal életrekeltette és ezzel az ipa­rosság visszakapta teljes önkormányzatát a régi szűk keretek nagymérvű kibővítésével. Ezenkívül azonnali rendkívüli segélvként száz-kétszáz pengőt utalt ki a rászorulóknak, hogy a legszükségesebbekben ne szenvedje­nek hiányt. A karmám/ az önáUSsitAsi alap­ból való kölcsönökből való részesedést azon­nal kiterjesztette Erdélyre is, minek eredmé­nyeként ma az iparosok százai hosszú lejá­ratú olcsó (2%) kölcsönnel alapíthattak ma­guknak önálló megélhetést. A fedezet nélküli kisipari kölcsönök folyósítása is megindult és lehetővé vált, hogy a kisiparos rövid lejáratú 500 pengőig terjedő kölcsönben részesüljön még akkor is, ha teljesen vagyontalan. A közszáílitásokban való részvétel megkönnyíté­se végett itt is bevezették a munkacsoportban való pályázást. Ez a módszer lehe,tővé teszi, hogy a munkanélküli kézmüiparosok munká­hoz jussanak s képesek legyenek nagyobb mérvű rendelések szállítására. Az Iparosok Országos Központi Szövetkezete Kolozsvárt külön fiókot állított fel, hogy a kézmüiparo- sok hiteligényeit hosszabb lejáratú kölcsö­nökkel segítse és hogy az elnyert közszálld- tásokat finanszírozza. Az ipari tanfolyamok országos vezetősége működését Erdélyre is kiterjesztette s ennek köszönhető, hogy az elhanyagolt iparosképzés újra áldásosán fel­lendült. Az iparügyi minisztérium már eddig is számos iparosnak gépek beszerzéséhez nyújtott támogatást, sokszor teljesen ingyen bocsátja rendelkezésére a szükséges gépeket. Az állam az ipari beszerző és értékesítő szö­vetkezeteket nemcsak pénzzel támogatja, ha­nem gondoskodik arról, hogy azok a szüksé­ges mennyiségű árukhoz is jussanak, A kéz­műipar támogatása érdekében a közszálUtá- sok jelentékeny részét csak kisiparosokkal végezteti. Külön törvényes rendelkezéseket adott ki, hogy az Erdélyben szükséges köz­munkákra csak erdélyi iparosok, illetve ke­reskedők pályázhatnak. Az országos Magyar Sajtót amara a Magyar Sajtó Könyvtára részér© I vásárol mindennemű kül- és belfö'di sajtóelméleti, sajtójogi, sajtó­történet! könyvet, újságok jubi­leumi, vagy más alkalmi kiadá­sait, naptárakat, régi saitóal- manachokat, évkönyveket, régi és uj publicisztikai és zsurna­lisztikái munkákat, röpiratokal. Ajánlatokat d. e. 10—12-ig a Magyar Sa tó Házába (VI., And- rássy-ut 101. T.: 428-558) kérünk Még lehetne folytaim, egy cikk kerete azonban kevés, hogy itt mindent felsoroljak. Nyugodt lelkiismerettel állapíthatják meg, hogy a kormányzat minden rendelkezésre álló eszközzel őszintén és eredménnyel sietett annak az iparosságnak segítségére, amelyet az eltelt 22 évi elnyomatás alatt annyira háttérbe szorítottak. A keresztény magyar kereskedelem föllendülése A keresztény magyar kereskedelem ezalatt az év alatt olyan lendületet vett, amiről ál­modni sem mert. Az önállósrtási alapból ke­resztény magyar kereskedőink részesültek kölesönökben s ma mindannyinak virágzó üz­lete van. Azok részére pedig, akik nem része­sülhettek e kölcsön áldásaiban, rendelkezé­sükre állott a fedezetlen kereskedői és kis­ipari kölcsönakció, amely lehetővé teszi ne­kik. hogy pillanatnyi hiteligényeiket kielégít­hessék, E tekintetben különben a „Szövetség Szövetkezetek Központja“ önálló erdélyi szövetkezeti központ a lehető legmesszebb menő támogatást nyújtotta és nyújtja. Bank­jaink külön figyelemmel kísérik működésüket és a lehetőség határain belül szintén foko­zottabb támogatásban részesítik. A kormány bizonyos kereskedelmi szakmákban a kijelölés rendszerével igţ/ek.ezett és igyekszik ma is, hogy a magyar kereskedelem, elfoglalhassa az őt megillető helyét. Hogy csak néhány szak­mát soroljak fel, kijelölte a petróleum, cu­kor. szappan, fa, szén, textil, bőr, cipő nagy- kereskedőket és kiskereskedőket. Ezenkívül külön gondja van arra, hogy a rendelkezésre álló árukból elsősorban a magyar kereskedők áruigénylését elégítsék ki. Általában elmond­hatjuk, hogy a magyar lakosság is öntudato­san pártolja ezeket az üzleteket * jóleső örömmel látja, hogy a keresztény üzlet feS- lendül, A közintézmények és hatóságok pedig különleges pártfogásukban részesítik a meg- ujhodó magyar kereskedelmet. Erdély forgalmi viszonyainak megjavítása A szeren esetlenül megvont- határ miatt a kormány gazdaságii programmját. a gyáripar decentralizálását abban a mértékben, mint óhajtotta nem valósíthatta meg, mert a Szé­kelyfölddel minden vasúti kapcsolatunk meg- szünt. A lehető leggyorsabb ütemben, alig néhány hét alatt keskenyvdgámpt, vonalat építtetett s azonnal munkába, vette « Szé­kelyföldet az ország többi részével összekötő rendes nyomtávú vasútvonal kiépítéséit. Ez­zel több ezer munkás kéznek adott kenyeret ás megélhetést. Addig is a forgalmat ÜLÁVA­UT autóbuszokkal bonyolít itatta le. A teljesen elhanyagolt utakat mindjárt n bevonulás után javíttatni kezdte s azóta is az úthengerek százai láthatók az utakon. A vasúti toheráru díjszabást. Erdélv visz- szaosatolása révén beállott nagy távolságok kiegyenlítés* végett az u. n. lépcsőzetes ta­rifával jelentékenyen lécsökkentette Erdélynek iparosodnia kell! Bizonyos körök aggodalmával szemben, hogv Erdély visszacsatolása révén el fogj* veszteni ipari jellegét, a kormány minden eszközzel arra törckccEtt, hagy n meglevő erdélyi iparvállalatok zavartalanul folytat­hassák üzemüket, sőt ezon tűimen öle g u,j ipar­vállalatok alapításának előmozdítása céljából megalapította kolozsvári székhellyel az Er­délyi Ipari Munkaszervező Intézetet, 'amely a rendelkezésre álló korlátlan tőkével min­den életrevaló ipari, alapítást a legmesszebb­menő módon támogat. Ez az intézet csak a mull napokban tartott ülésén közel harmad- félmillió pengő kölcsönt nynzjtott meglevő és ezután megalapítandó ipari üzemeik részéire Az ipar szempontjából annyira fontos építkezések előmozdítása érdekében is min­dent megtettek, Az u. n. LÁB (Lakásépítő Állandó Bizottság) hosszúlejáratú kedvez­ményes kölcsönélnek intézményét kiterjesztet­te a kormány az erdélyi területekre is, azon­kívül a tatarozást adókedvezmények nyújtá­sa révén jelentékeny módon előmozdította az iparosok foglalkoztatását. Az nj házak adómentességének kiterjesztése ugyan még nem hozta meg a kívánt eredményt, de en­nek legfőbb oka abban keresendő, hogy a leszegényedett magyarság kellő tőke Hiányá­ban még nem juthatott ilyen rövid, idő alatt olyan helyzetbe, hogy e kedvezményeket igénybe vegye. Az állaim a munkaalkalmak lehetővé tétele érdekében a legnagyobb anyagi megfeszítéssel mindenütt, állami épít­kezéseket rendelt el és hasonló eljárásra uta­sította a városokat, vármegyéket, a MÁV-ot és a többi közintézményeket is. Erdély gazdasági életének talpra állítása érdekében megalakította az Erdélyi Gazda­sági Tanácsot, amely arra van hivatva, hogy az erdélyi gazdasági élet minden mozzanatát, figvetemmel kisérje ét, megfelelő javaslatok­kal közrAtlenül a kormányhoz forduljon. A Tanács Erdély legkitűnőbb gazdasági szak­embereiből és közéleti férfiaiból van összeál­lítva s eddigi működésével bebizonyította. In rvrenT 7}.l 41 Ófító// Wtfi.Cl Cl ftl/t.fct.V) (I fi A (levonulóiA első évfordfutófáiuaVc ünnepe Béntfybunyadon Bánffyhunyad, szeptember 11. Az idő komolyságának megfelelően — de nagy lel­kesedéssé’ ünnepelte Bánffyhunyad városa a felszabadulás első évfordulóját, szeptem­ber 9-én. Már előző este minden házon a nemzett lobogót lengette az őszeleji szél. Ze­nés ébresztővel' kezdődött az ünnepség. 10 órakor pedig hálaadó istentiszteleteket tar­tottak az összes templomokban, melyeket zsúfolásig megtöltött az ünneplő lakosság. Délután 4 órakor a főtéren volt rövid ün­nepség & honvédség bevonulásának órája. bau. Qlţ láttat ft Siam ftpésft lakosságát» rang- és osz+álykülönbség nélkül. Bár köz­ben megeredt az eiső, senki sem távozott el az ünnepély színhelyéről. Az iparos dalárda a Nagyvárad felőli or száguto-n vonult az ünnepség színhelyére, ahol a férfikar a Hiszekeggyel kezdte meg n műsort, :n«jd a közönség a Himnuszt éne kelt€ el. Ezután szavalatok és indulók következ­tek, majd a helybeli ref. segédlelkész ni zee beszédében méltatta a nap jelentőségét, hangsúlyozva, bogy félre kel! tenni miclen egyenetlenséget, mert sok magyar várja még a felszabadulást. ■ A bes'zéd után a közönség a Szózatot énekelte el, majd — miközben a zenekar takaródét játszott — végétért a feledhatot- ka 'jitymit'T.' mely alatt örömkönnyel tel­teik meg a szemek azért, .mert Isten fegyel­me megengedte, hogy újból szabad lehessem ez a szánj nagy ar kis város. MEZŐPETRI ÜNNEPE Tudósítónk jelenti: Mezőpetriben aaep- temlber ötödikén, a bevonulás évfordulóján avatták fel a közönség adományaiból ké­szített országzászlót. Az ünnepséget, dél­előtt ünnepi istentisztelet előző meg. Á 'elszabadulás évfordulóján jelent meg a „Székely Kamarai Köz­löny" első száma Kolozsvár, szeptember 11. A imaaosvásár- helyi Kereskedőim} és Iparkamara a felsza­badulás örvendetes eseményének évfordulóján adta ki „Székely Kantorai Közlöny“ cârmi hi- vataloslapjáuak első számát. A tetszetősen sokszorosított, ügyesen összeállított anyagú hivatalos lap beköszöntőjét sombori Biró Jó­zsef dr miniszteri biztos, a Kamara főtitká­ra irta. A beköszöntőt, amely bz uj hivatalos iap célkitűzéseit, méltatja, érdemesnek tarjuk alább teljes egészében közölni: Az anyaországhoz való boldog visszatérés első, évfordulóján indul útjára a Székdy Kamarai Közlöny, hogy bekopogtasson mindazokhoz, akiktől várja és reméli, hogy a székely megyék kereskedői és iparosai érdekében végzett önzetlen munkáját szíve­sen látják, célkitűzéseiben támogatják, Mert, egyetértenek velünk abban, hogy az erdélyi kérdés megoldásának kulcsa a Székelyföld létkérdéseinek és ezek között legelső sorban a gazdasági kérdéseknek célszerű és gyors megoldásában' rejlik. A Székely Kamarai Közlöny — mint a Marosvásárhelyi Keres­kedelmi- és Jparkamara lapja — ezt a célt akarja szolgálni minden erejével. Éppen egy esztendeje annak, hogy a ma gyarság élniakarása széttörte azt a határt, amely két évtizeden át kegyetlenül elválaszt­va tartott testvéreinktől, s kénysz-eritett ben. vünket — a Székelyföldén lakókat különö­sen — arra, hogy a romám nemzeti egység erőszakos megteremtését célzó elnyomás ha­tása alatt a magyarsághoz tartozást egyen­lőnek lássuk a mindenből való kiközösítéssel... Lidércnyomásként, rossz álomként vonul végig emlékezetemben a félévszázados múltra visszatekintő székely kamarának a legutolsó években már-már pusztulásba hanyatló küz­delmei, az a korszak, amely a maga „akár kik legyenek, csak románok!“ vezetésével végül a magyar szót, a magyar bétüt is száműzte a csaknem tiszta magyar nemzeti­ségű terület kamarájának életéből és élére ügyvédeket és bankárokat állított. Ennek a kamarának románnyelvü közérdekű köziemé nyélből a magyar kereskedő és iparos segít­ségei nem kaphatott... Érthető hát, ha ezek után az évek után az újjászületett székely kamara a felszabadulás örömével ragadja meg a sajtó eszközét is, hogy hasznára legyen a kerület kereskedő és iparos társadalmának és rendszeresen köz­vetítse számunkra mindazt a gazdasági hir- és jogszabály anyagot, amelynek ismerete szá­munkra hasznos lehet. Ez a közlöny ma még csak szerény próbálkozás, fiatal csemete; de hiszek bome, hogy az erdélyi kereskedelem és ipar közös erőfeszítéséből terebélyes fává fog fejlődni, amely dús gyümölcsöket fog teremni a székely nép egyeteme és a magyar haza számára. Hiszem-, hogy ezeken a hasá­bokon fognak napvilágot látni azok a mély- reszántó tervek, közérdekű gondolatok és javaslatok, amelyek a Székelyföld kereske­delmének és iparának fellendítését célozzák. Kamaránk lapjának hasábjai ezért minden közérdekű terv és gazdasági jellegű erőfeszí­tés gondolatának közlése számára nyitva áll. Tárt karokkal fogadunk mindenkit a közös munkában. Szeretném, Iva a székely megyék gazdasági vezetőférfiai megértenék és támogatnák ka­maránknak a Székelyföld érdekéből kifej­tett ezt a legújabb erőfeszítését és olyan see. retettél fogadnák ezt a lapot, amilyennel mi most azt útjára bocsátjuk. A lap a továbbiak során a székely Kereske­delmi és Iparkamara munkáját ismerteti, majd Erdély gazdasági problémáival, kis- és kéz­műipari, kereskedelmi, közlekedési, szállítási, idegenforgalmi, munkaügyi és más időszerű kérdéseikkel foglalkozik. A „Székely Kamarai Közlöny“ minden bizonnyal hozzájárul majd a Székelyföld kereskedelmének és iparának le űond i1 és-é.li ez, Jár pfftméHtés ideje Az elsötétítést pénteken, szept. 12-én 19 óra 10 perckor kell végrehajtani és szeptember 13-án hajnali S óra 36 Percig tart Munka, hit, kitartás ... A magyar hiteleiét is uj lendületet kapott. Sajnos, az eternit uralom alatt megszűnni kényszerült, magyar pénzintézeteink a mos­tan; viszonyok között nem támadhattak élet­re. de a megpróbáltatásokait kiálló magyar pénzintézeteink mindinkább megerősödtek es ha a viszonyok újra normalizálódnak, teljes mértékben elfoglalják a magyar gazdasági Hétben az őket megillető helyet. Ha tehát a mérleg egyik serpenyőjébe tesz- szük a tmaion.i Magyarország tavalyi ka- tesztrófá.Hs teán lését, a százezer holdakat ei- öutn árvizek okozta károkat, a hadseregnek oly rövid idő alatti felszerelési költségeit, amelyeket az ország saját erejéből állított ki a háborús viszonyok adta elzárkózás kö­vetkeztében beálló anyag hiányt, ami uermo- lést és fogyasztást annyira megzavarta és viszont ha a mérleg másik serpenyőjébe tesz- szük Erdély gazdasági talpraállitásánai ér­j „i.n____ sí-__.l-í?-,1!.- ____ii. X- s«. gélynyujtásait. akkor nyugodtan feljegyez hetjiik. hogy a magyarság közgazdasági lé sen is a maximumát kapta az elmndt elet magyar év alatt. Megértük azt, hogy végre újra érdemei keresztény magyar iparosnak és kereskedő nek lenni,, mert úgy az állam, mint a magya-i társadalom szívesen támogatja mindem ere jéből. Rajttmk áll, hogy e bizalomra szór gát, inas és becsületes munkával és főleg kitar iással válaszoljunk. Ne felejtsük el, hogy a mai megpróbálta tátuk alatt a gazdasági téren reánk hárult feladat van olyan fontos, mint derék hadse­regünk erőfeszítése. Legyem minden magya: iparos és kereskedő a polgári front önzstlei katonája és ne üljön fel minden felelősség nélküli rendbontónak, akik jól tudják, hegj a gazdasági életünk keresztény vonalra vak átél lit ás* nehézségeivel küzdő zárt sorain! mi {.’bontásával a hndrakelt sereg életereje

Next

/
Thumbnails
Contents